Észak-Magyarország, 1997. november (53. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-25 / 275. szám

1997. NoviMfttt 25.. Kidd A MEGYÉBŐL JELENTJÜK mnmm Gettó * Cörömbölyi László Hónapok óta húzódik az ügy, amelynek va­sárnapi, újabb fejezete aligha jelenti a végki­fejletet: biztosan lesz még folytatás. Egyrészt a dolog természete miatt - bonyolult, súlyos ügyről van szó -, másrészt mert világosan látszik: az eset jó alkalom a politikai csatára is. Nehéz eldönteni, mi aggasztja jobban a kívülállót - maga a szomorú, nehezen meg­oldható eset; vagy inkább az arra utaló jelek, hogy akadnak, akik elesett emberek problé­máit ürügyként használják, politikai érdekeik szolgálatába állítják. /A történet Székesfehérváron zajlik, de meg­történhetne ezen a vidéken is. Vasárnap este a tévéhíradó számolt be a demonstrációról, amelyen részt vettek maguk az érintettek, rajtuk kívül pedig jogvédő szervezetek képvi­selői és országosan ismert politikusok. Kik az érintettek? Azok a fehérvári romák, akik egy lepusztult, életveszélyes házban jogcím nél­küli lakókként élnek, s akiket az önkormány­zat döntése szerint ki akarnak onnan telepí- iteni. A konfliktust nem is annyira a kilakolta­\tás szándéka, mint inkább a „hová?" kérdése okozza. Az önkormányzat ugyanis felépített a város szélén egy konténervárost, oda akar­ja költöztetni a roma családokat - átmeneti­leg, a jövő nyárig. Kirekesztés, megkülönböztetés, gettó - ezek a szavak hangzottak el a megnyilatkozók szájából. Ha valahol, hát Borsod-Abaúj- Zemplén megyében érezhetjük, miről is van itt szó. Hiszen alig van település errefelé, ahol ne okozna problémát a romák helyzete - végletesen rossz szociális helyzetük, állás- talanságuk -, és ne okozna problémát az, ha akár az egyik, akár a másik fél meggondolat­lan kijelentésekre ragadtatja magát. És akkor azt hallom a fehérvári tüntetésről szóló tudósításban, hogy az egyik szónok ar­ra biztat: ne hagyjuk, hogy a jobboldali ön- kormányzat... Mintha lenne jobboldali élet­veszély, jobboldali jogcím nélküli lakáshasz­nálat, a jobboldalon közelgő tél, kegyetlen hideggel, hóeséssel, jobboldali fedélnélküli­séggel - és persze, mintha lenne mindez bal­oldali változatban is. Mondhatja erre bárki: azért mégis, konténe­rekbe költöztetni embereket?... Nos, az a get­tó pontosan olyan konténerekből épült fel, amelyben - amint az önkormányzat megszó­laló képviselője fogalmazott - Boszniában Keleti György és Bili Clinton katonái élnek. Egy korábbi híradásban belülről is láthatta a tévénéző: talán akadna néhány család ebben az országban, amely örülne, ha akár egy fél­évig olyan szükséglakásban lakhatna. A közoktatás új fejezete Konferencia a NAT után - helyi tantervek előtt A „hetes bizottság" hat tagja Miskolc (ÉM) - A Nemzeti alaptantervet (NAT) létrehozó „hetes bizottság” tagjai remélik, nemcsak egy eseménye lesz a magyar pedagógiának a NAT bevezetése, hanem új fejezetet nyit a közoktatásunk­ban. Elmondták azonban azt is a tegnap megkezdődött V. Lillafüredi Pedagógiai Konferencián, hogy természetesen min­den részletben ők sem értenek egyet. Nagy vita volt például abban, milyen részletességű legyen a közös alap, a mű­veltségterületek leírása. A bizottság tag­jai - Ballér Endre, Báthory Zoltán, Mi­hály Ottó, Szabó László, Szebenyi Péter és Szenes György, Horn György kivételé­vel, aki másirányú elfoglaltsága miatt nem lehetett jelen - külön-külön vála­szoltak a vitaindító „így akartuk?” kér­désre. Hangsúlyozták, hogy még nem va­Fotó: Vajda János gyünk a NAT után, hiszen a használatba­vétel csak most következik. Az a kérdés, vajon sikerül-e jó rajtot venni. Az opti­mista szemléletet erősíti a szülők és a társadalom fogadtatása. Hiszen a szülők azt látják, hogy gyerekeik nagyobb sza­badságot kapnak. Az is a támogatókat erősíti, hogy a tankönyvekben máris ér­vényesülni látszik a NAT, ami lehetővé teszi, hogy a gyakorlatban minden vita ellenére megvalósuljon az új stratégia... A NAT után - helyi tantervek előtt című konferencia ma délelőtt 9 órától folytató­dik. Először a NAT bevezetéséről mondják el gondolataikat a szakemberek, majd a helyi tantervi szabályozás gyakorlati kér­déseiről beszélnek a résztvevők. Délután 3 órától Magyar Bálint miniszter a közokta­tás modernizációjáról tart előadást. Megyénket elérte a sztráda - virtuálisan Miskolc (EM - ND) - Tegnaptól hivatalosan is megtekinthető - és egyben a világ minden részén látható - me­gyénk internetes hon­lapja. Ezt jelentette be Gyárfás Ildikó, a Bor- sod-Abaúj-Zemplén Me­gyei Területfejlesztési Tanács elnöke és Bállá László, a Megyei Integ­rált Információs Rend­szer létrehozásával és a honlap elkészítésével megbízott cég, a Com- trans Kft. igazgatója tegnap a Médiacent­rumban tartott sajtótá­jékoztatón. A számítógépes világhá­lón, az interneten ezentúl megyénk minden települé­sének adatai lehívhatók. A gazdasági, a kulturális, a politikai, az idegenforgal­mi és sok más kategórián­ként csoportosított adato­kat a Comtrans Kft. szer­kesztette egybe és kapcsol­ta hozzá az info-sztrádá­nak is nevezett világháló­hoz. Gyárfás Ildikó, a me­gyei területfejlesztési ta­nács elnöke elmondta: a megye befektetési lehető­ségein túl bárki megismer­heti megyénk idegenfor­galmi nevezetességeit, gazdaságát, a hivatalos szervek felépítését. Bállá László, a honlapot megalkotó cég igazgatója bemutatta a megjelentek­nek a virtuális adatbázis kezelését. Akár képeslapot is küldhetünk ismerőseink­nek az interneten keresz­tül, de komolyabb felhasz­nálási lehetősége is van: minden fontosabb központi szervezet adatbázisát elér­hetjük. így akár egy külföl­di cég vezetője anélkül tájé­kozódhat megyénk területi adottságairól, felhasználás­ra váró területeiről, hogy ide kellene utaznia. A la­kosság akár üzenetet is hagyhat a miskolci polgár- mesternek, de lehetőség van virtuális kérdőíveken feltett közvélemény-kuta­tások lebonyolítására is. Bállá László ehnondta: a honlap valójában már júli­ustól „látogatható”, ám hi­vatalosan tegnaptól nyitot­ták meg a közönség előtt. A non-profit szervezetek in­gyenesen tehetik közé hir­detményeiket, a magáncé­gektől és vállalatoktól azonban egy A4-es oldal el­készítéséért 2000 forintot kémek, az oldalak fenntar­tása pedig 100 forint ha­vonta. Az adatokat folya­matosan frissítik, így min­dig az aktuális információ­kat közük. A megye integ­rált információs honlapja lehívható a Http://online. cos.hu/borsod internet-cí­men. Mit, hol, miért? Miskolc (ÉM) - A közbe­szerzési pályázatok győz­teseiről, a közbeszerzési rendszer alkalmazásának részleteiről az érintett, többtucatnyi állami szerv megyénkbeli hivatalai számára tájékoztatót tar­tanak szerdán 10 órától Miskolcon, a megyeházán. • A LABDARÚGÓ NB I. 17. fordulójában: Kispest- Honvéd FC - Újpesti TE 0-2 (0-1). Ami kifolyik, és ami befolyik „Csak" 15 százalékos vízáremelést javasol a Mivíz Miskolc (ÉM - BAL) - A városi hőszolgáltatóé­hoz hasonló nagyság- rendű lakossági tarto­zással kell megbirkóz­nia a Miskolci Vízmű Rt.-nek napjainkban; megnyugtató megoldás híján a biztonságos ivó- vízellátás kerülhet ve­szélybe. A költségcsök­kentő- és a kényszerin­tézkedések eredménye­képpen a Mivíz „csak” 15 százalék körüli díj­emelést indítványozott az önkormányzatnak. Pánikra semmi ok, ám nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a kintlévősé­gek kezelése híján a város ivóvízszolgáltatása kerül­het gondba - tájékoztatott Vojtilla László igazgató, akit egy tegnapi vízmű-ta­nácskozás kapcsán kérdez­tünk. A szakmai konzultá­ció címe - A biztonságos ivóvízellátást veszélyeztető pénzügyi problémák Mis­kolcon - közvetlenül utalt a gondok gyökerére.- Alapvetően valóban pénzről van szó - fejtette ki a cégvezető -, hjszen a Mivíznél felkészült szak­mai csapat dolgozik, a cső­rendszer műszaki állapota kielégítő, bár nem meg­nyugtató, ám az évek alatt felhalmozódott félmilliárd forintos kintlévőség mind nehezebben kezelhető. Az 500 milliót meghala­dó fogyasztói tartozás mint­egy 80 százaléka a lakos­ságtól származik. A behaj­tásra igen korlátozottak a cég lehetőségei, bár 1991 óta alkalmaz kényszerin­tézkedéseket. Magyarán esetenként elzárja, korlá­tozza a vizet (ezt azonban gyakorlatilag csak a közü­leti, vállalati adósok eseté­ben teszi meg). A baj iga­zából abból származik, hogy a szolgáltatónak nem áll rendelkezésére megfele­lő nagyságú forgótőke, vagyis - ahogy Vojtilla László fogalmaz - „ha min­denki határidőre fizetne, akkor is forró lenne a hely­zet”, hiszen a szolgáltatás ellenértéke, a díj minden­képpen csak „utólag” folyik be. Idén már ezernél több ügyben postáztak felszólí­tást azzal, hogy a vége víz­elzárás lehet; félszáz csalá­di háznál alkalmaztak víz­korlátozást. A tapasztala­tok szerint egyébként a nemfizetók többsége nem nevezhető rászorulónak: a legtöbben tudnának fizet­ni, csak éppen nem teszik - véü a Mivíz-igazgató. Azt azért hozzátette: a téma mostani felvetésével nem pánikot akarnak kelteni, inkább felhívni a lakosság figyelmét a problémára - aki díjelmaradásban van, közvetve a szolgáltatás biz­tonságát veszélyezteti.- A jelzett 15 százalékos átlagos emelés mint maxi­mum elfogadhatónak tű­nik - válaszolta kérdé­sünkre Fejér István, az ön- kormányzat városüzemel­tetésért felelős alpolgár­mestere. (Az átlag azt je­lenti, hogy a lakossági ivó­víz-, illetve csatornadíj en­nél kisebb mértékben, míg a közületi dfj nagyobb mér­tékben emelkedne.) Infor­mációink szerint az inflá­ció, illetve az új szennyvíz­tisztító-telep üzemeltetése nagyobb, közel 22 százalé­kos emelést tenne szüksé­gessé, ám a vízmű gazdál­kodásának javulása - a cég elé kitűzött cél amúgy is a „nonprofit” jelleggel való üzemeltetés -, továb­bá az, hogy a hálózati vesz­teséget (az elöregedett csö­vekből kifolyó víz mennyi­ségét) sikerült csökkenteni, lehetőséget ad a kedvezőbb díjnövelési konstrukcióra. Öten, öt évre a Diósgyőri FC-nél Miskolc (EM - BCS) - Ötéves idő­tartamra öttagú elnökséget vá­lasztottak tegnap délután a Di­ósgyőri Football Club egyesületi éves közgyűlésén. A klub elnöke Kövy Zoltán lett, elnökhelyettes­sé Rónai Kálmánt választották. A DFC közgyűlésének három napi­rendi pontja volt, amelyeket a leveze­tő Técsi Tamás ügyvéd vezényelt le. Elsőként gazdasági és pénzügyi be­számolót tartott Kövy Zoltán, amely­ből kiderült, hogy a tavaly december­ben tartott előző közgyűlés óta, októ­ber 31-ig bezárólag 122 milfió forint­ból gazdálkodott az egyesület. Azt is megtudhattuk, hogy a klub közmű- és átigazolási díj tartozása 1 354 000 forint, az APEH felé 122 milüó forint adósságot halmozott fel az egyesület, míg a megyei tb követelése jelen pil­lanatban 84 154 000 forint. A „szám­tanóra” után a szakmai munka be­számolóját Tomyi Barnabás, a klub szakamai igazgatója tartotta meg. Második napirendként az alapsza­bály módosítása szerepelt. A tagság elfogadta, hogy öttagú elnökség irá­nyítsa a klubot. Törölték az ügy­vezető elnöki tisztséget és lét­rehozták az el­nökhelyettesit. Leszavazták vi­szont azt a módo­sító indítványt, amely az elnök­ségtől függetlenül működő pénzügyi ellenőrző bizott­ság felállítására vonatkozott. Utolsó napiren­di pontként a je­lölő bizottság tag­ja, Técsi Tamás bemutatta azt az öt jelöltet, akik „harcba” indultak az elnökségi tagsá­gért. A nyílt szavazáson papírforma eredmény született, hiszen az előze­tesen jelölt ötöket választotta vezetői tisztségre a tagság. így a jövőben az eddigi ügyvezető elnök, Kövy Zoltán lesz az elnök; az elnökhelyettesi tiszt­séget Rónai Kálmán, a B.-A.-Z. Me­gyei Sportszövetségek Szövetségének Kövy Zoltán és Rónai Kálmán - elnök és helyettese elnöke tölti be. A három további el­nökségi taggá Kiss Lászlót, a Diós­győri Utánpótlás FC elnökét, Kormos Vilmost, a miskolci önkormányzat közoktatási és közművelődési osztá­lyának vezetőjét, valamint Simon Gá­bort, a miskolci önkormányzat kultu- ráfis- és sportbizottságának elnökét választották meg. Az elnökség megbí­zatása öt esztendőre szól. A háziorvos mérlegel, szúr, dokumentál Az dönt az ingyenes oltóanyagról, aki a leginkább ismeri a betegeket Miskolc (ÉM - SZK) - Nem min­denkinek jut, akit megillet - így összegezhető az influenza elleni ingyenes védőoltásra vonatkozó „szabály”. A megyére szabott ke­ret az előzetes igény kétszerese. Az ANTSZ hivatalos közleménye is így fogalmaz: ,A térítésmentes oltó­anyag kizárólag két kockázati csopor­ton belül kerülhet felhasználásra... A háziorvos feladata és felelőssége rend­kívül nagy azon a téren is, hogy a ren­delkezésre bocsátott térítésmenetes ol­tóanyagot a legveszélyeztetettebbek számára biztosítsa. A háziorvosok az oltandók körét az ellátási területük­höz tartozó jogosultak közül szakmai megítélés alapján határozzák meg. A térítésmentes oltások költségének mintegy kétharmadát az Országos Egészségbiztosítási Pénztár fedezi (a többit a központi költségvetés állja), azzal a feltétellel, hogy az oltások el­lenőrizhetők. Épp ezért az oltóorvosok­nak az alaDdokumentáción túl az ol­tott személyekről külön egységes nyil­vántartást kell vezetniük, és az oltá­sokról jelentést kell küldeniük. Ezzel az előírások betartása ellenőrizhető.” Asztalos Ágnes, az ANTSZ Megyei Intézetének tisztiorvosa is azt erősí­tette meg: az ingyenes védőoltás csak adható a felsorolt csoportokba tarto­zóknak (amely kör jóval meghaladja a 60 éven felüliekét), azonban a „kiválasztás” a háziorvosok dolga, akik feltehetően jól ismerik páciense­iket. Az oltási jelentéseket e hét végé­re váija az ANTSZ, az ingyenes oltó­anyag felhasználásáról megyei összesítő adatokat csak ezek birtoká­ban tudnak majd közölni. A tisztior­vos ugyanakkor hangsúlyozta a védő­oltást az előző évekhez hasonlóan re­ceptee, 50 százalékos társadalombiz­tosítási hozzájárulással is igénybe le­het venni a háziorvosoknál. Az oltóanyagot az Országos Köz­egészségügyi Intézet osztotta szét a megyék között. Az intézet főigazgató­helyettesétől, Straub Ilonától meg­tudtuk: az idén országosan 700 ezer ingyenes oltóanyagot tudtak biztosí­tani a lakosságnak, ami kétszerese a tavalyinak, ugyanakkor a reális igénynek még mindig jóval alatta marad (hiszen csak a 60 éven felüli­ek 2 milüóan vannak). A szétosztás­nál a 60 éven túli lakosság arányát és az előző évek oltóanyagfelhaszná­lását vették alapvetően figyelembe. Beismerte: a legalább olyan fontos szociális szempontok beszámítása már meghaladná a szolgálat erejét. Mivel tisztában vannak vele, hogy Magyarország egyes rétegeiben, illet­ve megyéiben igen nagy fokú az el­szegényedés (még 500 forintos külön­kiadást sem sokan engedhetnek meg maguknak), s hogy éppen a 60 éven felüliek egészségi állapota lényege­sen rosszabb, mint az legtöbb euró­pai államban élőké, azon lesznek, hogy a következő években tovább nö­velhessék a térítésmentes oltóanyag mennyiségét. Az idén viszont már nincs mód az „utánrendelésre”.

Next

/
Oldalképek
Tartalom