Észak-Magyarország, 1997. november (53. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-29 / 279. szám
Häm Wpll: KUCKÓ 1997. November 29., Szommt A hazug állatot nehéz utolérni, Gazdi ül a kényelmes fotelben. Macska is szeretne, ezért cselhez folyamodik. Az ajtóhoz megy, nyávog. Gazdi - azt gondolván, Macska ki akar menni -, az ajtóhoz megy. Macska erre zsupsz, fotel... Négy kutya egyszerre kapja az ebédet. Egykutya azonban éppen nem éhes, kiszalad inkább, és azt ugatja: „jön a postás". Erre a többiek is kirohannak, Egykutya azonban visszaszalad a kajához. De nem a saját táljából kezd enni, igyekszik előbb minél többet elfogyasztani a többiekébó'l. És ez mindennapos, bevett szokása... A látszat szerint Macska arcátlanul belehazudik Gazdi szemébe, Egykutya pedig a másik három kutyáéba. Ezek az esetek - sok hasonlóval együtt - értelmezhetők állati pofátlan hazugságként. De vajon tudnak-e arról, hogy ily módon bennünk - vagy társaikban - téves képzetet keltenek? - tette fel a kérdést Topái József biológus, a nemrégiben Szerencsen tartott Csalás, hazugság, képmutatás, korrupció az állatvilágban című előadásán. Dobos Klára Az emberek egy része szerint az állatok tudnak hazudni, más részük viszont vallja: ez csak a mi „kiváltságunk”. A biológus szerint a hazugsághoz három elem szükséges. Egyrészt el kell fogadni, hogy a másik is gondolkodó, értelmes lény. Másrészt a másik fejével kell gondolkodni, harmadrészt pedig ugyanarról a dologról egyszerre többféle állítást is tudni kell a fejünkben tartani. A hazugság képességének kialakulása az értelmi fejlődési folyamat eredménye. A kétéves gyerek még nem, a négyéves viszont már tud hazudni. A kétévesben ugyanis nincs meg a beleérző képesség, ő a fejében lévő igazságot még nem tudja elkülöníteni a hamis vélekedéstől, nem tud a saját tudatától eltérő tudatot tulajdonítani másnak. Ha feltételezzük, hogy egy állat képes hazudni (vagyis inkább megtévesztően viselkedni), akkor feltételeznünk kell ezeket a bonyolultabb értelmi képességeket. Azért nehéz egyértelmű választ adni a kérdésre, mert az állat nem tudja elmondani, mire gondol. A viselkedésükből kell a belső mentális állapotra vonatkozó következtetéseket levonni. Tovább nehezíti a feladatot, hogy a mentális állapot nem mindig ugyanazt a viselkedést váltja ki, nincs egyértelmű összefüggés a viselkedés és a között, ami a fejben éppen zajlik... Halálos csalások Az egyszerűbb állatok között is találunk notórius „hazudozókat”. A ragadozó szentjánosbogár „női praktikákat” alkalmaz ennivalójának megszerzéséhez. Olyan fényjeleket ad le, amely nászra hívja a hímet. Ám a nász elmarad: boldog félj helyett (boldogtalan) vacsora lesz a hímből... A táncos légynek hasonló „férfifaló” természete van. Peches az a fiú, amelyik olyankor megy a lányhoz, mikor még nem ivarérett. Akkor ugyanis megeszik... De e faj hímjei már „kiokosodtak”. Van, amelyik zsákmányt fog, azt odaadja a lánynak, s közben kipuhatolja, mi a helyzet... Van olyan hím, amelyik üres selyemgubót készít, s amíg a nőstény azt bontogatja, el is végzi a faj fennmaradását biztosító kötelességét... Ezek a megtévesztő magatartások azonban merev genetikai program szerint működnek, az állatnak fogalma sincs, mit miért tesz. Az evolúció dolgozta beléjük ezeket a túlélési stratégiákat. Hasonló programokat a magasabb rendű állatokban is találunk persze. így csalja el például - szárnyát töröttnek tettetve - a bíbic fészkétől a ragadozókat... Tiszta genetikai programnál valamivel több - né- hánypróbás tanulás - a bevezetőben említett macskatörténet. De még ez is távol áll a hazugságtól. A biológus szerint ugyanis a következő „gondolatsor” játszódik le az állatban: látja a fotelt, szívesen oda is ülne, de ez a célja - hiszen a gazda ül ott - akadályoztatva van. Viszont kicsit ki is akar menni, úgyhogy az ajtóhoz megy. A gazda feláll, mire a macskában újra aktiválódik az eredeti, erősebb - most már elérhető - cél. Hogy ez megismétlődik, azért lehet, mert a macska társítja a helyzeteket: ha az ajtóban áll, övé lesz a fotel... Hazugságvizsgálók Hogy megállapítsák, tudnak-e az állatok igazából hazudni, a kutatók kísérletsorozatba kezdtek. Természetesen az emberhez leginkább közelálló majmok kapták meg a kísérleti „nyúl” szerepét. Egy kísérletben a kettéválasztott helyiség egyik oldalon a majom, a másikon pedig dobozok voltak, ahol banánt dugott el valaki. Pár perc múlva bejött egy barátságos személy. A csimpánz mutatta neki, hol az eldugott tárgy, megtalálták, közösen megették... Legközelebb barátságtalan ember jött be, aki - miután a majom neki is megmutatta, hol a gyümölcs - egyedül evett. Az állat a továbbiakban csak a barátságos embernek segített megkeresni a banánt, a másiknak mindig rossz dobozt mutatott. Rákény- szerítették a hazugságra... A továbbiakban meg kellett győződni, képesek-e a főemlősök arról gondolkodni, miről gondolkodik a másik. Viki bebizonyította, hogy képesek. Ót jelbeszédre tanították. Amikor inni kért, az egyik asszisztens akarattal borította ki a szeme előtt a narancslevet, a másik pedig véletlenül. Úgy gondolták, ha a majom képes szándékok felismerésére, akkor legközelebb attól kér inni, aki véletlenül borította ki. És így lón... Hogy van beleérző képessége, azt egy másik kísérlet is igazolta. Adott diaképhez, amelyik valamilyen problémát vetett fel, egy másik képpel megoldást kellett találnia. Például ha a dián fázó embert látott, akkor a képek közül a gyufát választotta ki... Vannak egyértelműen hazugságra utaló példák a szabadon élő majmok között. Egy pávián hím kiásott a főidből egy finom gubót. A kismajom észrevette, s megszerzéséért a következőket tette: szétnézett, és mikor nem látott senkit, üvölteni kezdett. A majmoknál komoly büntetés jár annak, aki a kicsiket bántalmazza. Oda is rohant a mama, és püfólni kezdte a hímet, aki végül elmenekült. A majmocska pedig jóllakott. Ezt még többször megcsinálta, de mindig csak akkor, ha nem volt senki a közelben... Miután Kokó, a gorilla történetét is megismertük (aki véletlenül összetörte a kedvenc játékát, ám ezt nem ismerte el, hanem rákente az egyik asszisztensre), Topái József - egy talánnal gyengítve - levonta a végkövetkeztetést: igen, talán képesek hazugságra a fejlettebb állatok. Nálunk, embereknél azonban senki nem műveli tökéletesebben ezt a műfajt... GYEREKSARO Tudod-e? Honnan ered a rizs? A rizs elnevezése óind eredetű. A szanszkrit ’writi’ elnevezés a világ minden nyelvébe eljutott. A görög ’orüza’ és a latin ’oryza’ is innen ered. A magyar nyelvbe a középíélnémet ’ris’ és az olasz ’riso’ közvetítésével jutott el, de már 1493-ban emh'ttetik a ’rizs’ elnevezés. , A rizs őshazája valószínűleg Délkelet- Ázsia, Indokína. Innen került a termesztési terület északabbra: Kína és Japán felé, majd később nyugatra a Selyemúton keresztül. Indiából Perzsiába, onnan Nagy Sándor makedón harcosai hozták be a mediterrán országokba. Az 1500-as években már termesztenek rizst Itáliában, a Pó-síkságon. 1647-től pedig már Eszak-Amerikában is ehetik a tejberizst a gyerekek! Üzenet a Kuckóból Keresd a párját! A rózsabimbók között ikrek is vannak. Keresd meg a két azonos virágot! Kiss Gergely rajza Előző heti állati kérdéseinkre csak kevesen tudták a helyes választ. Azok kedvéért, akik régen jártak a baromfiudvarban, megírjuk, a gácsért, ügy hívogathatjuk: tas-tas...; a gúnár, a kos és a kakas abban hasonlít, hogy mindannyian hímek. A szerencsés nyertes Simon Eszter miskolci olvasónk. Nyereményét, a Tarkabarka állatmesék című kötetet szerkesztőségünk titkárságán veheti át (Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. II. emelet). Ezen a héten a Magyar Könyvklub gondozásában megjelent Herkules-könyvet sorsoljuk ki azok között, akik helyesen válaszolnak a könyvvel kapcsolatos kérdésekre. (Cím: 3501 Miskolc, Pf.: 351. A boríték) i írjátok rá: „Kuckó”). Beküldési határidő: december 4. Könyves kérdések „Ide süss, jól hallasz, hozzád szólunk!” - mondják a múzsák, ós csodálatos regét kezdenek el mesélni a hatalmas titánokról, az istenek születéséről. Herkules helyes, aranyos legényke volt, és nagyon- nagyon erős! Az olümpo- szi istenek meglátogatták a kis jövevényt, Zeusz egy szárnyas lovacskát adott neki ajándékba... De mi lett később? - ezt elolvashatjátok a Herkules című könyvben. Azok közül, akik helyesen válaszolnak kérdéseinkre, a legszerencsésebb jutalmul kapja a könyvet. Az érdeklődők pedig megtalálják a Magyar Könyvklub miskolci boltjában (Bajcsy-Zsilinszky u. 16.). 1. Kik voltak Herkules szülei? 2. Hol van az Olümposz? 3. Hogy hívják a szárnyas lovat? Csillagos kérdések Úgy világít éjszaka, hogy elsápad nappalra. (PPH) Van egy út, de nem a földön, tej dőlt ki az útra, nem járt rajta senki, mégis nincs, aki ne tudja. (WÍU) Két tüzes tál föld felett száll. (PPH 0 s? dvN v)
