Észak-Magyarország, 1997. október (53. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-07 / 234. szám

1997. Október 7., Kidd ITT-KON Észak-Ma©yarorsxAo f Simább út a szénnek Putnok (ÉM) - A Területfej­lesztési Tanács felhívására pá­lyázatot nyújtott be a putnoki képviselő-testület. A Sajó utca 500 méteres szakaszát újítják fel abból a 14 millió forintból, melyből 4 milliót az önkormány­zat biztosít a munkálatokhoz. A pályázatot no­vember 30-ig bírálják el. Szépül az iskola Szendrő (ÉM) - Harminc mun­kanélküli foglalkoztatásának költségeit nyerte el a szendrői önkormányzat a Közmunka Ta­nács pályázatán. A munkálatok során újraszigetelik az általános iskola auláját és a külső festését is felújítják. „Igazi” néven a négyes Sajószentpéter (ÉM) - Nevet változtat a sajószentpéteri 4. Szá­mú Általános Iskola november 1- től. Az új név: Hunyadi Mátyás Általános Iskola lesz. A névválto­zást az indokolja, hogy szeretnék, ha az összes városi oktatási intézmény, „igazi” ne­vet kapna és nem számokkal jelölnék őket.. Beolvad a Realporta Kazincbarcika (ÉM) - Már tavaly augusztusban felmerült a képviselő-testület ülésén a városi tulajdonú Realporta In­gatlanközvetítő Kft. sorsának kérdése. A vállalkozás létreho­zása az önkormányzati bérlakások értékesítésének lebonyolítása miatt vált szükségessé. Mivel a laká­sok eladását a város befejezte, a kft. további sorsát illetően a privatizáció, a jogutód nélküli megszün­tetés, vagy az összevonás merült fel. A városatyák az utóbbi mellett voksoltak, így a Realportát a Timpanon Ingatlankezelési Kft.-be olvasztják, va­gyonával egyetemben. NEKÜNK ÍRTÁK Ózdi „szívesek” klubja Az életkörülményeink okozta stressz nagy mérték­ben hozzájárul a szívbetegségek kialakulásához. Ezen gyakran már csak az operáció segíthet, utána pedig a megfelelő életmód a megoldás. De ki végez­ze a szívbetegek utógondozását? Ózdon erre 12 év­vel ezelőtt egy - nemrég óta egyesületi formában működő - klub vállalkozott, élén Varga Tibor főor­vossal. Az ózdi Szívbetegek Klubja népszerű a bete­gek körében. Foglalkozásaikat minden héten megtartják a Bükk Művelődési és Vendéglátó Ház­ban, ahol változatos programok zajlanak: egészség- ügyi előadások, vetélkedők, játékok, megemlékezé­sek nevezetesebb évfordulókról, de arra is volt pél­da, hogy kézimunka kiállítást rendeztek hölgy tagjaik munkáiból. A „szíveseknek” énekkaruk is van, amely rendszeresen fellép. A kar egyik tagja, aki sajnos már nem él, Szívhimnuszt írt. íme, en­nek egy strófája: Szíven műtött „gyerekek”, hát fel a fejekkel/ Adjunk hálát gyógyulásnak, ágyból kel­jünk fel/ Sebészeink műtétéi jól sikerültek/ Mert megmentettek bennünket. Kerékgyártó Mihály heti vásár • Kurityánban a P&A 16. számú boltja széles vá­lasztékú akciós kínálattal kezdte meg működését. Az Aj üzletben mintegy ötvenféle élelmiszert és vegyiá­rut ajánlanak nagykereskedelmi kedvezménnyel. Az aggteleki világörökség Cannes-ban A világsztár-kéznyomok „platzán" franciák tapsoltak a magyar folklórnak Észak-Borsod kulturális hagyományaira a Jósvafői Népdalkor is felhívta a franciák figyelmét Fotó: Újvárosi Antal Cannes, Aggtelek (ÉM - KB, SZN) - A közelmúltban rendez­ték meg Cannes-ban, a fíeszták és a fesztiválok városában a Forum des Association Euro- péennes (Európai Egyesületek Fóruma) rendezvénysorozatát, amelyen a házigazda francia résztvevőkön kívül többek kö­zött olasz, ír, spanyol csopor­tok is szerepeltek. Európa ke­letibb régióit - már több éve - a magyarok, illetve egy ukrán szövetség képviselte. A Forum ’97 magyar standján há­rom csoport osztozott. Az Aggtele­ki Nemzeti Park stábjához érte­lemszerűen csatlakozott a Jósva­fői Népdalkor, valamint a me­gyénkben élő képzőművészek ma­roknyi csapata. Á másik két dele­gáció a hódmezővásárhelyi kiállí­tókból, néptáncosokból, valamint a párizsi Office de Tourisme de Hongrie utazási iroda munkatár­saiból verbuválódott. A magyar csoportok vendéglátó­ja Charles Fekete, egy közel ötven éve az Azúrparton élő nyugdíjas bányamérnök volt, aki „benevolé- ként”, azaz társadalmi munkás­ként a helyi Francia-Magyar Ba­ráti Társaság elnöke is. A feszti­válpalotában a cannes-i polgár- mester fogadta a magyar csopor­tok vezetőit, közöttük Varga Lász­ló jósvafői polgármestert, Vécsei Vilmos jegyzőt, s a borsodiak „ci- ceronéjét”, Cziczlavicz Józsefet. A francia Riviera talán legszebb városában három alkalommal is szép sikerrel lépett föl a hagyo­mányőrző Jósvafői Népdalkor Rá­ki Ernőné vezetésével. A dalos aj­kú észak-borsodiak gyorsan be­lopták magukat a hallgatóság szí­vébe a magyar stand pódiumán, majd a fesztiválpalota melletti té­ren, s a világsztárok kéznyomát őrző „platzon” is. A három alka­lommal adott műsort helyi gyűj­tött, illetve széki, alföldi anyagból állították össze. Érthetően azon­ban a Cannes-i közönség körében a fellépéseket „megfejelő” Sur le pont d’Avignon magyar-francia dalvariációja aratta a legzajosabb sikert. A borsodi képzőművészeket a kazincbarcikai Majercsik házas­pár táblaképekkel, valamint Fü- löp Tibor kovács, népi iparművész vallási témájú kovácsoltvas alko­tásaival, és a miskolci Brugelné Kálmán Mária terrakotta cseppkő szobraival képviselte. Az összeál­lítás korántsem véletlen, hiszen az idén a téma a világörökség, az Észak-Borsodi Karszt csodálatos föld alatti hangulata volt.- Szerénytelenség nélkül állít­hatom, hogy a magyar kiállítást sikerült a leglátványosabbak egyi­kévé tennünk - meséli Majercsik Jánosné, Éva. - Rajtunk kívül ta­lán csak az ukránok színes nép- művészeti standja igyekezett vi­zuálisan is magára vonni a figyel­met, a többi országok képviseletei sokkal inkább üzleti, mint kultu­rális jellegűek voltak. Mi, a fér­jemmel harmadszor jártunk ezen a fesztiválon, amely minden év­ben csodálatos élmény. Most azonban a téma, az aggteleki vi­lágörökség még különlegesebbé tette. Olyan festményeket vittünk magunkkal, amelyek a barlangi alkotótáborban készültek, s nyil­ván barlangi ihletésúek. Számtalan tájékoztatóból, mű­sorújságból kiderült: Cannes fon­tosnak tartja a különféle külföldi és helyi társadalmi szervezetek működését, ugyanis véleményük az, hogy ezek a civil szövetségek a kultúra talán legfontosabb hordo­zói. A rendezvénysorozat célja egyfelől a bemutatkozás, a jelen­lét, másrészt a híradás. Ezért is volt fontos, hogy az Aggteleki Nemzeti Park már a világörökség részeként számontartott egye­dülálló cseppkőbarlang-rendszeré- be, az Észak-Borsodi Karszt szép­séges tájaiba, az itteni hagyomá­nyok őrzésébe nyújthatott bete­kintést a legkényesebb ízlésű ér­deklődőnek is. A megyénk északibb régióiban élő kicsiny, de lelkes csoportok, a borsodi kultúrái plomaták Can­nes-ban is öregbítették a magyar művészet és a civil szerveződések jó hírét. Ez egyben folyamatossá­gát jelenti Észak-Magyarország elismert jelenlétének az örök fesz­tiválváros egyre pezsgőbb kultu­rális életében. EZT LÁTNI KELL! Bocskai névre hallgat a legrégibb térből lett legújabb tér Kazincbarcika (ÉM - SZN) - Az őstelepülés egyetlen terét senki nem hívta térnek, igazán neve sem volt. A nyáron történt felújí­tás, díszburkolatozás után aztán jött az igény helyi presbitérium részéről: keresztelőt illenék tar­tani, ha már igazi térformát ka­pott a templomelő. A régi-új tér­nek a „keresztségben” Bocskai István erdélyi magyar fejedelem nevét adták a helyiek. Az ősi magyar településformák egyik jellegzetes példája a barcikai. Ámi- kor a borsodi községek a X-XIII. szá­zadban létrejöttek, vagy patak, folyó mellé - leginkább annak két oldalá­ra -, vagy ilyen módon ipszilon ala­kú központtal épültek. A falu belse­jébe vezető út vége kettéválik, s az ipszilon két szára közt kialakult te- recske harmadik határán rendsze­rint a templom állt, mint ahogyan Felső-Barcikán is. Az út két oldalán és a tér körül építkezett a lakosság. A felső-barcikai református templom terének nem volt hivatalosan „tér” titulusa, sem neve, ám egy világhá­borús, illetve 1848-as emlékművet néhány évvel ezelőtt kaptak az itt élők erre a területre. Az idén sokéves igényt elégített ki az önkormányzat, amikor felújította, rendbe hozta, díszburkolattal látta el a terecskét. Az ötmilliós beruházás igazán csi­nosra sikerült, talán csak több ter­mészetes zöld hiányzik róla. Szeren­csés választás volt a tér elnevezése is, hiszen jónéhány itt élő ember, s a helyi református lelkész, Kolumbán Zoltán is sokadíziglen erdélyi szár­mazású, s Bocskai István fejedelem reformációs tevékenysége, történel­mi nagysága sem kíván magyaráza­tot. A keresztelőre 10 nappal ezelőtt a vártnál többen jöttek el, hogy meg­bizonyosodjanak arról: Kazincbarci­ka város egyik alapító ősközségének immár „főtere” van - mint az fotónkon látható - , amely a helyi embereket büszkeséggel tölti el. FALURÓL FALURA PERKUPA Idegenforgalomra költötték ­Közgyűlésre készül a Galyasági Településszövetség. Az összejöve­telen a tervek szerint a vezetőség beszámol a PHARE-pályázaton nyert 5 millió forint felhasználá­sáról. A pályázati összeget az ide­genforgalmi fejlesztési célok eléré­se érdekében hasznosították - egyebek között ezt is hírül adja az Edelényi Valóság szeptember 27- én megjelent száma. ALACSKA Falumúzeumot avat a község ­Alacskán az önkormányzat falu­múzeumot alakít ki a polgármes­teri hivatal épülete mögötti szolgá­lati lakásban. A helyiségek külső és belső felújítása elkészült. A köz­ség lakóinak adományaiból jelen­tős gyűjtemény állt össze. Folya­matban van a múzeum berendezé­se, a novemberi megnyitóval pedig értékes kulturális intézménnyel gyarapodik a település - kaptuk a hírt Nagy Gábortól, Alacskáról. SZUHOGY Martinkó-emléktáblát avattak- A szuhogyi önkormányzat, a Martinkó András nevét viselő egyesület és a helyi általános isko­la tantestületének képviselői vol­tak a tagjai annak a küldöttség­nek, amely részt vett a Magyar Tudományos Akadémia Irodalom­tudományi Intézete, illetve a bu­davári önkormányzat által szerve­zett ünnepségen a fővárosban. En­nek keretében Szuhogy nagynevű, 1989-ben elhunyt irodalomtörté­nésze emlékének tisztelegve em­léktáblát avattak Martinkó And­rás egykori - fővárosi - lakóházán. SZÜHAKÁLLÓ Irattárat rendeznek be - Tart a község polgármesteri hivatalának felújítása, amelynek keretében két katonai polgári szolgálatos szakmunkás - egy kőműves és egy bádogos - irattárat alakít ki az épület pincéjében. A fiatalem­berek illetményüket és ruhapén­züket központi ellátásból, étkezési hozzájárulásukat saját forrásból biztosítja az önkormányzat. SAJÓPÍJSPÖKJ Fellobbant a gázláng - Ünne­pélyes keretek között avatták fel az elmúlt héten az elkészült gáz­hálózatot a községben. A gázva­gyon teljes mértékben az önkor­mányzat tulajdona. A község pá­lyázati úton nyert a 25 millió fo­rintos beruházáshoz 5 milliót a megyei területfejlesztési tanács­tól, 5,9 milliót a környezetvédel­mi alaptól, a további összeget pe­dig az önkormányzat, a lakosság és a közületek áldozták a korsze­rű fűtési-főzési lehetőségre. A ki­vitelező az ózdi Keller Kft. volt, a létesítmény kezelője pedig a Ti- gáz Rt. lesz. Az idén jobb volt a kapás A címben tett kijelentés azonban kizárólag a nyári időszakra vonatkozik. Pusztai László rudabányai nyugdíjas ugyanis a rakacai tározó mel­lett jártunkkor csak a botot fogta, s azt is inkább a fotó kedvéért. Úgy mondják a tavi horgászok: az idei nyár job­ban sikerült, mint a tavalyi, kevésbé volt kékalgás a víz. Most leginkább attól tarta­nak, hogy az őszi időszakban a tavalyihoz hasonlóan me­gint lezárják éjszakára a tavat a horgászok elől, így se sül­lőzni, se csukázni nem lesz esélyük. Fotó: Bujdos Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom