Észak-Magyarország, 1997. szeptember (53. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-23 / 222. szám

1997. Sziptimber 23», KiddMEGYEI KÖRKÉP Ésxak-MaoyahoksxAo 3 KOMMENTÁR Napirend előtt Cörömbölyi László Ha a miniszterelnök napirend előtt kér szót a parlamentben, annak mindig különös je­lentősége van. Vagy fontos bejelentést tesz, vagy nemzetközi megbeszélésekről tájékoz­tat, vagy egy hosszabb időszak kormányzati munkájáról ad áttekintést - s olykor előfor­dul, hogy valamely konkrét ügyet tesz szóvá. Nehezen dönthető el, hogy tegnap mely esetnek lehettünk tanúi. Horn Gyula ugyanis részletesen elemezte a kormány kisebbségi politikáját, különös tekintettel a Szlovákiá­ban és Romániában élő magyarok helyzeté­re, eljutva a végső megállapításig: maga a kormány a garancia arra, hogy ez a politika a továbbiakban sem változik, s megmarad azon az egyetlen helyes úton, amivel az utóbbi három évben sikerült az ország szá­mára nemzetközi elismerést kivívni. Az el­lenzéki frakcióvezetők reagálásaiból termé­szetesen kiderült, hogy azért ez a politika másként is értékelhető - de ezen valóban nincs mit csodálkoznunk, ismét tette a dolgát mindenki. /4 kívülállónak azonban az volt az érzése, hogy a miniszterelnöki beszédnek valójában mégsem a kisebbségi politika áttekintése volt a célja - sokkal inkább Orbán Viktor közel­múltbeli, erdélyi megnyilatkozásának heves bírálata. Hangsúlyozva: nem helyes, ha a ki­sebbségi magyarság ügyét valaki szűk párt- politikai érdekek, kampánycélok szolgálatá­ba állítja. Amint arról a sajtó beszámolt: Or­bán egy nyilatkozatában elmarasztalta a ma­gyar kormányt azért, mert szerinte nem kellő határozottsággal támogatja a romániai ma­gyarok autonómiatörekvéseit. Hogy helyesen tette-e vagy sem, nyilván lehet vitatni - erről szól a politika. De azért azt világosan látnunk kell, hogy ha ez a vita napirend előtt kap helyet a par­lament legnézettebb, hétfő délutáni ülésének kezdetén - az nem más, mint a konfliktus pártpolitikai érdekek szolgálatába állítása: hi­szen alkalom nyílik ezáltal arra, hogy a köz­vélemény-kutatók szerint erős ellenfélnek mutatkozó Fidesz-MPP elnökéről mondjunk a képernyők előtt ülő választópolgároknak néhány keresetlen szót. Immár magánkézben a hűtőház A miskolci cég magánosításával lezárult a magyar élelmiszeripar privatizációja Miskolc (EM - ME) - A Miskol­ci Hűtőipari Vállalat 1992 jú­niusában alakult részvénytár­sasággá. Az azóta eltelt öt év alatt a vagyonkezelő szervezet több alkalommal hirdette meg eladásra a céget, ám annak el­lenére, hogy érdeklődés volt - 1993-ban például egy amerikai ajánlat - konkrét szerződés mind ez idáig nem született. A legutóbbi pályázat azonban, amelyről szeptember 10-i ülé­sén döntött az ÁPV Rt. Igazga­tósága, sikerrel zárult. A rész­vénytársaság egy direkt erre a célra alakult konzorcium többségi tulajdonába került.- A szakmai és pénzügyi befekte­tőkből, mezőgazdasági termelők­ből, a dolgozókból és a menedzs­mentből álló konzorcium héttagú- tudtuk meg Orosz Istvántól, az rt. frissen megválasztott elnök­vezérigazgatójától, aki korábban is a cég első embere volt. - Ezek: a hajdúszoboszlói székhelyű Kö- sely Mezőgazdasági Rt., a hol­land Improver Frozen Foods BV, a borsodsziráki Bartók Béla Me­zőgazdasági Vagyonkezelői Kft., Új tulajdonosai: szakmai és pénzügyi befektetők, termelők Fotó: V.J. a Miskolci Sütőipari Kft., a Mis­kolci Hűtőipari Dolgozók Befek­tetési Szövetkezete, a REG-Fi- nance Kft. és a Szega Bt. A társaság tulajdonosi szerke­zete a privatizáció után tehát a következőképpen alakul: 60,57 százalék birtokosa a szóbanforgó konzorcium, 10 százalék ÁPV Rt. tulajdon - amit a későbbiekben megvételre felajánlanak a dolgo­zóknak - mintegy 15 százalék az önkormányzat részesedése, 1,2 százalék kisbefektetői kézben van, a fennmaradó rész fölött pe­dig a Kereskedelmi és Hitelbank rendelkezik. A rendkívüli közgyűlésen 100 millió forintos tőkeemelésről dön­töttek, így a társaság jegyzett tő­kéje 622 millió forintra emelke­dett. A tőkeemelés célja, mint ki­derült, a korábban felvett hitel törlesztése, tehát fejlesztés - ami­re egyébként szükség lenne - eb­ből az összegből nem valósítható meg. Ennek kapcsán az elnök ve­zérigazgató kifejtette, a hűtőház a jelenlegi technológiával is képes a megfelelő színvonalú termelésre. Megtudtuk azt is, hogy a kon­zorcium szerződésben vállalta: a jelenlegi átlagos létszámot - ami 540 főt jelent - az elkövetkezendő három évben évente maximum 10-10 százalékkal csökkenti. Máté Tibor, az ÁPV Rt. portfó- lió igazgatója kiemelte, ezzel a tranzakcióval lezárult a magyar élelmiszeripar privatizációja, leg­alábbis, ami a többségi magánosí­tást illeti. Széchenyi- ösztöndíj ások Miskolc (ÉM) - Lezárult a Széchenyi Pro­fesszori Ösztöndíjpályázat második fordulója. Megyénkben az élettelen természettudományok és műszaki tudományok kategóriájában Baranyi Lász­ló Miskolci Egyetem (ME), Cser László (Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány), Demendi Zoltán (ME), Galántai Aurél (ME), Kundrák János (ME), Nagy Tibor (ME), Raisz Iván (ME), Szabó Imre (ME), Szabó Ottó (ME), Szigeti Jenő (ME), Szűcs István (ME), Takács Gábor (ME), Tihanyi László (ME), Török Imre (ME), Tóth László (Bay Zoltán Al­kalmazott Kutatási Alapítvány), Woperáné Seródi Ágnes (ME); társadalomtudományok kategóriájá­ban pedig Bán István (ME) és Petneki Áron (ME) nyerték el az ösztöndíjat. „Nem örömteli esemény” Még nyomoznak az árvízi emlékmű ügyében a választási kampányban veszik elő a föld-, tágab- ban a magyar agrárium ügyét. A földkérdést komplexen kellene kezel­ni: az Európai Unióhoz va­ló csatlakozásunk feltéte­leinek kidolgozása után „helyzetbe” kellene hozni a magyar termelőket. A nem eszerint alakuló gyakorlat „politikai hazardírozás” - mondta az alelnök. Az országos választmá­nyi ülése előtt az ASZ-NAP kikéri a megyei választmá­nyok véleményét: mely po­litikai erővel kössenek vá­lasztási együttműködést. Kisebb pártok jöhetnek szóba, de alapvetően önálló erőként készülnek a jövő évi választásokra. A bor- sod-abaúj-zempléni vá­lasztmány e kérdésben lap­zártánkig nem fejtette ki a véleményét. Döntöttek vi­szont az elnökség összetét­eléről. A párt megyei elnö­ke Nedea Ede, alelnöke Si- monovics József lett. Az el­nökség tagjai: Bók László, Sukovich László és Mak- ranczi István. Energiatakarékos fűtés iskoláknak Miskolc (ÉM - FL) - A város vezetése 1996-ban holland, német és len­gyel partnereidre! közö- s®ö energiahatékonysá- Programokkal sikere­sen pályázott a PHARE es a PSO ’95 pályázati források elnyeréséért. A programokat tegnap elelőtt Kobold Tamás Polgármester és mun- határsai ismertették. dobold Tamás polgármes- fer elmondta, az Energia­gazdálkodás középületek­en és a helyi közösség ^hergiatudatossága elne- ezésű projekt egyike az “Urópai Unió által finan- zirozott „Városi és régió­ra ls Energiahatékonysági ogram” projektjeinek. Az energiagazdálkodás­ra vonatkozó projekt kere­tében két miskolci iskolá­ban - a Kilián György Gimnáziumban és az And- rássy György Műszaki Kö­zépiskolában - korszerűsí­tik az elavult, rossz hatás­fokú fűtési rendszert. A projekt teljes költségveté­se 82 500 ECU, ebből tá­mogatás 67 000 ECU. A másik pályázat az „Energiahatékonysági De­monstrációs Program” le­bonyolításához a holland kormány PSO ’95 program­ja nyújt anyagi támogatást. Ennek célja korszerű hol­land berendezések felhasz­nálásával a kiválasztott in­tézmények fűtési rendsze­reinek korszerűsítése, to­vábbá magyar és holland vállalkozók közötti együtt­működés kialakítása Mivel a miskolci önkor­mányzat anyagi lehetősé­gei nem tették lehetővé, hogy az előző projekt költ­ségvetéséhez több saját forrással járuljon hozzá, ezért ezt a programot ki­dolgozva és eredményesen pályázva sikerült az in­tézmények teljes fűtési rendszerének felújításá­hoz és korszerűsítéséhez szükséges fedezetet előte­remteni. Az ebbe bevont intézmé­nyek: Kilián Gimnázium, Ándrássy Műszaki Közép­iskola, Ady Általános Isko­la. A projekt teljes költség- vetése 502 836 holland fo­rint, ebből a PSO ’95 hoz­zájárulás 208 346, Miskolc önrésze pedig 294 510 hol­land forint értéknek felel meg. Hazatért a kisfiú Miskolc (ÉM) - Mint ar­ról korábban hírt adtunk: péntek délután eltűnt egy miskolci kisfiú. A miskolci rendőrkapitányságon teg­nap édesapja jelentette be a kisfiú szerencsés haza­tértét. Távozása okáról, időközbeni tartózkodási helyéről nem sikerült in­formációkat szereznünk. Égett a szárító Lak (ÉM) - Tegnap dél­után fél öt előtt Lakra ri­asztották a barcikai, szendrői és a miskolci tűz­oltókat. Mint kiderült, egy terményszárító égett a benne lévő napraforgóval együtt. A tüzet lapzártán­kig eloltották, keletkezésé­nek okát és a kár értékét tovább vizsgálják Miskolc (EM - ND) - Kérjük a miskolciakat, hogy ezt az emlékmű­vet őrizzék, és ne kárté­kony kezekkel nyúlja­nak hozzá - hangoztat­ta köszöntőjében Ko­bold Tamás, Miskolc polgármestere azon az ünnepségen, amelyen újra felavatták és - négy felekezet által - felszentelték a kalan­dos utat bejárt árvízi domborművet. A pol­gármester hozzátette: ez az esemény nem örömteli. Mint arról lapunk hasáb­jain is beszámoltunk: a bronz domborművet au­gusztus végén - akkor még - ismeretlen tettesek ellopták, és az egyik mis­kolci MÉH-telepen értéke­sítették. A polgármesteri hivatal 100 ezer forintot ajánlott fel a nyomraveze­tőnek. Az 1 millió 200 ezer forintot érő dombormúvet pár nap múlva - telefonos bejelentés alapján - meg­találták, ám kiderült: a „becsületes” megtaláló a tolvajok cinkosa. Az 1878- as árvíz emlékére készí­tett, két részből álló alko­tást a tolvajok, előbb le-, majd szétszerelték. A meg­talált dombormúvet a Di­ósgyőri Öntöde Munkás Kft.-jének gépészeti üze­mében állították helyre - ingyen. Mint azt Sipos István­tól, a kft. ügyvezető igaz­gatójától megtudtuk: 10 ember 300 órát dolgozott az alkotás „restaurálá­sán”. Először eltávolítot­ták a műről a port, az oxidréteget és a régi fes­tést, majd - mivel a dom­bormű elhajlott - kiegye­nesítették, összecsavaroz­ták, a lefeszítés során ke­letkezett repedéseket meg­hegesztették, speciális fel­erősítést szereltek rá, ezt követően pedig esztétikai­lag is helyrehozták, azaz: vegyszeres kezeléssel visszaadták eredeti bronz színét. Az ügyben a Miskolci Rendőrkapitányság vizs­gálati osztályán jelenleg is tart a nyomozás. Farkas József alezredes, az osz­tály vezetője lapunknak elmondta: jelenleg egy gyanúsított előzetes letar­tóztatásban van, ám több, az ügyben érintett személy felelősségét is vizsgálja a rendőrség. A tolvajokra a jelenlegi jogszabályok sze­rint 5 évig terjedő szabad­ságvesztés szabható ki. Az osztály nagy erőkkel foly­tatja tovább a nyomozást, és szeretnék, ha a jövő hó­nap elején már az ügyész hozzákezdhetne a vádirat megírásához - tette hozzá az alezredes. „Oroszlánok” ajándék pumpája Két automata infúziós pumpát adott át tegnap a Miskolci Lions Klub nevében az ex-, illetve jelenlegi elnök - Sarkadi Sándor és Kovács Péter (képünk jobb oldalán) - a miskolci Semmelweis Kórház fertőző osztálya számára. Elmondták: a félmillió forint értékű eszközöket a Miskolci Nemzeti Színház Kamaraszínhá­zában tavaly rendezett jótékonysági gálaest bevételéből vásárolták. Magyar Ta­más osztályvezető főorvostól tudjuk: a készülékeket az osztály gyermekbetegei­nek kezelésére használják majd, akiknél különösen fontos, hogy az infúzióval adagolt gyógyszerek egyenletesen kerüljenek a szervezetbe, fenntartva az egyenletes vérszintet. Eddig egyetlen ilyen automata pumpájuk volt, amellyel mind a túl-, mind az aluladagolás elkerülhető. Az ajándékadók ígéretet tettek arra, hogy az idén is szerveznek jótékonysági előadást, amelynek bevételét ha­sonló célra fordítják majd. Fotó: Farkas Maya Miskolc (ÉM - BA) - Mi­nél nagyobb részvételre szólít az Agrárszövet- Seg - Nemzeti Agrár­párt (ASZ-NAP) a közel­gő népszavazáson. A Párt a NATO-csatlako- zas ügyében „igenre” buzdít, a földkérdésben viszont mind a kormá­nyétól, mind az ellenzé­kétől különbözik a szer­vezet véleménye. ®rről tegnap este esett ®?á> az ASZ megyei tiszt­újító ülése szünetében tar­Agrárszövetség: egy nem, két igen Egyedül készül a jövő évi választásokra a Nemzeti Agrárpárt tott sajtótájékoztatón. A párt országos ügyvezető alelnöke, Májer Bertalan elmondta: a szövetség kéri a választókat, hogy egyér­telműen megfogalmazott kérdések esetén mondja­nak nemet a külföldi ma­gán- és jogi személyek földvásárlására, de tegyék lehetővé, hogy a magyar mezőgazdasági szövetke­zetek termőföldet vehesse­nek. Az alelnök bírálta a szerinte a rendszerváltás óta folytatott gyakorlatot, hogy politikai kérdésként,

Next

/
Oldalképek
Tartalom