Észak-Magyarország, 1997. november (53. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-01 / 255. szám

1997. Novimrir 1Szombat Észak-MagyarorszAg Forma, tartalom Az Új Holnap legújabb száma Nyikes Zita „Egyes tudósok szerint a jelölő és a jelölt, a név és a dolog között semmiféle összefüggés nincs, csupán konvenció kérdése, hogy egy dolgot milyen hang­testtel jelölünk - kezd a flipper szó nyomába ered­ni Ferenczi László a flipperről szóló, az Új Holnap legutóbbi számában közölt tanulmányában. - En­nek ellenére a tudományos etikett megköveteli, hogy a flipper szó eredetét, hacsak roppant vázla­tosan is - inkább egy, leendő disszertációt serken­tendő - felvázoljuk.” És indul a flipper. Fellökődik két golyó: ajelölt és ajelölő, vagyis a dolog és a do­log neve. Aztán hozzá tucatnyi kisebb-nagyobb go­lyó buggyan fel. Hiszen a flipper egyrészt játék, másrészt a játék folyamata, de lehet a játszó em­ber is. A játszó ember-jelölt is lehet férfi, nő, gye­rek, öreg, fiatal, más-más foglalkozású... A konvencionális tanulmányforma is jelölhet csupán csak tanulmányt. Követi a tanulmány formájának, műfajának jellemző jegyeit. De ha megszületik az ötlet , töltsük ki/meg a formát más tartalommal, avagy lássunk hozzá: és te­gyük a tartalmat más formába, mint amibe ten­nénk -, akkor „nincs kiút”, többletjelentés kelet­kezik. Az egyéni értelmezések miatt még több golyó kerül a játékba. Vannak főgolyók a flipperben. Ezek esnek le „legsúlyosabban”. Vagyis mire szolgál ez az egész flippeijáték?! - „Játékra alkalmas gép a flipper - derül ki az ontológiai vázlatból. - Golyóval játsszák, és a játéknak a célja, hogy a golyó minél több érzékeny pontot érintsen, a pontok érintése jutalommal jár.” A golyó, a játék és valaminek az eltalálása többféle asszociációt is előhívhat az olva­sóban. Elsősorban mindenképpen a „háborúsdit”. De Ferenczi László szerint az emberek szórakozás­kultúráját, az unalom, az idegnyugtatás vagy a családvédelem kérdéseit is. „A flipper társadalmi­lag hasznosítható játék, szűrhetjük le elemzése­inkből a következtetést - teszi ezt némi iróniával a szerző. - Ha kellő mérséklettel propagáljuk, és nem hisszük csodaszernek, az élet legkülönbözőbb területén hasznát vehetjük...” És egy teljesen jellegzetes tanulmány ugyaneb­ből az Uj Holnapból, amely félelmetes adatokkal jelöli az alkalmi drogfogyasztók és a drogot el­utasító miskolci fiatalok véleményét. A miskolci ti­zenévesek körében végzett tényfeltáró mentálhigi­énés felmérést Emőke József tanulmányozta. A vizsgálat célját, előzményeit, a vizsgált személye­ket, az eszközöket, az eljárás módját, majd az eredményeket mutatja be. Ezek szerint: „A miskol­ci tizenévesek a Beck-féle Depresszió-kérdőíven elért átlageredményeik szerint enyhén depresszió­sak, életkoruk függvényében 4-7%-uk szorulna ke­zelésre.... A 17 évesek 40%-ának fejében megfor­dult már az öngyilkosság gondolata, gyakran gon­dol rá 12%-uk... A miskolci 14 évesek 23,17 évesek 40%-a dohányzik... A tizenévesek 8%-a szív napi egy csomag vagy több cigarettát.” Minden negyedi- küket kínálták már droggal, 43 %-uk tud a kör­nyezetében alkalmi vagy rendszeres drogfogyasz­tóról. Szexuálmagatartásuk aktív, politikai és köz­életi érdeklődésük viszont tompa. Emőke József szerint a megoldás csakis a devianciák megelőzé­sére irányuló komplex mentálhigiénés program le­het, amelyben a társadalom egésze aktív szerep­hez jut. Gyertyák a színészekért Miskolc (ÉM) - A Színész Emlékház Egyesület november 2-án, vasárnap délután 5 órakor gyer­tyát gyújt a színészmúzeumban a Miskolci Nem­zeti Színház halottaiért. A múzeumi emlékezés nemcsak a most 125 éve meghalt Dérynéről vagy Latabár Endréről, de az elmúlt évtizedekben el­hunyt Fehér Tiborról, Polgár Gézáról illetve ter­mészetesen a múzeumalapító Gyarmathy Ferenc­ről is szól, és természetesen emlékeznek azokra a színészekre is, akik a város különböző temetőiben nyugszanak. A szervezők várják a megemlékezés­re a színházbarátokat. Nyílt nap Edelény (ÉM) - Nyílt napot tart az edelényi Izsó Miklós Gimnázium és Szakképző Iskola november 3-án, hétfőn reggel 8 órától. A rendezvényre várják a végzős általános iskolás diákokat, az érdeklődő szülőket, osztályfőnököket, szaktanárokat, iskola- igazgatókat. Az iskola működéséről és a 9. évfolya­mon választható továbbtanulási lehetőségekről szóló tájékoztatás után a szaktantermeket, előadó­kat tekinthetik meg az érdeklődők, és részt vehet­nek tanítási órákon is. A következő tanévben gimnáziumi képzés ke­retében választható az alaptantervi csoport vagy a nyelvi csoport, ahol német, illetve angol nyel­vet heti hét órában lehet tanulni. A szakközépis­kolai osztályokban informatikai és természetvé­delmi szakképzésben vehetnek részt a diákok. Művészi kalandozás a számítógépben Ezek a grafikák is ugyanúgy üzenetet, kódokat hordoznak, akárcsak egy Örkény-novella Balogh István: „A Repetivítás című komputergrafikai sorozatot ze­nei élmények indukálták. Az ősidőkből eredő repetitív zene lát­szólagos zavarossága és monotonsága ellenére szabályos struktú­rával és izgalmas ritmussal rendelkezik; lényegét tekintve életana­lóg; a valóság univerzális törvényszerűségeire rímel. Ritmusfona­laiból olyan alapmotívumok bontakoznak ki, amelyek organikus rendbe szerveződve a végtelenségig fokozódó, felületes megfigye­lésre fel sem tűnő motívumvariációkat alkotnak. A sokszorozódó ritmus- és motívumvariációkat alkotnak. A sokszorozódó ritmus- és motívumfolyamatot interferenciális fordulópontok tagolják, szinte matematikailag is deffiniálhatóan. Képeimen e dolgokat tö­rekedtem megfogalmazni. A Repetivítás-sorozat darabjai polimetrikus KÉPletek vizuális adaptációi, hangulatokra, állapotokra hangolva, asszociációkba ágyazva." Balázs Ildikó Sárospatak (ÉM) - A műalkotás igényével fellépő számítógépes grafikák a technikai haladást is jelképezik: mindegy, hogy festőecset, ceruza vagy szén van a művész kezében - vagy éppenséggel a számítógép bil­lentyűzetét nyomogatja. Fő, hogy ne a gép győzze le az em­bert, s az alkotó maradjon ura annak a munkaeszköznek, amelyet használ - vallja Ba­logh István rajztanár, főiskolai docens és Csetneki József rajz­tanár, akik számítógépes grafi­káikat legutóbb a pataki Co- menius Tanítóképző Főiskolán mutatták be, most pedig ván­dorkiállításra indulnak Kelet- Magyarország térségében. □ Mióta létezik számítógépes gra­fika?' • Egyidős a számítógéppel. A ’70- es években már hallottunk róla a programozás tantárgy keretében a nyíregyházi tanárképző főisko­lán. Ma már a számítógépes grafi­kák jelen vannak a kiállításokon, a Miskolci Grafikai Biennálén is szerepeltek - meséli Balogh Ist­ván, akinek alkotásait augusztus­ban a szlovákiai Tőketerebes kö­zönsége is láthatta. - A nyomdák­nál, kiadóknál grafikusok alkot­nak ebben a műfajban. □ Mégis hogy történt az, hogy nem számitógépes szakemberek, hanem két rajztanár ült le a gép mellé? • Az élet rákényszerített, hogy használjam a számítógépet, majd egy-egy lyukasórán beültem a gép mellé. Mint rajztanárt, nyilván az izgatott, mit tud a rajzolóprog­ram. így aztán elkezdtem kalan­dozni a számítógépben. □ Nem áll fenn annak a veszélye, hogy a gép „elemberteleníti” a mű­vészetet? Hiszen létrejötte - akár a szintetizátoros zene - a gépnek kö­szönhető. Mennyi benne az ember szerepe? • Ugyanannyi, mint bármely más képzőművészeti műfajban. Az alapgondolat, az üzenet ugyanúgy megvan - s ez a lényege az alko­tásnak. A technika, amellyel a mű készül, nem számít. Igaz, hogy a hagyományos értelemben vett kézművesség itt látszólag hiány­zik, de itt is lehet különböző felü­leti minőségeket létrehozni, ame­lyek a különleges ecsetkezelés lát­szatát keltik, akár egy olajfest­ménynél. A PC-grafika térben is hat. Ugyanakkor nagy előnye, hogy az alkotói segédmunkákat - az ecset kimosását, festékpakolást - lényegesen lerövidíti. Annyi a különbség, mint a csellómuzsika és a szintetizátoros zene között. Lelket viszek bele, mert a gépet itt humánus célra használom: ze­nélek, rajzolok vele. Akkor van baj, ha a gép vezeti az embert. Egy példát mondok: a számítógép 16 millió színárnyalatot tud „kikeverni”. Ennyit az emberi szem fel sem képes fogni, hiszen ennek csak töredékét érzékeljük. A gép által felkínált, gépbe prog­ramozott paneleket is lehet hasz­nálni, csakhogy a számítógépes szakemberek erre rögtön rájön­nek. Ez nem művészet. • Az esetlegesség ezekben is ugyanúgy megvan, mint minden eszközben, amelyet az ember megnyit, kézbe vesz - vallja Cset­neki József. - Itt viszont az esetle­gességet átruházzuk a gépre. Oly­kor a tévedések nyomán szület­nek a legnagyobb dolgok A vélet­len rádöbbenti az embert valami­re, majd megtanuljuk a véletlent tudatosan használni. A számító- gépes grafikák is ugyanúgy üze­netet, kódokat hordoznak, akár­csak egy Örkény-novella. Kérdés, hogy az alkotás élvezője miként érinthető meg: ez tájékozottságá­tól, nyitottságától, műveltségétől függ. Fontos, hogy ne maradjuk a felismerhetőség szintjén, hogy ne csak a „Mit ábrázol?” kérdésre ad­jon választ a mű. □ Sok iskoláscsoport nézte meg a pataki kiállítást. Nekik mit mon­danak a grafikák? Egy kislány el- mélyülten nézte, majd kijelentette, hogy ő is csinált már ilyent, csak szebbet... • Hatalmas területet nyit a kísér­letezésnek, nyilván a gyerekek is próbálkoznak majd vele. Lehet, hogy egy-egy rajz- vagy számítás­technika-tanárnak eszébe jut, hogy jövőre beépítsen néhány PC- grafikai órát a tanmenetébe. Ugyanakkor szemléletformáló se­gédeszköz is lehet az oktatásban. Az átlagosnál nagyobb memóriájú gépeken, színes festékhengerrel lehet ilyen grafikákat készíteni. Technikája hasonló a hagyomá­nyos grafikáéhoz: itt is próbanyo­matot készítünk először, s a szá­mítógép lehetővé tenné a szinte korlátlan példányszámot is, mert a digitális technika folytán nem roncsolódik a nyomódúc. □ Hova fejlődhet a PC-grafika? • Plakátméretben természetesen jobban mutatnának ezek az alko­tások mint A4-es méretben, de egyelőre a nyomtató csak ekkora felületet enged meg. □ Milyen üzleti lehetőség rejlik a PC-grafikákban? • Leginkább a számítógépes szak­üzletek érdekeltek abban, hogy ezeket reklámcélra használják. De elképzelhetők bárhol, akár nyomtatásban is. Csakhogy a nyomdatechnika közvetítésével az már reprodukció lenne. Ekkor már új életet kezdene élni, mint Balassi Bálint olajportréja, mely szintén nem arra a célra készült, hogy 50 egységes telefonkártyá­kat díszítsen, de ennek a szerepé­nek is jól megfelel. A Magyar Tudomány Napja és hete a megyében Miskolc (EM) - A Magyar Tudomány Napja alkal­mából november 2. és 7. között megyénkben is több rendezvény lesz. Az akadémiai intézeteken kívül az egyetemeken, főiskolákon, tudományos egyesületekben is lesznek programok. November 3. A sárospataki önálló tanító­képzés 140. évfordulójára emlékeznek november 3-án a Comenius Tanítóképző Főiskola dísztermében. Az emlékülést délelőtt fél 9-kor Hegedűs László, a főiskola igazgatója nyitja meg. A to­vábbiakban előadást hall­gathatnak az érdeklődők többek között a pataki taní­tóképzés szakintézetének indulásáról, a magyar refor­mátus iskoladrámákról, az anyanyelvi nevelés sárospa­taki hagyományairól, a fel­sőoktatás új törekvéseiről. Lesznek könyvbemutatók is, így 11.50-kor Fehér Er­zsébet: A tanítóképző tör­ténete című kötetét, ne­gyed 5-kor Ködöböcz Jó­zsef: Árvay József a ma­gyar művelődésügy sáros­pataki apostola című mun­káját ismerhetik meg a résztvevők. Délután 5 óra­kor sportmúzeumot nyit meg Móré József ny. test­nevelő tanár, volt pataki diák a Tiszáninneni Refor­mátus Egyházkerület Tu­dományos Gyűjteményei­nek Repozitóriumában. November 4. A Miskolci Akadémiai Bi­zottság dísztermében no­vember 4-én, kedden dél­után 3 órakor kezdődik emlékülés a Magyar Tudo­mány Napja alkalmából ahol bemutatják a Tanul­mányok a Magyar Tudo­mányos Akadémia meg­alapításáról című könyvet, illetve tudományos kitün­tető díjakat is átadnak az arra érdemes kutatóknak. Megnyitót mond Kozák Imre, a Miskolci Akadémi­ai Bizottság elnöke. A to­vábbiakban Somorjai Le­hel, Dobrossy István, Zsámboki László és Hógye István tartanak előadást. Az emlékülés után Orvo­sok tudományos munkái Észak-Magyarországon cí­mű kiállítást nyitja meg Újszászy László a MAB- székház Deák-termében, ahol húsz olyan orvostól mutatnak be mintegy het­ven kötetet, akik munká­juk során könyvet is írtak. November 5. Modernizáció, innováció Észak-Magyarországon címmel rendez konferenci­át a Műszaki és Termé­szettudományi Egyesüle­tek Szövetsége Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Szervezete november 5-én, szerdán délelőtt 10 órától Miskolcon, a Tudomány és Technika Házában. A megnyitót Oláh Miklós, a szervezet alelnöke mondja. November 6-7. A Miskolci Egyetem két rendezvénnyel kapcsolódik az ünnephez. November 6- án, csütörtökön rendezik meg a doktoranduszok fó­rumát, amely délelőtt 10 órakor kezdődik Kovács Fe­renc, az Egyetemi Doktori Tanács elnöke megnyitójá­val az A/6-os épület XXI-es előadójában. Ezután Patkó Gyula rektorhelyettes be­szél a Ph.D.-képzés kiala­kulásáról és jelenlegi hely­zetéről. A továbbiakban a 6 kar 11 szekciójában 90 elő­adás hangzik el. A Magyary Zoltán poszt- doktori ösztöndíjasok tudo­mányos eredményeit bemu­tató találkozót november 7- én, pénteken rendezik meg. (Magyary Zoltán két évtize­den át, 1910-től 1930-ig a Vallás- és Közoktatási Mi­nisztérium köztisztviselője- ként szolgálta a magyar tu­dományos és felsőoktatás ügyét.) Délelőtt 10 órától - Farkas Ottó rektor köszön­tője után - előadások hang­zanak el a posztdoktori ösz­töndíjasok tudományos eredményeiről a Miskolci Egyetem Központi Könyv­tárában. A program vendé­ge lesz Magyar Bálint mi­niszter, aki délután 2-kor átadja az idei posztdoktori ösztöndíjakat. Tanulnninyok a Mag var Tudományos Akadémia megalnp focisáról A Miskolci Akadémiai Bizottság (MAB) az ünnep al­kalmából jelentette meg a Tanulmányok a Magyar Tudományos Akadémia megalapításáról című kö­tetet. A kiadvány szerkesztője Dobrossy István, a borítóterv Goda Gertrud munkája.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom