Észak-Magyarország, 1997. november (53. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-29 / 279. szám
1997« Novimbkr 29«. Szombat GAZDASÁG Észak-MaotarobszAo Li Alapítványi díjak a környezetvédelemért Budapest, Miskolc (MTI, ND) - Öt miskolci egyetemista és egy, a Miskolci Egyetemen tanító docens is díjat nyert az „Ipar a Környezetért Alapítvány” (IKA) és az „Ipar Műszaki Fejlesztésért Alapítvány” (IMFA) közösen meghirdetett, „Az ipar környezetvédelmi fejlesztéséért” című pályázaton. A díjakat és elismeréseket csütörtökön adták át a Budapest Szállóban. A Miskolci egyetem öt diákja - Boróczki Beáta (bányamérnöki kar), Báder Enikő (kohómérnöki kar), és Somló Edina (kohómémöki kar) első, míg Bőhm Balázs (bányamémöki kar) illetve Szokol Ildikó (kohómémöki kar) harmadik díjat - nyert a pályázaton. A kuratórium díjjal ismerte el Raisz Iván, a Miskolci Egyetem docensének munkáját is, aki évek óta eredményesen készíti fel hallgatóit. Az ünnepségen többek között Fekete-Nagyné Török Juditnak, a BorsodChem Rt. környezetvédelmi főosztályvezetőjének tevékenységét jutalmazta különdíjjal az alapítvány. ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) - A részvények forgalma 5,87 milliárd forint volt, a tőzsde összforgalma 16,3 milliárd forintot tett ki. A részvények közül 38 forgott. Emelkedett 17, csökkent 15, nem változott hat részvény ára. A Matáv már nyitás után gyors emelkedésbe kezdett; a 780 forintos magasság jelentett új kiindulási pontot, ahonnan zárásra 790 forintig jutott árfolyama. Az elmúlt napok visszafogott forgalmát élén- kebb kereskedés váltotta fel. Kárpótlási jegy Tőzsde Index nov. 28.: 6652,84 +88,54 Valuta- és devizaárfolyamok Érvényben: 1997. november 28. VALUTA _________DEVIZA VÉTEL Eladás Középárf. 326,43 344,13 . 334,11 Angol font 326,46 342,74 334,60 325,83 342,54 334,16 131,30 141,50 136,06 Ausztrál dollár 132,02 140,24 136,13 131,89 140,05 135,97 W vs; ' ' 532,96 ■ 571.42 549,44 Belga frank* 533,73 566,55 • 550,14 533,04 566,02 549,53 28,69 30,92 29,73 Dán korona 28,89 30,67 29,78 28,84 30,62 29,73 36,14 . 38,95 , 37,45 Finn márka 36,39 38.65 37,52 36,34 38,59 37,46 32,81 35,17 33,82 Francia frank 32,86 34,88 33,87 32,90 34,76 33,83 97,45 ' 104,48 100,46 Holland forint 97,58 103,58 100,50 t-' - > 97,91 103,23 100,47 151,82 163,62 157,33 Japán yen* 152,59 162,33 157,46 152,59 162,03 15?,31 • 135,24 • 145,76 ' 140,15 Kanadai dollár 136,18 144,50 140,34 135,97 144,38 140,18 110,58 116,58 113,18 Német márka 110,49 116,13 113,31 110,64 116,01 113,18 26,73 28,81 ' . 27,70 Norvég korona 26.92 28,58 27,75 ; ... 26,88 : 28,54 27,71 112,11 120,20 115,58 Olasz líra** 112,28 119,18 115,73 112,59 118,60 115,60 15.71 ' 16,56 ‘ 16,08 Osztrák schilling 15,70- 16,50 16,10 15,68 16,48 16,08 105,45 117,6b 111,00 Portugál escudo 107,82 114,46 111,14 107,68 1 14,34 111,01 129.16 139,19 133,84 Spanyol peseta* 130.00 138.02 134,01 129,84 137,87 133,66 137,36 144,81 140,59 Svájci frank 136,61 144,91 140,76 136,93 144,24 140,58 y' ■ ■ a 24,88 • 26,81 25,78 Svéd korona 25,03 26,59 25,81 > , * " ‘ . 25,01 26,56 ' 25,78 195,19 205,77 199,78 USA dollár 195,15 204,91 200,03 194,82 204,81 199,81 216,79 233,64 224,65 ECU 218.27 231,61 224,94 217,95 231,43 224,69 A megadott számok egy egységben értendők, forintban *: 100 egység, **: 1000 egység Pénznemenként az első sorban a Kereskedelmi és Hitelbank, a másodikban az OTP, a harmadikban a Postabank adatai olvashatók Valóság és gazdasági racionalitás Tömöri: A multik megjelenése nem elégséges, de szükséges feltétel Tömöri: Nem szerencsés, hogy a gazdaság adóterhei ennyire magasak Fotó: Bujdos Tibor Marczin Eszter Miskolc (ÉM) - A gazdaságban nincsenek évtizedekre kibérelt pozíciók. Ha ugyanis a szereplők nem tesznek meg mindent azért, hogy megőrizzék vagy bővítsék meglévő lehetőségeiket, akkor egy dologban egészen biztosak lehetnek: elveszítik a versenyt. A véleményt Tömöri Zoltántól, a kereskedelmi és iparkamara megyei alelnökétől hallottuk, akivel a vállalkozások helyzetéről, a multinacionális cégek szerepéről, a köztestület lehetőségeiről beszélgettünk. □ Magyarország a kis- és közepes vállalkozások országa. Ez a megállapítás egy, a napokban niegtar- tott konferencián hangzott el. Talán nem túlzás, ha ehhez hozzátesz- szük: „és a kényszervállalkozásoké”. Ön szerint elértünk-e már addig, hogy a piaci verseny következtében tisztult a kép, és a ma működő vállalkozások hosszabb távon is képesek megmaradni? • Még biztos, hogy nem tartunk itt. Arra nehéz lenne tippet mondani, hogy milyen az arány a stabil és kevésbé biztos lábakon álló vállalkozások között, de az tény, hogy a megmaradásért folytatott verseny rendkívül éles. Elég arra a drasztikus változásra utalni, ami a kereskedelemben bekövetkezett a Metro megjelenésével. És továbbra is számítani kell arra, hogy a multinacionális cégek „beköltözése” hasonló következményekkel jár, legalábbis, ami a piac szerkezetének átalakulását illeti. Élesedő versenyben mindig a nagyobb tőke, a nagyobb piaci befolyás az, ami a saját érdekeket érvényre tudja juttatni. Persze nyilvánvaló, hogy folyamatosan újabb társaságok is megjelennek, hiszen az egész gazdaság arról szól, hogy nincsenek évtizedekre kibérelt pozíciók. Ha a piac szereplői nem tesznek meg mindent, hogy megőrizzék vagy bővítsék meglévő lehetőségeiket, akkor egy dologban egészen biztosak lehetnek: elveszítik a versenyt. □ De a megmaradáshoz komoly stratégiák szükségesek, amelyeket szinte kizár a jelenlegi „túlélésre játszás”. • A kényszerből született, nehéz helyzetben lévő kis- és középvállalkozásoknál a stratégia említésekor maximum túlélési stratégiáról beszélhetünk. De valamilyen módon az is igyekszik választ adni a hogyan tovább kérdésére. Persze, vannak olyan vállalkozások is, amelyeknek hiányzik a szükséges tőkéje, forgóalapja, tehát nemhogy a jövőkép felvázolásához, de még a konszolidált működéshez sem adottak a feltételek. □ A bajok okát sokan többek között abban látják, hogy térségünkből hiányoznak a multinacionális cégek, amelyek tevékenységükhöz több kisebb vállalkozás működését igényelnék. • Ezzel a vélekedéssel én nem igazán értek egyet. A logika abból a szempontból igaz, hogy a multik többsége nem maga gyárt mindent -, beszállítókkal dolgoztat. Csakhogy az egyáltalán nem törvényszerű, hogy egy multinak Borsod-Abaúj-Zemplénbe kell költöznie ahhoz, hogy a beszállítóit innen válassza. Mára a földrajzi távolságok „lecsökkentek”, a szállítás, a logisztika elég fejlett ahhoz, hogy ne a kilométerek, sokkal inkább a minőség, a megbízhatóság legyen a perdöntő a partner kiválasztásában. □ Tehát számottevő változást nem jelentene egy multinacionális vállalat megjelenése? • Ezt nem mondtam, csak nem kizárólagos feltétele egy jobb gazdasági helyzet elérésének. □ Az elmúlt hónapok gazdasági mutatóiról nyilvánosságra hozott adatok elmozdulásról, javulásról adnak számot. A mi megyénkre is igaz ez a kedvező változás? • Az elmúlt évekhez képest igen. Hiszen a hatalmas elbocsátási hullámon már túl vagyunk. De a másik oldalon az is igaz: nincs mit dicsekednünk a munkanélküliségi mutatóinkkal. Ugyanakkor a petrolkémiai ipar két megyei cégének eredményei vitathatatlanok, amit a piac és a tőzsde is visszaigazolt. Fellendülő termelésük a beszállítóikra is jó hatást gyakorolt. Ugyanilyen jelentőségű, hogy megszületett az autópálya-építés menetrendje. A másik pedig a gépipar megerősödése. Ha semmi mást nem teszünk, csak megnézzük a gazdaság különböző ágazatainak statisztikáit, világosan látszik, a gépipar messze megelőzi a többi ágazatot. Az export bővülése például háromszorosa volt a magyar átlagnak. □ Azt, hogy a gazdaság nem a megfelelő, vagy inkább a tőle elvárható mértékben fejlődik, sokan az irreálisan magas adóterheknek tulajdonítják. • Nem szerencsés, hogy a gazdaság adóterhei enynyire magasak. Önmagában a gazdaság logikája nem indokolja ezt. A probléma az, hogy nem történt meg az államháztartás valódi reformja. A nagy állami elosztórendszerek szinte változatlanul, mintegy kövületként megvannak. Amíg ez így működik, addig technikai képtelenség az adóreform végrehajtása. Addig pedig marad az, hogy hellyel-közzel a szükséges bevételekhez igazítják a kiszabandó adókat. □ Meddig vállalhatja ezt a gazdaság? • Ezt ma nem a gazdasági racionalitás működteti, hanem a politikai akarat. A gazdaság szereplőit tömörítő köztestületeknek ebben a kérdésben ma nincs igazi érdekérvényesítő képességük. Az pedig, hogy a politikai akarat erre mikor érik meg, nagy kérdés. De az biztos, hogy a választások előtt nem. A legfiatalabb kamarai osztály Székely László Fotó: Vajda János Miskolc (ÉM) - A Bor- sod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara legfiatalabb osztálya a pénzügyi és gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatásoké. Székely Lászlót, az osztály vezetőjét feladataikról, terveikről kérdeztük.- Alapvetően amiatt alakult a többi osztályhoz képest „késve” a miénk, mert azon cégek többsége, amely hozzánk tartozik budapesti központtal működik - kezdte Székely László. - Ezért egyeztetésre volt szükség ahhoz, hogy például a biztosító- társaságok megyei irodái, kirendeltségei a helyi kamara tagjai legyenek. Ez már csak a tagdíjak szempontjából sem volt mindegy. Az egyezség végül megszületett, így az év elején létrejöhetett a pénzintézeteket, a biztosító társaságokat, az ingatlankezelő szervezeteket, a könyvelőket, könyvvizsgálókat, a kutatási-fejlesztési tevékenységet végzőket, a biztonsági feladatokat ellátókat és a marketing, PR-te- vékenységet folytatókat tömörítő osztály. Ez az osztály éppen abból kiindulva, hogy több mint 2000 tagjuk tevékenysége kapcsolatba hozható valamennyi kamarai tag munkájával igen sajátos helyzetben van, tehát sajátos funkciókat kell felvállalniuk - tájékoztatott Székely László. Meg kell kísérelni integrálni a többi kamarai osztály ez irányú szakmai tevékenységét. Vagyis részben saját tagjaik munkáját kell segíteniük, másrészt a többi vállalkozó információhoz jutását is szem előtt kell tartaniuk.- Erre a tájékoztatásra jó példa a marketing és PR alosztályunk közelmúltban tartott rendezvénye, amelyen az új reklámtörvény szabályaival ismerkedhettek meg az érdeklődők, de ugyanide sorolható a minőségről, a kutatás-fejlesztésről a napokban megtartott program is. Arra a kérdésre válaszolva, hogy mit tehet a kamara a vállalkozók hitelhez jutása érdekében az osztály vezetője kifejtette: lényeges, hogy a hitel és a támogatás között különbséget tegyünk. A piaci hitel funkciója ugyanis az, hogy egy jól működő vállalkozás fejlesztéséhez, hatékonyságának növeléséhez segítséget adjon. Ez vitathatatlanul drága pénzeszköz. A támogatás - mint például a területfejlesztési tanács által nyújtott, pályázatokon elnyerhető pénzek - kedvezőbb feltételekkel vehető igénybe. Nekünk az a célunk, hogy ezekről a lehetőségekről pontos tájékoztatást adjunk és segítsük a tagokat a rendelkezésünkre álló információkkal a pályázatok elkészítésében és természetesen elnyerésében. KAMARATÖRTÉNET. ... a múlt század A kereskedelmi és iparkamarák, mint szakmai és egyben érdekképviseleti szervezetek a XIX. század elején, közepén alakultak ki Magyarországon. Egy-egy nagyobb térség vagy több vármegye kereskedői, iparosai tartoztak ebbe a körbe. 1850- ben az osztrák kamarai törvény alapján 11 kamarai kerület alakult, ezek között környékünkön Debrecenben és Kassán. A kiegyezést követően 1868-ban megszületett a magyar kamarai törvény, amely a régiek mellett új kamarákat alakított, új kamarai székhelyeket hozott létre. A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara 1880-ban kezdte meg működését, területe Borsod, Gömör és Kishont megyék járásaira, falvaira, az itt dolgozó kereskedők és iparosok tevékenységének összefogására, érdekképviseletére teijedt ki. 1891-tól a miskolci kamarához csatolták Heves megyét néhány nógrádi településsel és egy mai Szolnok megyei járással. ...és napjaink A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara az 1994. évi XVI. törvénynek megfelelő jogi és tartalmi előírások szerint 1994. november 29-én alakult. 1995 végén született döntés a területi irodák megalakításáról, így a miskolci központon kívül hét képviseleti iroda jött létre Mezőkövesden,.Tiszaújvárosban, kazincbarcikán, Szerencsen, Ózdon, Sátoraljaújhelyen és Encsen. A képviseleti irodák egyre nagyobb súllyal vesznek részt a helyi gazdasági élet alakításában. A köztestületnek több mint 20 ezer tagja van, ezek 12 szakmai osztályhoz tartoznak. Idén a szakmai osztályok véleményezési jogosítványt kaptak a területfejlesztési pénzek odaítélésében. A köztestület úgynevezett ügyintéző apparátusa a területfejlesztés, az informatika, a szakképzés, a szolgáltatás, a pénzügy, a nemzetközi kapcsolatok és a kereskedelemfejlesztés területén látja el feladatát.
