Észak-Magyarország, 1997. szeptember (53. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-03 / 205. szám

Lili. évfolyam, 205. szám 1997. szeptember 3., szerda MISKOLC ES BORSOD - ABAUJ - ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Starthelyzetben az ózdi kézilabda A világbajnokság miatt csaknem öthónapnyi szü­net után a jövő héten indul az első osztályú férfi kézi­labda bajnokság. Az ózdiak 12-én kezdenek. (11. oldal) Önkéntes újkori „rabszolgák” „Rabszolga vagyok, de ön­ként vállalt rabság ez. Itt legalább van egy lyuk, ahol meghúzhatom magam, még ha mindenki belém is törli a csizmáját.” (7. oldal) Mátyás király Abaújban forgat A drámaíró rendőregyen­ruhát öltött. A rendező rab­ruhába bújt. Badár meg maradt Badár, mindegy, milyen öltözékben (de most éppen csíkosban). (6. oldal) Kormányhatározat; egyesülve lesz pénz A kormány csak abban az eset­ben fogadja el Miskolc pályáza­tát az egészségügyi rekonstruk­ciót szolgáló címzett támoga­tásra, ha a két városi kórházat - a Semmelweiset és a diósgyő­rit - összevonja az önkormány­zat. Mint ismeretes: az önkor­mányzat, az egészségügyi bi­zottság és a Diósgyőri Kórház azt az álláspontot képviseli az éppen lapunk hasábjain kibon­takozott polémiában, hogy nincs szükség a kórházak ösz- szevonására. A hír kapcsán megkérdeztük az érintetteket és az illetékeseket. írásunkat a 2. oldalon olvashatják. Dudariak petíciója a bányáért Budapest (MTI) - Négyszáz duda- ri bányász vonult kedd délelőtt a Parlament elé, hogy nyomatékot adjon a kormányhoz intézett petí­ciójának. A bányászok azt kérik, hogy a második félévben folytat­hassák a termelést, s a szenet az erőmüvek vegyék át tőlük. Ilyen módon egyelőre megmaradna több mint 300 bányász munkahelye. ~ Az Ipari Kereskedelmi és Idegen- forgalmi Minisztériumnak nincs jogi és anyagi eszköze a dudán bányá­szok követelésének teljesítéséhez. Nem tudja arra szorítani a felhasz­nálókat, hogy Dudarról vásárolják a szenet - nyilatkozta Gilyán György, az IKIM közigazgatási államtitkára. Szerinte a jelenlegi piaci körülmé­nyek között az erőművi szén átvéte­lére kevés az esély. Megfelelő megol­dás lehetne viszont egy fűtőerőmű létrehozása. A Bányaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége közle­ményben tiltakozott minden bánya- bezárás ellen, és nem ért egyet a du­dán bánya ellehetetlenítésével. Kényszervágás: tbc-s marhák Békés (MTI) - A napokban 819 te­hén és 124 borjú (valamint a köz­ben világra jövő további borjak) kényszervágása kezdődött meg a Gyulai Húskombinátban; a tbc-s fertőzöttség miatt elrendelt kény­szervágás a héten és a jövő héten is folytatódik. A békési Egyetértés Szarvasmarha-tenyésztő Kft. tarho- ®> tehenészetén valamennyi jószá­got ki kell irtani, miután kiderült, hogy az ország egyik legjelentősebb, fejhasznosítású tehénállománya fertőzött. A jövő hétre felszámolják a teljes szarvasmarha-állományt. í jra jár vonat Pécs és Eszék között Pécs (MTI) - A háborús feszültség Tiatti hatéves kényszerszünet után újra megindult a vasúti forgalom Pécs és a horvátországi Eszék kö­zött. A vasútvonalat kedden helyez­nék ismét üzembe egy különvonat Indításával, amelyet Magyarbóly- ban, a határállomáson rövid ünnep- séggel köszöntöttek, majd a horvát­országi Pélmonostoron és a szlavón ‘óvárosban, Eszéken is ünnepélye­den fogadták a szerelvény utasait, a forgalom újraindításában közremű­ködő magyar és horvát állami szer­ek képviselőit Kupa Mihály; Tök európaiak vagyunk Európa Nap, avagy Zemplén komolyan veszi a saját jövőjét Mezőzombor (ÉM - PT) - A Zempléni Településszövetséget alkotó negyvenegy település önkormányzata fogott össze azért, hogy megrendezze a Zempléni Európa Napot. Az eseményen Európa képviselői, nagykövetei előtt megmutatja Zemplén e régió történelmi, gazdasági, kulturális és termé­szeti értékeit - hangoztatta Ku­pa Mihály, a Zempléni Telepü­lésszövetség elnöke a tegnap délelőtt Bortón megtartott saj­tótájékoztatón. Zemplén települései ugyan nem tartoznak a leggazdagabbak közé, azonban mindent megtesznek azért, hogy kitörhessenek hátrá­nyos helyzetükből. Az Európa Nap szervezése kapcsán is megmutat­kozott: rivalizáló községek és váro­sok képesek jól együttműködni a közös célok érdekében. Zemplén térsége földrajzi fekvésénél fogva Európa közepén fekszik. „Tök eu­rópaiak vagyunk” - fogalmazott az elnök. Az öreg kontinens ez alka­lommal ide látogató polgárai szá­mára nyilvánvalóvá tehető, hogy ez a táj nemcsak a boráról, szőlőjé­ről és idegenforgalmi varázsáról híres. Az itt élő emberek komolyan veszik a saját jövőjüket csakúgy, mint ahogy a térségét és az orszá­gét is. Ez pedig egyet jelent Euró­pa elkövetkezendő sorsával. Ezért rendezik meg szeptember 14-e és 19-e között Zemplénben az Európa Napot. Csatlósné Komáromi Katalin, a rendezvények pr-menedzsere el­mondta, hogy az Európa Nap elő- rendezvényeként szeptember 6-án Rátkán, 12-én Kenézlón és György- tarlón, 13-án pedig Vámosújfalu­ban, Erdőhorvátiban, és Szegilon- gon tartanak különféle rendezvé­nyeket. A rendezvénysorozat szep­tember 14-én válik teljessé, ekkor a Zempléni Településszövetség vala­mennyi önkormányzata bekapcso­lódik az Európa Napba valamilyen program lebonyolításával. Az Euró­pa Nap központi ünnepségét szep­tember 19-én, a Mezőzomborhoz tartozó Bortón rendezik délután két órakor, melyen részt vesznek az Európai Unió tagállamainak képviseletében megjelenő nagykö­vetek is. Bortón 21 hagyományőrző néptánc-, népzenei csoport mintegy négyszáz szereplője szórakoztatja a közönséget. Nem marad el az ilyen­kor szokásos politikai fórum sem. Majd szólővesszőt ültetnek a jelen­lévők. Este kilenc órakor pedig tű­zijátékkal fejeződik be a napi prog­ram. Az Europa Nap utórendezvé­nyeként - várhatóan szeptember 29-én - a CEFTA tagországok kon­ferenciájára kerül sor a Zemplén egyik - egyelőre meg nem nevezett -városában. Kupa Mihály: Zemplén mindent megtesz, hogy kitörhessen Fotó: Puskár Az eladók egyelőre kivárnak Borsodban nem jellemző a külföldiekkel kötött zsebszerződés Magyarországon eddig átlagosan 50-200 ezer forintért adták-vették hektáronként a földet, de a földtörvény mó­dosításának hírére egyes helyeken szinte teljesen leállt a forgalom. Az eladók az árak emelkedésére számítanak. Borsod-Abaúj-Zemplénben eddig pangó kereslet volt a jellemző, újabban viszont a forgalom beindulását tapasz­talják a szakemberek. A földhivatalban például már most meghaladta az adás-vételi forgalom a tavaly októberre elért szintet. Országos tapasztalat szerint az eladást fontolgatók többsége a földtörvény-módosítás hírére kivár, miközben megjelentek a külföldi vevők is, akik a hírek szerint hazai ügyvédek és ingatlanügynökök segédletével igyekeznek a nyugati földárak tizedrészéért terű leteket-szerezni. A zsebszerződések leginkább az ország nyugati részén és a főváros körül köttetnek, de újabban megyénkben is. (Részletek a 3. oldalon.) Fotó: Bujdos Tibor „Kommentár Betebeszétés Bujdos Attila Napvilágot látott a Magyar Közlönyben a jövő évi új címzett támogatások előkészí­téséről szóló kormányhatározat. Ebben a kabinet rögzíti: Miskolc csak akkor szá­míthat a struktúra-átalakítással összekö­tött kórházrekonstrukciós pénzekre '(az országos keret négymilliárd forint), ha az itteni városi és a megyei kórházak összehangolják a szakmai programjukat, illetve ha a miskolci városi kórházak szer­vezeti összevonása megtörténik. A helyzet a következő. Miskolcon a két megyei fenntartású mellett két városi kór­ház is működik (Semmelweis, Diósgyőri). Van, aki szerint ez sok. Akadnak, akik ál­lítják: az ágyszámcsökkentés után pont annyi kórháza és kórházi ágya van Mis- kolcnak, amennyi kell; lehet bizonyos te­vékenységeket összehangolni, de két kór­házból egyet csinálni: ez indokolatlan, s nem is szerepel a város tervei között. Az embernek természetesen lehet véle­ménye erről az ügyről, például az, hogy igenis sok a két kórház, tessék csak bát­ran összevonni. Ez persze laikus megkö­zelítés, pusztán érzelmeken és némi helyismereten alapul. Az „összevonni, vagy sem"-kérdés megválaszolása szak­mai érveket kíván. Akinek ez a dolga, mérlegelje csak az összes körülményt és döntsön: vonjon össze, vagy ellenkező­leg. Ez a döntés az ő döntése lesz, vál­lalnia kell érte a felelősséget. Aki dönt­het, esetünkben a kórházfenntartó: vagy­is a miskolci önkormányzat. Illetve mégsem. A saját határozata értel­mében a kormány egyszerűen átnyúl a miskolci helyhatóság feje fölött, s ez fi­noman szólva sem konvergál az önkor­mányzati önállóság elvével. A megye- székhely önkormányzata három dolgot tehet. Megpróbálhatja határozata meg­mászására bírni a kormányt (például az Alkotmánybírósághoz fordul, vagy poli­tikai lobbyk rábeszélőképességére bízza magát), s ezáltal visszaszerzi az összevo­nás-ügyben a döntés jogát, annak min­den ódiumával. Ha ez nem megy (kevés rá az esély, és az idő: november 14-ig lehet az igényeket bejelenteni a pénzre), lemond a város arról, hogy állami segít­séget kapjon az amúgy tényleg lerob­bant miskolci kórházak rekonstrukciójá­hoz. Illetve beadja a derekát, s ahogy azt a kormány előírta, szépen összevonja a két kórházat a közgyűlés. Az utóbbi esetben még örülhet is a testület, hiszen a kabinet nem diktálta az összes feltételt. Nem írták elő például, hogy mi legyen a neve az összevont intézmény igazgató­jának. S ezért ez se semmi... Cégér a legjobbaknak Budapest (MTI) - A VI. Budapesti Nemzet­közi Borfesztivál célja, hogy a hazai borivási kultúr» megteremtése mellett még jobban megismertesse a világgal a magyar borokat. Ezt Göncz Árpád mondta a borfesztivál keddi megnyitóján a Budai Várban, ahol ezzel egy­idejűleg átadta a Magyar Borok Házát, húsz magyar történelmi borvidék termésének rep­rezentatív bemutatóhelyét. Beszédében rá­mutatott: az utóbbi 4-5 évben lényegesen ja­vult a magyar bortermelés színvonala, s ezzel a magyar borok versenyképessége is nőtt a vi­lágban. Felhívta a figyelmet: az eddiginél na­gyobb gondot kell fordítani a bormarketingre, mert a külföldiek is sokat tesznek azért, hogy saját boraikat el tudják adni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom