Észak-Magyarország, 1997. november (53. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-06 / 259. szám

$0fMI Magyarország • Nyelvtörvényt tanulmányoz a küi­ügy. A Külügyminisztérium még tanulmányozza a szlovák nyelvhasználati törvényt helyettesítő ki­sebbségi emlékeztetőt, melyet kedden tettek közzé Pozsonyban. A kisebbségi nyelvtörvény ügye to­vábbra is nyitott kérdés a magyar-szlovák kapcso­latokban, bár szlovák hivatalos körök korábban több ízben határozott ígéretet tettek annak megho­zatalára - mondta tájékoztatóján Horváth Gábor külügyi szóvivő. A tájékoztatón elhangzott az is, hogy a kormányzaton és az állami vezetésen belül még folynak az egyeztetések arról, ki képviselje Magyarországot Apor Vilmos püspök boldoggá avatási ünnepségén november 9-én Rómában. / • Átlagkeresetek. Az idén januártól szep­temberig tartó időszakban 57 550 forint volt a ver­senyszférában dolgozók havi bruttó átlagkeresete, ami 21,8 százalékos növekedést jelent az előző év­hez képest. A versenyszférában szellemi munkát végző dolgozók havi átlagkeresete ennél nagyobb mértékben - 24,6 százalékkal - haladta meg a ta­valyit, és elérte a bruttó 88 690 forintot. A fizikai dolgozók havi keresete 19,6 százalékos növekedés mellett bruttó 42 940 forintra emelkedett. Ózdi vásár: minden eddigitől nagyobb Sok gondot okoz az év ezen szakában a tűzoltóknak a száraz fű és egyéb mezőgazdasági-kerti hulladékok égetése. Nap mint nap tucatnyi tűz kelet­kezik emiatt. Riportunk az 5. oldalon, Fotó: Bujdos Tibor Az egykori kohász- és bányászváros történeté­nek legnagyobb vásárát nyitották meg tegnap az Általános Művelődési Központban. Száz - helyi, fővárosi, dél- és nyugat-magyarországi - cég, vállalkozás mutatta be termékeit - a tér­ségben rejlő lehetőségek feltérképezése és megtalálása reményében. A szervezőket töb­bek között az a cél vezérelte - közölte a meg­nyitón Szabó János vásárigazgató -, hogy a vá­ros és a régió érdekében felhasználják a vásár gazdaságot élénkítő, kereskedelmet fejlesztő hatását. T. Asztalos Ildikó (felvételünkön), az ipari tárca államtitkára megnyitó beszédében kiemelte: azért tartja fontosnak a termékbe­mutatót, mert itt a vállalkozók információt kapnak saját magukról, felmérhetik hogyan is állnak versenyképesség dolgában, és megis­merhetik a piacot, ahová el szeretnének jutni. Tudósításunk a 3. oldalon. Fotó: Bujdos Tibor Esőre, hóra várva Népszavazási konferencia Budapest (MTI) - A nép­szavazás intézményére szükség van, mert védi a politikai rendszert az eliti- zálódástól a politikai elit társadalomtól való elide­genedésétől. A problémát az egyensúly, az összhang és az együttműködés felté­teleinek megteremtése je­lenti a közvetlen demokrá­cia eszköze, a népszavazás és a képviseleti demokrá­cia intézménye, az Or­szággyűlés között - jelen­tette ki Kukorelli István tanszékvezető egyetemi tanár jelentette ki a nép­szavazásról szóló konfe­rencián, amelyet a Fried­rich Ebert Alapítvány, va­lamint a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézete ál­tal szervezett rendezvény- sorozat keretében tartot­tak szerdán. Halmai Gábor egyetemi tanár a népszavazás jogi szabályozásának ellent­mondásosságát két alkot­mánybírósági határozatok összevetésével illusztrálta. Az 1993-as alkotmánybíró­sági határozat szerint a népszuverenitás gyakorlá­sának elsődleges formája a képviseleti demokrácia, ugyanakkor az 1997-es al­kotmánybírósági döntés szerint a közvetlen demok­rácia kivételes, ám kivéte­les megvalósulása esetén a képviseleti demokrácia fö­lött álló forma. Az előadó hozzátette: az Alkotmány- bíróság a népszavazással kapcsolatos legutóbbi dön­tése során jogállamban is­meretlen nagyságú hatás­kört vont magához. Ugyan­akkor a népszavazásra bo­csátandó kérdések előzetes kontrolljára szükség van. Utoljára szeptember közepén hullott eső me­gyénk területén, de akkor is csak kevés. Az ősz végi mezőgazdasági munkákat - a szántást, a vetést és a betakarítást is - nehezíti az ilyen­kor szükséges csapadék hiánya. A nagy száraz­ság a szakemberek szerint jelentős károkat okozhat az amúgy is nehézségekkel küzdő me­zőgazdaságnak. Mezőgazdasági körképünk a 6. oldalon. Fotó: Bujdos Tibor Köteles?^ 1997. NOVEMBER é. CSÜTÖRTÖK 53. évfolyam, 259. sxám A Volkswagennek terveznek Miskolcon Miskolc (ÉM-Hl)-Fej­lesztési-tervezési irodát nyitott tegnap Miskol­con a Volkswagen kon­szern berlini fejlesztési üzemének megbízásá­ból az autógyár 50 szá­zalékos tulajdonában lévő német IAV GmbH. a Miskolci Egyetemmel (ME) közösen. Cselényi József, az ME Gépészmérnöki Karának dékánja elmondta: egyelő­re 15, Miskolcon végzett fi­atal géptervező mérnököt foglalkoztat az iroda, de később várhatóan mintegy háromszáz kutató, fejlesz­tő szakember dolgozhat itt. Az iroda Miskolcra te­lepülését alapvetően a ME szellemi bázisa és támoga­tása indokolta. A későbbi­ekben az egyetem is végez számukra fejlesztési, ter­vezési feladatokat. Elkép­zelhető, hogy az így meg­induló munka folytatása­ként autóösszeszerelő-, il­letve gyártóüzemek jöhet­nek, létre Miskolcon, illet­ve Eszak-Magyarországon - nyilatkozta Cselényi Jó­zsef. Ennek lehetőségét az iroda megnyitóján jelenlé­vő német szakemberek is kilátásba helyezték. Az irodában foglalkoz­tatott tervezők egyelőre a Volkswagen különböző tí­pusaihoz fejlesztenek ka­rosszéria segédelemeket, futóműveket, de később az Audi és a Mercedes megrendelésére is dolgoz­nak majd. Az irodaavatón részt vett Hegyháti Jó­zsef, az Ipari, Kereskedel­mi és Idegenforgalmi Mi­nisztérium helyettes ál­lamtitkára, aki hangsú­lyozta: örvendetes, hogy a magyar szellemi tőke itt­hon, méginkább, hogy Észak-Magyarországon hasznosul. Bizottsági látogatók Tokajban lehetne a Kárpátok Eurorégió központja Tokajban tartotta első kihelyezett ülését tegnap a parlament külügyi bizottsága. A honatyák a román szenátus és képviselőház külpolitikai bizottságának delegá­ciójával érkeztek a Tisza-parti városba. Útjuknak az adott különös jelentőséget, hogy keleti szomszédaink öt megyéje is csatlakozott a Kárpátok Eurorégió Taná­csához. A külügyi bizottság támogatja, hogy Tokajba kerüljön a Kárpátok Euroré­gió Tanács központja - mondta Szent-lványi István (képünkön balra) bizottsági elnök a testület ülését követően. Bővebben a 3. oldalon. Fotó: Puskái Tibor Magyar NATO-költség: 800 milliárd Budapest (MTI) - Az elkövetkező 10-12 esztendőben összesen mintegy 800 milli­árd forintot kell a hadsereg fejlesztésére költeni. Az összeg felét űj vadászgépek beszerzése teszi ki. Erről Keleti György honvédelmi miniszter beszélt szerdán egy budapesti NATO-fóramon. A honvédelmi tárca vezetője elismerte, hogy ez valóban hatalmas összeg, de akkor is a hadseregre kellene költeni, ha netán nem csatlakoznánk a NATO-hoz. Elmond­ta, hogy az elkövetkezendő időszakban a honvédelmi költségvetés 25 százalékát kell fejlesztésre fordítani, mert a hadsereg legtöbb technikai eszköze már nagyon el­használódott. A vadászgépek beszerzéséről azonban csak azt követően lesz döntés, ha bizonyossá válik NATO-felvételünk, azaz hivatalosan is a szervezet tagja leszünk. Keleti György kérdésekre válaszolva kö­zölte, hogy a honvédség csökkenő létszám- igénye miatt az ezredforduló után már nem hívnak be minden sorköteles fiatalt. Ezt valószínűleg úgy valósítják meg, hogy megszigorítják az egészségügyi követelmé­nyeket, és csak a legegészségesebb fiatalok vonulnak be sorkatonának. A 9 hónapos szolgálati időt viszont nem lehet már to­vább csökkenteni, mert ez az idő épp hogy elég a megfelelő kiképzéshez. • Dél-Borsodi itt­Hon oldalunkon olvas­hatnak egy útról, amely­re kerítés épült; a régió hírei mellett szólunk a mezőcsáti világháborús emlékmű turuljáról és Mezőkövesd kitüntetett­jeiről is. 4. oldal • Dzsekszon - távol Afrikától. Állító­lag minden városban van ilyen ember. Miskolcon úgy hívják: Dzsekszon. Mit gondol a világról és az emberekről? Mik a vágyai? Valóban ő a város bo­londja? 5. oldal A fuégetők felelőssége

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom