Észak-Magyarország, 1997. szeptember (53. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-06 / 208. szám
Szeptember 6., Szombat ÉM-riport _______________________ÉM-hétvége III K orszakalkotó kísérlet Mint ahogy’ szétszakad a társadalom, az iskolák is szétszakadnak. —Ezt a szót, hogy esélyegyenlőség, el lehet felejteni — szögezi te Kmeczkó Gyuláné, az Arany János Általános Iskola igazgatóhelyettese. —A követelmények egyre magasabbak lesznek, egyes, tehetségesebb gyermekek már negyedik osztály után gimnáziumban tanulnak tovább, lesznek, akik hetedik után mennek el, de lesznek, akik maradnak nyolcadikig és akik. a kilencedik, tizedik osztályt is általános iskolában végzik. Előnyök és hátrányok már az indulásnál kialakulnak... A kísérlet alanyai pedig a gyermekeink... Halmos Ildikó Magyar Bálint művelődési és közoktatásügyi miniszter tanévnyitó beszédében korszakalkotó évnek nevezte ezt a tanévet. Most kell ugyanis az iskoláknak elkészíteniük a Nemzeti alaptanterv (NAT) szellemének, és persze helyi sajátosságaiknak megfelelő pedagógiai programjukat, tantervűket. És ráhangolódniuk arra, hogy ’98 szeptemberétől az általános iskola elsősei és hetedikesei már a NAT szerint tanulnak. Mivel leghamarabb az alapfokú oktatásban lép be a NAT, Miskolc két általános iskolájában járva arról érdeklődtünk, hogyan vélekednek az oktatási rendszer reformjáról. Olajozottan, vagy kissé nyikorogva nyílik-e az ajtó az új korszakra? A Fazekas Utcai Általános és Zeneiskolában a pedagógusok körében optimista légkör uralkodik. A helyi tantervvel, pedagógiai programokkal kapcsolatban amit kellett, előkészítettek. A tanárok rengeteg időt szántak arra, hogy áttanulmányozzák az összes elérhető mintatantervet, és azok, valamint tapasztalataik felhasználásával helyi tanterveket dolgozzanak ki.- Nálunk túl nagy változtatást nem jelent a NAT. Rengeteg dolgot már évek óta ennek szellemében csinálunk. Van tagozatos, fakultációs oktatásunk, a különböző tantárgyakból a hasonló korú gyermekek szintjüknek megfelelő csoportokban tanulnak. A NAT szerint figyelembe kell venni a helyi sajátosságokat. Ezt eddig is megtettük. Egyeztetni kell a szülő, a gyermek és a mi igényeinket. Ez sem újdonság számunkra. Örök mozgás van az iskolában, a döntő hangsúlyt a szintenkénti oktatásra helyezzük. Alapvetően ez határozza majd meg továbbra is a pedagógiai programunkat. Sok gyermek és sok tanár tartozik hozzánk, szakemberellátottságunk megfelelő - tudjuk meg Nucz István- nétól, az iskola igazgatójától. Az egyedüli változás számukra csak a számítástechnikai oktatás erősítése lesz. Bár eddig is voltak gépeik, de kevés, és az évek alatt jócskán elavultak.- Szakembereink azonban vannak, a miniszter ígérete szerint 2002-re új gépeink és Internetünk is lesz. De hogy addig hogyan oldjuk meg a kötelezővé tett számítástechnikai oktatást? Ezt még ki kell találnunk. A martintelepi Arany János Általános Iskolában már nem lelkesednek annyira a NAT-ért.- Változásra természetesen szükség van, hiszen az 1978-ban kiadott tantervek felett bizony jócskán eljárt az idő - kezd bele Gáspárné Kiss Mária igazgató. - Két éve foglalkozunk a helyi tanterv kidolgozásával. Először úgy tudtuk, nekünk kell megírni. Aztán kiderült, lesznek mintatantervek. így már lényegesen könnyebb dolgunk volt. Hiszen a tanterv kidolgozásához előképzettség, óriási tudás kell, ezt egy általános iskolás tanár nem biztos, hogy felelősséggel vállalni tudja.- Annyiféle tanterv és tankönyv van, minden iskola mást fog választani... Talán jobb lett volna, ha némileg szabályozzák ezt a sokféleséget. Legalább városon belül kellene egységesíteni - véli Kovácsné Nikházy Nóra, az Arany János Általános Iskola tanára. - Helyi programunkban mi amellett döntöttünk, hogy továbbra is gyermekközpontú iskola leszünk, az általános emberi értékeket szeretnénk továbbadni. Az alapokat jól lerakva a nyelv- és az informatika-oktatást erősítjük. Tehermentesítés A NAT hangsúlyozza, hogy a gyermekekre az iskolában eddig túl sok teher hárult. Ezen változtatni kell, mégpedig úgy, hogy csökkentik az óraszámokat, és az általános képzés idejét négyről hat évre tolják ki.- Valóban, a NAT alapkövetelményeire talán elég lesz a csökkentett óraszám, de csak akkor, ha a gyakorló órákat szinte a nullára redukáljuk. Nehezen várható el azonban a szülőtől, hogy minden tantárgyhoz értsen, és ideje is legyen arra, hogy otthon gyakoroljon a gyerekkel - mondja Kozmáné Radóczy Andrea, a Fazekas Utcai Általános és Zeneiskola tanára.- A hat évre elosztott alapképzés is szép gondolat, csak éppen megvalósíthatatlan. Az egyik oldalon ugyanis a terheket kellene csökkenteni, a másikon pedig a maximumot adni, mivel egyre több gyermek már negyedik osztály után gimnáziumba jelentkezik. Nekik tehát mégiscsak négy év alatt kell, csökkentett óraszámban hatéves anyagot tanítani - folytatja. - És mivel a gyermeklétszám csökkenése miatt az iskoláknak vonzóvá kell tenniük magukat, eredményeket kell produkálniuk, nem valószínű, hogy arra fognak törekedni, hogy csak a minimumot tanítsák. Minderről az Arany János Általános Iskolában is hasonlóan vélekednek a pedagógusok. Úgy látják, a csökkentett óraszám adta tanítási időt esetleg délutánonkénti szakkörfoglalkozásokkal lehetne pótolni.- De a szakkörökért ma már fizetni kell. És vannak szülők, akik nemhogy könyveket, de füzetet, ceruzát sem igen tudnak venni a gyermeküknek. Az év közben elvesztett ceruzákat összegyűjtjük, odaadjuk az elsősöknek, megmaradt füzetlapokat használunk fel, munkafüzetekből fénymásolunk egy-egy oldalt, megengedjük, hogy a régi szótárt folytassák a diákok, és örülünk, ha a legszükségesebbekre futja a szülőknek. Aki nem tudná kifizetni a szakkört, az lemaradna. Ez így nem működhet - veti el a tervet Kovácsné Nikházy Nóra.- Mint ahogy szétszakad a társadalom, az iskolák is szétszakadnak. - Ezt a szót, hogy esélyegyenlőség, el lehet felejteni - szögezi le Kmeczkó Gyuláné, az Arany János Általános Iskola igazgatóhelyettese. - A követelmények egyre magasabbak lesznek, egyes, tehetségesebb gyermekek már negyedik osztály után gimnáziumban tanulnak tovább, lesznek, akik hetedik után mennek el, de lesznek, akik maradnak nyolcadikig, és akik a kilencedik, tizedik osztályt is általános iskolában végzik. Előnyök és hátrányok már az indulásnál kialakulnak. „Elhúz” a húzóerő- Örülünk, persze, hogy örülünk, és büszkék is vagyunk, ha negyedik, hatodik osztály után felveszik a gyermekeinket gimnáziumba, de szomorúak is vagyunk egyben, mivel elvész egy húzóerő, egy tehetséges mag - folytatják a gondolatot az Arany János tanárai. - Arról nem is beszélve, hogy az a vidéki gyermek, akinek a szülei a tankönyvre valót is nehezen gyűjtik ösz- sze, hogyan fogják a bérletet, a bejárás költségeit fizetni tehetséges, gimnáziumba vágyó gyermeküknek? Ezzel a véleménnyel nagyjából összecseng a Fazekas utcai iskola pedagógusainak álláspontja is.- Tőlünk is egyre többen mennek hat-, nyolcosztályos gimnáziumba. Boldogok vagyunk, mert végül is ez azt jelenti, hogy az általunk ültetett fa meghozta gyümölcsét. De kicsit szo- morkodunk is, mert az általános iskolában igazán jó eredményeket negyediktől hoznak a gyermekek. De ha a Hírlánc című pedagógiai újságban olvasom az általános iskolás korú gyermekek versenyeredményeit, én akkor is aláhúzom az ismert neveket, ha az van utána írva, hogy ilyen és ilyen gimnázium. Mert úgy gondolom, az alapokat mégiscsak tőlünk kapta - teszi hozzá Nucz Istvánná igazgató. Átjárható dzsungel A NAT szellemisége többek között az egyes iskolák közötti átjárhatóságot hangsúlyozza. A gyermek válogathat majd az egyes iskolák eltérő helyi programjai között, igény szerint változtat intézményt, mehet hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumba.- Az elv tökéletes, de sejtéseink szerint nem sok pedagógiai gyakorlata lehetett annak az egyénnek, aki mindezt kitalálta - vélik a Fazekas utcai iskola pedagógusai.- A tanároknak persze nagy szabadságot jelent, hogy választhat: egy intervallumon belül milyen agyagot milyen mélységben, milyen könyvből és melyik osztályban tanít meg. De előfordulhatnak olyan esetek, amikor ez a sokféleség a gyermeknek jócskán problémát okoz. Mondok egy konkrét példát - magyarázza az igazgató. - Egy kiemelkedő tanulónk negyedik osztály után nyolcosztályos gimnáziumba ment. Két év múlva azonban visszajött, ugyanis nehéznek találta azt az oktatási formát, a követelményeket. Mivel voltak tantárgyak, amiket ott nem tanult, és voltak, amelyeket mi nem oktattunk, végül nem hetedikben, csak hatodikban tanulhatott tovább, az ötödikes anyagból pedig záróvizsgát kellett tennie. Es nem ez az egyetlen ilyen eset. Nem beszélve arról, hogy ezeknek a kisgyermekeknek egy kicsit elvész a gyermekkoruk. A teljesítménykényszer már tízéves korban utoléri őket. Ha felveszik gimnáziumba, a terhek csak tovább nőnek, ha .meg nem, akkor a csalódottsággal kell megküzdeniük.- Ha csak egyik iskolából a másikba megy a gyermek, már adódhatnak gondok - folytatja a gondolatot Csor- báné Erdélyi Ágnes, az Arany János Általános Iskola pedagógusa. - Nem lehet, hanem szinte biztos, hogy az új iskolájában más könyvből kell tanulnia, más tudásanyaggal érkezik, már tanulta azt, amit az új helyen még csak most vesznek, vagy még nem is hallott arról, amin ott már rég túl vannak. Nekem, nyelvszakosnak még egyszerűbb dolgom lesz, de én sem fogom majd könnyedén áthidalni ezeket a különbségeket. Leix>bbantan A közoktatás modernizációja. NAT. Átjárható iskolarendszer. Internet. A XXI. századba való fogalmak. Hogy mindez hogyan valósul meg, csak idővel derül ki - amikor az évek gyakorlata meghozza a problémákra a megoldást. Egy azonban már most tény: a XXI. századi gondolatokhoz „özönvíz előtti’’ tárgyi felszereltség társul.- A mi iskolánk 35 éve alakult. Alapfelszereléseinket akkor kaptuk. Minden kopik, romlik, új dolgok beszerzésére eddig sem igazán volt lehetőségünk. A padok, székek, hiába csiszoljuk, lakkozzuk, töredeznek, beakad a nadrág, kiszakad tőlük a harisnya. Az iskola vakolata négyzetméteres darabokban hullik, az udvar betonjában olyan repedések húzódnak, hogy szokatlan, ha nem botlik meg bennük valaki. Festeni csak az ÁNTSZ által kötelezően előírt helyiségeket tudjuk - mondja a Fazekas utcai iskola igazgatója. De az Arany János Általános Iskolában sem állnak jobban. Náluk is, mint a másik iskolában, a takarító és a gondnok is meszel, de csak ott, ahol a legszükségesebb. És hogy valóban korszakalkotó lesz-e ez a tanév?- Ez csak jó néhány év múlva derül majd ki. Csak akkor tudjuk meg, valóban jobban teljesítenek, és jobb helyzetbe kerülnek-e azok a gyerekek, akik a NAT szerint tanulnak - értékeli a miniszteri kijelentést a Fazekas utcai iskola igazgatója.- Ha őszinte választ vár, azt mondom, nem korszakalkotó év áll előttünk - teszi hozzá az Arany János Általános Iskola vezetője -, hanem kísérleti. A kísérlet alanyai pedig a gyermekeink... Fotók: Bujdos Tibor
