Észak-Magyarország, 1997. október (53. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-20 / 245. szám

1997. Október 20., Hétfő ITT-HON Észak-MagyaiorsiAg VÁROSHÁZI HÍREK Gazdát cserélt a vezeték Szikszó (ÉM) - Szikszó, Aszaló, Alsóvadász és Hom- rogd önkormányzatai megvá­sárolták a Borsodvíz Rt.-tői az Onga és Szikszó közötti 250 milliméter átmérőjű ivó­víz távvezetéket a társaság­ban lévő részvényeik ellenér­téke fejében. A távvezeték új üzemeltetője Szikszó és térsége ivóvízrendszeré­nek jelenlegi üzemeltetője, a SZATEV Rt. lesz jövő januáijától. Az átadásra az ősz folyamán kerül sor. A testület munkájáról Encs (ÉM) - Beszámolót tar­tott a jogi, igazgatási és ügy­rendi bizottság a legutóbbi önkormányzati ülésen Szik­szón. Kiderült: a képviselő­testület összesen 22 ülést tar­tott az elmúlt egy évben, eb­ből 12 volt nyilvános. A testü­let munkáját dicséri, hogy a megyei közigazgatási hivatal a határozatok közül egyet sem kifogásolt, ellenben két észrevételt tett rende- , letekkel kapcsolatban. A testület ellen három pert indítottak, ebből kettőt az önkormányzat meg­nyert, egy pedig még függőben van. NEKÜNK ÍRTÁK A szikszói 772. Számú I. Rákóczi György Cser­készcsapat október 4-én tartotta ebben a ta­névben az első közös csapatgyűlését. Az éves munkaterv megbeszélése mellett felelevenítet­ték a nyári táborozás emlékeit. Tíz kiscserkész ugyanis 10 napig táborozott a szlovákiai Barka és Lucska községek határában Szopkó Istvánné csapatparancsnok-helyettes vezetésével (a fo­tón). Találkoztak a szlovák és a szlovákiai ma­S ar cserkészekkel, túráztak, játszottak. Az ősebbek, illetve a felnőtt cserkészek pedi Szakácsiban a cserkészház építésén dolgozta Gaál Szilárd csapatparancsnok irányításával - számolt be lapunknak Taskó Szilvia szikszói pedagógus. HETI VÁSÁR • Halottak napja előtt akciós árakkal váiják a vá­sárlókat a szikszói Puskás Bt.-ben (Bolt u. 9.). Mécsesek már 12 forinttól kaphatók, a legdrágább 300 forintba kerül. Koszorúkat 170 forinttól 570 forintig kínálnak. Bajorok készítik öt település fejlesztési tervét Német módszert szeretnének Hejcén, Regécen, Mogyoróskán, Fonyban és Baskón Fotó: Bujdos Tibor Halmos Ildikó Hejce (ÉM) - A b^jor mezőgaz­dasági minisztérium telepü­lésfejlesztési terv készítésére kiírt pályázatát Magyarország számos települése közül Hej­ce, Regéc, Mogyoróska, Fony és Baskó nyerte el a tavasszal. Október 6. és 9. között a tele­pülésekre látogatott a bajor területfejlesztési igazgatóság képviselője. Hejcei tanul­mányútja alatt sikerült vele beszélgetnünk. Christiane Schilling, a bajor terü­letfejlesztési igazgatóság képvise­lője október 6-án érkezett Ma­gyarországra. Ellátogatott Mogyo­róskára, Baskóra, Fonyba, Regéc- re és végül Hejcére. Hejcei sétája alatt lapunknak is beszámolt láto­gatása céljáról.- A bajorországban már bevált területfejlesztési módszert szeret­nénk itt, Magyarországon is alkal­mazni. Énnek az a lényege, hogy nem felülről határozzák meg vala­kik, mit kell, mit lehet tenni, ha­nem egy-egy konkrét településen maga a lakosság dönt a jövőjéről. Felmérve a település adottságait, lehetőségeit, hiányosságait, eldön­tik, mit akarnak, és hogyan tud­ják céljaikat megvalósítani.- Néhány napos látogatá­sa alatt milyen tapasztalatokat szerzett?- Bár már otthon tanulmányoz­tam a településekről és a kör­nyékről kapott dokumentumokat, megdöbbentett, milyen csodálato­sak a térség táji adottságai. De ez­zel közel arányos mértékű a mun­kanélküliség aránya, és nagy gon­dot jelent az infrastruktúra hiá­nyosságai. De beszélgetve az em­berekkel azt tapasztaltam, hogy a problémák ellenére - vagy talán épp ezért - nagyon lelkesek, aktí­vak, igazán tenni akarnak, és már tesznek is a falvakért. Készek ar­ra, hogy dolgozzanak a jövőjükön. Sehol nem találkoztam érdekte­lenséggel.- Hogyan készülnek majd el a fejlesztési tervek?- Most mindegyik településen munkacsoportok alakulnak. Egyeztetik a jövőképüket és fel­mérik, hogyan, milyen eszközök­kel lehet azt megvalósítani. Van- e, és ha igen, milyen szakembe­rekre van szükségük. Hozzávető­leg tavasszal, valószínűleg május­ban megkapjuk az elképzeléseket, amelyekből mi kész tervet készí­tünk konkrét javaslatokkal, prog­ramokkal. Ez körülbelül jövő ilyenkorra lesz meg. Kavecsánszki Gyulát, mint a hejcei művésztelep vezetőjét, épí­tészt és tanárt még a pályázat be­adásakor kérték fel arra: képvisel­je a településeket.- A bajor szakemberek 36 ma­gyar település kérelmét vizsgál­ták meg. Örülök, hogy végül két Borsod-Abaúj-Zemplén megyei be­adványt részesítettek előnyben. Nem kis segítség ez, ugyanis egy ilyen terv kidolgozása mintegy 20 millió forintba kerülne. Valószí­nűleg azért éppen ennek az öt fa­lunak a jelentkezését támogatták, mert Hejce, Regéc, Mogyoróska és Fony együtt pályázott, ugyanis közös körjegyzőségbe tartoznak, így nem különálló falvak, hanem egy egész térség fejlesztése elkez­dődhet. És reméljük, el is fog kez­dődni, hiszen a bajoroknak 35 éves tapasztalataik vannak a tele­Christiane Schilling Hejcén pülésfejlesztés területén. Az álta­luk készített tervek biztosan hasz­nálhatók lesznek. És hogy a tervből hogyan lesz valóság, vagyis honnan lesz pénz a megvalósításhoz? Voloncs Mária körjegyző lát erre garanciát.- Ha az Európai Unió tagálla­ma leszünk, a magyar falvakat is fejleszteni kell. Vélhetően lesz­nek majd erre a célra elkülöní­tett anyagi források, amelyekre pályázni lehet. Óriási előnyt je­lent majd akkor, hogy mi rendel­kezünk konkrét tervekkel, ame­lyek a bajor mezőgazdasági mi­nisztérium és területfejlesztési igazgatóság szakértőinek bevo­násával készültek. Lesz mire hi­vatkoznunk. EZT LÁTNI KELL! A Hernád-völgy hagyományait őrzik a házban A csobádi Kovács-kúria épü­letében kapott helyet 1986- ban a Tájház. A benne látha­tó kiállítás - két szobában - az abaúji település és kör­nyéke tradicionális életmód­jának tárgyi emlékeit vonul­tatja fel. A ház harmadik he­lyiségében a helyi általános iskola könyvtára található. A Csobádra látogató a Kossuth utca 4. szám alatt találja meg a Tájház épületét. Aki nem csak az épület külsejére kí­váncsi, és az önkormányza­ton elkéri a kulcsot, a ház­ban kiállított emlékeken ke­resztül ízelítőt kaphat a Her­nád-völgy hagyományainak főbb jellegzetességeiből. A Tájházban látható tárgyak segítségével megismerhetők a hagyományos földművelés és az állattartás módszerei, a női munka egykor elenged­hetetlen része, a szövés-fo­nás kellékei, valamint a pa­raszti konyha eszközei. Kü­lön helyiségben mutatják be a parasztházak jellegzetes la­kószobáinak berendezési tár­gyait. Aki kíváncsi minderre, előzetesen a csobádi Polgár- mesteri Hivatalban (Petőfi u. 35.) a 456-218-as telefonszá­mon jelentkezhet be. FALURÓL FALURA HERNÁDKAK Gurul a színház - Mó­ricz Zsigmond - Kocsák Tibor - Miklós Tibor Légy jó mindhalálig című musi­caljét mutatja be két rész­ben a Pécsi Sándor Guru­ló Színház társulata októ­ber 22-én, szerdán este 6 órától Hernádkakon az Általános Iskola tornater­mében. HERNÁDBŰD Gáz, hathavi részletre ­Elkészült a gázvezeték keresztezése Gibártnál. Hernádbűdön több mint 20 lakásba kötötték be a gázt, 13 szabad gáz­csonkból pedig hetet már eladtak. Az önkormány­zat támogatásával a her- nádbűdiek 90 ezer forint helyett 50 ezerért ve­zettethetik be otthonaik­ba a gázt. A teljes ösz- szeget azonban nem egy­szerre, hanem hathavi részletre fizethetik - tudtuk meg Implom Já­nostól, Hernádbúd pol­gármesterétől. RAKACASZEND Iskolatej a gyerekeknek- Az iskolakezdési támoga­tás mellett - szakmunkás- tanulóknak 6000 forintot, szakközépiskolai és gimná­ziumi diákoknak 8000 fo­rintot, felsőoktatási in­tézményben tanulóknak 10 000 forintot juttatott az idén a település önkor­mányzata - az általános is­kolások számára a tan­könyveket és a fuzetcsoma- got is ingyen biztosítja az alig 400 lelkes kisközség vezetése. Ezen felül napon­ta egy pohár tejet és két zsemlét kap valamennyi is­kolába járó gyermek. BAKTAKÉK Erdőben dolgoztak - Er­dőfelújítási munkálatokat végeztek a baktakéki Kör­zeti Általános Iskola 6. osztályos tanulói a közel­múltban. Szádváry Gyula mérnöktanár vezetésével már évek óta kijárnak a környező akácosokba, ahol az időszakonkénti tarvágások után eltávolít­ják a tüskökön kisaijadt gallyakat. A 34 tanuló az első turnusban 8 hektá­ron, a másodikban másfél hektáros területen dolgo­zott. Az elvégzett munká­ért kapott fizetségből ok­tóber 23-án zempléni kö­rútra indulnak. A tervek szerint ellátogatnak Mo­nokra, Szerencsre, Tokaj­ba, Sárospatakra, Sátor­aljaújhelyre, Széphalom­ba, a Füzért várhoz, Hol­lóházára, Telkibányára és Boldogkőváraljára - szá­molt be lapunknak Szád­váry Gyula. Trabant - parlagon A valamikor sötétkék Trabant már hónapok óta hever az Aszaló és Haimaj közötti út mellett - a szántóföldön. Először csak a kerekei tűntek el, majd a külsején lévő mozdítható alkatrészek: a lámpák, a visszapillan­tó tükör, az ablaktörlők, a kilincsek. Végül a bel­seje következett. Elvitték a kormányt, a műszerfa­lat, a pedálokat, a sebes­ségváltót, az üléseket. Szinte csak a váz ma­radt. De a későn érkezők örömére: a lökhárító még hasznosítható! Fotó: Vajda János

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom