Észak-Magyarország, 1997. szeptember (53. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-05 / 207. szám

8 ÉSZAK-Magyarország zzlú __:__:____________Kultúra 199 7» Szeptember 5», Péntek _Téka Modern irodalom Vass Tibor Az érettségire készülő diákok szinte kivétel nélkül tájékozatlanok a kortárs magyar iro­dalomban. Egyrészt a végső nagy hajrában nem marad idejük jelenkori írók műveinek tárgyalására, másrészt, ha idő még maradna is, az oktatók túlnyomó része Esterházyn kí­vül kortárs írót - behatóan (?) - nem ismer. Tisztelet a kivételnek, néhány középiskolá­ban jól felkészült magyartanárok már a kor­társ írók legfiatalabb nemzedékének műveit is ismertetik, nem támaszkodhatván csupán másra, mint az irodalmi folyóiratok kritikai elemzéseire. Használható, átfogó, érthető tan­könyvvel ebben a témakörben ez idáig sajnos nem találkozhattunk. Ezt a hiányt igyekszik pótolni a Korona Kiadó, amely a napokban Modern magyar irodalom címmel jelentette meg a negyedik osztályosok irodalomkönyvének kiegészítő fü­zetét. A portréfejezeteket elismert, neves iro­dalomtörténészek, pedagógusok írták (pl. Czi- ne Mihály, Sallai Éva, Taiján Tamás, Balas­sa Péter), de hagytak helyet a legfiatalabb költőknek-kritikusoknak: Schein Gábornak, L. Simon Lászlónak. Ez utóbbi Nagy Pál, az 1934-ben Salgótarjánban született, 1956-tól Franciaországban élő író egy vizuális költésze­ti munkáját elemzi. Az írás rövid bevezetőjé­ből kiderül, hogy Nagy 1964-ben Párizsban megjelent első kötetében még hagyományos novellákat közöl, később irodalmi-művészeti érdeklődése egyre inkább az avantgárd felé fordul. Azt nem tudjuk meg a tanulmányíró­tól, hogy az általa tárgyalt NO-ON című kép­vers Nagy melyik korszakából (kötetéből) va­ló, de a konkrét versről, mint irányzatról bő­ven olvashatunk. A konkrétizmus az ötvenes évek elején indult Németországban, ahol újra felfedezték a szövegek vizuális kifejezőerejét, a betűtípusok, méretek, a tördelés, egyéb ala­kiság nyújtotta informatív lehetőségeket. A konkrét vers témája maga a betű, a sorköz, az írásjelek, ezek kombinációja, a jelentésbeliség elvetése, ami sokak számára a költészet vpgét jelenti. „Ezen művek befogadásához az alkotó­val együtt továbbalkotó szerzőtárssá kell vál­nia az olvasónak, a megszokott, kényelmessé vált, a tanulás, az iskola által rutinná tett be­fogadói hozzáállásunkat kell félretennünk, s a fantáziánkat, a kreativitásunkat kell előven­nünk.” - írja L. Simon. Nem hittem volna, hogy lesz valaha olyan tankönyv, ahol ilyet le lehet írni. Végre. Nem lenne most helytálló, ha azt mondanánk, L. Simon mondatai túlsá­gosan iskolásra sikeredtek... hiszen ez volt a célja: logikus, világos, közérthető, felkelti a ta­nulók (és a pedagógusok!) érdeklődését. Igen figyelemre méltó még Sallai Éva Or­bán Ottóról szóló tanulmánya, Taiján Tamás Tandori-írása. De olvashatunk-tanulhatunk Nádas Péterről, Parti Nagy Lajosról, Nemes Nagy Ágnesről és — természetesen - Ester- házyról, modem tankönyvízű stílusban. Re­mélem nem ez az egyetlen jó hír szeptember első napjaiban az idei tanévben érettségire készülőknek. Hiányzik a trilógia harmadik része Beszélgetés Kiss Gyulával, a nyolcvanon túl járó kövesdi íróval Fotó: ÉM-archív Pap János Mezőkövesd (ÉM) - Kiss Gyula mezőkövesdi író esetében - bár szellemi, írói erejének teljében van bizony, bizony lassan be- tetőződő életműről beszélhe­tünk. Ilyen korban már több­ször gondol az ember a múltra, összegzi a történteket. □ Jogásznak, írónak egyaránt vidé­ki., kövesdi matyó maradt. Nem bánta meg? • Dehogyis'bántam meg. Fiatalon elmehettem volna talán Pestre is, de maradtam. Helytelenül csele­kedtem?! Adyval mondom: „Későn van már, mit bágyasszak érte”. A távozásra pedig minden okom meg lett volna. A nyilasok elsőnek he­lyeztek rendőri felügyelet alá, de­portálásom csupán azért maradt el, mert a szovjet csapatok a „vártnál” hamarabb érték el a Tiszát... 1945- ben a megyegyűlés a mezőkövesdi járás főjegyzőjévé választott, de az első B-lista lesújtott, hiszen koráb­ban szolgabíró voltam... □ Ebből a gazdag munkásságból melyik a fontosabb? • Éontosabb? Aligha tudnék vá­lasztani. Talán azt, amelyiket ép­pen művelem. Megjelent három verseskötetem. Verset mindig kell írni, még akkor is, ha történetesen papírra sem kerülnek a sorok. Csu­pán benn léteznek, lappanganak. Mint a szénmezők a bányamélyen. De írtam színpadi műveket is, hangjátékot, kisfilm-forgatóköny- vet. Szóval hódoltam a dráma mű­fajának is. Össze kellene számolni: hány kézirattal! □ Hogy helyesebb a bemutatás: Kiss Gyula író, vagy mezőkövesdi író, Kiss Gyula? • Aligha van különbség e kettő kö­zött. Szíwel-lélekkel - minden vo­natkozásban - mezőkövesdinek ér­zem s vallom magam. De íróként nem ismerek behatárolást. Pusztán vélt igazam bizonyítására említem meg, hogy „mezőkövesdi” íróként 1975 óta tagja vagyok a Magyar írószövetségnek, a Művészeti Alap­nak, illetve jogutódjának a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesü­letének, s a Magyar Irodalmi Lexi­kon és az Új Magyar Irodalmi Lexi­kon is költő- és drámaíróként tart számón. □ Miért lesz valaki író a tisztes megélhetést nyújtó köztisztviselőség mellett? ® Az egyik a létfenntartó munka, s a másik az úgynevezett elhivatott­Kiss Gyula ság. Az egyik nem zárja ki a mási­kat, sőt nagyon hasznosak együtt. □ ifjúként voltak politikai ambíciói, gondolok a parasztpárti múltra, de a Hetek jegyzeteiből is kitűnik, ma sem közömbös a világ dolgai iránt... • A Parasztpárt az írók pártja is volt. S persze nyilván a parasztoké. Való igaz, hogy a pártnak tagja vol­tam, de hamarosan kialakultak a fenntartásaim. Darvas, Veres Péter itt Kövesden is megfordult, Erdei­vel, Bibó Istvánnal Pesten találkoz­tam, Illyéssel már korábban ismer­tük egymást, Pestről, Tihanyból, s persze Kövesden is járt... Valóban így van: ha szakítottam is a politi­kával, mindig érdekeltek a világ dolgai, odafigyeltem arra, mi törté­nik körülöttünk. A magam módján kivettem a részem a köz ügyeiből. □ Mint például irodalomszervező! Mezőkövesd művelődéstörténetében kiemelkedő jelentőségű az 1959-től folyamatosan megjelenő szociográfi­ai évkönyv, a Matyóföld. Sikerült-e betöltenie hivatását a Matyófóldnek? • Utánanéztem, s bizonyosan állít­hatom, a Matyóföld honunkban egyedülálló Jelenség”. Hasonló lé­lekszámú és formátumú település ilyen hosszú időn át nem jelente­tett meg a Matyóföldhöz hasonló periodikát. Pár éve kiadtuk az ad­dig megjelent számok tartalom- jegyzékét. Nos, ebből megtudható, kik voltak évtizedeken át leghűbb, legszorgalmasabb munkatársaink. Szerzőink lokálpatriotizmusának is köszönhető, hogy évről évre megje­lenthet a kiadványunk □ De ott volt a Mezőkövesdi Újság születésénél, pontosabban újjászüle­tésénél is! • Öröm, hogy föltámadt annyi kényszerű hallgatás és elhallgatta­tás után. Színvonalas, jó lap, összevetettem pár vidéki újsággal, nyugodtan nézhet a megmérettetés elé. Friss, tájékozott kis orgánum. Jó látni, hogy van ilyen. Egyébként kerek évforduló előtt áll: október 30-án lesz éppen száz esztendeje, hogy elődje, a Mezőkövesd és Vidé­ke első száma megjelent... □ Az Európa Kiadónak francia kis­regényt is fordított... És beszélnünk kellene még a további tervekről, ál­mokról is. • Valóban, több műfajban is kipró­báltam magam. Darabíró korsza­komban fő célkitűzésem volt egy életrajz-trilógia. Sajnos, ebből eled­dig csak a Kazinczy és a Comenius született meg. Az annyira vonzó Károlyi Gáspárról mindössze egy terjedelmesebb esszére futotta, va­lamikor a Napjainkban... Változat­lanul él, sőt lobog bennem a láng, hogy a tervezett trilógia harmadik alakját is színpadra állítsam. Mi egyebet kívánhatnék még? ICC-nyelwizsga Miskolc (ÉM) - ICC-nyelwizsgára felkészítő tanfolyamot indít szeptember 8-tól a TIT miskol­ci szervezete. Kellő számú jelentkező esetén no­vember végén ICC-nyelwizsgát is szerveznek. Érdeklődni a 354-011-es telefonszámon, vagy személyesen a TIT-ben (Széchenyi u. 14.) lehet. Kodályról a tévében Budapest (MTI) - Kodály Zoltán szüle­tésének 115., halálá­nak 30. évfordulója alkalmából a Ma­gyar Televízió Rt. Zenei Szerkesztősé­ge nagyszabású mű­veltségi versenyt rendez októbertől, melynek témája a nagy zeneszerző éle­te és munkássága. Koltay Gergely, a Zenei Szerkesztőség vezetője elmondta: az utóbbi évek legrangosabb televíziós vállalko­zásáról van szó, amelynek 6 elődöntője, 2 kö­zépdöntője és a döntője reményei szerint or­szágos eseménnyé avatódik majd. A verseny iránt máris nagy az érdeklődés, s természete- * sen továbbra is várják a kórusok, gimnáziu­mok, zenei szakközépiskolák, tanárképző főis­kolák, egyetemek, zenei klubok 3 fős csapata­inak a jelentkezését. Jelentkezni szeptember 10-ig lehet írásban a Magyar Televízió Rt. Ze­nei Szerkesztőségénél (Budapest 1810). A fel­készülést elősegítendő Kodály Zoltán írásai mellett Bartók Béla, Szabolcsi Bence, Breuer János és Eősze László Kodályról szóló tanul­mányai szerepelnek az ajánlott irodalomban. Az első adás időpontja október 24-e, a döntőre decemberben, karácsony tájékán kerül sor. Jelenkortörténet a civis városban Debrecen (MTI) - Az 1994-ben Debrecenben tartott első jelenkor- történeti konferencia sikerére ala­pozva a szervezők ismét hasonló ta­nácskozásra hívták a cívis városba a társadalomkutatókat; a történé­szek, szociológusok, politológusok és közgazdászok tegnaptól három napon át cserélnek véleményt a je­lenkori történelmet átfogó kérdé­sekről. Az idei tanácskozásnak a „Politika, gazdaság és társadalom a XX. századi magyar történelem­ben” címet adták, s ennek során át­tekintik a századelő, a két világhá­ború utáni időszak, a létező szocia­lizmus negyven éve és a rendszer- változás óta eltelt csaknem egy év­tized történéseit. A plenáris ülése­ken előadások hangzanak el a mo­dernizációról, a modem gazdaság­történet-írásról, a rendszerváltást követő évek kisebbségi politikájá­ról, valamint a gazdaságpolitika és a reformok összefüggéseiről. A plenáris ülést követően öt szekcióban kezdődött meg a mun­ka. Ezekben többek között a ma­gyar mezőgazdaság és agrártársa­dalom, az iparosodás, az infra­struktúra és az urbanizáció, a gaz­daság és rétegződés problémáit vi­tatják meg a résztvevők. A II. jelenkortörténeti konferen­cia három napján több, mint nyolc­van előadást és korreferátumot hall­gathat meg a csaknem százötven résztvevő, akiknek egytizede a hatá­ron túlról érkezett magyar kutató. Tanártovábbképzés: demokratikusan Miskolc, Kazincbarcika (EM - Hl) - A tanárok tovább- és át­képzésére szánt központi támo­gatás már nyáron megérkezett a fenntartókhoz. A pedagógu­sonként járó forintokból nem­csak a tanfolyam költségét, de számos más járulékos kiadást is lehet majd fedezni. Több in­tézmény már saját számláján tudhatja a neki járó konkrét összeget, másoknak viszont csak az anyagi forrás lehetősé­ge épült be a költségvetésbe. Miskolcon az önkormányzat mint intézményfenntartó azt a határoza­tot hozta, hogy a tanár-továbbkép­zésre kapott keret tíz százalékát megtartja. Erre a kormányrendelet lehetőséget ad, de feltételt is szab. A tíz százalékból ingyenes tovább­képzéseket kell szervezniük. Mivel a módosított közoktatási törvény előírja, hogy minden iskolában kell lennie egy ifjúságvédelmi szakem­bernek, a miskolci önkormányzat többek között ifjúságvédelmi kép­zést szervez - tudtuk meg Mar- chalkó Tibortól, az önkormányzat főtanácsosától. A támogatás összegének fennmaradó 90 százalé­kát pedig beépítették az intézmé­nyek költségvetésébe, tehát lehető­ségként megvan, gyakorlatilag azonban - közgyűlési határozat ér­telmében - rövid lejáratú betétek­ben pihen. Amikor a tantestület megszavazta, mely kollégák me­hetnek ebben az évben továbbkép­zésre vagy átképzésre - mivel a fejkvóta egy ember képzésére alig­ha elég —, akkor az önkormányzat egy héten belül adja hozzá az anyagiakat. Marchalkó Tibor elis­merte, hogy így az intézmények elesnek a kamatoktól. Közölte: szándékukban áll, hogy a negyedik negyedévben a kamatok egy részét eljuttassák az intézményekhez. Erről azonban a közgyűlésnek kell majd döntenie. Miskolcon a tovább- és átképzési támogatás 3870 óvodapedagógust, iskolai tanárt és kollégiumi nevelőt érint. Az állami elosztás szerint az óvodapedagógusok fejkvótája 5000, a kollégiumi nevelőké 10 000, az alsó és középfokú iskolákban tanítóké 20 000 forint, a szakmunkásképző­ben és szakiskolában dolgozó peda­gógusoké pedig 19 000 forint. Éz át­lagosan a tíz százalék levonása után 16 000 forint pedagógusonként. Ezzel szemben Kazincbarcikán hozzávetőleg 20 000 forintos átlag­gal lehet számolni. Az önkormány­zat nem élt ugyanis a tíz százalék megtartásának lehetőségével. Az összes pénzt, vagyis 11 millió 300 ezer forintot megérkezése után azonnal az intézményekhez utalta - adta a felvilágosítást Szathmáry- Király Ádám, a kazincbarcikai ön- kormányzat főtanácsosa. Iskolaavató Alsóberecki (ÉM) - Iskolaavató ünnepséget tartanak szeptember 6- án, szombaton délelőtt 11 órától Al- sóbereckiben. Avató beszédet Sza­bó Iván országgyűlési képviselő mond. Matematika szakkör Miskolc (ÉM) - Tehetséggondozó matematika szakkör indul a Fényi Gyula Jezsuita Gimnáziumban az általános iskolák 4. osztályos tanu­lói számára. A tanfolyam 32 órás, szeptembertől márciusig tart. Je­lentkezni péntek délutáni és szom­bat délelőtti csoportokba lehet. Az alakuló megbeszélést szeptember 12-én, pénteken délután 3 órakor tartják a gimnáziumban. Érdeklőd­ni a Fényi Gyula Jezsuita Gimnázi­um titkárságán, a 361-242-es tele­fonszámon lehet. Környezeti oktatás Tiszaújváros (ÉM) - A környezet- védő oktatóközpontok év eleji fóru­mát szeptember 5-6-án tartják a ti- szaújvárosi Apáczai Csere János Középiskola kollégiumában. A program ma délelőtt 10 órakor kez­dődik. Kormos Dénes arról beszél, milyen lehetőségeket biztosít a Me­gyei Önkormányzat a régió kömye- ’ zeti nevelésének fejlesztésére. Szen- tendrey Géza a Környezet- és Ter­mészetvédelmi Oktatóközpontok Országos Szövetsége munkájáról tá­jékoztatja az érdeklődőket, Salamon Gábor, az Aggteleki Nemzeti Park igazgatója a helyi értékek megisme­résének lehetőségeiről tart előadást, Hegymeginé Nyíri Enikő azt foglal­ja össze, hogyan tudja segíteni a Megyei Pedagógiai Intézet a megyé­ben az oktatóközpontok munkáját, Ujvárosy Antal pedig a Tiszta Éor- rás Természet- és Környezetvédelmi Egyesület munkáját ismerteti. Ebéd után az idei tanév feladatairól ta­nácskoznak a résztvevők. Felvételi előkészítő Miskolc (ÉM) - Az Andrássy Gyu­la Műszaki Középiskola (Miskolc, Soltész Nagy Kálmán u. 10.) felvé­teli előkészítő tanfolyamot indít matematikából és fizikából nyolca­dik osztályos tanulók számára. Az előkészítő tanfolyam sikeres elvég­zése mentesít a felvételi vizsga alól. Jelentkezni október 1-ig lehet az is­kola titkárságán (tel.: 46/412-444). * A miskolci Berzeviczy Gergely Ke­reskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskolában a Digital Art Kft. felvételi előkészítőt szervez nyolcadik osztályosok számára ma­tematikából és magyarból. Miskolci tanulóknak szeptember 18-án dél­után 3 órától, vidékieknek pedig szeptember 19-én délután 3-tól ad­nak tájékoztatást. Információt az iskola titkárságán, a 348-899-es te­lefonszámon is lehet kérni. Tanfolyamaj ánlat Miskolc (ÉM) - A miskolci Ifjúsági és Szabadidő Ház ez évben is szá­mos tanfolyamot, szakkört, klub- foglalkozást hirdet. Mozgásművé­szeti képzéseikre már 5 éves kortól várják a jelentkezőket. A kicsik gyermek- és társastáncra iratkoz­hatnak be, a középiskolásokat jazz- tánc oktatásra várják. De többek között lesz baba-mama torna, Cal- lanetics, Aerobic és jóga tanfolyam is. A ház mindezek mellett különfé­le képzőművészeti foglalkozásokat kínál. Ezekre is már óvodás kortól lehet jelentkezni. Hetedik, nyolca­dik osztályosoknak középiskolai rajzelőkészítő indul. A Kondor Béla Képzőművészeti Kör középiskolá­soknak hirdet felvételi előkészítőt. De várják az érdeklődőket fazekas, csipkeverő, kéziszövő, tűzzománc- készítő, folt- és szabó-varró, virág­kötő tanfolyamaikra is. A ház klub­jaiban: a Sakkozók Baráti Körében, a Rádió-elektronikai Klubban, a Régi Rádiót Gyűjtők Miskolci Klub­jában és a Revans ólomkatona ké­szítő klubban is fogadják a bekap­csolódni szándékozókat. Akiket a fotózás vagy a színjátszás érdekel, azoknak is érdemes felkeresni az Ifjúsági és Szabadidő Házat (Mis­kolc, Győri kapu 27.). Bővebb infor­máció a (46) 411-747-es, illetve a 412-508-as telefonszámon kérhető.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom