Észak-Magyarország, 1997. szeptember (53. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-23 / 222. szám

1QQ7* SsBPKMBBft 23.í Kedd KULTÚRA Észak-MaoyarorszAg / Dalos pedagógusok Telkibánya (ÉM - NZ) - Abarij peremén a festői környezetben létesült régi iskola - innen indult el európai útjára Szepsi Csombor Márton (1595- 1622) neves magyar író és uta;5Ó - adott helyet az Abaúji Pedagógus Vegyes Kar évadnyitó találkozó­jának. Kérési Tibor a fenntartó intézmény, az En­csi Közművelődési Intézményeik nevében megkö­szönte a kórus tagjainak áldozatkész munkáját. A terület dalszerető pedagógusai immár 40 éve mű­velői, teijesztői az énekkultúrának. Az idős alapí­tótagok mellett mind több fiatal is bekapcsolódik munkájukba, Hidasnémetitől Szikszóig 16 telepü­lésről járnak össze a próbákra és a fellépésekre. Sotkó József karnagy, gönci tangír - aki 31 éve ve­zeti a kórust - a múlt év neves eseményeit emelte ki: ’96 december 15-án advent harmadik vasárnap­ján Kassán énekeltek a premontreiek templomá­ban a szlovák és magyar nyelvű, mise között. Az a ritka eset történt, hogy templomban megtapsolták őket. Utána végigénekelték a miisét. Ezt követően a kassai dómban is énekelték a magyar misét. Ugyancsak kiemelkedő szereplésük volt az idén jú­niusban a pedagógus énekmozgalom ötvenedik év­fordulóján Budapesten a Zeneakadémián a Peda­gógus Kórusok Országos Társasága és a Pedagó­gusok Szakszervezete által rendezett találkozón, ahol 1200-an szerepeltek több csoportban. Az Aba­úji Pedagógus Vegyes Kar évadnyitó találkozóján a Pedagógus Szakszervezet megyei vezetősége ne­vében Simon Istvánná ajándékkal köszönte meg Sotkó József karnagy munkáját, aki éppen a peda­gógus kórusok 50. évfordulóján ve tte át munkássá­gáért a Pedagógusok Szakszervezete által alapított kitüntetést, az Eötvös József emlékérem ezüst fo­kozatát. Pokolbéli víg n apok Miskolc (ÉM) - Faludy György 87. születésnapja alkalmából Pokol- béili víg napjaim címmel Szabados Ambrus előadómű­vész rendez irodal­mi estet szeptem­ber 24-én, szerdán este 6 órától a TIT Kazinczy-klubjá- bam (Miskolc, Szé­chenyi u. 14.). A műsorban közre­működik Tóth Bar­nabás. A Faludy György életútját bemutató összeállítás a költő versiéit és önéletraj­zi írásait felhasználva készült. Az állandó belső és külső emigrációban élő költő mindenkor szen­vedélyesen ragaszkodik a magyar nyelvhez. Az európai kultúra hanyatlása miatti aggódása és a humanista kultúra embercentrikus látásmódja mutatkozik meg költészetében. A zoopedagógiáról Miskolc (ÉM) - Az állatkert álkai kínált lehető­ségek a különböző korcsoportok oiktatási rendsze­rében címmel rendez konferenciá t a Miskolc Vá­rosi Vadasparkért Alapítvány a zoopedagógiáról szeptember 26-án, pénteken Miskolcon a Szent Ferenc Kórház csanyiki szanatóriumának szín­háztermében. A program délelőtt 9-kor Kormos Vilmos, a miskolci Polgármesteri Hivatal Közmű­velődési és Oktatási Osztálya vezetőjének meg­nyitójával kezdődik, majd Horváth Ottóné, a vá­rosi közgyűlés Oktatási Bizottsá gának elnöke kö­szönti a megjelenteket. Az első előadást Molnár Attila, a miskolci Vadaspark veezetője tartja, Az állatkertek világa az ezredfordulón címmel. A to­vábbiakban előadást hallgathatnak az érdeklő­dők az élősarkok jelentőségéről, a környezeti ne­velés lehetőségeiről, az iskolai oktatás és a vadas­parkok kapcsolatáról. Szép Ernő-díjak Budapest (MTI) - Életműve elismeréseként és a Hová lett a Rózsa lelke című drámájáért Hubay Miklós; Mohózat című drámakötetéért Spiró György; drámaírói és színházművészeti tevékenysé­ge elismeréseként Tasnádi István részesült az idén Szép Emő-díjban. A magyar dráma napja alkalmá­ból immár 14. alkalommal odaítélt elismeréseket Inkei Péter helyettes államtitkár adta át tegnap a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban. Pogányné Szép Berta - az író Inúga - végrende­letében egy nagyobb összeget a művelődési tárcára hagyott azzal a céllal, hogy minden évben az adott évadban bemutatott vagy nyomtatásban megjelent legjobb magyar dráma szerzőjének, illetve egy élet­mű elismeréseként ítéljék oda a jutalmakat. Inkei Péter a jutalomátadáson elmondta: a Szép Ernő-díjakat először 1984-ben Weöres Sándornak ítélték, aki A kétfejű fenevad című drámájáért nyerte el az elismerést... Három plusz egy zenei bérlet... A King's Singers is vendégszerepei Miskolcon Miskolc (ÉM - DK) - Erich Bergel, Jurij Szi- monov karmesterek, Ránki Dezső zongora- művész, Kováts Kolos énekművész, Wanami Takayosbi hegedűmű­vész... a King’s Singers, a Kassai Fiiharmonikus Zenekar és természete­sen a Miskolci Szimfo­nikus Zenekar... néhány név, akikkel a követke­ző hangversenyévad­ban találkozhatnak a zenebarátok. Az évad­ról Gonda Ferenccel, a Nemzeti Filharmónia Észak-magyarországi Központjának vezetőjé­vel beszélgettünk. ® Látszólag csak három hangversenysorozatunk lesz: a Szezon-, a Népsze­rű- és a Mesterbérlet, eze­ket lehet most igényelni. Karácsony előtt azonban elkezdjük árusítani az el­múlt évben nagy sikert aratott Mozart-sorozat bérleteit is. Bár a sorozat névadója Mozart, de nem­csak Mozart-művek szere­pelnek benne, hanem meg­szólal a kortársak, és az ezt megelőző korok muzsi­kája is. □ Milyen lesz az új évad? Ki tudna emelni, érdekessé­geket, különlegességeket? •Nagyon sok érdekességet tudok mondani. Hadd kezdjem például a King’s Singers együttessel, akik február 22-én mutatkoz­nak be Miskolcon. Bár a műsorfüzet az egyetemet jelöli meg helyszínként, de mégsem megyünk oda. Azért gondoltunk az egye­temre, mert az előzetes felmérés alapján nagy az érdeklődés^ koncert iránt. És azért maradunk mégis a színházban, mert az egyetemi aula aznap ugyan üres, de már ké­szülnek egy kiállításra, és nem szeretném, ha a kö­zönségünknek ládákon kellene átmászkálnia... Érdekesség a filmzenei koncert is. A miskolci ze­nekar az egyik nyári kon­certjén ugyanis filmzené­ket játszott, amit a közön­ség hatalmas lelkesedéssel ünnepelt. Ezt a sikert most hasznosítjuk, ezért tettünk be a Népszerű ze­nei esték sorozatba egy hasonló hangversenyt, ahol Nino Rota, a világhí­rű olasz zeneszerző művei szólalnak meg, Michéle Marvulli vezényletével. Az olasz karmester egyben zongoraművész is, lesz olyan darab, amelyet a zongorától dirigál majd... De az sem akármi, hogy Eric Bergel vezényli majd Verdi Requiemjét. □ Mikor, mivel indul az évad? • Általában október máso­dik hétfőjén kezdődik a hangversenyévad, ez most 13-ra esik. Csajkovszkij- műveket hallhatnak az ér­deklődők a Miskolci Szim­fonikus Zenekar előadásá­ban, Kovács László ve­zényletével. Ez lesz a Sze­zonbérlet első hangverse­nye. A Mesterbérlet októ­ber 27-én, a Népszerű bér­let november 24-én indul. ­□ A Nemzeti Filharmónia közhasznú társasággá ala­kul. Mi változik ezzel? • Igen, ez október elsejé­vel megtörténik. Ez sajnos érinti a közönséget annyiban, hogy a bérlet­árak 20-25 százalékkal megemelkednek. Nálunk is igen keményen érződik az állam fokozatos kivonu­lása a kulturális esemé­nyek rendezéséből, így ne­künk kell megtermelni mindazt az összeget, ami­vel a hangversenyeket megrendezhetjük. A szo­morú az, hogy egy picit na­gyobb ütemben tesznek ki bennünket a piaci viszo­nyoknak, mint ahogy a kö­zönség jövedelme emel­kedne. Sokkal több bevé­telt a közönségtől nem na­gyon remélhetünk, mert ha mi drágán adunk vala­mit, az érdeklődők nem tudják megvásárolni. Az állam mintegy 35-40 szá­zalékkal kíván benne len­ni a támogatásban, tehát 60-65 százalékot kell meg­termelnünk. Ez nagyon je­lentős összeg. A közönség­től mintegy húsz százalé­kot remélünk, a hiányzó összeget szponzoroktól, il­letve pályázatok útján kell előteremtenünk. □ Vannak pályázati esé­lyeik? • Igen, az által, hogy köz­hasznú társaság vagyunk, pályázhatunk. Eddig, költ­ségvetési szervként ezt nem nagyon tehettük meg. De egy évadot arra tervez­ni, hogy kapunk-e pénzt, ez nem könnyű. Pláne úgy, hogy két-három évre terve­zünk előre. Van bennem egy pici aggodalom. De olyan személyeket, együt­teseket hívtunk Miskolcra koncertezni, akik népsze­rűek itt, ezért bízom benne, a zenebarátok fontosnak tartják, hogy megjelenje­nek a hangversenyeken. Doktoravatás Miskolc (ÉM) - Huszti Vilmos nyelvész-klasszi- kafilológust diszdoktorrá fogadja a Miskolci Bölcsész Egyesület. Az ünnepséget ma délután 3 órától tartják az egyesület Vasgyári út 18. szám alatti épületében. Méltató beszédet mond Pé­ter Orsolya kandidátus. Huszti Vilmos székfoglaló előadásában Oláh Miklós pályáját, műveit és miskol­ci kötődéseit ismerteti. Körmendi-est Miskolc (ÉM) - Körmendi Lajos József Attila-díjas költő szerzői estjére várják az érdeklődőket ma, ked­den délután fél 6-ra a TIT Kazinczy-klubjába (Mis­kolc, Széchenyi u. 14.). A Kelet Irodalmi és Társmű­vészeti Alkotóközösség rendezvényén bevezetőt mond Szabó Bogár Imre. Színházlátogatás Miskolc (ÉM) - A buda­pesti Vígszínház október 29-i Svejk-előadásái'a szín­házlátogatást szervez a TIT Miskolci Szervezete. Információ a 354-011-es telefonszámon kérhető. Kolozsvári-tárlat Ózd (ÉM) - Kolozsvári Jó­zsef grafikusművész alko­tásaiból njdlik kiállítás ma délután 4 órakor az ózdi Általános Művelődési Köz­pont galériájában (Ózd, Brassói út. 1.). Az október 27-ig látogatható tárlatot Szentandrássy Béla ajánlja az érdeklődők figyelmébe. Mozgalomban őrzött hagyomány Konferencia a negyedszázados fennállását ünneplő táncházmozgalomról A negyedszázados táncházmozgalmat bemutató kiállítást is lát­hatták az érdeklődők A szerző felvétele Dobos Klára Budapest (ÉM) - Hogy a szór­vány magyarság életében mi­lyen szerepet játszik a tánc­ház, az (torokszorítóan) ki­derült a közelmúltban a bu­dapesti Almássy téri Sza­badidőközpontban megtar­tott 25 éves a táncház című nemzetközi konferencián. Vi­szont, hogy a mai Magyaror­szágon mit jelent a negyed- százados mozgalom, arra nem sikerült egyértelmű vá­laszt találni...- Azoknak a svájci fiataloknak, akiket szüleik a magyar nyelvvel megajándékoznak, szükségük van a táncházra, hiszen ezzel a gyöke­reiket kapják vissza - mondta Bartha Sándor, aki gyermekként került el hazájából, ám tudatosan magával vitte ezt a kultúrát. ’82 szeptemberében egy müncheni és egy nürnbergi magyar zenésszel megalakították a Pendely együt­test, egy évvel később már tán­cházat tartottak Zürichben. A programokra természetesen nem­csak magyar kötődésűek járnak, de sok svájcit, franciát, németet is „megtanított” már a tánc magya­rul. És ahogy Svájcban, úgy Né­metországban, sőt, Amerikában is vannak magyar táncházak. New Yorkban, Kaliforniában, Torontó­ban, Chicagóban. Bár ahogy Drei- sziger Kálmántól hallottuk, az amerikaiakhoz nem áll túl közel a magyar néptánc, hiszen ők nehe­zen szakadnak ki a rögzített motí­vumsorrend biztonságából... Per­sze kivételek akadnak. Itt van mindjárt Sue, egy amerikai lány, aki hozzászólásában elmesélte, hét éve lakik itt, a táncház és a népzene miatt utazott Magyaror­szágra. A Los Angeles-i egyetem tánc-néprajz szakát elvégezve jött a „szent országba”, ahol megtalál­hatja, amit tanult. Véleménye szerint van még itt is, meg a kör­nyéken, Erdélyben, a Felvidéken mit gyűjteni... „Erdélyország” Richtarcsik Mihály felvidéki nép­zenész megerősítette, hogy na­gyon gazdag a felvidéki kultúra is. Aztán egy meglehetősen érzékel­hető, de ki nem nagyon mondott problémáról szólt: - Ä Felvidékről azt látom, hogy Magyarországon újabb hagyománykultúra alakul ki, ami erdélyi gyökereztetésű, és majdnem minden mást lesöpör az asztalról. Azt szeretnénk, ha a mi­énk is ugyanolyan részévé válna az egész magyar nyelvközösség­nek. Mi most nagyon rossz hely­zetben vagyunk. Á Csemadok ta­valy egy fillér támogatást nem ka­pott, és idén Gombaszög is bezár­ta kapuit. Ismerve a „csereajánla­tot”, nem is várhatunk semmi jót. De az anyaország segíthet például azzal, hogy jobban bekapcsolja a kint élő csoportokat a különféle fesztiválokba... Azt meg Agócs Gergely népze­nész mondta, ő már régóta „dolgo­zik” azon, hogy a gömöri táncok is a táncházi „étlapra kerüljenek”... A gyűjtés külön pontot jelentett a táncházmozgalom jövőjéről szóló kerekasztal-beszélgetésben. Töb­ben gondolták úgy, hogy leállt a néptánckutatás, azzal az indoklás­sal, hogy „már nincs mit gyűjteni, meghaltak, akik nagyon tudtak...” 400 000 méternyi zene Nagyjából azonban megegyeztek abban, hogy még 15-20 évig bizto­san érdemes ezzel foglalkozni. De hogy pontosan kinek, abban vol­tak viták. Sokan „mutogattak” a Zenetudományi Intézet munka­társára, aki viszont elmondta, kö­zel 400 ezer méter filmjük van, rengeteg videoszalag, hangszalag, ezeket folyamatosan dolgozzák fel. Tudják, nagy igény van rá, hogy közreadják az anyagot, de úgy gondolják, ez értékelés, elem­zés nélkül a tudást nem fogják szolgálni. Viszont kimehetnek te­repre a fiatalok, hogy gyorsabban felhasználható anyag birtokába jussanak... Már nem „ellenállók” Agócs Gergely vetette fel, hogy a táncháznak régen - kimondva-ki- mondatlanul - valamiféle politi­kai töltete volt. Ma akik csinálják, borzasztóan ügyelnek rá, hogy ne akaszthassanak a mozgalomra politikai plecsnit. De ez azt is je­lenti, hogy most újból ki kell talál­ni a mozgalmat. Vagyis először is olyanfajta emberi nyitottságra kell nevelni a gyerekeket, hogy el­fogadják: ez jó. („Ami jó, az jó” - véli Sue). Ehhez azonban jó peda­gógusok kellenek, ám Halmos Bé­la szerint nem megoldott a tánc- házvezető-képzés. Nehezíti a helyzetet, hogy rá­adásul mint nemzet, mint közös­ség ma nem annyira magyarok, hanem amerikaiak akarunk len­ni. Ma két vezéreszme van: a fo­gyasztás és a kényelem. A tánc­ház pedig nem a fogyasztást szol­gálja, ott aktív résztvevőnek kell lenni... - mondta Tímár Sándor, akinek mondatai szolgáltak mot­tóként a rendezvényhez: „Ez a mozgalom, ha keresztbe vetett lábbal ülnénk, akkor is haladna tovább. Természeti jelenség. Olyan iszonyatos életerő feszül benne, hogy a legkeményebb beto­non is áttör.” Ebben bízik Vitányi Iván is, bár ő ifjú néptáncos korában azt kép­zelte, mire 70 éves lesz, minden magyar táncolja a székit, a rádió­ból magyar népzene ömlik, ezen épül Mozart meg Beethoven. De - bál- a mozgalom él -, ezt az álmot most nem tápláljuk...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom