Észak-Magyarország, 1997. november (53. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-11 / 263. szám

Optimizmus Marczin Eszter Egyik kezemben egy szombati rendezvény­ről szóló távirati irodai jelentés, a másikban a Megyei Munkaügyi Központ munkaerőpia­ci elemzése. A távirati iroda híre Kiss Péter munkaügyi miniszternek egy balatonfüredi tanácskozáson elhangzott előadásáról ad tá­jékoztatást, a munkaügyi központ anyaga pe­dig Borsod-Abaúj-Zemplén októberi munka­nélküliségi helyzetét taglalja, összehasonlítva az országos mutatókkal. Az első információ optimizmust sugall, a második egy negatív folyamat állandósulását. /A munkaügyi tárca első embere az említett tanácskozáson azt hangoztatta: a foglalkoz­tatást tekintve Magyarország jó pozíciókkal indul az Európai Unióba. A kijelentés alátá­masztásaként egyebek mellett elmondta, hogy a legfrissebb adatok szerint a munka­nélküliségi ráta hazánkban 8,6 százalékos, szemben az EU-s 10,6-tal. E számokat olvas­va kicsit zavarba jövök, a megyei munkaerő­piaci elemzés ugyanis - az elmúlt hónap vé­gét figyelembe véve -10,1 százalékos orszá­gos rátáról ír. Persze tegyük fel, hogy nem a miniszter tévedett, hanem az újságíró jegyez­te le rosszul az adatokat. Ezzel együtt az or­szágnak ezen a vidékén, ahol csupán a sze­zonális munkák és a különböző támogatási formák miatt tapasztalható némi csökkenés, és a kohászatban újabb - több száz embert érintő - fájdalmas intézkedéseket jelentettek be, kincstári optimizmusnak hat a miniszteri okfejtés. Pláne, ha hozzátesszük azt is, hogy a nyugati országok több évtizedes munkanél­küliségben edzett rendszerében jól elválasz­tott a szociális jellegű problémák és a tényle­ges állásnélküliség kérdése. Mert az valóban nem vitatható, hogy a nyilvántartott munka- nélküliek száma az említett arányt mutatja, de nem szól a történet azokról, akik nem szerepelnek a regiszterben, ám helyzetük egyáltalán nem megoldott. Tegyük hozzá, egyes vélemények szerint ők legalább annyian vannak, mint a munkaügyi szervezet nyilvántartásaiban szereplők. Hogy ez nem a munkaügyi tárcára váró fel­adat, hanem szociális gond? Ez lehet egy érv, de nem változtat azon - amit a miniszter is elismer - hogy a foglalkoztatási szint viszont alacsonyabb az uniós átlagnál. Márpedig a két érték - a munkanélküliség és a foglalkoz­tatottság - csak együtt ad valós képet a mun­kaerőpiacról. így a miniszteri optimizmus már a választásokról is szól. Galériás szomszédolás Miskolc (ÉM - DK) - Reméljük, kicsit azért mi is csináljuk a történelmet, nemcsak a politi­kusok - mondta Dobrik István, a Miskolci Galéria igazgatója a tegnapi regionális talál­kozón, amelyet a galéria - a Nemzeti Kultu­rális Alap támogatásával - a szomszédos or­szágok hasonló intézményeinek szakemberei számára szervezett. A találkozó célja, hogy túl a baráti kötetlen eszme­cserén a szakemberek megismerhessék egymás nemzetközi kapcsolatteremtő munkáját, jövőbeni terveit, értékeljék az eddigi munkát. A kassai, ko­lozsvári, szabadkai, újvidéki vendégeket Káli Sán­dor alpolgármester köszöntötte. Elmondta, azért is fontos ez a találkozó, mert segít megtalálni a he­lyünket. Váija-e Nyugat-Európa Kelet-Európát? - tette fel a kérdést, majd meg is válaszolta: nem várja a szegényeket. Hiszen szegényebbek va­gyunk. Bár ha a kultúrára gondolunk, elmondhat­juk, hogy Kelet-Európa számtalan területen na­gyon gazdag. Erős iskoláink, múzeumaink, galéri­áink vannak. Mint például a Miskolci Galéria, ami - többek között e tanácskozás megszervezése a bi­zonyíték - egyik bázisa a regionalitásnak. Kormos Dénes, a megyei közgyűlés alelnöke (aki „civilben” rajztanár) a kultúraközvetítés in- terregionális vonatkozásairól szólt. Elmondta, ma az a kultúrpolitika feladata, hogy megteremtse a kereteket, amely a kultúra mozgásterét adja. Ja­vasolta a találkozó résztvevőinek, tervezzenek olyan konkrét regionális szakmai programokat, amelyekre odafigyelnek a nagy nemzetközi szer­vezetek is. Szepes Hédi művészettörténész, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium nemzetközi kapcsolatok osztályának munkatársa kiemelte azon kapcsola­tok fontosságát, amelyek a határon túl élő magya­rok identitástudatának megőrzését segítik. Délután baráti beszélgetés keretében bemutat­koztak a vendégek. Ma Sárospatakkal és környé­kével ismerkednek a résztvevők. Rendőrőrs, városi támogatással Felavatták Miskolc hatodik, tapolcai őrsét Szilágyi Tibor főhadnagy, az új rendőrőrs parancsnoka vette át jelképesen az intéz­mény kulcsát Forgács László országos főkapitánytól Fotó: Puskár Tibor Miskolc (ÉM - PT) - Az országos rendőrfőkapi­tány jelenlétében avat­ták fel tegnap Miskolc hatodik rendőrőrsét Miskolctapolcán. A Győri út 13. szám alatt található épületben ti­zenhárom rendőr kezdi el szolgálatát. Kobold Tamás, Miskolc polgármestere avatóbeszé­dében arra biztatta a ta­polcaiakat, hogy tekintsék magukénak az új rend­őrőrsöt, és minden - az er­re a testületre tartozó - problémájukkal bizalom­mal forduljanak az itt szol­gálatot teljesítőkhöz. A polgármester elmondta, hogy a város több mint hét­millió forinttal járult hozzá a frekventált üdülőhelyen található épület felújításá­hoz. A szakmai fenntartás pedig a miskolci kapitány­ság feladata lesz a jövőbea Forgács László országos rendőrfőkapitány rámuta­tott, hogy a rendszerváltás után megkezdett országos órsprogram a rendőrség nehéz anyagi körülményei ellenére is folytatódik. Ezt a szakmai prioritást a rendőrség közelmúltban megfogalmazott középtávú tervében is megerősítették A most átadott rendőrőrs a megyében a huszonhete- dik. Létrehozásához jelen­tős anyagi segítséget nyúj­tott Miskolc önkormányza­ta mellett a város közbiz­tonságát segítő alapítvány, melynek pénzügyi támoga­tásából vásárolták meg a berendezést, a számítás- technikai rendszert, vala­mint egy terepjáró autót. Forgács László köszönetét fejezte ki az összefogással kialakított új rendőrőrsért, és bejelentette, hogy a me­gye rendőrsége is részesül­het abból a 785 darabos gépkocsikeretből, melynek szétosztását a jövő héten kezdik meg. Tuza László, Miskolc rendőrkapitánya kérdé­sünkre elmondta, a tapol­cai őrs személyi állomá­nyát létszámfejlesztés nél­kül, átszervezéssel töltöt­ték be. Megerősítette, hogy a megyeközpont következő rendőrőrse Hejőcsabán - várhatóan áprilisban - kezdheti meg működését. Államigazgatási kollégium alakult A polgárok tájékozódását is megkönnyíti Miskolc (ÉM - BAL) - A közigazgatás különböző helyi szervei közötti in­formációcserét, egyeztetési lehetősé­get szolgálja mostantól a Megyei Ál­lamigazgatási Kollégium, amelyet a napokban hoztak létre. Egy közelmúltban született kormányren­delet irányozta elő, hogy megyénként ál­lamigazgatási kollégiumok alakuljanak. Borsod-Abaúj-Zemplénben sorrendben utolsóként jött létre ilyen egyeztető fórum - derült ki a tegnapi beszámolón. Orosz Gábor, a megyei közigazgatási hivatal ve­zetője Kara Pál belügyi helyettes állam­titkár társaságában elmondta: egyfajta vákuum létezett mindeddig a megyei köz- igazgatásban, az egy szinten elhelyezke­dő hivatali szervek között nem volt meg a kellő információáramlás, nehezítve példá­ul az ügyfelek eligazodását. Az új forma pótolja ezt az űrt, lehetőséget ad az infor­mációs rendszerek összehangolására, a naprakészebb ellenőrzésre. Ä kollégium - melynek tagjai az igaz­gatási szervek vezetői - gyakorlatilag a közigazgatási hivatalvezető tanácsadó testületé, rendszeresen elemzi a hivatal és más szervek, továbbá a megyebeli ön- kormányzatok együttműködésének, az ál­lamigazgatási feladatok ellátásának ta­pasztalatait. Orosz Gábor hozzátette: a hivatali munka javulása révén arra is számítanak, hogy csökken az olyan ese­tek száma, mikor az ügyfél elutazik a közigazgatási központba (esetünkben Miskolcra), s végül mégis dolgavégezetle- nül, válasz nélkül kell távoznia. Szabadság, jólét, NATO Lillafüredi próba: 55-4, a belépés mellett Miskolc (ÉM - SZK) - A küszöbön álló szavazás sarkallta a Magyar Amerikai Koalíciót és a Magyar Atlanti Taná­csot arra, hogy az or­szág több városában megbeszélések és vita­fórumok rendezésével segítsék a NATO-bőví- téssel kapcsolatos fo­lyamatok megismeré­sét. A miskolci rendez­vényen - amelyet meg­előzött a budapesti és a debreceni - Kobold Ta­más polgármester kö­szöntőjében elismerte a kezdeményezés szüksé­gességét. A plenáris ülésen Nicholas B. Kehoe altábornagy, a NATO Katonai Bizottsá­gának alelnöke kifejtette: a NATO-tagországokat összekötő habarcsot a kö­zös célok, értékek és a pi­acgazdaság fejlesztése je­lenti, aminek feltétele a béke, a stabil biztonság Európában. Elmondta: a jó szomszédi viszony kialakí­tása tekintetében hazán­kat modellértékűnek tar­ják. Beszélt a NATO-beli prioritásokról, amik alap­ján nyilvánvalóvá válhat bárki számára, mennyire különbözik a szabad elha­tározáson és konszenzu­son alapuló NATO, mint a volt Varsói Szerződés. A megközelítőleg ne­gyedmillió magyar lakta Ohaio állam szenátora ne­vében Gina M. Hathe ta­nácsadó elmondta: Ameri­kában elismeréssel figye­lik a magyar fejlődést, amely azt bizonyítja, itt életképes és stabil a de­mokrácia. Beszélt a NA- TO-bővítés amerikai ellen­zőiről is. Sokan a plusz anyagi terhektől ódzkod­nak, más szenátorok azzal érvelnek: a NATO elavult, nem létező nemzetközi fe­nyegetettség elleni szövet­ség. A szenátust a ratifiká­lás előtt a bővítés pártján állók azzal igyekeznek meggyőzni: az újonnan csatlakozókat kötelezik sa­ját költségeik vállalására, illetve hogy ma már a NA­TO nem a közvetlen fenye­getettség, hanem az insta­bilitás ellen irányul. Vajnai Attila, a Mun­káspárt alelnöke előre el­nézést kért, mert el kell si­etnie egy fontos esemény­re: a fővárosi NATO-el- lenes tüntetésre megy. Ki­fejezte reményét, hogy a lillafüredi próbaszavazá­son több „nem”-szavazat születik, mint az előző­eken. Szembenállásának indokai: sokba kerül a csatlakozás, fennáll a ve­szélye annak, hogy külföl­di katonákat Magyaror­szágon állomásoztatnak, illetve hogy magyar kato­nákat külföldön vetnek be, s hogy nukleáris fegyvere­ket telepítenek hazánkba. A csatlakozást igenlők azonban ezúttal is többen voltak, ami a próbaszava­zás eredményében is meg­mutatkozott: az 59 szava­zó közül 55-en voksoltak arra, hogy jövőnket a NA- TO-n belül képzelik el. Műszaki hiba a BB-nél Budapest, Miskolc (ÉM, MTI) - Meghosszabbí­tott nyitva tartással este 7 óráig dolgoztak a Buda­pest Bank fiókjai hétfőn, miután meghibásodott a hitelintézet bankkártya-számítógépes rendszere, és emiatt problémák vannak a bankjegykiadó au­tomatáikkal. Az országos hálózatot, így a miskolci fiókot is érintő átmeneti üzemeltetési nehézsége­ket a bankkártyák használatát biztosító számítás- technikai rendszer korszerűsítése okozza. A mű­szaki hiba kijavításán nagy erőkkel dolgoznak. A meghosszabbított nyitvatartással - amely a rend­szer problémáinak megoldásáig fennáll - igyekszik a Budapest Bank biztosítani a készpénzfelvétel le­hetőségét a kártyatulajdonosainak. • Labdarúgó NB I., 15. forduló: Haladás VFC-Milos Sped - Siófoki Bányász 2-2 (2-2). • Egy elhunyt személyt találtak a rendőrök egy épülő lakóház egyik 5x5-ös alapterületű helyiségében tegnap a reggeli órákban. A tűzoltóknak fecskendőkkel már nem kellett beavatkozniuk, de elsődleges megállapításuk sze­rint V. A. helyi lakos fíistmérgezésben hunyt el. Legyen-e Encsből „börtönváros”? A rövid távú anyagi előnyből hosszú távú erkölcsi hátrány lehet Encs (ÉM - BAL) - Lakossági fórumon vitatták meg tegnap Encsen az ötletszinten felme­rült fegyházépítés lehetőségeit, esélyeit. Az önkormányzat ve­zetői jó esélyt látnának ilymó- don a m unkahely teremtésre, a felszólalók többsége azonban aggodalmait fogalmazta meg. Jogászkörökből, majd az Igazság­ügyi Minisztérium illetékeseitől származtatják azt az ötletet az en- csiek, miszerint a városban börtön épülhetne. Az önkormányzat egyik képviselője felkarolta az elgondo­lást, s egyéni indítványban a testü­let elé terjesztette. A képviselők úgy vélték: mindenekelőtt a helybe­lieket kell megkérdezni, mit szólná­nak egy efféle intézményhez. Teg­nap aztán lakossági fórum kereté­ben vitatták meg a kérdést Encsen. A város elsőrendű célkitűzései között szerepel a munkahelyte­remtés, a regisztrált munkanélkü­liség ugyanis 26 százalékos - utalt bevezetőjében a legfőbb motiváló tényezőre a polgármester. Gulyás Zoltán elmondta, nemrég az encsi vezetők meglátogatták az újhelyi börtönt, s igen jó tapasztalatokat szereztek Érdemes elgondolkodni, mit hozhatnak a városnak egy ha­sonló intézmény működése - foly­tatta Szolyák Ferenc képviselő, elismerve: sem a büntetés-végre­hajtás, sem az Igazságügyi Mi­nisztérium nem jelentetett meg még e tárgyban pályázatot. Kinek a pénzéből épülne meg a létesítmény, az encsiekéből vagy az államéból? - kérdezte Gáspár Ká­roly helybeli lakos, mire megtud­hatta: nyilván csak állami forrásból lehetne a mintegy egymilliárd fo­rintos beruházást finanszírozni. Ugyanakkor az intézmény akár 200 fő számára is munkahelyet biz­tosíthatna - hangsúlyozták a fó­rum vezetői. Más kérdés - volt kénytelen elismerni a vendégként jelen lévő Estók József újhelyi fegy- házparancsnok, hogy inkább kép­zett, semmint képzetlen munkaerő­re volna szükség, holott Encsen az utóbbiból van,felesleg”. A követke­ző kérdező, Gulyás János viszont arra utalt: néhány éve veszélyes hulladék tervezett idehozatala mi­att tört ki felháborodás: „Most mi­ért kéne a társadalom veszélyes elemeit idehozni?” - érdeklődött. Estók József elmondta, náluk hosszú évek óta nem volt sem szö­kés, sem olyan rendzavarás a vá­rosban, ami miatt a fogvatartotta- kat lehetett volna felelőssé tenni. Nyilván nem a legszerencsésebb mófja a munkahelyteremtésnek a börtön, a jelenlegi feltételek mel­lett azonban a városnak minden fejlesztési lehetőséget meg kell ra­gadnia, de legalábbis megvizsgál­nia - vallották az önkormányzat il­letékesei. Ehhez csatlakozott a hallgatóság köréből Molnár Kata­lin: szerinte a beruházásból inkább Gulyás János személyesen tette fel kérdését, a helyi tévé nézői telefo­non tehették meg ezt Fotó: B. T. haszna lehetne Encsnek, mint ká­ra. Mások úgy vélték: ami rövid tá­von anyagi előny - hosszú távon erkölcsi kár. A képviselő-testület­ben is megfogalmazódott ellenvéle­ményt képviselve jegyezte meg Menyhért Béla alpolgármester: jobb volna, ha a kisvárost nem fegyházáról, hanem kultúrájáról, iparáról ismerné meg az ország.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom