Észak-Magyarország, 1997. november (53. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-08 / 261. szám

LU ÉM-Hetvege 1997. November 8., Szombat v,;: '.'■ Szabó Nóra A Magyar néprajz című kiadvány szerint a esut- ri Szeged-környéki házibált jelent. A fiatalok ki­szemeltek egy nagyobb házat, és ott szórakoz­tak, énekeltek, táncoltak reggelig. A vendéglátó kapott egy kis „lámpapénzt”, hogy vonzóbb le­gyen neki a dolog, aztán indulhatott a mai házi­bulik őse. Kapitány Mária és Tóth Zsolt ötleté­ből és szervezésében ma, szombaton csutri lesz Barcikán, az Egressy Béni Művelődési Központ­ban. Profi zenészekkel és táncosokkal, nem csak profiknak, sőt! A tervek szerint ezzel veszi kez­detét egy olyan táncház-mozgalom a megyében, amit sokan még nem ismernek, de ha elmennek, azt mondják majd: ez igen, ide jövünk máskor is! Kapitány Mária közművelődés szakon érettségizett, most a népi kismesterség szakoktató-képzőben viselet­készítést tanul és ilyen szakkört vezet gyerekeknek. Népdalénekes, nem intenzív néptáncos, de ha lehetősé­ge van, soha nem hagyja ki. • A népdaléneklést 16 évesen kezdtem, most 21 va­gyok. Néhányan akkoriban csak úgy, kedvtelésből el­jártunk a mostani páromhoz, Tóth Zsolthoz, akinek ko­moly táncos múltja van. Ott keződött. Hallgattunk egy lemezt, amin Sebestyén Márta énekelt valami széki dalt, én meg önkéntelenül dúdolni kezdtem, erre Zsolti figyelt fel. Azonnal közölte, hogy énekelnem kell, mert erre való hangom van. Tudtam, hogy neki meg erre v^,- ló füle, úgyhogy attól kezdve énekelek, amikor csak le­het. Rengeteg bíztatást kaptam, mindenki űzött-haj- tott, bár néha most is úgy érzem, nem kellene színpad­ra állnom - emlékszik a kezdetekre a csutri „mamája”. □ Nem is olyan régen egy zenekarral rock and rollt, bluest, dzsesszt is énekelt. Képezte valaha a hangját? • Kipróbáltam az énektanárt, de folyton „szőrös volt a hangom”, állítólag torokból szorítottam ki, a mege­rőltetéstől állandóan berekedtem, ezért injekcióztak, úgyhogy abbahagytam. Lehet, hogy én mást nem is tudok énekelni, csak népzenét, erre vannak beren­dezkedve a hangszálaim. Szerintem a túl képzett hang is lehet idegesítő, a népdaltól ez teljesen ide­gen. Emlékszem, a Borsodi fonóban énekeltem, ké­sőbb odajött hozzám egy tanárnő, aki minden áron meg akart tanítani „úgy igazán” népdalt énekelni, mert szerinte túl táncházas vagyok. Rá is álltam, de amikor meghallottam tőle a Tavaszi szélt, gyorsan meggondoltam magam. Ügy gondolom, a paraszti da­lokat pai’aszti módon kell énekeim, éppen az egysze­rűség a lényege, a szépsége. Itt a környéken nem tu­dok ilyen tanárról. Egyszer Sebestyén Mártát ugyan megkértem, de azt mondta, sohasem tudna tanítani, az nem neki való. Konkrétan ő sem tanult hangkóp- zést, de nagyon szerencsés, mert ebben nőtt fel, ének- tanár-népzenekutatő édesanyja tejével szívta magá­ba. Nálam ez egyáltalán nem tudatos, van hogy foly­ton énekelek, takarítás, mosogatás közben is, más­kor meg egy hétig nem jön hang a torkomra. □ És a dalok honnan valók ? • Magnóról, lemezről, népzenei eseményekről. Job­ban szeretnék eredetiről tanulni, gyűjteni, de egyedül nem indulhatok el, ahhoz értő társaság kellene. És rengeteg türelem, kitartás, kiválasztani, hogy a száz­ból melyik az a kettő, amelyik igazán használható. Zsolti külföldön dolgozik, csak ritkán Van itthon. Egy­re kevesebb a lehetőség is, 10-20 éve még sokkal több volt az eredeti dal, meg az azokat őrző öregek. □ Az eredetiben nyilván improvizálni is kell, ám a haj- lítások is sajátosak, egy-egy tájra jellemzőek, az avatott fül azonnal észreveszi, ha valami nem oda illő... y Ez igaz, de ha megtanultam valamit felvételről 3 évvel ezelőtt, az bennem átalakul. Márti is nagyon sokat bele­tesz; aki ismeri a követelményeket, az csinálhatja. Nem mindent tudok én sem, de már nem fordulhat elő, hogy összekeverem a kalotaszegit a székivel. A mezőségi, moldvai dalok a kedvenceim, pedig tudom, nagyon szé­pek a somogyi, szatmári nóták is. Az én igazi stílusom mégis az erdélyi és csodálom a felvidéki dallamvilágot is. □ Adódik elegendő fellépési lehetőség? • Pályázatokból, versenykiírásokból tájékozódom, vagy valaki szól. Tavaly az egri népzenei találkozót például az Észak-Magyarországban fedeztem fel, az idén már személyesen kaptam meghívást és meg­nyertem a szóló kategóriát. Ehhez képest legutóbb Gesztelyben borzasztó napom volt, végig éreztem, hogy nem lesz olyan, és a zsűri szerint nem is volt olyan, mint máskor: puff, egy ezüst minősítés. Egy profi énekesnél nem fordulhat elő, hogy ennyire befő­Csi|tri: A tánc forgatagában - még nem Barcikán Fotó: Dobos Klára SS TÁNCHÁZIG1! ■ és kezdőknek lyásolja a hangulata. Nincsenek túlzottan nagy álma­im ezzel kapcsolatban, de ha valaki rá akarna venni, állnék elébe. Persze szerencse is kell hozzá, meg ne­kem is kellene menni utána. Most mégis jobban érde­kelne a gyűjtés, és ha csak a gyermekem hólesője mel­lett fakadok majd dalra, nekem az is elég. □ Kié volt a táncház ötlete ? A Természetesen Zsoltié, én csak a nevét adtam. 0 már nagyon régen vágyott valami ilyesmire, én meg olvas­tam a csutriról, így született. A megyében nincs igazán hasonló. Havonta szeretnénk, de inkább azt monda­nám, ahogy lesz pénzünk, szervezzük a következőt. Az ínyencek kapnak különlegesebb, ritka táncot, a többi a zenészek, meg a táncosok hangulatától függ. A gyere­kek táncházát a Sajó, a felnőttekét az Ökrös zenekar csinálja, a két profi táncosunk most Delbó Krisztina és Fitos Dezső lesz a Budapest Táncegyüttesből, és jön Be- recz Andris mesés-dalos műsorral. Bárkit szívesen lá­tunk, akár szállást is biztosítunk, bár az újhelyiek azt mondták, ha már jönnek, ők bizony táncolni jönnek, nem aludni. Hát mi ilyen bulit szeretnénk, amire azt mondják majd: ez igen, ez jólesett, jövünk máskor is! „Ha csak a gyermekem bölcsője mellett énekelek, az is elég" A táncház „névadója" Fotó: Szathmáry- Király Ádámné 6YSREKSAR0 Üzenet a Kuckóból Ezt az összeállítást minden szombaton nektek, gyerekeknek szánjuk. Küldünk találós kérdéseket, játékos feladványokat, de mindezek mellett feladatokat is adunk. Játsszatok velünk! Ezen a héten a Holló és Társa Kiadó gondozásában megjelent Móra-olvasókönyvet sorsoljuk ki azok között, akik helyesen válaszol­nak a könyvvel kapcsolatos kérdésekre, és megírják, Iá az a két magyar főúr - Molnár János rajzán - a Jedikulában. (Cím: 3501 Miskolc, Pf: 351. A borítékra írjátok rá: „Kuckó”). Beküldési határidő: november 13. Előző heti rejtvényünk szerencsés nyertese: Szántó József miskolci olvasónk. Nyereményét, a Világ 7 csodája című kötetet szerkesztőségünk titkárságán veheti át (Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. II. emelet). Könyves kérdések Tudod-e? Hogy került a kávé Brazíliába? Egyszerűen: ellopták. Etió­piában, Kaffa város környé­kén figyelte meg egy pász­tor, hogy a juhocskái nem tudnak aludni, ha egy bizo­nyos cserje leveleit rágcsál­ják. Innen terjedt el Közel- Kelet felé a kávé, majd a tö­rök hódoltság idején Bécsbe került. Már Nyugat-Európá- ban is mindenki kávézott, amikor elindult egy hajó francia Guyanába. Egy bra­zil tengerész innen lopott el egy palántát. Ez az egy cser­jepalánta olyan mértékben elszaporodott, hogy 1960 óta a világ kávétermelésének az egyharmadát Brazília ádja. PrJt nnl^ Két rab a ^ Héttoronyban Kik voltak azok a magyar főurak, akik a híres-hírhedt Jedikula börtönében raboskodtak? Molnár János rajza Akik helyesen vála­szolnak kérdéseink­re, azok közül a leg­szerencsésebb jutal­mul kapja ezt a könyvet. ©. Mikor és hol szüle­tett Móra Ferenc? A Mi volt az eredeti végzettsége? • Sorolj fel legalább három Móra-múvet? Ukrán találós kérdések Bármilyen kicsi őkelme, téged egyből felemelne. ('djSdSam m/ ‘nypq y) Néggyel tapos, kettővel döf, hetedikkel legyet üldöz. mpx) Vízbe esett, vizes nem lett, erdőn járt, levél sem rezgett. (tjO/Cujy) Kicsi is, görbe is, tüzes még a feje is. Sir akkor is, ha felkapod, sír akkor is, ha lerakod. Csendben marad, ha otthagyod. 0UVT) |

Next

/
Oldalképek
Tartalom