Észak-Magyarország, 1997. szeptember (53. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-12 / 213. szám

2 ESZAK'Magyarország Országban -Világban 1997« Szeptember 12.« Péntek Az FKGP befogad Budapest (MTI) - Amennyiben a választójo­gi törvény módosításáról szóló előterjesztést a jelenlegi formájában fogadja el az Országgyű­lés, akkor a Független Kisgazdapárt - más politikai erők mellett - be fogja vinni a parla­mentbe a Kereszténydemokrata Néppártot - jelentette be Torgyán József, a párt képviselő- csoportjának vezetője. Szakértők Pozsonyban Pozsony (MTI) - „Van előrelépés, de még mindig nincs megállapodás” - nyilatkozta Bagi Gábor, a külügyi tárca helyettes államtitkára, aki a magyar küldöttség vezetőjeként az alap­szerződés végrehajtásának mechanizmusáról szóló jegyzőkönyv véglegesítése érdekében csü­törtökön Pozsonyban tárgyalásokat folytatott Juraj Migassal, a szlovák külügyminisztérium politikai osztályának igazgatójával. A jegyző­könyvet a hosszabb ideje nyitott kérdés - az alapszerződés kisebbségi vonatozásait felügyel­ni hivatott vegyes bizottság szlovák tagozatá­nak felállása - miatt egyelőre nem sikerült vég­legesíteni. Pozsony nem mutat hajlandóságot az iránt, hogy a szlovák parlament hárompárti Magyar Koalíciójának parlamenti képviselője közül bármelyiket is a kisebbségi kérdésekben illetékes vegyes bizottság tagjaként elfogadja. ÉSZAK­MAGYARORSZAG wammmmmsmmmmtmmí Miskolc és Borsod-Abaúj-Zemplén megye független napilapja Főszerkesztő: Görömbölyi László Főszerkesztő-helyettes: Filip Gabriella Szerkesztők: Csörnök Mariann, Méhes László Rovatvezetők: Bujdos Attila (társadalompolitika), Marczin Eszter (gazdaság), Filip Gabriella (kultúra), Bánhegyi Gábor (sport), Szabados Tamás (tördelés) Szerkesztőség 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. Postacím: 3501 Miskolc, Pf.:351. E-mail: eszak@esznw.iscomp.hu Telefonok: központ: 341-611 titkárság: (fax is) 341-888, 341-630 Rovatok: társadalompolitikai: 341-894, gazdasági: 341-601, kulturális: 411-275, sport: 341-700, fotó: 341-866. Hírügynökségek: Magyar Távirati Iroda (MTI) Associated Press (AP) Kiadja az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft. Ügyvezető igazgató: Josef Kogler Felelős kiadó: Görömbölyi László Hirdetési vezető: Oszterman Ferenc Terjesztési és marketingvezető: Drágossy Richárd A kiadó címe: 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. Telefon, fax:341-817 Postacím: 3501 Miskolc, Pf.: 178. Hirdetés: Telefon/Fax: 411-425, 412-162, Telefon: 412-164 Az áruspéldányokat terjeszti az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft. Telefon: (46) 412-162 A f^ATESZ Lapunk eladott példányszámát rendszeresen vizsgálja és auditálja a Magyar Terjesztés-ellenőrzési Szövetség (MATESZ). Az előfizetők részére terjeszti az Inform Stúdió Kft., 4031 Debrecen, Balmazújvárosi út 11. (06-52) 413-101. Előfizethető az Inform Stúdió Kft. hirlapkézbesítőinél és a kiadóban, postautalványon vagy átutalással az Inform Stúdió Kft. Postabank Rt.-nél vezetett 11993001 -02302322-00070003 bankszámlaszámra, valamint megrendelhető a kiadó címén. Az előfizetési díj egy hónapra 599 forint. A lap példányonkénti ára hétfő és csütörtök között, valamint szombaton 26 forint, a pénteki lapszám a TV Plusszal 29 forint. Index: 25 655. ISSN 0133-0357. Nyomás: Inform Stúdió Kft., 4002 Debrecen, Balmazújvárosi út 11. Telefon: (52) 413-101. Meg nem rendelt kéziratokat nem őrzőnk meg és nem küldünk vissza! Terjesztési panaszaival hívja a 06-80/305-305ÖS telefonszámot. ( A hívásokat fogadja: Fekete Józsefné. A HÍVÁS A MEGYÉBŐL INGYENES! a TAXI, akkor CITY Számokban a ’98-as költségvetés Az euro-atlanti integráció kiadásai kétszeresére emelkednek Budapest (MTI) - Csütörtöki ülésén a kormány véglegesítet­te a jövő évi költségvetés szá­mait. Az elfogadott törvényter­vezetet pénteken nyújtja be a kabinet az Országgyűlésnek - tudatta Kiss Elemér kormány- szóvivő. (Folytatás az 1. oldalról) A társadalombiztosítási alapok jövő évi költségvetéséről csütörtökön még konzultációt folytattak, egy hét múlva véglegesíti a kormány annak végső számait. Ezt Med- gyessy Péter pénzügyminiszter kö­zölte az újságírókkal a kabinet ülé­sét követő sajtótájékoztatón. A pénzügyminiszter elmondta: a jövő évi költségvetés összeállítá­sánál a kormány a következő alap­vető paraméterekkel számol: a bruttó hazai termék 3,5-4 száza­lékkal nő. Az ország folyó fizetési mérlegének hiánya nem haladja meg a 2-2,5 milliárd dollárt, de en­nél kedvezőbb pozíció is kialakul­hat. Az infláció várhatóan 13-14 százalék lesz jövőre. A regisztrált munkanélküliek száma szerény mértékben, de csökken, számszerű­sítve mintegy 10 ezer fővel. Az euro-atlanti integrációra való felkészülés állami kötelezettsége­ket is jelent - mutatott rá a minisz­ter -, ennek kiadásai mintegy két­szeresére emelkednek jövőre. Ezt természetesnek mondta, hiszen az idén sokkal kisebb feladatot jelen­tett a felkészülés, a jövő év köze­lebb visz bennünket a NATO-tag­sághoz és az európai uniós csatla­kozáshoz. (Az integrációs felada­tokra ez évben 9 milliárd forintot szán a költségvetés.) A dologi kiadásokat tekintve a költségvetés tervezete nagyon szi­gorú követelményt támaszt, mind­össze 5 százalékos növekedésre ad átlagosan lehetőséget. A közszféra létszámát illetően úgy számol a kormány, hogy a nyugdíjba mene­tellel - tehát a természetes fogyás­sal - körülbelül 3 százalékos lét­számcsökkenés megy végbe jövőre. Az eilenzék a kormány vádjairól NATOügyben Az ellenzéki politikusok a kormány nyilatkozatával kapcsolatos első reagá­lásukban visszautasították, hogy a kabinet rájuk hárítja a felelősséget a NATO-referendum időpontjának halaszfódása miatt. Ugyanakkor egyikük sem fontolgatja, hogy támogatóit a népszavazás bojkottjára hívja fel. Pokor- ni Zoltán (Fidesz) szerint a NATG-va! kapcsolatos kérdés „legyen a kormá­nyé”, a földtulajdonnal kapcsolatban viszont a többszázezer állampolgár ál­tal aláírt változat kerüljön a szavazóíapra. O Csapody Miklós (MDF) elfo­gadhatónak tartja a november 16-i időpontot, és kiemeli, hogy az ellenzék csupán a parlamenti kivételes tárgyalástól zárkózott el. Lassítás az M3-as „díjasítása” ellen Gödöllő (MTI) - Figyelemfelkeltő forgalomlassító demonstrációt tarta­nak az M3-as autópálya és a 30-as út térségében lakók szeptember 19- én - a jövő pénteken - délután 2 órától. Az érintett települések pol­gármesterei a csütörtökön Gödöllőn megrendezett tanácskozásukon döntöttek így, sérelmezve, hogy a közlekedési tárca az önkormányza­tokat megkerülve, több jogszabályt is megsértve a napokban megkezdte az M3-as autópályán a díjfizető ka­puk felállítását. Gémesi György, Gö­döllő polgármestere követelte az épí­tési munkák azonnali leállítását és a teljes körű környezeti hatásvizs­gálat elkészítését, mégpedig önkor­mányzati képviselők bevonásával, költségeinek felmérését. A tanács­kozáson megjelent Kazatsay Zoltán, a közlekedési tárca helyettes állam­titkára is, aki elismerte, hogy való­ban elmaradt az önkormányzatok­kal történő kötelező egyeztetés. Kér­désére elmondta: a korábban tervbe vett 450 forint körül meghatározott pályahasználati díj az 1998 szep­temberi indulásig az infláció követ­keztében 950 forintra emelkedik. Bosznia - választások előtt A szeptember 13-án és 14-én megrendezésre kerülő boszniai helyhatósági választások sorsdöntőek lesznek Bosznia-Hercegovina egységének szem­pontjából, ám félő, hogy a boszniai Szerb Köztársaság súlyos belpolitikai válsága, illetve a legnagyobb horvát párt, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) által bejelentett bojkott miatt a választási eredmények csak tovább mélyítik a 43 hónapig tartó háborúban szétszakadt volt jugoszláv tagköz­társaság nemzeti közösségei közötti ellentéteket. Belgrádi vélemények sze­rint biztosra vehető, hogy a választásokat ugyanazok a nacionalista pártok nyerik majd meg, mint az 1991-es és az 1996-os parlamenti választásokat, s így nem sok esély van arra, hogy sikerüljön előrelépni a muszlimok, a szerbek és a horvátok közötti valódi megbékélése felé vezető úton. Elem­zők szerint a kétszer is elhalasztott választások azt eredményezik majd, hogy a még vegyes lakosságú falvakban és városokban megerősödik az egynemzetiségű önkormányzati vezetés, ami a kisebbséget alkotó nemzeti közösség jogainak további csorbítását hozza majd magával. Fotó: AP NATO: a tárgyalás folytatódik Budapest (MTI) - A NATO-tag- ságról megrendezendő népsza­vazás eredményének a magyar csatlakozás megerősítését cél­zó külügyminiszteri szándékle­vél elküldése előtt kell ismertté válnia. Mivel e levélnek november végéig feltétlenül meg kell érkeznie Brüsszelbe, ezért az felelne meg a NATO elvárásainak, ha november 16-án vagy 23-án lenne a népsza­vazás. Ezt Somogyi Ferenc, a Kül­ügyminisztérium Integrációs Ál­lamtitkárságának vezetője, a NATO-val a csatlakozási tárgyalá­sokat folytató magyar delegáció ve­zetője mondta csütörtökön. Somogyi Ferenc tájékoztatása szerint a magyar külügyminiszter NATO-csatlakozást megerősítő szándéklevelének azért kell no­vember végéig megérkeznie az Észak-atlanti Szövetség központjá­ba, mert december közepén terve­zik megrendezni a tagországok kül­ügyminisztereinek tanácsülését. Ezen az eseményen írják alá - a magyar, a cseh és a lengyel diplo­mácia vezetőjének jelenlétében - az úgynevezett csatlakozási jegyző­könyvet, mely megnyitja az utat a tagországokban a teljes jogú tagsá­got megerősítő belső folyamatok - a parlamenti ratifikációk, illetve néhány ország esetében kormány­zati döntések - meghozatalához. Az Integrációs Államtitkárság vezetője elmondta, hogy a NATO- tagországok belső megerősítési pro­cedúrája után továbbítják Magyar- országnak, Csehországnak és Len­gyelországnak a szövetségbe való hivatalos meghívást. Ezt követően a három ország az Egyesült Álla­mokhoz, mint a washingtoni szer­ződés letéteményeséhez juttatja el a csatlakozási szándékról szóló do­kumentumot. Az ismert forgató- könyv szerint 1999 tavaszán, a NATO megalakulásának 50. évfor­dulóján válhat Magyarország a szervezet teljes jogú tagjává. Kérdésekre válaszolva Somogyi Ferenc elzárkózott attól, hogy tájé­koztatást adjon a csatlakozási tár­gyalások folyamatában esetlegesen várható nehézségekről. Mint mondta, ez ellentétes lenne a dol­gok normális megközelítésével. A Magyarország és a NATO közötti csatlakozási tárgyalások követke­ző, második fordulójára - melyen védelmi kérdések lesznek napiren­den - szeptember 19-én kerül sor. A Borsod-Abaúj-zempléni megyeszékhelyen élők politikáról, a politikai és közéleti szereplőkről, a társadalmi és civilszervezetek szerepéről, valamint a városuk helyzetéről kialakult véleményét reprezentálja az a közvélemény-ku­tatás, amelyet a Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának megbízásá­ból a Marketing Centrum Órszágos Piackutató Intézet Közvélemény-kuta- tó-üzletága végzett '97 júniusában. Az Észak-Magyarország olvasóinak tájékoztatására az elkészült, s A miskolci közvélemény címmel megjelent tanulmányt közöljük - a terjedelmi okokra te­kintettel - folytatásokban. A politikai pártok (2.) Az 1994-es parlamenti választások során a tényleges részvételi arány Miskolcon 71 százalék volt. Ezzel együtt a kérdezettek 81 százaléka említette, hogy volt szavazni, ami egy általános jelenséget takar, nevezetesen azt, hogy a visszaem­lékezések mindig a részvétel irányába torzulnak, az emberek bármennyire is nem szeretik a politikát, azt azért nem szívesen vallják be, hogy nem mentek el szavazni (ezt az adatot pontosíthatja a Miskolc környéki kistelepülésen leadott szavazatok száma, ami az eltérést is csökkentheti, mivel ez a felmérés csupán a városra vonatkozik). Az viszont, hogy kire adták le a szavazatukat az emberek, már pontosabban megőrzi az emlékezet, kivéve két pártot, a KDNP-t és az SZDSZ-t, amelyekre többen szavaztak, mint amennyien most bevallották - fel­tehetően ők csalódtak a leginkább. Melyik pártra szavazna, ha most lennének a választások? Ha most lennének a parlamenti választások, akkor a miskolciak 63 száza­léka biztosan, további 15 százalék valószínűleg elmenne szavazni. Mindössze 13 százalék gondolja úgy, hogy nem megy el szavazni. Ezek az arányok ma­gasabb részvételt jeleznek az ország más nagyvárosaiban mértnél. A képzelet­beli szavazás eredményét a 26. ábra mutatja a teljes lakosság, a biztos szava­zók és a biztos pártválasztók tekintetében, az öt legismertebb pártra vonat­koztatva (az összegek nem teszik ki a 100 százalékot, a többi pártra szavazók miatt). Az 1994-ben leadott szavazatokkal történő összehasonlítás alapján kiderül, hogy milyen mozgások figyelhetők meg az egyes pártok szavazótáborában, amit je­lentősen átrendezett az elmúlt három év. Ez alapján a Fidesz és a Kisgazdapárt sza­vazói magja tekinthető állandónak, keveset ingadozik. A KDNP egykori táborának egyharmacla most a Fideszt erősíti, ahonnan alig 20 százalék szavazó távozott a fia­tal demokraták polgárivá válása óta. Az MSZP, az SZDSZ és az MDF igen sok sza­vazót veszített 1994 óta. Az MDF egykori szavazói ma elsősorban a Fideszt válasz­tanák, illetve bizonytalanok lettek, az MSZP volt szavazói legnagyobb részt bizony­talanok, hasonlóan az SZDSZ szavazókhoz, ahonnan azonban sokan pártoltak át a Fideszhez. Ha a részvételi hajlandóságot, illetve a pártválasztási preferenciákat az egyes országgyűlési választókerületekre vetítjük, akkor egy kicsit árnyaltabb képet ka­punk (27. ábra). AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁG AJÁNDÉKA j 500 Ft feletti viteldíj esetén 100 Ft kedvezmény l -'ir¥TVTT HA felmutatja ezt a szelvényt! [ A ~ HÍVJA a 46/303-303,311-111 éjjel-nappali |g| biztos pártválasztók |g teljes lakosság Q biztos szavazók 29 Jg20 22 19 c.0 15 iio" íj 7 iá5 5 h BÍri ^2^ ~32~ 29_ Fidesz MSZP FKGP SZDSZ KDNP MDF nem tudja (26. ábra) Százalékos arányok I.OGYVK 2. OGYVK 3. OGYVK 4. OGYVK ; biztos szavazó 67 67 59 63 valószínű szavazó 70 13 79 76 valószínűles nem szavaz 7 6 70 4 biztosan nem szavaz 79 12 12 13 nem tudja 3 2 0 4 Fidesz-MPP 17 22 24 14 FKGP 9 11 12 7 KDNP 3 2 2 3 MDF 7 2 2 2 MSZP 18 17 19 20 SZDSZ 5 6 5 2 bizonytalan szavazó 24 17 20 36 (27. ábra) (Folytatjuk) tZ&SOSll&SeXSSKSSVSSS&X sfflMsszz«xrtttr&írxasm.

Next

/
Oldalképek
Tartalom