Észak-Magyarország, 1997. október (53. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-29 / 252. szám

1997. Okt6»ir 29.. Szkkm MEGYEI KORKÉP Észak-MaoyarorszA« EJ NOTESZ Madárlátta Bonbon Fecske Csaba Zötykölődöm a tornanádaskai vonaton, a száz éve lerakott síneken. Megboldogult legénykoromban sokszor megtettem az utat Miskolc és Jósvafő-Agg- telek - régebben Szín - vasútállomás között, akár becsukott szemmel is meg tudnám mondani, hol já­runk éppen. Almomból riasztva is tudnám sorolni az állomásokat és megállóhelyeket: Gömöri, Repü­lőtér, Szirmabesenyő, Sajókeresztúr, Sajóecseg, Boldva, Ziliz, Borsodszirák, Finke, Edelény, Szend- rőlád, Büdöskútpuszta, Szendrő, Szalonna, Perkupa. Vidáman zakatol a vonat. Bizonyára csupán én hallom vidámnak a megszokott, monoton zakato­lást. A hazaérő örömének kismadara próbálgatja bennem szárnyait. Kisimulnak a ráncok. Kifényese­dik a szem, a szív. Edelényben ismerős hangok ütik meg a fülemet. Két falumbeli asszony jön be a fülkébe korukat meghazudtoló fürgeséggel. Árad belőlük a szó. Az a jóízű, zárt magánhangzós, gömöri beszéd, amely édes muzsika a hadari városi beszédhez szokott fü­leimnek. Üdvözöljük egymást, szóba elegyedünk, hogy s mint vannak, merre jártak, mit csináltak, mit vettek. Margit néni Barcikán volt. Most lesz egyik unokájának a névnapja. „Amit szerettem volna, azt nem sikerült megvenni, de azért vettem egy doboz bonbont itt Edelényben, nagyon szereti a gyerek." „Nem túl drága bonbon ez, annyit utazni érte?" - firtatóm. „Nem, nem, nekem már ingyenbe van az utazás, ki is használom, ahogy csak tudom" - mondja hamiskásan. A testi fáradság meg nyilván nem számít, ha unokáról van szó. Ez látszik á sze­mén, ahogy a bonbonos dobozt nézegeti. Miskolci Avas Szálló: készülnek az adásvételre Miskolc (ÉM - SZK) - A volt Avas Szálló hasznosításáról i szóló szeptemberi közgyűlési határozatával a miskolci ön- * kormányzat felhatalmazta a polgármestert, hogy a MIK Rt. közreműködésével adásvételi szerződést kössön a bu­dapesti székhelyű Multicasa Consulting Ingatlanforgal­mazási és Befektetési Kft.-vei, azonnali határidővel. A hét elején a MIK Rt.-nél járt Dömény Péter, a kft. ügyvezető igazgatója, aki elmondta: a szerződéskötés előtt még több műszaki jellegű dolgot (mint az épület védettsége, funkci­ói, távvezetékhálózata stb.) kell tisztázniuk. A vételi szán­dék cége részéről azonban továbbra is fennáll. A MIK Rt. igazgatója, Edőcs József megerősítette: a szerződés előké­szítésén fáradoznál?, többek között a társasházasításon. De reméli: még az idén sikerül nyélbe ütni az adásvételt. A jobb napokat látott Avas Szálló udvara. Vevőjelölt van, az adásvételt idén szeretnék nyélbe ütni... Fotó: Farkas Maya Családterápia — Sacán Kassa (ÉM) - Második alkalommal rendeztek családte­rápiával foglalkozó nemzetközi konferenciát a Kassa melletti Sacán, a Kelet-szlovákiai Vasmű szaktaninté­zetében e múlt héten. A szervező, a Szlovák Pszichote­rápiái Társaság családterápiái szekciója pedagógusokat, gyerek-szülő kapcsolattal foglalkozó gyakorló pszicholó­gusokat, továbbá pszichiátereket és orvosokat hívott meg a tanácskozásra. Az ismert szlovákiai, csehországi és magyarországi előadók között volt a B.-A.-Z. Megyei Kórház több szakembere: Wildmann Márta, Túry Fe­renc, valamint László Zsuzsa, és Rácz Antal mezőköves­di háziorvos. A macskán nem fog a golyó „Rálőnek légpuskával a gyerekemre" - panaszolja a sérült kisfiú édesanyja PAPP TÍMEA Miskolc (ÉM) - Nem egyedi eset, hogy emberre légpisztollyal lövöldöznek. Er­ről számolt be egy felháborodott anyu­ka. Lapunkban olvasott arról a tizen­három éves fiúról, aki utcai járókelő­ket vett célba. Mint mondta: őt és a ti­zennégy éves értelmileg sérült kisfiát saját házukban már két éve zaklatják hasonló módon a szomszéd gyerekek. Az asszony arról panaszkodott: a születése óta értelmileg sérült kisfiát két éve sorra érik a kellemetlenségek. A szomszédjában élő gyerekek - elsősorban a legidősebb, Pé­ter - rendre átlövöldöznek légpuskával a kertjükbe. A fiát, Csabát ugyan eddig még nem találta el a golyó, de állítja: nem sok híja volt ennek. A nehezen beszélő, és látá­sában is korlátozott gyereket lépten-nyo- mon csúfolják, nem egyszer rothadt gyümöl­csöt is dobtak rá és anyjára a szomszédból. Lyukak a fólián Az asszonyt az otthonában kerestük fel. A fiával már várnak minket. A kertbe vezet­nek, hogy bizonyítsák: még most is látsza­nak a szomszédból érkezett golyók nyomai. A melléképület ablakát fedő fekete fólia csak­ugyan tele van lyukakkal. Az ablak alatt kispad: ott szokott üldögélni Csaba. A fiú buzgón mesél.- Ott ülök, és mindig bántanak. Nem tu­dom miért. Van macskám, azt is. Mondtam: hagyjanak, de nem hallgatnak rám.- Nagyon szereti a macskákat - magya­rázza fia szavait az anya. - Egy gyerek sem jár hozzá, azok az állatok a barátai. Eddig már hármat temettünk el, mindet meglőt­ték. A másik szomszédjuk, Ilonka néni is pa­naszkodott már, hogy kilőtték az ablakait. A szóban forgó szomszédnál ott találjuk Pétert is, aki épp egy harapófogóval feszíti fel az idős hölgy ajtózárát. A rozsdás szerke­zet felfeszítését elégedetten figyeli a ház gazdája.- Nem lövöldöz ő - rázza a fejét, mikor kérdezzük -, most is segít nekem, mert bent hagytam a kulcsomat a házban, és nem tu­dok bejutni.- Nekem mást tetszett mondani! Azt, hogy belőtték a háza ablakait! - vág közbe felháborodottan panaszosunk, de az idős szomszéd nem szól semmit. Még felajánl háromszáz forintot Péternek munkadíjként - aki nem fogadja el azt majd bezárkózik házába. A fiú hazafelé veszi az irányt, közben felel kérdéseinkre.- Igaz, hogy van légpuskánk - bár nem az enyém, az apámé -, és szoktam is vele lő­ni szórakozásból, de nem a szomszédra. mutatja panaszosunk a fólián Fotó: Bujdos Tibor Ezeket a lyukakat golyó ütötte ­Hogy mire? Konzervdobozra, madarakra, macskákra... Nem emlékszem, hogy meglőt­tem volna a szomszéd macskáit, és azt sem hiszem, hogy azok légpuskától döglöttek volna meg. A miénket is lövöm, annak sincs semmi baja. ..... ..................... K ét méter hiányzik A fiúnak az ellen sincs kifogása, hogy szüle­it is megkérdezzük a dologról. Édesanyja kacajra fakad, amikor megtudja: mi után érdeklődünk. Majd felhívja telefonon a fér­jét, hogy beszéljünk vele.- Ja, arról van szó? - neveti el magát a férfi is. - A hölgy a szomszédból már a rend­őrségen is volt, hogy lövöldözzük a fiát. De ez nem igaz. Abba is hagyták az eljárást, mert nem tudták bizonyítani ezt az állítást. Van egy légpuskám, de megállapították, hogy az csak tizennyolc méterre tud ellőni, a szomszéd kertje pedig több mint húsz mé­terre van. Lyukas pedig sok mindentől lehet egy fólia, az nem bizonyíték. Hogy miért mondja mégis, hogy bántjuk? Nem tudom, szerintem ez a rémálma. Tényleg foglalkoz­ni akarnak vele? Már nem is tudom mit mondjak rá. Szerintem dinnye... „Áldozat volt” Ajánlja: kérdezzük meg a szomszédokat is. A szemközti soron lakó férfi nem sokat tud mondani. Néhány házzal arrébb, egy nyug­díjas korú asszony jön ki a csengetésre a ka­puhoz.- Már régóta ismerem azt a családot - mondja panaszosunkra. - Jóravaló embe­rek ők, csak szegények. Amazok meg gaz­dagok. Hallottam arról a lövöldözős histó­riáról is. Én csak azt a szegény sérült gye­reket sajnálom. Nem hogy segítenék ót meg az asszonyt, csak gúnyolják. Az eddig még senkinek nem jutott eszébe, hogy mi­csoda önfeláldozás volt vállalni Csaba fel­nevelését... HIRDETÉS lián ön ir»^r tic&n* A legforgatottabb szakmai telefonkönyv 190 000 példányszámú megjelenés Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Ingyen jut el valamennyi telefon-előfizetőhöz Üzletági besorolás három nyelven Alfabetikus cégmutató (Zöld Oldalak) Egyedülálló hirdetési lehetőségek A P Hirdetésszervezés: Magyar Telefonkönyvkiadó Kft. 2040 Budaörs, Baross u. 89. elefon: (23) 504-999 Fax: (23) 504-989 ÉH

Next

/
Oldalképek
Tartalom