Észak-Magyarország, 1997. november (53. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-20 / 271. szám

L Észak-MaovákoíszAo ■ KULTÚRA Iliiig 1997. Novimbik 20., Csütörtök Karádi könyv Tiszakarád (ÉM) - A múlt ösvényei címmel jelent meg Hajdú Imre sárospatald levéltáros-történet- kutató Tiszakarád múltját feldolgozó kötete. A ti- szakarádi önkormányzat gondozásában napvilágot látott kiadvány - képekkel, térképekkel, korabeli dokumentumok másolatával illusztrálva - 200 ol­datom mutatja be a település történetét. A könyv szakmai lektorálását Hőgye István, sátoraljaújhe­lyi levéltárigazgató végezte el. Az érdeklődők a he­lyi önkormányzatnál vásárolhatják meg az egyelő­re 500 példányban megjelent kötetet. Cseh Károly-versek Szuhogy (ÉM) - Cseh Károly, Mezőkövesden élő költő verseiből rendeznek szavalóversenyt a szuho- gyi Mártinké András Általános Iskolában novem­ber 21-én, pénteken. A program délelőtt 9 órakor tankönyvbemutatóval kezdődik. Majd a költő be­mutatása után mutatják be a gyerekek a megta­nult verseket. A versenyzőknek és a kísérőtanára­iknak Cs. Varga István irodalomtörténész a ma­gyar irodalom fejlődéséről tart előadást. Mesés tanácskozás Békéscsaba (ÉM - MSG) - Eltelt egy félév, s most, november 21-ére újra tanácskozásra hívja az Életfa Alapítvány a magyar népmesék értőit és megérteni akaróit az egész országból Békéscsabára. A Kossuth Zsuzsa Kollégiumban rendezendő konferencia megnyitója után - november 21-én, pénteken délután 4 órakor - Szántai Lajos Mirkó királyfi elemzésével veszi kezdetét a háromnapos tanácskozás. A következő napokon Koszecz Sándor és Pap Gábor előadásait hallhatják az érdeklődők - mintegy felkészülésként a vasárnapi közös mese­elemzésre. Ekkor az előadók és a közönség együtt dolgozza fel, értelmezi a Fehérló fia című népmesét. Amióta népmesekutatásról beszélhetünk, azóta a módszertana rengeteget változott - ellenben a mesékről kialakult közvélemény alig. „Nem tudott elmozdulni arról a holtpontról, mely a mesét kizá­rólagosan csak gyermekirodalomnak tekinti. En­nek következménye, hogy mai korunk embere szá­nó mosolygással, mintegy öntudatlanul cseréli le évezredek átörökített tanítását olcsó, bugyuta me- sécskékre, amelyből - amint csak lehet - kinő min­iden gyermek. Amibe belenőhetne...” - nos, ezen ér­tékeket próbálják felmutatni a tanácskozások résztvevői. Nem véletlenül foglalkoztak legna- gyobbjaink a mesék gyűjtésével. Az éles szeműek nemcsak magyar kultúránk szerves részét, ősval­lásunk számos elemét látták meg benne, hanem lassan kialakul egy kép, amely kozmikus rend- szeijellegét, modellértékét bizonyítja. Gárdonyi-verseny Miskolc (ÉM) - Gárdonyi Géza műveiből rendez prózamondóversenyt a miskolci 45. Számú Általá­nos Iskola Szeretet utcai tagiskolája, a volt Gárdo­nyi. Az eredetileg meghirdetett időponttól eltérően nem november 21-én, hanem 1998. január 22-én tartják a versenyt. így január 15-ig még elfogadják a további nevezéseket is. Bővebb felvilágosítás a 369-907-es telefonszámon kérhető. Szemerés Rómeó és Júlia Miskolc (ÉM) - Shakespeare: Rómeó és Júlia cí­mű tragédiáját mutatja be a miskolci Szemere Bertalan Szakközépiskola diákszínpada ma, csü­törtökön délelőtt 9 és délután 1 órától, illetve no­vember 25-én, kedden délután 1 órától Miskolcon, a Rónai Művelődési Központban. Álmodj házat! Miskolc (ÉM) - Álmodj házat! címmel hirdet rajz­pályázatot általános és középiskolai tanulók szá- i mára az OTP Bank Rt. B.-A.-Z. Megyei Igazgató­sága és a Rekta Holding Kft. A pályázaton való részvételhez olyan lakást vagy házat kell lerajzolni vagy lefesteni, amilyenben a pályázó lakni szeret­ne. A pályaművet papírra kell elkészíteni, bármi­lyen technika alkalmazható. Mérete maximum 50x40 centiméter lehet, összehajtani nem szabad. A hátoldalán fel kell tüntetni a nevet, születési időpontot, címet, az iskola nevét és címét, az osz­tályt és a rajztanár nevét. Egy pályázó maximum három pályaművet készíthet. Csak olyan rajzokat fogadnak el, amelyek máshol még nem szerepeltek. A rajzokat december 10-ig lehet személyesen vagy levélben eljuttatni a következő címre: Rekta Hol­ding Kft. Miskolc, Széchenyi u. 6/A1.1. (Munkana­pokon reggel 8-tól délután 4 óráig.) Érdeklődni a 46/358-116 vagy 352-931-es telefonszámon lehet. A pályázatokat három korcsoportban értékelik: 6-9 éves, 9-14 éves, 14-18 éves korig. A fődíj a kü­lönböző kategóriákban 10, 20 és 25 ezer forint. A díjátadó ünnepség december 20-án lesz. Balhé, gyúrás, nők és egyéb élvezetek Erdei Sándor egyetemista-humorista ír, előad, a közönségnek csak nevetnie kell Halmos Ildikó Miskolc (ÉM) - Ki van a bokor­ban? - kérdezi a rendőr. - Jean Claude Van Damme! - Mind a négyen jöjjenek ki! - ez is egy olyan poén, amelyet a Rónai Művelődési Központ­ban a múlt szombaton rende­zett viccmesélő verseny kö­zönsége előtt „tesztelt” Erdei Sándor, aki két évvel ezelőtt még nem gondolta volna, hogy rendszeres fellépője lesz a HBO Mennyi? 30! című műso­rának. És azt sem, hogy az or­szág számos városába hívják, sőt, visszahívják szerepelni. Az edelényi fiatal humorista - a Miskolci Egyetem hallgatója - maga írja műsorait, tévéfel­vétel előtt pedig élő fellépése­ken a közönséggel „ellenőriz­teti” poénjait. Ügy gondolja, a Stand up-comedy, vagyis az Állj ki és mondd!-műfaj akkor jó, ha változatosadé ő egyedül szeret dolgozni. így egyszerre több figurát formáz, minden alakja más-más személyiség. □ Egy vidéki fiatal hogy kerül a Mennyi? 30! című műsorba? • Véletlenül. ’95 novemberében indultam egy tehetségkutató ver­senyen, ahol egy Ady-verset és egy humoros történetet adtam elő. A véletlen úgy hozta, hogy Bö- röczky József, a Mikroszkóp Szín­pad művésze is látta a produkció­mat. Felajánlotta, hogy menjek el az akkor szerveződött Mennyi? 30! című műsor előválogatására. Nem volt kész produkcióm, de ne­kiláttam, és írtam egyet. 1996 au­gusztusára megvolt a műsor, amelyben egy utcaseprő a fősze­replő. Azóta is mindig kisembe­rekről szóló történeteket írok, akik különféle konfliktusokba ke­verednek. Mezőgazdasági középis­kolás koromban sok olyan falun élő, téeszben dolgozó embert is­mertem meg, akikből meríthetek a figuráik megformálásakor. Vidé­ki fiatalok, akiknek a balhé, a gyúrás a fontos, és persze a nők. Meg a kocsma... Szóval bekerül­tem a műsorba, a múlt héten volt a hetedik felvételem, amelyen már a decemberi, januári és a feb­ruári műsort rögzítették. □ A Rónaiban 25 percig állt a színpadon. Egyszer sem bakizott, legalább hat figurát játszott, és egyetlen egyszer sem keverte össze, mikor kinek a hangján szólaljon meg, milyen gesztusokkal éljen... • Ez nem okoz nehézséget. Mi­vel én írom a történeteket, az alakjaim annyira a fejemben vannak, hogy képtelenség összekevernem őket. Gyógyegér szemüveges és nagy fogai van­nak, Csipa félénk és fújtatva be­szél, Törköly Pista bácsi a falu öregje, Lali egy brutális állat, és így tovább. Amikor elkezdek írni egy jelenetet, a poénok ott kava­rognak a fejemben. Először egy csomót leírok, aztán szelektálok. Mostanában már egyre keveseb­bet kell alakítani a sztorin. De a közönségen is múlik, mit mon­dok, és mit nem. Ha veszik a la­pot, mindenféle dolgot kipróbá­lok, megnézem, hogy reagálnak. Ha valami nagyon tetszik, azt meghagyom. Áz élő fellépések ezért nagyon fontosak a tévéfel­vételek előtt. A tévében kell a legjobbnak lenni, mert azt látják Erdei Sándor énjei a legtöbben. Ha ott nem vagy jó, sehol sem vagy az. □ Alig két éve csinálja, amit csi­nál. Mi a helyzet a lámpalázzal? • Anélkül nem menne. Persze a Stand up-comedy, vagyis az Állj ki és mond!-műfaj meglehetősen nehéz abból a szempontból, hogy az ember teljesen egyedül odaáll a közönség elé, akik azt váiják tőle, hogy vicceseket mondjon. Ha nem jön be egy poén, nem lehet azt mondani: tessék nevetni, ez egy vicc volt! Akkor is folytatni kell. □ Az egyetem elvégzése után is folytatni fogja? • Másodéves vagyok a Miskolci Egyetem antropológia szakán. Nagyon szeretem csinálni, és a diplomát rettentő fontosnak tar­tom. De ha végzek, felköltözöm Pestre, és addig folytatom a vicce­Fotó: Farkas Maya lődést, amíg tetszik a közönség­nek. □ Mondta, hogy két éve a tehetség­kutató versenyen a humoros törté­net mellett verset is mondott. Adyt... • Valójában versmondónak indul­tam. De arra sajnos nem igazán van igényük az embereknek. Bár nagyon örültem, hogy kaptam egy kis szerepet Koltai Róbert új film­jében, a Miniszter félrelépben, de a színészmesterség, a dráma soha nem vonzott. így inkább a humort választottam. A humor számomra egyfajta misszió. Felszabadítja az embereket, elűzi a rossz gondola­tokat. De alapvetően két énem van. Néha vicces vagyok, máskor meg képtelen vagyok humorizál­ni. Akkor épp’ a komoly énem uralkodik. Speciális gondok, szakszerű módszerek Miskolc (ÉM) - Nyílt napot tartottak a miskolci 47. Számú Általános Iskola gyógypedagógiai óvodájában tegnap. Az óvoda harmincéves jubileuma alkalmából meghirdetett nyílt napra érkezett óvoda- pedagógusok ízelítőt kaphattak, hogyan folyik az intézménybe járó, középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek nevelése, fejlesztése.- Tulajdonképpen ugyanúgy zajlanak a foglalkozások, mint egy normál óvodában, de minden gyermekre mint egyénre figye­lünk. Ha ezerszer kell elmondani valamit, akkor ezerszer mondjuk el. Nálunk a ki­csik speciális szükségleteiknek megfelelő, szakszerű gondoskodást kapnak - mondta Boryné Rhúz Anna óvodavezető. A bemu­tató foglalkozások után a vendégek többek között az autizmus és a dyslexia korai je­leiről hallottak előadást. Bemutató foglalkozás Fotó: Vajda János Domaházi népdalok Ózd (ÉM) - Elek Meny­hért Az a híres domaházi menyecske.című, domahá­zi népdalokat tartalmazó kötetének szakmai bemu­tatóját tartják az ózdi Vá­rosi Könyvtár rendez­vénytermében (Petőfi tér 1.) ma, csütörtökön dél­után fél 4-től. Köszöntőt mond Holló Sándorné, Domaháza alpolgármeste­re és Rontó József, az ózdi önkormányzat művelődési és oktatási bizottságának elnöke. A könyvet és a szerzőt Nagy Károly hely- történész mutatja be. Majd a szerző is beszél munkájáról. A programot a Domaházi Hagyomány- őrző Együttes műsora zárja. Hazatérés - többszörösen is Miskolc (ÉM) - Harold Pinter Hazatérés című drámáját - a Színházi Páholyok Társasága által szervezett előadást - no­vember 22-én, szombaton és 27-én, csü­törtökön este 7 órától tekinthetik meg az érdeklődők a Miskolci Nemzeti Színház Kamaraszínházában. Ez a bemutató a szereplők számára is hazaté­rés, hiszen olyan népszerű színészeket láthat viszont a miskolci' közönség, akik korábban az itteni társulat tagjai voltak, itt kezdték pályá­jukat, és érteket el jelentős sikereket. így ismét láthatjuk Bregyán Pétert, Körtvélyessy Zsoltot, Dóczy Pétert. Az előadás többi szereplője: Nagy-Kálózy Eszter, Mádi-Szabó Gábor, Varga Zoltán. A Hazatérés rendezője, Árkosi Árpád ugyancsak hazatér, hiszen korábban ő is dolgo­zott már a miskolci színházban. Harold Pinter a modern angol drámairoda­lom kiemelkedő alakja, sokak szerint alig akad nála profibb drámaíró a világon. A Haza­térés című művének ősbemutatója 1965-ben volt. A dráma témája egyrészt az öregkor elha- gyatottsága, másrészt pedig az oidipuszi vágy: az anya szexuális meghódítása és az apa leg­teljesebb megalázása. A különös atmoszférájú drámát a tervek szerint még háromszor lát­hatjuk. Körtvélyessy Zsolt és Mádi-Szabó Gábor Nagy-Kálózy Eszter és Bregyán Péter Dóczy Péter

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom