Észak-Magyarország, 1997. november (53. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-20 / 271. szám
lmtoí •Magyarország 1997. November 20., Csütörtök VÁROSHÁZI HÍREK Százéves a mezőkövesdi sajtó Mezőkövesd (ÉM - FL) - Egy évszázada annak, hogy a matyóvárosban megjelent az első helyi sajtótermék. Erre emlékezve rendeznek ma délelőtt 10 órától ünnepséget a polgármesteri hivatal „B” épületében. A rendezvényen Her- kely György polgármester feleleveníti a város sajtótörténelmének legfontosabb állomásait, majd előadások hangzanak el általában a sajtó és konkrétan a helyi sajtó jelentőségéről, feladatairól. Kevés a pénz a gyermekvédelemre Mezőcsát (ÉM) - Mezőcsát önkormányzata központi forrásból mindössze 303 gyermek rendszeres gyermekvédelmi támogatásához szükséges összeget kapott, miközben a polgármesteri hivatal 1000 rászorulót tart nyilván. A hiányzó összeget saját erőből kellene előteremteni, de ehhez nagyon kevés helyi lehetőség adódik. Egyetlen megoldást az eddigi szociális ellátás egyénekre szabott, az eddigiektől szigorúbb elbírálása jelenthet. Tehát, hogy a rászorulók kizárólag természetbeni juttatás formájában, akár csak a mindennapi étkezés igénybevételével élhessenek a törvény által biztosított lehetőséggel. Találkozó az idősekkel Felsőzsolca (ÉM) - Felsőzsolcán már hagyományosan, havonta rendeznek az idősek klubjában klubdélutánt. A ma délután fél 3-kor kezdődő klubdélutánra a város polgármestere és jegyzője várja az időseket, hogy elbeszélgessenek Felsőzsolcáról, személyes helyzetükről, gondjaikról. Óra indul Tiszaújváros (ÉM) - A város kép- viselő-testülete úgy döntött, hogy jövőre is ingyenesen biztosítják a lakosság számára a Spektrum televízió vételi lehetőségét és erre a jövő évi költségvetésben 3,2 millió forintot különítettek el. Döntöttek arról is, hogy Tiszaújvárosban két helyen, a Tisza ABC mellett, illetve a városközponti parkban köztéri órát működtetnek 6,8 millió forintos költséggel. Lakossági fórumra készülnek Szederkényben, ahol többek között a csapadékvíz elvezetéséről, a belterületi utakról is szó lesz EZT LÁTNI KELL! Most hasznot hoz a püspöki dézsmapince Papp Dezső polgármester és Kántor János jegyző a dézsmapince előtt Harsány (ÉM - FL) - A Miskolc szomszédságában lévő települést 1261-ben emlitik első alkalommal az írott feljegyzések, de hiteles adatok vannak arról is, hogy a terület már a korábbi évszázadokban is lakott volt. A XIII. században Harsány az egri püspökség tulajdonát képezte, és a régió dézsmaszedő helyeként is működött. Ennek bizonyítéka a dézsmapince, amelyet az önkormányzat most szeretne felújítani. Harsányban napjainkban 2200 ember él. A 61 éven felüliek aránya 17, a 17 éven aluliaké 26 százalék. Legújabbkori történelméhez tartozik, hogy a településen 1995-ben meggyújtották a gázlángot és olyan jól gazdálkodtak, hogy két évre rá az összes tartozást kifizették. Intézményeikbe is bevezették a gázt, utakat építettek, konyhát, amelyből az óvodások, iskolások mellett az idősek ellátását is biztosítják. Legutóbb - 37 év után! - gyógyszertárral gazdagodtak, amelyhez a közművesített telket az önkormányzat biztosította. Harsány különleges látványossága az egri püspöki hivatal egykori dézsmapincéje, amelyet az 1500-as években kezdtek el építeni. Hiteles visszaemlékezések szerint itt gyűjtötték és tárolták a Bükkaljáról begyűjtött egyházi tizedet a pincerendszer két 50 és két 70 méteres ágában, amelyet két-két helyen össze is kötöttek az egykori építők. Ma gombát termesztenek benne, de az önkormányzat már máscélú hasznosításán gondolkodik. FALURÓL FALURA TISZATARJÁN Próbaüzemben a mangánosító- A közelmúltban adták át a település vízmüvénél a vas- és man- gántalanító berendezést. Tiszatar- jánban már korábban kiépítették a vezetékes ivóvízhálózatot, de a víz további tisztítása érdekében egy svéd licenc alapján készített, 22 millió forintba került berendezést is fel kellett szerelni. A beruházás költségének felét állami támogatásból fedezték, másik részét az önkormányzat állta. HEJŐPAPI ü A közönségdí j egy torta lesz A fogászati és testápolási hónap keretében nagy sikerű egészség- ügyi vetélkedőt rendeztek az általános iskola valamennyi, 134 tanulója számára. November 28-án nyilvános Ki mit tud?-ot rendeznek, amelyre egyénileg, csoportosan és osztályszinten lehet nevezni bármilyen műfajban. A vetélkedő valamennyi résztvevőjét díjazzák, ráadásul a közönség által legjobbnak minősített produkció szereplőjét egy hatalmas tortával is megjutalmazzák. NEMESBIKK Csak esne már - A nemesbikki Mezőgazdasági-Ipari-Termelő-Szol- gáltató és Értékesítő SzövetkezetAkár önellátók is lehetnének ben leginkább a csapadékért imádkoznak. Kukoricából hektáronként 74 mázsát takarítottak bev napraforgóból viszont csak 8-at. Őszi búzát 350 hektáron vetettek, de a száraz földben a mag még csak csírázásnak sem indult. Augusztustól októberig nem volt a térségben csapadék és novemberben is mindössze 25 millimétert mértek. BÜKKÁBRÁNY Hároméves faültetési program végén - A település önkormányzata jól megfontolt tervet készített három évvel ezelőtt a község útjainak fásítására. A munka beindult, az első csemeték időközben fákká serdültek, de - mint arról lapunkban is beszámoltunk - idén is voltak, akik többet kitörtek. Az önkormányzat feljelentést tett ismertetlen tettesek ellen, de a rongálok mindeddig nem kerültek rendőrkézre. A települést szé- pítőknek mindez nem szegte kedvét. A napokban további 150 facsemetét ültettek el közhasznú munkások közreműködésével. A lakosságtól a fák gondozását, megőrzését kérik. BORSODIVÁNKA Testvérfalusi együttműködésben - Az ausztriai St.Martin település „szemet vetett” BorsodivánBükkaranyoson - az Faragó Lajos Bükkaranyos (ÉM) - Máig felemlegetik a helybéliek az Észak-Magyarország egy 1971- ben kelt cikkét, melyben - véleményük szerint - a szerző a települést és lakosságát a negatívumokat kidomborítva mutatta be. A cikkből azt lehetett kiolvasni: Bükkaranyos elmaradott település, ahonnan a lakosság inkább elköltözik, mert kilátástalannak látja a jövőjét. Mi változott azóta? ® Bizony volt a cikkben igazság - pörgeti vissza az idő kerekét Érsok Istvánné, Valika, aki a falu szülötteként 1973-tól tanácselnöke, 1990-től pedig polgármestere a településnek. - Bükkaranyoson nem volt egészséges ivóvíz, a környező földek zöme műveletlen volt, nem volt óvoda, csak egy kurblis telefon jelentette az infrastruktúrát, és aki tudott, menekült innen Miskolcra, Nyékre, Ernődre. □ Most viszont az idegennek a még épülő vagy alig felépült szép új házak sora tűnik a szemébe. • A község téesze nem nagy sikerrel működött, de 1972-ben egyesültek Vattával és ekkor eredményesebb gazdálkodás kezdődött. Éz sok mindent megváltoztatott a falu életében. Jó pár embernek, leginkább asszonyoknak, munkát biztosítottak, bért és Észak-Magyarország egy 26 évvel ezelőtti cikke kapcsán Az óvoda is sokat fejlődött huszonöt éve alatt Fotó: Vajda János járadékot fizettek, ami a tanácsot mentesítette a szociális terhektől. Mindezek következtében 1972- ben szükségóvoda indult 25 gyerekkel. Ma már tornaszoba is működik a tetőtérben. □ Komfortosabb lett az egész falu. • Három kilométer hosszú utat „kapott” Bükkaranyos a közlekedési tárca beruházásaként. Van vezetékes ivóvizünk, gázunk. A kárpótlás a gazdálkodni akarók számára óriási lehetőséget biztosított. Szántót, erdőt, legelőt vásároltak többen és beindult a termelés. Azt mondhatom, hogy Bükkaranyos képes teljesen önellátó lenni. Bódé József például 100 fölötti tehénállománynyal rendelkezik. Egy másik vállalkozó víztározót épített, ősszel már halat is telepített bele. Szőlőfeldolgozó épül többek összefogásával. Jól mutatja a változást, hogy míg 1971-ben 1100-an éltek a faluban, mára 1340-re nőtt a lélekszám. Az építkezőknek 200 darab, 800-1000 négyzetméteres telket alakítottunk ki. Leginkább Miskolcról költöztek ki, zömében fiatalok. □ Tudomásunk szerint alapítvány is működik a faluért. • A tenniakarás legszebb példája három, Debrecenbe szakadt egykori bükkaranyosinak a kezdeményezése. Bartha Jánosné Székely Ilona, Márkus Béla és Kocsis Attila százezer forintos alaptőkével létrehozta a Bükkaranyosért alapítványt. Az önkormányzat 50 ezer forinttal támogatta kezdeményezésüket. Azóta az elszármazottak részvételével megrendezett jótékonysági bálok bevétele is gyarapítja azt az összeget, amiből a falu tehetséges gyermekeinek tanulását, továbbtanulását támogatják. □ A 26 évvel ezelőtti feketéhez képest szinte rózsaszín a kép. • Bükkaranyos már valóban nem az „sötét kis falu”, de természetesen bőven van még tennivaló. Legelőször a szennyvízelvezetést szeretnénk megoldani Harsánynál, Kisgyőrrel és Ernőddel összefogva. Továbbá részt kívánunk venni a húsz település összefogásával tervezett térségi szemétlerakótelep létesítésében. Saját orvost is szeretnénk, ehhez megépítjük a szolgálati lakást és a rendelőt. Aztán itt van a volt munkásőrbázis. Az önkormányzat az ingatlant 1997- ben megkapta, hasznosítására ketten jelentkeztek kész tervekkel. Időközben tudtuk meg, hogy egy budapesti vállalkozó szafari parkot kíván létesíteni mellette. Képviselő-testületünk ennek ismeretében függesztette fel a pályázatok elbírálását, megvárjuk a Területfejlesztési Tanács döntését. kára. A két település önkormányzatai közötti első talákozóra pénteken kerül sor, amikor a Tisza- parti községben fogadják az osztrák vendégeket. Elsősorban magyaros vendéglátással, de hosszabb távra szóló kész programmal is. Az ismerkedésen túl szeretnének tárgyalni az iskolások csereüdültetéséről, a kulturális együttműködésről, sőt a gazdasági kapcsolatok kiépítéséről is. NEKÜNK ÍRTÁK Vendéglátók vendégsége A Tiszakeszi Kantász-csoport már korábban is tá- boroztatott tiszaújlaki (Kárpátalja) gyerekeket. Az idén augusztusban 16 gyerek vendégeskedett Ti- szakesziben 2 nevelő - egyikük az iskola igazgatónője - kíséretében. Egy napot Mezőkövesden töltöttünk a gyerekekkel, ahol a helyi Karitász-cso- port látott vendégül minket. Körülbelül 2 órát töltöttünk a Zsóry-fürdőben, azután finom ebéddel vártak vissza bennünket a kövesdiek. Örömmel közlöm, hogy a tiszakeszi és a tiszaújlaki gyerekek között egyre mélyebb a kapcsolat, természetesen nem kevésbé az eddig megismert nevelők és a Karitász-csoport tagjai között is. Nagy örömünkre szolgál, hogy valószínűleg még ebben a hónapban csoportunk meglátogatja Kárpátalján élő barátainkat. Nagy örömmel gyűjtünk is ebből az alkalomból. Közös gyűjtést rendeztünk a tiszakeszi református egyházzal, főleg tartós élelmiszert és ruhaneműt várunk. Bízom a tiszakeszi emberekben, hogy a kevésből is juttatnak a határon túl élő magyar testvéreinknek. Buzinkai Istvánné a tiszakeszi Karitász-csoport vezetője A jó kőművesnek is jó a cégér , Karsai Ferencet nem- | csak Ernődön, hanem ; az egész környéken, I Nyékládházán, Kistó* : kajban, Miskolcon ismerik és elismerik. Szakértelmét bizonyítja, hogy évről évre szívesen látott mester Németországban, ahol Frankfurtban és Münchenben öregbítette a magyar iparosok hírnevét. Itthon legújabban azzal írta be nevét a i település történetébe, j hogy minden ellenszol- \ gáltatás nélkül elvállal- \ ta és végzi a görög ka- j folikus templom építésének szakmai irányítását. Saját műhelye építésénél már az ifjabbik Karsai is segédkezik. Fotó: Vajda János i
