Észak-Magyarország, 1997. október (53. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-15 / 241. szám

Az idősebb liszkaiak elmondása szerint régen igen sáros, kö­vezetlen utca volt ez, ami kivált szüret­kor okozott nehézsé­get. így aztán a jó humorú elődök Bá­nomra keresztelték. Mára viszont a szo­kásos faluképet mu­tatja az aszfaltozott, infrastruktúrában teljes utca. Fotó: Bujdos Tibor városházi hírek Társulás a közoktatásért Sárospatak (EM) - A város és vonzáskörzete, összesen 15 te­lepülés polgármestere ül tár­gyalóasztalhoz Sárospatakon október 17-én, pénteken dél­előtt 10 órakor, hogy közoktatá­si társulás létrehozásáról dönt­senek. Az új szervezet céljai kö­zött szerepel a közoktatás szak- rendszerének integrálása, a pedagógiai szakszol­gálat felkészült ellátása, a pedagógusok szakmai munkájának segítése, a különböző munkaközössé­gek működtetése. Az intézményeket fenntartó ön- kormányzatok együtt kívánják biztosítani a 9-10. osztály elvégzésének lehetőségeit és megoldani a körzetben dolgozó pedagógusok szükség szerinti helyettesítését. Édes anyanyelvűnkért Sátoraljaújhely (ÉM) - Az Édes anyanyelvűnk nyelvhasz­nálati verseny 25. országos dön­tőijét rendezik meg október 17. és 19. között Sátoraljaújhelyen. Rendezői a Művelődésügyi és Közoktatási Minisztérium, a Ka­zinczy Alapítvány Bizottság, Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Közgyűlése, Sátoraljaújhely vá­ros önkormányzata és polgármesteri hivatala, a sá­toraljaújhelyi Kossuth Lajos Gimnázium és Szak- középiskola, valamint a sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos Művelődési Központ. A díszünnepséget októ­ber 17-én, pénteken a színházteremben tartják. Ösztöndíjakról döntenek Szerencs (ÉM) - A város kép- viselő-testülete következő ülé­sén dönt a felsőfokú oktatási in­tézményekben tanulmányokat folytató szerencsi diákok ösz­töndíj-támogatására benyújtott pályázatokról. Korábbi határo­zatuk alapján félévenként 20 diák részére havi 5000 forint tá­mogatást nyújtottak. November 1-jétől megkezdi működését a Szerencs Városi Gyámhivatal, melynek illetékességi körébe 22 kör­nyező település tartozik. Ekkortól tevékenykedik a Szerencsi Családsegítő Szolgálat, melynek műkö­dését a Népjóléti Minisztérium és a megyei terü­letfejlesztési tanács is támogatja. Felszámolják a hulladéktelepet Tokaj (ÉM) - A város vezetése felszámolja a megtelt hulladék- telepet, amely rossz látványt nyújtott a példásan betelepített Hétszőlő dűlőre. Helyette kor­szerű technológiát vezetnek be. Megkezdik a szelektív hulla­dékgyűjtést a város belvárosi területén, s a település végén egy olyan hulladékudvart ala­kítanak ki, ahol a hasznosítható és nem haszno­sítható anyagokat szétválasztják. Az értékes ha­szonanyagokat (papír, üveg, fém, gumi) a szol­gáltatást végző kft. értékesíti. Ezzel párhuzamo­san új gyűjtő kocsit és a lakosság részére új ku­kákat vásárolnak. A beruházás teljes bekerülési költsége 70 millió forint, melyek megvalósítását a Központi Környezetvédelmi Alap 60 százalék­ban támogatta. HETI VÁSÁR • A sátoraljaújhelyi Sátorhegy Coop ABC-ben a 130 grammos Tavaszi vagdaltat 59, a 130 gram­mos Különleges vagdaltat 65 forintért lehet vásá­rolni. A 1,5 literes Olympos citromlét 139, a 250 grammos Paloma kávét 279, a négy tekercses WC- papírt 79 forintért adjják. 1TT-HQN 1997. Októbb* 15.» Szebba Fiatal diplomásként otthon Szülőfalujában maradt, és közmegbecsülésnek örvend ácözgazdász Nagy Zoltán Erdőbénye (ÉM) - Egy táj, község megtar­tó ereje, fejlődése azon is múlik, hogy ott­hon tudja-e tartani, bírja-e vonzani az ér­telmiségieket. Sajnos ritkaságszámba megy, hogy magas szakmai tudással ren­delkező fiatal szakemberek a kisebb zempléni falvakban telepedjenek meg, netán szülőfalujukban vállaljanak mun­kát diplomájuk megszerzése után. Ilyen „fehér hollóra” találtunk Erdőbényén az ifjú Búza Béla személyében. Régi szólásmondás szerint Erdőbénye egyik fe­le kádár, a másik fele kőfaragó volt. Értendő ez múlt időben, hiszen mostanra elöregedőben van a település. A fiatalabbak igyekeztek más­felé munkát találni, mivel az utóbbi években, évtizedekben még a híres hegyaljai szőlővidék sem kínált biztos megélhetést az ifjabb nemze­dékeknek. Búzáék jellegzetesen felső-magyar­országi család. Apai ágon törzsökös bényeiek, anyai ágon viszont gönciek- Apám, nagyapám is erdőbényei. Apám kő­faragó, nagyapám pedig kádár volt, de mind­ketten szőlészkedtek, borászkodtak is. Nagy­bátyám ugyancsak iparos volt, ő folytatta a kádár mesterséget. Anyai nagyapám ugyan­csak kisiparos volt, fazekasként ismerték Gön­cön és környékén - idézzük fel az elődök fog­lalkozását Búza Bélával. A fiatalember életútja összefonódott Zemplénnel. Erdőbényén járt általános is­kolába, majd Sárospatakon érettségizett, gimnáziumban.- A pataki református kollégium gimnázi­umában fejeztem be középiskolai tanulmá­nyaimat, jeles eredménnyel. Utána a Mis­kolci Egyetemre jelentkeztem a Gazdaság- tudományi Karra. 1995-ben vehettem át a diplomámat. Erdőbényén még egyetemi hallgatóként választottak meg a pinceszö­vetkezet elnökének, így aztán természete­sen hazajöttem a miskolci egyetemi évek után. Szegény a szövetkezet, az elnöklés amolyan társadalmi megbízatás. Jó, ha a költségekre futja a pén­zünkből. Ezért ezt magánvállal­kozói főállásom — könyveléssel, adózással, számvitellel foglalko­zom - mellett látom el. Szövetkezeti elnökké választá­sa azt mutalja, hogy a 25 éves fia­talember köztiszteletnek örvend­het Erdőbényén. Az is ezt bizo­nyítja, hogy külső tagja az önkor­mányzat pénzügyi bizottságának, emellett felügyelőbizottsági tagja a helyi erdőbirtokosságnak és pinceszövetkezeti elnökként hegyközségi teendőket is vállal. Tokaj-Hegyalján élvén természe­tesen a Búza családnak is van szőlője és pincéje, ami éppenség­gel az idősebb Búza Béla kőfaragó műhelyének szomszédságában ta­lálható.- Nincs keletje a hegyaljai hói­nak - mondja az idősebb Búza, már borkóstolás közben a pin­cében.- A sok hamisítvány lenyomja, az árakat és nem hoz jövedelmet a szőlő, a bor. Fia hozzáteszi: - Nő a művelet­lenül maradt szőlőterület. Az öre­gek kihalnak, vagy nem bírják már a munkát, elgyomosodik, el­vadul a szőlő és az ilyen szomszéd­ság kedvét szegi azoknak is, akik még vállalják a bajlódást. Miről is kérdezhetnénk még az eriőbényei pinceszövetkezet elnökét ilyenkor, ok’óber kö­zepén, ha nem az idei szüretről.- Még csak most kezdődik a szüret Az ed­digi tapasztalatok szerint a mennyise* jó, de a minőség gyengébb a vártnál. Jó hr, hogy eddig három felvásárló jelezte váiárlási szándékát a községben. . Végül további célkitűzéséről, programjáról érdeklődtünk Búza Bélától.- Belátható időn belül végzem jelenlegi munkámat. Távlatban pedig továbbtanu­lok: könyvvizsgálói oklevelet szeretnék sze­rezni közgazdász diplomám mellé. Elköszönésünkkor a fiatalember édesany­ja zárja beszélgetésünket, miszerint ők, a szülők nagyon örülnek annak, hogy egyet­len fiukat otthon tudhatják. Ebben az öröm­ben osztoznak a községbeliek is, ezért vá­lasztottak be fiatal diplomásként különböző helyi tisztségekbe. ....................................................................—.........................................................................,.............................;....................... E ZT LÁTNI KELL! áll ,> ' ; Diófa törzséből folyik a pataktiszta víz Erdőhorváti (ÉM - I'D - Egyes helybéliek szerint a község „Zemplén ékszeres ládikája”, mások még „A viláj legszebb községe” címmel is kitüntetik. A Nagytolcsva, Kistolcsva és Egyes patak partján, a dombok, erdők által ölelt völgybe települt kisközség nyo­mai már az 1200-as évekre vissza­vezethetők. A tatárjárás során telje­sen lerombolták, aztán újjáépítették. Lakossága leginkább erdőművelés­sel foglalkozott, ezért adták ki a jelszót: „Erdőt hordj, vágd ki!” A ma­iak szerint a parancsból eredeztet­hető a település Erdőhorvátivá „szelídült” neve. A községet ma 741-en lakják, zö­mében idős emberek. Dombjait há­rom templom, római, görög katoli­kus és református is ékesíti. Az utak mentén pinceajtók sorakoznak. A házak előtt gesztenye- és diófák le­vele sárgállik, a portákon gyümölcs­fák hullatják levelüket. Itt minden évszaknak megvan a maga termé­szeti szépsége. Ennek is köszönhető, hogy Erdőhorvátiban Debrecenből és Nyíregyházáról is megtelepedtek „idegenek”. Erdőhorvátiban most a Halottak napjára készülnek. Az első világhá­borúban elhaltak tiszteletére már korábban emeltek emlékművet, a második világháborúban elesettek emlékét most kívánják megörökíte­ni. A községben különlegesség az is, hogy nemcsak csapból, hanem diófá­ból is folyik ivóvíz (mint felvételün­kön). A „forrás nyitját" a település vezetői nem árulták el. Fotó: B.T. ALSÓBEBECm Karácsonyra kábeltévé - Ká­beltévét szeretnének létesíteni a községben és ennek érdekében be is nyújtották pályázatukat a Hír­közlési Alaphoz. A településen 823-an élnek és 300 tévékészülé­ket tartanak nyilván. A kábelté­vén keresztül tíz csatorna műso­rát sugároznák, ebből öt lenne magyar nyelvű. A saját kábelen helyet kapnának a helyi hírek, a falu életéről, az önkormányzat munkájáról szóló tájékoztatók is. Ha sikeres lesz a pályázat, a kará­csonyi műsort már kábeltévén ke­resztül nézhetik Alsóbereckiben. Útjavítás milliókból - Két utat hoztak rendbe legutóbb hárommillió forintból a községben, de a további javításokhoz ugyancsak elkelne az állami támogatás. A falugondnoki rendszert kiszolgáló gépkocsijuk fel­ett már eljárt az idő, kicseréléséhez 2,5 millió forintot nyertek. Hozzá­fogtak a ravatalozó építéséhez is, amihez a lakosság hozzájárulását is kérik. A kábeltévé hálózat kialakítá­sához is benyújtották pályázatukat, de hogy mi lesz belőle, az csak ké­sőbb derül ki CSOBAJ Utak aszfaltozása következne- Rendkívül szűkös anyagi lehető­ségek között gazdálkodik a tele­pülés önkormányzata, ezért pró­bálkoznak minden lehetséges pá­lyázat útján pénzt szerezni. Leg­utóbb fűnyíró vásárlására, a sze­méttelep rendezésére nyertek pénzt és felújíthatták az önkor­mányzat intézményeit, a polgár- mesteri hivatalt, a szolgáltató há­zat és az idősek otthonát, vala­mint a sportpályát és a labdarú­gók öltözőjét is. Az utóbbihoz még szponzori támogatást is kaptak. Közhasznú munkásaik a parko­kat tartják rendben. Rövid távon elsősorban intézményeik működő- képességét akarják fenntartani, de egy sikeres pályázat eredmé­nyeként útjaikat is szeretnék asz­faltozni jövőre. ZEMPLÉNAGÁM), DÁMÓC Szent Mihály napján - A helyi hívek a nyíregyházi Görög Kato­likus Hittudományi Főiskola 65 képviselőjével, kispapokkal és szemináriumi elöljárókkal együtt köszöntik november 8-án Szent Mihály főangyal és a többi mennyei erő ünnepét. A nagy eseményre a vendéglátók már most megkezdték a lelki felké­szülést. A nyíregyházi vendége­ket a tervek szerint Zempléna- gárdon fogadják, ahol nyolc óra­kor ünnepi istentiszteletet tarta­nak. Dámócon tizenegykor szent liturgián, Ricsén alkonyi vecser- nyén emlékeznek meg Szent Mihály főangyalról és a többi mennyei erőről. Olaszliszka, Bánom utca »MagyabobszAq 1TT-HQN 1997. Októbi* 15.» Szebba Búza Béla szerint nem jövedelmező most a szőlőmű- /elés Fotó: Bujdos Tibor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom