Észak-Magyarország, 1997. október (53. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-24 / 248. szám

1997. Októbir 24.. Píntkk >i TV. A MEGYÉBŐL JELENTJÜK Észak-MaoyaborszA* 3 Befürödi/e Szalóczi Katalin Sátrunk az van. /\ baj az állítással van: a fel­állítással. Méghozzá évek óta, minden áldott ősszel. így írtam le: sátrunk. Jól tudom persze: az igazi tulajdonos egy alapítvány. Csakhogy jól emlékszem az üzembehelyezés első napjára. Micsoda örömünnep volt! A legkülönbözőbb korosztályok mérték össze erejüket a vízben, és voltak győztesek, akik dobogóra álltak, mint minden versenyen. De győztesnek érez­tük magunkat mind, akik ott voltunk. Mind nyertesek voltunk: minden városlakó. Lett végre egy hely, ahol télen is hódolhatunk az úszásnak munka után. De ami ettől is fonto­sabb: van hová eljárni fiainknak-lányaink- nak, meg tudják mozgatni tanulásban, pad- ban idő előtt elgörbedt gerincüket. Akkor senki se gondolta, hogy évről évre csatát kell majd vívni azért, hogy tényleg le­gyen egy hely. Csak az üzemeltetés során derült ki: habár a sátorral sokkal nagyobb a fürdő forgalma mint sátor nélkül, a fenntartá­sa még így sem gazdaságos. Az önkormány­zat e tehertől úgy hitte megszabadult, mikor vállalkozásba adta ki az addigi közintéz­ményt. Ami nem sikerült a régi üzemeltető­nek, nem sikerült az újabbaknak sem. Az ön- kormányzatnak megint csak segítenie kellett, ha nem akarta, hogy a lelkén - és a parton - száradjon a felállítatlan sátor. Az idén egy ügyesnek látszó ötlettel élt az önkormányzat. A legújabb szerződésbe már beépítette: a vállalkozó köteles üzemeltetni a sátrat. Az már csak szóbeli egyeztetés során hangzott el: a bevétel és a kiadás közötti kü- lönbözetet pedig majd állja az alapítvány. Az alapítvány, melynek nincs rá pénze, s amely megoldást egyedül az önkormányzat­tól remél. Attól az önkormányzattól, mely jog szerint hivatkozhat a már érvényes szer­ződésre. M i pedig itt állunk meg nem fürödve. Van egy sátortalan fürdőnk, amit bár így is lehet­ne használni, ha elég edzettek lennénk hoz­zá, de kevesen vallhatják magukat annak. És van egy fedett fürdőnk, amely viszont évek óta nem üzemel. Azt is vállalkozásba adta az önkormányzat, csakhogy abba elfelejtették beépíteni a befejezésre vonatkozó garanciát. Ezért aztán a fedett fürdő romokban áll. Van tehát két téli fürdőnk, de az egyiknek nincs fedele, a másikban pedig nincsen víz. Jól be- fürödtünk, mondhatnánk, de úgy is fogal­mazhatunk: kint vagyunk a vízből. Kisgazdák: nincs egy hely... Bemutatkozott a jelölt Miskolc (ÉM - ND) - Técsi Istvánt, a párt egyik miskolci elnökét indítja a Független Kisgazda- Fölmunkás és Polgári Párt a mis­kolci 19. számú választókerület megürese­dett önkormányzati képviselő helyére kiírt időközi választáson - jelentették be a kisgaz­dák szerdai sajtótájékoztatóján. Técsi István, aki egyben a párt megyei alelnöke is, elmondta: Miskolcon született, és a 19. számú vá­lasztókerületben nőtt fel. Az ötgyermekes család­apa kereskedőként dolgozik, de volt már kisiparos és háztartási gépszerelő is. 1989-ben lépett be a kisgazdákhoz, és mint fogalmazott: ez élete első és utolsó pártja. Megítélése szerint kevés az ellenzéki politikus a jelenlegi közgyűlésben, ezért is indul a mandátumért. A jelöltté váláshoz szükséges alá­írásgyűjtés során elbeszélget az emberekkel: nem az a lényeg, hogy minél több támogatót szerezzen, hanem hogy megismerje a körzetbéliek gondjait - tette hozzá. A kisgazda politikus megválasztása esetén első­sorban a fiatalokat segítené. Úgy látja, hogy e kor­osztálynak ebben a rendszerben nincs múltja és jö­vője. A bérházi lakásban élők gondjaival tisztában van. A bérházi fiataloknak klubokat alakítanának ki a kocsitárolókból, szárítóhelyiségekből, hogy le­gyen egy hely, ahol összegyűlhetnek. A közbizton­ság fejlesztésére is figyelmet fordítana: polgárőr­ség létrehozását kezdeményezné. A sajtótájékoztatón részt vett Homoki János, a párt országgyűlési képviselője is, aki az ország je­lenlegi helyzetéről beszélt. Kiemelte: hazánk köz- biztonsági és a gazdasági helyzete tragikus, a kor­mány szinte semmit sem tartott be az ígéreteiből. ’56 jutalma - Európa megbecsülése Miskolcon koszorúzással és gyertyagyújtással emlékeztek.a nemzeti ünnepre Miskolc (ÉM) - A városi önkormányzat által szervezett megemléke­zések keretében a me­gyeszékhely több pont­ján is koszorúzási ün­nepségeket tartottak szerdán. A városháza vezetői az 1956-os ese­mény áldozataira emlé­kezve helyezték el a ke­gyelet virágait a szent- péteri kapui Romek- emlékoszlopnál, majd Misley Emese emlék­táblájánál, végül a Zsol- cai kapuban. Az utóbbi helyszínen Bán István, a Politikai Foglyok Országos Szövetsége me­gyei elnökségének tagja mondott beszédet. Emlé­keztetett az e helyütt 41 évvel ezelőtt karhatalmi sortűz, illetve rendőri zak­latások áldozataivá vált mártírokra.- Abban, hogy Magyar- országnak lehetősége van Európa családjában tag­nak lenni, megszerezve az európai népek megbecsü­lését, múlhatatlan érdeme van 1956-nak - fejtette ki, hozzátéve: ezt az akkori véráldozat, a kivégzések elszenvedése, a börtönbün­tetések években is alig mérhető sorozata szerezte - és nem a pufajkás sortü- zek, a becsületen és tisz­tességen átgázoló önkény hitelesítette. Az önkormányzat képvi­selői - Kobold Tamás pol­gármester, Káli Sándor és Fejér István alpolgármes­terek, Szádeczki Zoltán jegyző - mellett számos politikai és társadalmi szervezet képviselői is részt vettek a zsolcai ka­pui koszorúzásban. At miskolci ünnepi ren­dezvények sorában dél­után hangversenyt tartot­tak a Miskolci Nemzeti Színházban - a Miskolci Szimfonikus Zenekar köz­reműködésével -, este pe­dig ökumenikus istentisz­Az '56-os események miskolci áldozatainak Zsolcai kapui emléktábláinál a vá­rosháza vezetői mellett számos politikai és társadalmi szervezet képviselői is el­helyezték koszorúikat Fotó: Vajda János teletre várták a megemlé- kezőket a minorita temp­Három kopjafa - 650 év Az első koszorút a falu legfiatalabb és legidősebb la­kója helyezte el Fotó: Bujdos Tibor Dubicsány (ÉM - FL) - A történész szerint már a honfoglaláskor, az írásos bizonyítékok alapján 1457-től volt la­kott hely a község. A fa­lu apraja-nagyja tegnap az ’56-os forradalom mellett a település fennállásának 650. év­fordulójára is emléke­zett - három kopjafa felavatásával. Volt Dobichan, Dobitzan, Dybichán, aztán a XV. századtól kezdődően Du- bitsán, majd Dubicsan. A török 1555-ben felégette, aztán sokáig pusztán ál­lott. Minthogy a község csaknem teljesen elnépte­lenedett, Bethlen Gábor 1627-ben öt esztendőre minden adó- és tizedfize- tés alól felmentette az ott­maradt lakosokat. 1849 jú­niusában Görgey Artúr katonái a Zsuponyó-patak mellett vívtak csatát az orosz cári csapatokkal. Három kopjafát avattak tegnap Dubicsányban. Egyet a Görgey-dombon, az 1849-ben közös sírba el­temetett orosz és magyar katonák tiszteletére - a megbékélés jegyében. Má­sik kettőt a hősök kertjé­ben, az I. és II. világhábo­rú helyi áldozatainak em­lékműve szomszédságá­ban. A két kopjafa két márványtáblát ölel magá­hoz, rajtuk kőbe vésve az Úr tíz parancsolata, felül­ről galamb vigyázatával. Az avatáson az első ko­szorút a falu legfiatalabb és legidősebb lakója he­lyezte el: Szűcs Dzsenifer és Dudás János. A község érdekében kifejtett tevé­kenységükért, leginkább településfejlesztési és munkahelyteremtő mun­kálkodásukért többen elis­merést kaptak. A 650. év­forduló tiszteletére rende­zett kiállításon a gömöri örökséget tekinthette meg a közönség - Babus P. Benjámin fényképeit, É. Kovácsné Babus Éva szőt­teseit, É. Kovács László pasztelljeit, É. Kovács Ju­dit grafikáit Ujváry Zol­tán, a Kossuth Lajos Tu­dományegyetem tanszék­vezető egyetemi tanára ajánlotta a közönség fi­gyelmébe, aki hétfőn kap­ta meg megyénk önkor­mányzatától gömöri kuta­tásaiért az alkotói díjat. Postássá vált a vasgyaros Duronelli Miklós felújított emlék­művét a Baross Gábor Közlekedési és Postaforgalmi Szakközépiskola előtt helyezték el szerdán délután. A férfi Miskolc - sorrendben har­madik - reformkori postaállomásá­nak vezetője volt. Az oktatási in­tézmény parkjában Kobold Tamás, a megyeszékhely polgárniestere leplezte le a Diósgyőri Öntöde Munkás Kft. áltat helyreállított mű­vet, ami korábban a Mindszenti te­metőben állott, majd mostanáig az egyik plébánia udvarán őrizték. Az emlékműavatáson részt vettek az egykor vasgyárosi tevékenysé­gét postásmesterségre cserélő Du­ronelli András ükunokái is, akik koszorút helyeztek el az emlékmű­nél (képünkön). Fotó: Puskár Tibor Érem és emléklap Miskolc (ÉM) - Nemzeti ünnepünk alkalmából 1956-os emlékérmet, illetve emléklapot adományo­zott a köztársasági elnök több megyénkbeli polgár­nak, akik az 1956-os forradalom és szabadságharc idején a nemzet szolgálatában és a haza szabadsá­gának védelmében szereztek érdemeket. Emlékér­met kapott a miskolci Bondár Károly és a sátoral­jaújhelyi Varkonda Károly. Emléklapot vehettek át: Wagner Gábor, Taszner István József, Sepsi Jó­zsef és Dubrovszky Artúr (Miskolc), valamint Pet- ró József (Szikszó), Géczy István (Szerencs), Boros Sándor (Sátoraljaújhely), Brunczlik György (Hi­dasnémeti), Berecz Bertalan (Mezőkeresztes) és Bárdos Bertalan (Lénárddaróc). Az elismeréseket Orosz Gábor, a megyei közigazgatási hivatal veze­tője nyújtotta át szerdán délután a megyeházán. Kormányzásra készül a KDNP Szikszó (ÉM - FL) - A Pázmány Péter téren lévő emléktáblánál helyezték el az ünneplők tegnap délelőtt a kegyelet virágait a városban. Az érdek­lődők ezt követően a városi sportcsarnokban Giczy György beszédét hallgatták meg, aki szerint az ’56-os forradalom és szabadságharc céljai csak akkor teljesednek be, ha az 1998-as választások eredményeként a KDNP vezető kormánypárt lesz. Panyik József polgármester ünnepi beszédében kiemel­te, hogy a 700 éve Abaúj központjának szerepét betöltő városban nemcsak a helyi, de a térség hőseire is emlé­keztek a koszorúzással. Figyelmeztetve az utóbbi ötven évben született fiatalokat arra, ami a történelem tan­könyvekből kimaradt: a hősök és vértanuk áldozatára. Giczy György, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke szerint a 41 évvel ezelőtti harcot a közelgő választásokon újra meg kell ismételni az 1956-ban zászlóra tűzött célo­kért. Az 1994-es választás során a legnagyobb kormány­zó párt „parádés színjátékkal visszaszavazta” a hatal­mat. Azok tették ezt, akik az elmúlt évtizedekben az ’56- os forradalmat nyugati aknamunkának bélyegezték, és akik most mégis nyugati szövetségeseket keresnek le- származottaikkal együtt hatalmuk, gazdagodásuk tartós megtartásához. A baloldal most szabadon garázdálkodik az országban, nem darabokban, hanem már egészben árusítja ki az országot, többek között hazánk földjét is. Mindezek megváltoztatásához a keresztény nemzeti el­lenzék összefogására van szükség. Új nemzeti kormány­ra, amelyben a KDNP lesz vezető kormáinypártként tényleges megvalósítója ’56 célkitűzéseinek - fejezte be nagy tapssal fogadott beszédét Giczy György. A pártelnök a szimpatizánsok körében Fotó: B. T. lomba. Az istentisztelet után a Hősök terén sokan gyújtottak gyertyát az ál­dozatokra emlékezve.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom