Észak-Magyarország, 1997. október (53. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-01 / 229. szám

1997. Október 1Szerda A MEGYÉBŐL JELENTJÜK Észak-Ma«yaror$zA« 3 Zene és Dobos Klára Akinek ünnepelni a zenéti Hiszen maga is ünnepi! Szó sincs róla, csöppet sem sajnálom, hogy az UNESCO Nemzetközi Tanácsa olyan határo­zatot hozott, amely szerint szerte a világban ünnepi rendezvényekkel emlékeznek meg a zenéről minden év október első napján. Csak olyan furcsa. Ráadásul hogy lehet megemlé­kezed Szavakkal nehezen. Természetesen ze­nével. Miskolcon tegnap is volt, holnap is lesz egy koncert ebből az alkalomból. Ma éppen nincs. Ma van a tévében, a rádióban... Normális esetben valószínűleg azon töp­rengnék itt, kell-e világnap a zenének - már ha úgy értelmezzük, hogy e napoknak figye­lemfelhívó funkciójuk van -, hiszen annyira természetes és szükséges általában is. De megijedtem egy kicsit a zene „jövőjét" illető­en. Betettem ugyanis - a „Mit is hallgatnak a mai fiatalok?" című tapasztalatszerzés okán - egy CD-t a lejátszóba, és valami förtelmes zaj jött ki belőle, amihez képest a diszkómu­zsika komolyzene. Riadtan „ugrattam" a gé­pet a következő számra, ugyanaz, majd a kö­vetkezőre, ugyanaz, aztán meg egyre idege­sebb lettem a zajtól, meg a gondolattól, hogy ez az úgynevezett „techno" hogy nem idege­síti az ifjakat?! Dallam semmi, a ritmus meg ■nem ősi, belülről fakadó, hanem dobgépes és természetellenes. Aztán még jobban megijedted1, mert fogal­mam nincs, hogy lehetne őket visszaterelni a zenéhez. Lehetne mondjuk énekórán! Csak­hogy újabban fogynak az órák, hogyne fogy­na éppen az ének. Persze, a matematika vagy a kémia óraszámából nem lehet elven­ni! Csak óvatosan kérdezem: biztos ez?! Nem emlékszem például, hogy valaha is szükségem lett volna a nagybetűs életben a logaritmikus egyenletekre vonatkozó ismere­teimre. Pláne az atompályákról tanultakra... A zenével viszont nap mint nap találkozunk. Egyetlen ünnepünk, de még hétköznapunk sem múlik el nélküle. Dúdolunk a zuhany alatt, hallgatjuk a rádiót, vagy kikapcsoljuk, mert zavar a zene helyett sugárzott zaj. De a minőségigényt mégiscsak az énekórákon kel­lene megalapozni. A zene világnapján is elég nagy a hangza­var. Viszont itt van még a remény, hogy - amint egy népzenész fogalmazta - ez a tech­no csak „múló rosszullét", „pillanatnyi elme­zavar" ebben a túltechnicizált világban. Német üzletemberek ismerkedtek a megyével Miskolc (ÉM) - Német-magyar üzletember-ta­lálkozót tartottak tegnap délután Lillafüre­den a Palotaszállóban. A rendezvényen 15 rajna-pfalzi társaság képviselője és 42 ma­gyar vállalkozás vezetője folytatott tárgyalá­sokat az együttműködés lehetőségéről. Emst Eggers német államtitkár áprilisban járt Mis­kolcon, amikor a régió fejlesztési problémáiról tár­gyalt a megye, a város önkormányzati és gazdasági szakembereivel. Alig fél év elteltével az államtitkár most egy 21 tagú üzleti delegáció élén tért vissza Borsod-Ábaúj-Zemplén megyébe, hogy - mint hang­súlyozta - elkezdődhessen a rajna-pfalzi és a térsé- günkbeli vállalkozások közötti kapcsolatfelvétel. A konkrét üzleti megbeszélések előtt Juhász Im­re, az ipari tárca főosztályvezető-helyettese röviden vázolta hazánk jelenlegi gazdasági helyzetét. Kifej­tette, a gazdaság növekedésében meghatározó sze­rep jut a külföldi érdekeltségű társaságoknak. Mi­vel Rajna-Pfalz nem a multinacionális cégek, ha­nem a kis- és közepes vállalkozások tartománya, Juhász Imre úgy vélte, a magyarországi méretek­ben nagynak számító gépipari, villamosipari vállal­kozások kínálnak kedvező kapcsolódási lehetőséget. Az új „Bató-szoba” Októberben már közgyűlés előtt Miskolc (ÉM - SZK) - Az októberi miskolci köz­gyűlés elé beterjesztik a javaslatot: a Batthyá­ny utca 1. szám alatt - a Belvárosi Menedzser Irodával és a Mini Galé­riával - egyetemben kapjon helyet a Bató- emlékszoba. A pillanatnyilag az önkor­mányzat és a mályi Agro- ker osztatlan tulajdoná­ban lévő telken az önkor­mányzatnak 7 lakásból ál­ló felépítménye van jelen­leg, a hátsó traktusban (ugyanazon, Batthyány ut­ca felőli bejárattal) az Ag- roker épületei állnak. A 7 lakásból 4 üres, közülük 2 a nemrégiben - részlege­sen - felújított főépületben található. Amennyiben a közgyűlés támogatja a képviselői elképzelést, gondoskodni kell az ott la­kók megfelelő elhelyezésé­ről, s a Batthyány 1. szám alá költözhetne a Belváro­si Kulturális Menedzser Iroda. Az önkormányzati intézmény vezetője, Steh- lik Agnes - aki szintén je­len volt a tegnapi bejárá­son - elmondta, szíves örö­mest lennének gondozói a hagyatékból rendezett ki­állításnak, emellett terve­ik szerint a Mim Galériát is itt működtetnék. (A je­lenlegi helyükön tovább üzemelhetne a bábszín­ház, az üres helyiségeket pedig hasznosítanák.) Az udvar kulturális rendezvé­nyek számára nyújtana meghitt környezetet. Amennyiben a közgyű­lés támogatja az elképze­lést, elvégzik a szükséges átalakításokat, s akár 1998. március 15-én meg- nyithatúá az új kulturális centrum a kapuját. Zenevilágnapi hangverseny A zene világnapja alkalmából rendezett koncertet a Borsodi Zenei Társaság teg­nap este Miskolcon a Baríók-teremben. A műsorban fellépett többek között a Reményi Ede Kamarazenakar, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola le­ánykara, a Forrás Kamarakórus. Fotó: Végh Csaba Észak-Magyarország a képernyőn Mától kísérleti adásban a miskolci körzeti stúdió Miskolc (ÉM - BAL) - Mától kezdi meg (egyelőre kísérleti) adását a Ma­gyar Televízió Miskolci Körzeti Stú­diója. Október folyamán hétfőnként és szerdánként délután negyed hat­tól látható majd a helyi szerkesztő­ség által készített és a tokaji, illetve a kékesi adó körzetében sugárzott fél­órás magazinműsor; a tervek szerint novembertől ez hétköznaponként híradóval egészül ki. Az MTV hato­dik vidéki szerkesztőségének vezető­jével, Lódi Györggyel beszélgettünk. • Húsz éve vár ez a régió az alkalomra, hogy itt is körzeti stúdió létesüljön; most elérkezett az idő - mondta örömmel a stúdióvezető. - A miskolci stúdió szerve­zeti formája eltér a más városokban mű­ködőkétől: tavaly a megyei és a városi ön- kormányzat egy alapítványt hozott létre, az pedig közhasznú társaságként a tévés­túdiót. A kht.-val köt szerződést a Ma­gyar Televízió arról, hogy az itt készülő műsorokat megvásárolja. □ Ezek a műsorok hogyan jelennek meg a képernyőn? • Október folyamán még csak hétfőn és szerdán jelentkezik a három megyében - Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád - az MTV 1-en észak-magyarországi ma­gazinunk, negyed hattól fél órában. Ma például a zempléni Európa-nap rendezvé­nyeinek képes összefoglalóját mutatjuk be. Az első hónap afféle kísérleti időszak, novembertől aztán a műsor kiegészül egy negyedórás híradóval, amit minden nap háromnegyed hattól sugároz a tokaji és a kékesi adó. Ezen felül természetesen bí­zunk benne, hogy a televízió más műsora­iba is készíthetünk rendszeresen anya­gokat. □ Kik készítik az adásba kerülő tévéripor­tokat? 9 Összeállt egy szűk szakmai stáb, de vá­runk tehetséges, ambiciózus fiatalokat, hiszen szükségünk van új arcokra a kép­ernyőn. Nagyban számítunk a városi tele­víziókra mint beszállítókra: a tévé meg­vásárolja az általuk készített anyagokat. Minél több hírre, információra van szük­ségünk. A technikai feltételeket az MTV biztosítja, a költségeket fedezi. A stúdió a miskolci ITC-házban épült-épül ki, na­gyon korszerű berendezésekkel. □ Megtalálja-e majd a helyét az új körzeti stúdió az éppen átalakulóban lévő, bővülő médiapiacon? ® A televíziózás változik, és egyre inkább előtérbe kerülnek a regionális kérdések. Ugyan feltűnik a tévékészülékeken két új kereskedelmi csatorna, de azok országos terjesztésűek. A nézők igényei viszont egyre nagyobbak a helyi hírek, történé­sek, és azok megjelenítése iránt. Ezt egy körzeti tévé reményeink szerint jobban ki tudja szolgálni. A célunk: a néző ne vegye, ne vehesse észre, hogy helyben készül a műsor... - mondta végül Lódi György, hoz­zátéve: az első perctől számítanak a nézők visszajelzéseire, észrevételeire. A miskolci körzeti stúdió a leveleket a 3501 Miskolc, Pf. 17 címre, a szóbeli üzeneteket a 46/411-082-es telefonszámra várja. Januártól jelentősen drágulhat a tej Forró, Miskolc (ÉM - FL) - A tej literenkénti ára egyes boltokban már most is 100 forint fölé emelkedett. A ter­melők növekvő költsé­geik megtérülése miatt harcolnak a magasabb árért, miközben a fo­gyasztók közül egyre többen alig tudják meg­vásárolni az „élet, erő, egészség” minősítéssel reklámozott tejet. A forrói székhellyel műkö­dő Abaújtej Közös Vállalat, üzemigazgatója, Beluzsár Lajos szerint nagyon indo­kolt az áremelés. Cégük a nagykereskedelmi tejára­kat szeptember 1-jétól 6-8 százalékkal emelte. Első­sorban az energiaárak idő­közbeni drágulása miatt, de az egyéb ipari árak drá­gulása következtében is halaszthatatlan volt ez a lépés. Az Abaújtej elsősor­ban a Hernád völgyéből, Mogyoróskától Kékedig, Pusztaradványtól Aszalóig vásárolja fel a tejet. Legin­kább szövetkezetektől, de mintegy 400 kistermelőtől is, naponta összesen 20 ezer litert. Ebben az évben már nem terveznek továb­bi áremelést, de jövőre az ideitől jelentősebb mérté­kűre kényszerülnek. A szarvasmarhatartás­sal, tejtermeléssel foglal­kozó szakemberek egybe­hangzó véleménye szerint, az ágazat stabilizálásához hosszú távra szóló, kiszá­mítható szabályozásra vol­na szükség. Mert ha nem sikerül a termelők számá­ra is nyereséget hozó ára­kat elérni, kétségessé vál­hat az ágazat fennmara­dása. • Tokaj idegenforgalmának múltjáról, jelenéről és a fejlődés lehetőségeiről tartottak megbeszélést tegnap a polgármesteri hivatal tanácskozótermében a város turizmussal foglalkozó vállalkozói és az önkormányzat képviselői. A megbeszélésen szó volt még a Magyar Borvárosok Szövetsége megalakításáról, amelynek alapító okiratát október 14-én írják alá Tokajban, Üres helyek - középiskolás fokon A megyében is egyre nagyobb az igény az érettségit adó képzésekre Miskolc (ÉM - Hl) - Egy hónapja tart a tanév. Megyénk középfokú ok­tatási intézményei a meghirdetett 11 633 fé­rőhelyből 9084 helyet töltöttek be. A legked­veltebb iskolatípusok­nak a gimnáziumok és a szakközépiskolák mu­tatkoztak, az utóbbin belül is a kereskedelmi és vendéglátóipari, az egészségügyi, a pedagó­giai és a művészeti szakközépiskolák. A meghirdetett műszaki képzések egy részét vi­szont - a jelentkezők alacsony száma miatt - be sem indították. Az 1997-98-as tanévre a megye 69 középfokú okta­tási intézményében ösz- szesen 11 633 férőhelyet terveztek. Előzetes felvéte­li eljárást 42 iskola hirde­tett, december 15-ig 3870 jelentkezési lapot kaptak. Január 10-ig 2276 tanulót vettek fel. De azok, akik részt vettek az előzetes fel­vételin, nem zárták ki ma­gukat a rendes felvételiből sem. A február 15-ig az is­kolákhoz érkezett 7184 la­pot beküldők között lehet­tek olyanok, akiket már felvettek a „nulladik” for­dulóban. Az első forduló­ban 5938 diák, a második­ban 790, a harmadikban 147 talált helyet. Május 20-ig 9084 tanulót iskoláz­tak be. A jelentkezésekből az látszik, hogy egyre na­gyobb az igény az érettsé­git adó képzésekre. A gim­náziumok közül a miskolci iskolák vezetik a népsze­rűségi listát. Szakközépis­kolába is sokan pályáztak. Legkeresettebbek a keres­kedelmi és vendéglátóipa­ri, az egészségügyi, a pe­dagógiai és a művészeti szakközépiskolák voltak. A fenti iskolatípusokba 1636 diákot nem tudtak felvenni. A műszaki szak- középiskolák és szakmun­kásképzők iránt viszont igen gyér érdeklődés mu­tatkozott. Általános ve­gyésznek a 35 meghirde­tett helyre 4 tanuló, fém­forgácsolónak pedig senki sem jelentkezett. Nem in­dult be ezek mellett a geo­lógiai földmérés és víz­ügyi, valamint az általá­nos gépszerelő és karban­tartó szak sem. Az infor­matika iránt viszont nagy volt az érdeklődés. Az ipa­ri szakmunkásképzőkben senki nem jelentkezett hengerésznek, kádárnak, marósnak, vasúti jármű­szerelőnek. Minimális volt az érdeklődés a kovács, a minta-, a szerszámkészítő, a vas- és fémszerkezet la­katos, a vegyipari gyártó és a vízvezeték- és készü­lékszerelő szakok iránt is. Majd’ ezer hely maradt üresen - foglalta össze Tóth Anna, a B.-A.-Z. Me­gyei Pedagógiai és Köz­művelődési Intézet mun­katársa. Mint Tóth Anna el­mondta, az intézetbe 290 jelentkezési lap érkezett, tehát elméletileg ennyien voltak, akik a felvételi el­járás harmadik fordulója után is iskola nélkül ma­radtak. így 149 tanulót si­került beiskolázniuk, 141 lapot elküldték az,illeté­kes jegyzőknek. Ám ez korántsem azt jelenti, hogy ennyi iskolaköteles tanuló sehová sem jár, ugyanis többük újra kezd­te a 8. osztályt. Ráadásul az is előfordult, hogy egy gyermeknek az iskola több jelentkezési lapot adott be, és egy másik lapja alapján már felvették valahova. Ezt az eljárást ugyan tiltja a jogszabály, de nem egy esetben mégis előfordult, mondta a pedagógia inté­zet munkatársa. Iskolatípus tervezett (száma) helyek száma jelentkezők száma felvettek száma üres helyek száma jelentke­zési arány (%-ban) 1 Gimnázium (24) 2127 2537 1917 110 119 Szakközépiskola (44) 4371 5843 3852 ■ 323 134 Szakmunkásképző (22) 4518 3517 3009 846 78 Szakiskola (12) 537 367 256 138 68 Speciális szakiskola (3) 80 52 50 30 65 ■HHMI I 1 • i Forrás: Pedagógiai Intézel. Grafika: LM redagó^ii

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom