Észak-Magyarország, 1997. szeptember (53. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-08 / 209. szám

8 ÉSZAKIM AGYARORSZÁG Kultúra 1997» Szeptember 8., Hétfő _Rádió A Fiala Brackó István A cím lehetne más is, hiszen ez a morfondíro­zó jegyzet a Petőfi rádió éjszakai műsoráról szól. Arról a negyedtizenkettőtől hajnali háro­mig tartó, álmatlanságban szenvedő, kíváncsi és vájtfülű hallgatónak szánt produkcióról, amely sokféleségében kínál időűző foglalatos­ságot. A rádió alighanem legolcsóbb vállalko­zása ez, hiszen ez a három és háromnegyed fertálynyi idő kis pénzzel, kis apparátussal készül. A felelős szerkesztő ötletadó mindenes és sokat szereplő Fiala János a gazda. Biztos, hogy ő a legtöbbet foglalkoztatott ember a Bródy Sándor utcában. Nagy kunszt, hogy az elektromos média gyorsan változó világában valaki ilyen sokáig maradjon talpon a mikro­fon mögött. Nos, ez a Fiala nevű jogvégzett mindenes az ő hűséges fegyverhordozójával, Kiss Beá­val télen a Földalattvalók, nyáron a Szent La­jos király hídja című műsort tálalja. Az alkal­mi, esetleges találkozók dialógusának füzére emberre szabott, egyedi sorsokat, élettörténe­teket villant föl: az aluljáróban rendőrt leső virágárustól a kaszinóba igyekvő aranyifjún át a Duna hídon fejét szellőztető számítógé­pes szakemberig. Merész és kockázatos mu­tatvány ez. Csakúgy, mint a szintén hősünk nevével jegyzett „Ennyi...”, amely egy-egy na­pi aktualitáshoz kötődik, s ennek ismétlő vá­logatása az ,Annyi...”. A nyári „Korzó” gya­korlatilag élő adás, abban az értelemben, hogy a vágatlan szalag anyaga sugárzódik szét az éterben. Fiala kiválaszt egy embert (a riporteri ambícióval rendelkező színésznőt, a kiváló, ám rosszul artikuláló publicistát, a te­levízióból kirúgott szerkesztőt stb.), s egy hé­tig egy órán át övé a pálya. Az alkalmi házigaz­da vendégeket hív, s beszélget velük erről-arról. Vagy bejön vagy nem jön, s éppen ezért ez a leginkább ingadozó színvonalú szelet az éjsza­kád tortából. Vonatkozik ez a megállapítás az „Ügyeletben...” című telefonos „lelkizésre” is. Ha a hallgató nem emeli fel a hallgatót, akkor bakfitty. Biztos pont viszont a csiklandósan iz­galmas, de mértéktartó, szexis „Paplan alatt” mottójú csevej, a Jazz-show, a korhoz és korosz­tályhoz kötődők (30-asok, 40-esek, 50-esek stb.) klubjának hangos összejövetele. Szóval ez a Fiala-féle interaktív rádiózás érdekes próbálkozás. Nekem tetszik. Nem ke­rül sokba a cégnek, de nem váltja aprópénzre a nyilvánosság adta lehetőség éjszaka is csil­logó aranytallérját. Újhelyi Mágnás Miska Sátoraljaújhely (ÉM) - Bakonyi-Szirmai: Mágnás Miska című operettjét láthatják az érdeklődők a sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos Művelődési Központban szeptember 10-én, szerdán este 7 órától. A Mágnás Miskát az el­ső világháború közepén mutatták be először, s a közönség azonnal lelkesen fogadta a vi­dám, pimasz operettet. Egy koszos istállófiú egy perc alatt „gróf’ lehet, mert az úri társa­ság már annyira elhülyült, hogy nem veszik észre, hogy az újdonsült Tasziló gróf nem az afrikai vadászatokon, hanem az istállóban szedte össze nagyúri modorát... Munkáskórusból az operaházba Fejes István holnap este a jezsuita gimnáziumban énekel Fejes István Fotó: Farkas Maya Miskolc (ÉM - DK) - Fejes Ist­ván (Stefan Fejes) operaénekes svájci állampolgár. De (újra) egyre többet énekel szülőhazá­jában. Holnap este 7-től például a Fényi Gyula Miskolci Jezsui­ta Gimnáziumban ad jótékony- sági koncertet - Seres Ildikó énekművésszel együtt - amely­nek bevételét az orgona felújí­tására, az iskola zenei életének fejlesztésére fordítják.- Németországból kaptak ado­mányként egy orgonát, de azt ma­ximum egy óráig lehet üzemeltetni- mondja az operaénekes, amit a felkérés során hallott. Aztán azt is mondja, szívesen vállal jótékonysá­gi fellépéseket.- Hívnak ide-oda. 75 éves va­gyok, a színházból már elég volt. De koncerteken szívesen éneklek. Szerencsen született (75. szüle­tésnapjára azt az ajándékot „kapta” magától, hogy kérte a szerencsi plé­bánost, hadd adjon koncertet abban a templomban ahol megkeresztel­ték), Mezőzomboron illetve Sátoral­jaújhelyben tanult. Büszkén említi, hogy három szakmája van: mező­gazdász, vízvezetékszerelő, és csak a harmadik az operista.- Énekelni mindig is szerettem. Már tízéves koromban szólót éne­keltem templomban, iskolában. A tanítóm mondta is, Fejes, teneked jó hangod van. Sajnos már nem él, nem tudtam neki megmutatni, hogy igaza volt... Énekeltem leven­te-zenekarban, különféle férfikóru­sokban, az Állami Népiegyüttes­ben, alapítótagja voltam a rádió kó­rusnak... A Munkás Dalosszövetség válogatott férfikarával megjártuk Bulgáriát, Párizsba is voltunk. Na­gyon jóhangú munkáskórus volt ez. Olyan tenorok és olyan basszu­sok.Igazából ott kerekedett nagy kedvem a szakmához. Vásárhelyi Zoli bácsi, Kossuth-díjas karmester hívott, sőt kijelentette: te jössz éne­kelni. Egy koncertet Titónak is ad­tunk... Persze a lányoknak többet, abban az időben nagy divat volt a szerenádozás. Amikor Pestre került dolgozni, Csepelen magánórákat vett. 1947- ben aztán elkezdte a főiskolát.- Fölvettek érettségi nélkül. Hu­szonnyolcán indultunk, ketten vé­geztünk... Meséli, mikor már hazajöhetett Svájcból, többször elment a Bartók Kollégiumba, az egykori Gorkij fa­sorba, ahol annak idején lakott.- Az ösztöndíjam 460 forint volt, és abból 400-at le kellett adni. Ami maradt, abból 18 forint elment a tanulóbérletre. A többi két napig tartott... De azt meg kell monda­nom, a főiskolán nagyon sok min­dent megtanítottak velünk. Persze politikát is, ez abban az időben hoz­zátartozott. Emlékezetesek marad­nak számomra Kodály órái, akitől népzenét tanultam. Benne van az aláírása az indexemben. Mindig én énekeltem elő az óráin, persze a ze­neszerzők, karmesterek, zongoris­ták lökdöstek, menjek csak. Egyszer megunta az öreg, hogy nincs más, és azt mondta: Fejes, ve­gye tudomásul, maga nem fog többet előénekel­ni. Aztán három-négy óra múlva megint én men­tem ki, de nem lett baj belőle... Mikor beféjezte a főis­kolát, az egri Gárdonyi Színház szólistája lett.- Ruttkay Ottó volt az igazgató. Játszottam ott a János vitézben Bagó szerepét, műsoron volt a Pacsirta, a Leányvásár. Szerettem ott lenni. Csak hát volt, amiben nem egyeztünk a vezetéssel... ’56-ben kimentem Svájc­ba. Onnan három évig Németországba jártam át, amíg a svájciak azt nem mond­ták, ha továbbra is Németország­ban énekelek, kérjem ott a mene­kültjogot. Elmentem Zürichbe, mondtam az operaház vezetőjének, hogy mégis inkább itt maradnék. Azt válaszolta, Fejes úr, holnap próbaéneklés, megadom az alkal­mat önnek, de azt már most tudnia kell, hogy nincs állásunk. Mikor befejeztük az éneklést, sajnálkozva mondta az igazgató, szívesen alkal­mazna, de most nem lehet, szól, ha lesz rá mód. Megkérdeztem, mi a helyzet az énekkarral, elvállal­nám azt is, szólista kötelezettség­gel. Attól kezdve 28 évig zürichi opera tagja voltam. Kis szerepe­ket énekeltem, amiért külön fi­zettek, és ez nekem fontos volt. Közben nyelveket tanultam, hi­szen ebben az operában mindent az eredeti nyelven adnak elő. Az olasszal szerencsém volt, mert amikor ismerkedtem a nyelvvel, „belém verték” a belcantót, és ez­zel a módszerrel ma, 75 évesen is úgy énekelek, mint 40 évesen... Az ábécé világnapján az olvasásról Budapest (MTI) - Rendkívüli ta­nácsülést tartott a Magyar Olva­sástársaság az elmúlt pénteken Budapesten, az Országos Széche­nyi Könyvtárban, a mai alfabetizá- ciós világnap alkalmából. A tanácstagok közül Horváth Zsuzsanna elmondta: Magyaror­szágon magas az úgynevezett funk­cionális analfabétizmus aránya, ami azt jelenti, hogy még mindig sokan vannak, akik nemcsak olvas­ni, de számolni és írni sem tudnak. Ennek több oka van, ide sorolható a hiányos képzettség, az iskolai le­morzsolódás. Az sem hanyagolható el, hogy egyre inkább nő az iskolák közti különbség, ami a nemzeti alaptanterv hiányát is jelzi. Az egyébként is veszélyeztetett társa­dalmi rétegekben (munkanélküli­ek, alkalmi munkások, szakképzet- lenek) újratermelődik az írni, ol­vasni nem tudók száma. Adamikné Jászó Anna kiemelte: az írástudat­lanság a hátrányos helyzet egyik legsúlyosabb oka, ami nemcsak a társadalmi fejlődést, hanem a gaz­dasági előrelépést is gátolja. Az Európai Unióhoz való kapcsolódá­sunknak is elengedhetetlen feltéte­le az írástudatlanság megszünteté­se. Az olvasástársaság megpróbál segítséget nyújtani a probléma megoldására azzal, hogy Szülők kérdezik... címmel tájékoztató füze­tek terjesztését kezdeményezi, amelyben szó lesz arról, hogyan ösztönözzük gyermekeinket az ol­vasásra, mit olvassanak, milyen hatása van a tévének és a számító­gépnek a gyermekre. _Tárlat Festmények a Tiszáin Miskolc (ÉM) - Bukovenszky László amatőr festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás ma délután 3 órakor Miskolcon a Tiszai pályaud­var, olvasó-várótermében. Bukovenszky Lász­ló Ónodon született 1924-ben. Már gyermek- * korában vonzódott a képzőművészethez. 1937-ben szüleivel Csepelre került, ahol szer­szám- és repülőgépszerelői szakmát szerzett. Az ottani Zrínyi Miklós képzőművészkörbe, majd Bemáth Aurél festőművész magánisko­lájába járt. A második világháborúban három évet töltött hadifogságban. Hazajövetele után a DIMÁVAG szakkörében folytatta a festé­szetet Klaudinyi László irányításával. De mesterének vallja Zsignár Istvánt, Lukovszky Lászlót, Pető Jánost, Máger Ágnest. Több cso­portos és egyéni kiállításon vett részt. Mosta­ni tárlata október 5-ig tekinthető meg. Csendes évnyitó a garabonciásoknál Új, alapfokú művészetoktatási intézmény Miskolcon Miskolc (ÉM - DK) - „Gyere és ismerd meg zenei anyanyelvűn­ket, népzenénket!” - olvasható a Garabonciás Alapfokú Művé­szetoktatási Intézmény plakát­ján. Minisztériumi engedély van, hely van, tanárok is nagy­jából, viszont diák még alig. De ez nem csoda, hiszen Mészáros Béla, az iskola alapítója eddig nem a diákok tájékoztatásával, hanem az engedélyeztetéssel volt elfoglalva...- Több mint fél évig zajlott az enge­délyeztetési procedúra - mondja az iskolavezető népzenész. - Nem me­rült fel semmi probléma, ez egysze­rűen ennyi időt vesz igénybe... Most már azonban felkeresheti az iskolákat, hogy tájékoztassa a diákokat az új lehetőségről.- Bár alapítványi iskola va­gyunk, a fenntartó a Közös Forrás Alapítvány, de az oktatás nálunk is a normál tanterv szerint folyik majd. Heti két hangszeres-, és két szolfézsórára jönnek a tanítványa­ink. Vagyis ha nálunk valaki cite- rát, furulyát, illetve előképzettség­gel rendelkezve hegedűt, brácsát, nagybőgőt tanul, az ugyanannyi idejét veszi el, mintha például zon­gorát tanulna. És ugyanolyan érté­kű lesz a végbizonyítványa is. Sőt, a tandíj is megegyezik az állami ze­neiskolákban szokásos összeggel, vagyis egy hónapra maximum 240 forintot kérhetünk. De a tandíj a tanulmányi eredmény alapján csökkenthető. Azt nem állítja a népzenész, hogy minden diáknak tudnak hangszert adni. Sőt, azt vallja, a hangszeres zenetanuláshoz saját hangszer szükséges. Viszont egy furulya vagy egy citera nem kerül olyan sokba, mint más hangszerek. És az iskola vállalja a beszerzést is, így elkerülhető, hogy zenetanulás­ra alkalmatlan hangszereket ve­gyenek a gyerekek. Az előképzőn, amelyet másodi­kos általános iskolások számára in­dítanak, még nincs hangszeres ok­tatás, van viszont heti kétszer negyvenöt perc szolfézs. A kisdiá­koknak egy év alatt kell eldönteni­ük, milyen hangszert szeretnének a későbbiekben megszólaltatni. Az el­ső évfolyamra harmadikos, negyedi­kes és ötödikes általános iskolások jelentkezhetnek, itt a két óra szol­fézs mellett már két hangszeres óra is lesz. Az oktatáshoz termet Miskol­con, az Ifjúsági és Szabadidő Házban bérelnek (érdeklődni itt, illetve a* 391-652-es telefonszámon lehet), a foglalkozásokat hétfőn és csütörtö­kön tartják majd. Most két előkép­zés csoport indul 20-20 fővel, és egy elsős, ahová elsősorban a környékbe­li iskolákból várják a diákokat. De van kihelyezett tagozatuk a Pattan­tyús és a Selyemréti Általános Isko­lában is. A fő bázisa azonban a Ga­rabonciás Iskolának a vidék. Tanul­hatnak majd zenét a sajóhídvógi, a bekecsi, a mezőcsáti, az ónodi, az izsófalvai és a tiszalúci gyerekek. Attól nem fél az iskolaalapító, hogy nem lesz igény a népzene ta­nulására.- Nem hiszem, hogy a szülőkben vagy a gyerekekben negatív előíté­let lenne a népzene iránt. Ezt bizo­nyítja például a rengeteg szakköri keretben működő citerazenekar. De ők „csak” citerázni tudnak, zeneel­méletet nem. így lehet bár valaki rendkívüli citerás, nem tanulhat to­vább, mert nem veszik fel... Itt vi­szont megtanulja az alapokat is. Idén még nem tartanak igazi tan­évnyitót. Egyszerűen csak elkezdik szeptember 11-én a működésüket... Mikszáthról Miskolc (ÉM) - Fábri Anna, az irodalomtudományok kandidátusa, egyetemi docens lesz a Miskolci Akadémiai Bizottság klubjának vendége szeptember 12-én, pénte­ken este fél 6-tól. „150 éve született Mikszáth Kálmán” címmel tart elő­adást, majd vezeti a beszélgetést. Bábszínház Tiszaújváros (ÉM) - Iskolakö­szöntő jutalomelőadást tart az első­sök részére a Kínai Gyermekszín­ház szeptember 10-én, szerdán dél­után 2 órától a tiszaújvárosi Derko- vits Művelődési Központban. Felvételi előkészítők Miskolc (ÉM) - A Miskolci Matura Gimnáziumban felvételi előkészítő tanfolyam indul nyolcadikosok ré­szére október 10-én. A foglalkozá­sokat péntekenként 2-2 tanórában tartják, január 16-ig. Az előkészí­tőn eredményesen szereplő tanuló­kat felvételi nélkül felveszik az 1998/99-es tanév első évfolyamára. A tanfolyam önköltséges. Ä jelent­kezéseket szeptember 15-30 között várják az iskola címén: Miskolci Matura Gimnázium, 3531 Miskolc, Kiss Ernő u. 19. Tel.: 46/ 334-868. Ugyanitt speciálisan a jogi egye­temre felkészítő tanfolyam is indul október 10-én délután fél 3-kor. A tanfolyam keretében felkészítik a hallgatókat az írásbelire és a szóbe­lire magyar nyel- és irodalomból il­letve történelemből. A foglalkozá­sok pénteken délutánonként 3-3 órában lesznek (összesen 60 óra) jö­vő év májusáig. A jelentkezéseket szeptember 15-től várják. * A miskolci Zrínyi Hona Gimnázium az általános iskolák nyolcadik osz­tályos tanulói részére felvételi elő­készítő tanfolyamot indít matema­tikából, magyarból, angolból, törté­nelemből és biológiából valamint a hetedik és nyolcadik osztályos ta­nulók részére énekből és rajzból. Az érdeklődő diákok jelentkezhet­nek még kerámia szakkörbe, szín­játszókörbe és kézműves körbe. A beiratkozás és az első foglalkozás szeptember 16-án délután 3 órától lesz, ahol az iskola igazgatója, Ko- vácsné Szegedi Ildikó tájékoztatja a diákokat és a szülőket. Érdeklőd­ni a Zrínyi Ilona Gimnázium tit­kárságán személyesen vagy a 46/344-908-as telefonszámon lehet. * v A miskolci Kilián György Gimnázi­um és a TIT B.-A.-Z. Megyei Szer­vezete közös szervezésében az aláb­bi előkészítők indulnak: Előkészítő a négyosztályos gimnáziumi kép­zésre magyarból, matematikából, számítástechnikából, francia-, an­gol-, német nyelvekből és biológiá­ból. Ezek a 32 órás tanfolyamok ok­tóber 1. és február 15. között zajla­nak. A tanfolyamon jól szereplő di­ákok felvételt nyernek a speciális illetve egyedi tantervű osztályokba. Előkészítőt tartanak a hatosztályos gimnáziumi képzésre levelező okta­tás és konzultációk formájában ma­tematikából és magyarból. Jelent­kezni szeptember 19-ig az iskola titkárságán lehet (tel.: 46/370-502.) Az alakuló foglalkozást szeptember 25-én, csütörtökön délután 3-tól tartják. Megújult kúria Horpács (MTI) - Eredeti szépsé­gét visszanyerve, hamarosan fo­gadhatja a látogatókat a horpácsi Mikszáth-kűria: a palóc embert műveiben oly sok szeretettel ábrá­zoló író horpácsi otthonát születé­sének 150. évfordulójára újíttatta fel a kezelő Nógrád megyei önkor­mányzat. Az Országos Műemlékvé­delmi Hivatal előírásait, esztétikai igényeit követve, hétmillió forintos költséggel kívül-bellil tatarozták az utóbbi években erősen romlásnak indult épületet. Arra is ügyeltek, hogy - megtalálva az eredeti első festés nyomait - hajszálra ugyan­azzal az árnyalattal fessék újra 3 kúriát. A restaurált ház így ponto­san azt a képet nyújtja, amelyet annak idején Mikszáth Kálmán i® naponta láthatott. Az építészeti helyreállítással egyik­ben megkezdődött az új Mikszáth- kiállítás rendezése is, amelyet a ter­vek szerint október 13-án, Kálmán napján avatnak. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom