Észak-Magyarország, 1997. szeptember (53. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-04 / 206. szám
6 ÉSZAK-Magyarország zzz Gazdaság 1997. Szeptember 4-, Csütörtök □ OTP: döntés az aranyrészvényről Budapest (MTI) - Az OTP szerdai rendkívüli közgyűlésén a részvényesek döntöttek az úgynevezett aranyrészvény bevezetéséről. A módosított alapszabály szerint az állam egy darab 1000 forint névértékű szavazatelsőbbségi részvényt kap a bankban. Ezzel lehetővé vált az OTP további magánkézbe adása. Az aranyrészvényhez különleges jogok társulnak. Ezzel az állam minden, a bank jövőjét érintő stratégiai döntésbe beleszólhat. A közgyűlést követő sajtóbeszélgetésen a privatizáció további menetéről nem közöltek részleteket, főleg az angolszász tőkepiacokon uralkodó szigorú szabályok miatt. Az APV Rt. jelenlévő ügyvezető igazgatója annyit elárult, hogy e hónap végére dőlnek el a további magánkézbe adás még nyitott kérdései és a privatizációt várhatóan október közepére-végére fejezik be. ^Árfolyamok Budapest (MTI) - Tovább nőttek szerdán is a részvényárak a Budapesti Értéktőzsdén. A Mól 190 forintos emelkedéssel 4300 forinton fejezte be a kereskedést. A TVK árfolyama 4110 forintra nőtt. Tovább erősödött a Bor- sodChem is, 8.100 forintot értek záráskor a társaság részvényei. Az OTP 6700 forinton zárt. A Richter árfolyama átlépte a 20 000 forintot, a kereskedés végén 20 205 forintos záróár alakult ki. Az Egis-részvényekkel általában 10 000 forint fölött kereskedtek, de az utolsó üzlet 9900 forinton született, így az előző naphoz képest 90 forintos árfolyamveszteséget szenvedett el a gyógyszergyár. A Danu- bius-részvények ára 6075 forintra nőtt. A kárpótlásijegyek 840-850 forint között keltek el. Kárpótlási jegy Tőzsde Index szept. 3.: 7621 +216 Valuta- és devizaárfolyamok Érvényben: 1997. szeptember 3. VALUTA DEVIZA VÉTEL Eladás Középárf. i ■ , ■ 309,11 325,88 316.39 Angol font 308.89 324,01 316,45 308,24 324,05 316,14 139,55 150,39 144,01 Ausztrál dollár 140,71 148,55 144,63 140,09 148,75 144,42 ' ' ' ' ' 509,27 546,02 525.02 Belga frank* 510,34 540,38 525,36 509,19 540,68 524,93 27,45 29,59 28,45 Dán korona 27,49 29,49 28,49 .27,61 29,32 28,47 34,76 37,46 36,02 Finn márka 34,80 37,28 36,04 34,95 37,11 36,03 31,23 33,49 32,20 Francia frank 31,32 33,14 32,23 31,32 33,09 32,21 93,28 100,02 96,17 Holland forint 93,47 98,97 96,22 93,58 98,87 96,22 158,32 170,62 164,06 Japán yen* 159,73 168,45 164,09 159,10 168,94 164,02 '-A 138,43 149,19 143,45 ’ Kanadai dollár 139,67 147,29 143,48 139,02 147,62 143,32 105,86 111,60 108,35 Német márka 105,50 111,28 108,39 105,95 111,10 108,39 | < : 25.29 27,26 26.21 Norvég korona 25.35 27,11 26,23 25,43 27,01 26,22 107,76 115,53 1 11,09 Olasz líra** 108,35 114,35 111,35 108,36 114,15 111,25 15,04 15,85 ' 15,39 Osztrák schilling 14,99 15,81 15.40 15,01 15,78 15,40 101,81 113,60 107,17 Portugál escudo 103,55 110,97 107,26 103,77 110,19 106,98 124,05 133,69 128,55 Spanvol peseta* 125,00 132,32 128,66 124,67 132,34 128,53 128,90 135,89 131,93 Svájci frank 128,41 135,51 131,96 128,56 135,42 131,99 íy/*$/<, 24,17 ' 26,OS 25,05 ' Svéd korona 24,25 25,89 25,07 24,30 25,81 25,05 193,87 204,38 198,43 USA dollár 193,96 202,96 198,46 193,31 203,23 198,27 205,54 221,51 212,99 ECU 205.95 220,11 213.03 206,67 219,45 213,06 A megadott számok egy egységben értendők, forintban *: 100 egység, **: 1000 egység Pénznemenként az első sorban a Kereskedelmi és Hitelbank, a másodikban az OTP, a harmadikban a Postabank adatai olvashatók Első helyen a bírságok terén Csupán a minimálbér megfizetése terén tapasztalható javulás Munkavédelmi bemutató. A felügyelőség minősítheti a munkaadó és munkavállaló jogviszonyát. Fotó: Bujdos Tibor Miskolc (ÉM - GSL) - A munkaügyi felügyelőség által ellenőrzött 10-20 főt foglalkoztató kisvállalkozások átlagosan 60 százaléka követett el valamilyen munkaügyi szabálytalanságot megyénkben. A legtöbb visszaélés a kereskedelemben és vendéglátóiparban valamint az építőiparban fordult elő, míg a nagy foglalkoztatókra jellemzőbb a jogkövető magatartás. A tavalyihoz képest azonban csupán a minimálbér megfizetésének „szokása” vált általánosabbá, summázható a munkaügyi felügyelők féléves mérlege. Az ellenőrzések tapasztalatairól a tegnapi munkaügyi tanácsülésen hangzott el beszámoló. Az év első felében 850 munkáltatót keresetek fel a megyei munkaügyi felügyelők, akiknek január 1-től jelentősen bővült a hatáskörük. Éppen ezért nem mindenben lehet párhuzamot vonni a tavalyi és idei tapasztalatok között - bocsátotta előre Perjési Zsolt, a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség vezetője.- Korábban csupán a munkaviszonynak minősülő foglalkoztatást ellenőrizhettük. Az idén már vizsgálhatjuk minden olyan tevékenység munkaügyi körülményeit, amelyért fizetést ad a megbízó - magyarázta a változásokat a felügyelőség-vezető. - Akár minősíthetjük is a munkadó és a munkavállaló jogviszonyát. Például a feketefoglalkoztatás egyik leggyakoribb formája, hogy a munkaviszonyt megbízásnak álcázzák, mert ez jóval kisebb terhet ró a munkaadóra. Ahogy az első negyedéves összesítéskor, a féléves mérleg szerint is: megyénk vállalkozói országos szinten is vezetnek a munkaügyi bírságok terén. A hazánkban összesen kiszabott 400 millió forintos bírságból 43,9 milliót B.-A.-Z megyében róttak ki. Az ellenőrzött 850 munkáltató ellen 2000 intézkedés történt, ami azt mutatja, hogy a megfelelő helyeken tapogatózott a felügyelőség. A legtöbb esetben ugyanis halmozott szabálytalanságokra derült fény. A bírság összege egyébként 50 ezertől 3 millió forintig terjedhet. A legmagasabb ösz- szeg 1 millió 2 százezer forint volt. Ezt egy ismert miskolci élelmiszer- kereskedelmi társaság fizeti majd be. Hasonló nagyságrendben négy esetben szabtak még ki büntetést. A munkaügyi bírság átlagos összege 200 ezer forint volt a statisztika szerint. Ennek elsősorban az az oka, hogy főleg a kisebb, 10-20 főt foglalkoztató vállalkozások járnak élen a szabálytalanságok terén, még a nagy munkáltatókra a jogkövető magatartás a jellemzőbb. Főleg kereskedelmi, vendéglátó- és élelmi- szeripari cégeknek volt takargatni valójuk. Gyakorlatilag nincs is olyan előírás amelyet, valamely cég ne szegett volna meg.- A leggyakoribb - az esetek 40 százalékát teszi ki - a munkabér megfizetésével kapcsolatos törvényszegés - Tudtuk meg Perjési Zsolttól. A vizsgált vállalkozások 18 százalékát értük feketemunkások alkalmazásán. A vezetők előszeretettel tagadják meg a dolgozóktól a kötelező szabadságot, ez sajnos minden tizedik munkahelyen előfordult. A pihenőidő kiadása terén még rosszabbak a tapasztalataink. A sort még hosszasan folytathatnám, de fontosabbnak tartom, elmondani, hogy módunkban áll kötelezni a munkadót az elmaradt bérek kifizetésére, a jogsértő helyzet megszüntetésére. Mint Perjési Zsolt elmondta, nemcsak a kárpótlás előírásakor, hanem a bírságok nagyságának megállapításakor is figyelembe veszik a dolgozók érdekeit. Csak akkora összeget rónak ki, amelynek megfizetése nem kerülhet a dolgozók állásába, nem dönti csődbe a vállalkozást. Miskolci beszélgetés a logisztikáról Előtérbe került az IFOR-nál, és a NATO-ban is kiemelt feladat lesz Miskolc (ÉM) - Hetedik alkalommal rendezi meg a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki Karának Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszéke és a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány a Miskolci Beszélgetések című rendezvénysorozatot. Az idei, szeptember 4-5-én tartandó nemzetközi tanácskozáson az anyagmozgatás és a logisztika elméletében és gyakorlatában megszületett új eredményekről lesz szó. Az utóbbi években a Miskolci Beszélgetések az egyetlen rendszeresen megrendezett tudományosszakmai konferencia hazánkban, amely nemzetközi jellegű. Ezen túlmenően a Kelet-Közép-Európában és Nyugat-Európában anyagmozgatás és logisztika témakörében tevékenykedő tudósok, szakemberek hagyományos találkozó helye tudtuk meg Cselényi József tanszékvezető egyetemi tanártól. Elmondta, napjainkban rendkívül megnőtt az érdeklődés a logisztika, az anyagáramlás iránt. A közlekedésen, a mezőgazdaságon, a szolgáltatásokon túl a hadseregben is egyre keresettebbek a logisztikát ismerő mérnökök. A „hazai szellemi bázisra” alapozva figyelemre méltóan indult el a logisztika, az anyag- áramlás és raktározás fejlesztése például a BorsodChem Rt., a Tiszai Vegyi Kombinát Rt. területén. A Miskolci Beszélgetések ”97 programjában egyaránt helyet kapnak az anyagmozgató gépek, valamint a logisztikának napjainkban leginkább előtérbe került részei: a „percre kész” beszállítás, karbantartás és minőségbiztosítás logisztikája, a környezetvédelem és újrahasznosítás logisztikai vetületei. Külön ki kell emelni a katonai logisztikát, amelynek szerepe és jelentősége már az IFOR-nál is előtérbe került, de különösen a NATO-hoz, az Európai Unióhoz való csatlakozásnál jelent kiemelt feladatot. A tanácskozáson 14 hazai és 10 külföldi előadás hangzik el. A hazaiak közül nyolcat a Miskolci Egyetem Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszékének oktatói és kutatói tartanak. A külföldi előadók között lengyel, német, osztrák, svájci, szlovák és ukrán egyetemek képviselőit köszönthetünk. A rendezők remélik, hogy a Miskolci Beszélgetések ”97 erősíti a logisztika területén a Miskolci Egyetemen és a Bay Zoltán Logisztikai és Gyártástechnikai Intézetnél kialakult - hazai és nemzetközi viszonylatban is jelentős - tudományos iskolát. Megrendezése révén bővülnek és gazdagodnak a nemzetközi és a hazai iparral, gazdasággal való kapcsolatok. \ Első féléves mérleg a brókercégeknél A brókercégek értékpapfrforgalma közel 3 milliárd forintra rúg Budapest (MTI) - A hazai brókercégek összesen 2,961 milliárd forint értékben forgalmaztak értékpapírokat 1997. második negyedévében. Az első negyedévhez képest az összforgalom több mint 30 százalékkal emelkedett. A tőzsdén 1,146 milliárd forint értékben, a tőzsdén kívüli piacon (OTC) pedig 1,814 milliárd forint értékben kötött üzleteket a felsorolásban szereplő 80 befektetési szolgáltató. A részvénykereskedelem döntő része a tőzsdén zajlott. A Budapesti Értéktőzsdére bevezetett részvényekkel 506 milliárd forint értékben kereskedtek a brókerek a második negyedévben, szemben az első negyedévi 307 milliárd forinttal. A tőzsdén kívül forgó részvényekre 98 milliárd forint értékben születtek üzletek, az első negyedévi forgalmuk pedig 57 milliárd forint volt. Az állampapírforgalom változatlanul az OTC piacon volt jelentősebb. A tőzsdén kívül 1,676 milliárd forint, a BÉT-en pedig 626 milliárd forint árfolyamértékben kereskedtek államkötvényekkel és kincstárjegyekkel. A kárpótlási jegyek forgalma a tőzsdén 6,39 milliárd forintot, a tőzsdén kívül 555 millió forintot tett ki. Az összforgalmi listát változatlanul a Creditanstalt Értékpapír Rt. vezeti, 520 milliárd forinttal. Második helyen az ING Baring Rt. áll, amely 405 milliárdos forgalmat teljesített. A harmadik helyezett OTP Értékpapír Ügynökség 251 milliárd forint értékben kereskedett. A Takarék Bróker, amely az első negyedév végén még a második helyen állt, ezúttal a negyedik helyre szorult vissza. A tőzsdei forgalmat tekintve az ING megelőzte a Creditanstaltot. Az első helyezett 289 milliárd, a második 230 milliárd forint értékben kötött üzleteket a BÉT-en. Az OTP Bróker egyet lépett előre a listán, és 123 milliárd forintos forgalommal a harmadik helyen végzett. Az első negyedév végén a harmadik legnagyobb tőzsdei forgalmat bonyolító AB-Monéta Kft. teljesítménye a második negyedévben csak a hetedik helyre volt elég. Új szervezet, régi elnökkel Budapest (MTI) - Radnai Györgyöt, a jogelőd szervezet vezetőjét nevezte ki Medgyessy Péter pénzügyminiszter az Állami Pénztárfelügyelet elnökévé - tájékoztatta a Pénzügyminisztérium szerdán közleményben az MTI-t. A megbízatás 6 évre szól, Az új felügyelet a magánnyugdíjról és a magán-nyugdíjpénztárakról az Országgyűlés által a nyár elején elfogadott törvény alapján jött létre. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárak Felügyelete jogutódjaként létrehozott szervezet szeptember elején kezdte meg munkáját. A felügyelt intézmények körébe az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak mellett bekerültek az újonnan alakuló magán-nyugdíjpénztárak is, és a felügyelet feladatai is lényegesen bővültek. Az Állami Pénztárfelügyelet két új elnökhelyettese Párniczki Tibor és Juhász Istvánné. Megbízatásuk - a PM tájékoztatása szerint - határozatlan időre szól. Vásár az Alpoktól az Adriáig Kaposvár (MTI) - Alpoktól az Adriáig elnevezéssel nemzetközi kiállítás és vásár kezdődött szerdán Kaposvárott. A főként mezőgazda- sági és élelmiszeripari termékeket bemutató - immár harmadízben megrendezett - seregszemlén csaknem 300 cég, köztük majd félszáz külföldi képviselteti magát. A megnyitó és az ezt követő hor- vát-magyar üzletembertalálkozó közötti szünetben T. Asztalos Ildikó az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Mipisztérium politikai államtitkára az év végére elérthe- tőnek vélte a 3 százalékos növekedést, egyszersmind az export első félévi jelentős növekedéséről, a korábbi éveknél kedvezőbb export-import arányról számolt be. Megítélése szerint a szerkezet-, piac- és tulajdonosváltást követően Magyar- ország belátható időn belül bekapcsolódhat a fejlett piacgazdaságú államok közé. A vasárnapig tartó kaposvári vásár négyezer négyzet- méternyi fedett és 25 ezer négyzet- méter szabadterületen várja a látogatókat. Megjelent a kiegészített FEOR-93 Budapest (MTI) - A Központi Statisztikai Hivatal közzétette a magyar foglalkozásokat osztályozó rendszer - a FEOR-93 - legújabb, módosított változatát. Mint Lakatos Miklós, a kiadvány egyik szerkesztője az MTI-nek elmondta, a hazánkban ismert közel 15-20 ezer féle munkatevékenységet foglalja össze a könyvben szereplő 632 foglalkozás. A kiadvány elsősorban statisztikai céllal készült, de nagyvállalatok, illetve munkaügyi központoknak is hasznos lehet. A könyvben a foglalkozások leírásán túl megtalálható a jellemző munkakörök felsorolása, és az is, hogy milyen képzettség szükséges egy adott tevékenység folytatásához. Gazdaságpszichológiát szöveggyűjtemény Budapest (MTI) - Garai László professzor tanulmányaiból gazdaság-pszichológiai tárgyú szöveggyűjteményt jelentetett meg a JATÉ Press. Ä szakfolyóiratokban publikált cikkek gyűjteménye a tudós Gazdaságpszichológia tankönyvének közelmúltban megjelent második, jelentősen bővített kiadását egészíti ki. Elsősorban a tudomány- terület gyakorlati, alkalmazási problémáival foglalkozik. A tudományterület rövid jellemzéseként Garai László két problémakört vázolt fel. A gazdaságpszichológiai kutatások részben arra irányulnak, hogy feltárják: az „emberi tőke” a tudás létrehozásának jelentős költségeiből mekkora arányt képvisel, illetve az általa előállított jövedelmekből mekkora arányban részesedik az állam, a gazdasági szféra és az egyén. A vizsgálódások másik jellemző vonulata arra irányul, hogy megállapítsák, milyen kulturális, szociális jegyek befolyásolják a gazdasági szereplők viselkedését.
