Észak-Magyarország, 1997. szeptember (53. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-22 / 221. szám

1997. Siiptimh» 22», Hirrt ____________________________ ITT-HON________________________ Esxak-Mac-yarorszag 5 □ V ÁROSHÁZI HÉREK Útjavítás a gáz miatt Szikszó (ÉM) - A gázbe­vezetés miatt keletkezett út- és járdahibák javítá­sát kezdik meg a napok­ban Szikszón. A város ut­cáinak körülbelül 70 szá­zalékát érintő javítások­ra közel 10 millió forintot fordít a város. A munká­latokat a Miskolci Út­építő Kft. végzi. A tervek szerint még a tél beállta előtt befejezik a reparálást. Uj tantervek - valamikor Encs (ÉM) - Korszerűsí­tik és bővítik az Encsi Szakmunkásképző Isko­lát - eiTŐl is döntött a vá­ros képviselő-testülete a legutóbbi ülésén. A tervek szerint a főépületet felújí­tanák, illetve osztály- és műhelytermeket építené­nek. Az átalakítások kez­detének dátumáról, valamint az erre a célra fordít­ható összegről még nem döntöttek a városatyák, ám az biztos: a következő évi költségvetési keretek kialakításánál már számolnak a szakmunkáskép­zőn végezendő munkálatokkal. Az ülésen elhang­zott javaslat szerint a szükséges anyagiakat ala­pítványi összegek és a szakképzési alap felhaszná­lásával teremtenék elő. Magyargéresiek látogatása Encsen Az encsi református gyülekezetből negyvenötén 1996 nyarán három napot Erdélyben töltöttek. Magyargéresi vendéglátóikat augusztus végén pe­dig ők fogadták Encsen. Erdélyi és itthoni élmé­nyeikről Szabó Sándorné encsi olvasónk számolt be lapunknak. Az encsi gyülekezeti tagok a Magyar Reformá­tusok III. Világtalálkozójára utaztak az elmúlt év­ben Erdélybe. Voltak Nagykárolyban, Kolozsvá­ron, Nagyváradon, részt vettek az istentisztelete­ken, a találkozó kapcsán rendezett szoboravatáso­kon. Magyargéresen két éjszakát töltöttek, szál­lást és vacsorát helyi családoknál kaptak. A ma­gyargéresiek testvéri szeretettel fogadták őket - íija Szabó Sándorné. Szinte az egész falu meg­mozdult a fogadásukra. Ez év augusztus 30-án és 31-én pedig az encsiek viszonozták a magyargére­siek vendéglátását. Szombaton Vizsolyba, Göncre és Boldogkőváraljára látogattak el, ahol megis­mertették velük Károli Gáspár, a bibliafordító, va­lamint a vizsolyi és a gönci templom történetét. Vasárnap istentisztelet és úrvacsora osztás után szeretetvendégséget rendeztek, amelyen a géresi fiatalok és az idősebbek közös műsort adtak. Az encsi gyülekezet reméli, a két település lakói kö­zötti kapcsolattartás ezzel a látgatással nem ért véget. • Ötéves a forrói Autóbázis. A jubileumi évben kedvezményes műszaki vizsgadíjakkal váiják az érdeklődőket: a személygépjárműveket az eddigi 5000 forint helyett 4500 forintért, a személygép­jármű-utánfutókat 4000 forint helyett 3000 forin­tért vizsgáztatják. Az akció - a tervek szerint - az év végéig tart. A kisteherautókat továbbra is 5700 forintért vizsgáztatják. Az árak az áfát tartalmaz­zák. Érdeklődni Forrón a Fő út 188. szám alatt le­ket, telefonon a 46/386-386-os vagy a 387-045-ös számon adnak felvilágosítást. „Aranyos” lett a szikszói tanító néni Benkő Györgyné: A munkám nekem egész életemben szerelmem volt... Halmos Ildikó Szikszó (ÉM) - Benkő Györgyné, Ildi néni negyven éve kapott tanítói diplomát a sá­rospataki református tanítóképzőben. Aranydiplomáját a most végzettekkel jú­liusban vette át a Comenius Tanítóképző Főiskolán. - Szigorú tanár voltam, de csak azért, mert szerettem a gyerekeket. Tanítani akartam őket - mondja.- Édesapám jogász volt, anyám otthon nevelt engem, egyetlen gyermeküket. Nyugodtan töl­töttem a gyermekkoromat Mezőkovácsházán. Tizenéves koromban Sárospatakra került a család, oda jártam nyolcosztályos gimnázium­ba. Nagyszerű tanáraim voltak, rengeteget kö­szönhetek nekik... Persze akkor még a lányok csak magántanulók lehettek. Nem is voltunk csak huszonketten. Bejártunk az órákra, de külön kellett vizsgáznunk - emlékszik vissza. Aztán, amikor hetedikes lett kitört a hábo­rú, egy időre megszakadt az oktatás. így 1946- ban leérettségizett. >- Mindenképpen pedagógus akartam lenni, Pestre készültem tanulni. De anyagilag nem álltunk olyan jól, ezért apám azt javasolta, egyelőre menjek a pataki tanítóképzőbe, aztán majd meglátjuk. Ahogy megkaptam a diplo­mámat, rögtön állásba mentem, kollégiumi fel­ügyelőtanár lettem. Micsoda évek voltak azok! A kollégium bent volt a várban, én Lorántfíy Zsuzsanna egykori szobájában laktam. A vár­ban működött az úgynevezett szabad művelő­dési iskola, ott is dolgoztam. A férjemmel is Benkő Györgyné 40 éve kapott tanítói dip­lomát Fotó: Dobos Klára Patakon ismerkedtem meg, hétvégeken nép­táncdélutánokat rendeztünk a vár termeiben, az volt a szórakozás! A pataki évek után az államosításkor Ha­lászhomok tanyára került.- Ott aztán megismertem a zsellérek nyo­morát. A kis tanyasi házakban előfordult, hogy négy család lakott egy szobában. Nem volt könnyű, de akkorra mái' megszerettem a tanítást, és a diákok közül főleg a legkisebb korosztályt. \ Később elbúcsúzott a Bodrogholtág-melléki világtól, elhívták Hercegkútra.- Férjhez mentem, a férjem Miskolcon volt állásban, a szüleim Patakon éltek. Utaztam ide-oda. Szerettem volna én is Miskolcon dol­gozni, de nem sikerült. Végül a férjemmel együtt Novajidrányban kötöttünk ki. Én, a városi lány, aki azt sem tudtam, mi az az őszi, téli búza?! De belejöttem a gazdálkodásba is. Öt évre abbahagytam a tanítást, egymás után született két lányunk. Még gratuláltak is, hogy két év alatt teljesítettük a „hároméves tenet”! Persze aztán Novajidrányban is taní­tottam addig, amíg a férjem Szikszóra nem ke­rült esperesnek. Azóta is itt vagyunk, van két lányaink, egy fiunk és öt unokánk. Nyugdíjas­ként is maradtunk a városban. Ha kimegyek az utcára, tízen köszönnek. Szinte minden ge­nerációból kerültek ki a kezem alól, mivel nyugdíj után is évekre visszahívtak az iskolá­ba, tanítottam gimnáziumban is. Szigorú ta­nár voltam, de csak azért, mert szerettem a gyerekeket. Tanítani akartam őket. Amikor megalakult a gyermek- és ifjúságvé­delem, rögtön bekapcsolódott a munkába. Még ma is dolgozik, társadalmi pártfogóként be­szélget a veszélyeztetett fiatalokkal.- Ma is mozgalmas életet élünk a férjem­mel, soha nem akarom kiejteni azt a számon, hogy valami nehezemre esik, vagy azt, hogy unatkozom. Úgy érzem, mindvégig Isten veze­tett minket. Voltak akadályok, de minden mégis olyan könnyen ment... EZT LÁTNI KELL! pig 7’ Gyöngybaglyok a toronyból a toronyba A veszélyeztetett fajoknak - védelmük érdekében - esetenként költözniük is kell Felsővadász (ÉM) - A felsővadászi római ka­tolikus templom tor­nyán felújítási munká­latokat végeztek. A to­rony elkészült, azonban a munka a tervezettnél egy kicsit később kez­dődött annak érdeké­ben, hogy a kupolában élő gyöngybagolypár fi­ókáit ne viselje meg túl­zottan a „zaklatás”. A rendkívül hideg tél töre­dékére zsugorította az észak-magyarországi régi­óban élő gyöngybagolyállo­mányt. így minden szapo­rodó pár különös jelentő­séggel bír a veszélyeztetett hazai gyöngybagolynépes­ség fennmaradásában. A fokozottan védett madarak jelentős része épületekben, gyakran templomtornyok­ban szaporodik. Adottsága­ik miatt ezek a helyek igen alkalmas erre a célra, ám veszélyesek is lehetnek. Egyetlen kilincsfordítás, amellyel esetleg elzáiják a baglyok berepülőnyílását, egész családok pusztulását okozhatja. Gyakran veszé­lyezteti a fészkelő párok si­kerét az épületek átépíté­se, renoválása is, amit ál­talában a szaporodási idő­szakban kezdenek meg. A védelem ekkor csak közö­sen szervezett munkával, az épületek kezelőinek és a természetvédelem szakem­bereinek összefogásával le­het eredményes. Egy ilyen sikeres termé­szetvédelmi akció ért vé­get a közelmúltban Felső­vadászon. A római katoli­kus templom tornyának javítási munkálatait egy időre el kellett halasztani, hogy az ott fészkelő gyöngybagolypár fiókái né­mileg megerősödjenek. Amikor ez megtörtént, biz­tonságos helyre kerültek, ahol egy hétig mestersége­sen táplálták őket. Időköz­ben befejeződtek a kupola­részen folytatott munkála­tok, a fiókák visszakerült­ek otthonukba. A bagoly­szülők azonnal elfogadták és táplálni kezdték a köz­ben jócskán felcseperedett csemetéiket, számolt be la­punknak Boldogh Sándor, az Aggteleki Nemzeti Park munkatársa. A kis gyöngy­baglyok lassan önállóvá válnak. A templomtorony... ...és lakói, a gyöngybaglyok FALURÓL FALURA ,x<’f ■'<: 'S,. .V llpll iMÉl Nincsenek munka nélkül Ináncs - Mintegy 50 közhasznú munkást foglalkoztat az ináncsi önkormányzat április 8-tól. Az önkormányzat a Megyei Területfej­lesztési * Tanácshoz adott be pályázatot a településen lévő csapa­dékelvezető rendszer építésére, felújítására, járdák kialakítására, önkormányzati utak szélesítésére. Az el­nyert 7 millió forinthoz 2,5 millió forint önerőt biztosítottak. így min-' den munkanélkülit - a tervek szerint novem­ber 30-ig - foglalkoz­tatni tudnak - kaptuk az információt Kiss Pé­tertől, Ináncs polgár- mesterétől. HÍDVÉGARDÓ Újítanák a kúriát - A Gedeon- kúria belső felújításának befejezé­sére nyújt be pályázatot - a ter­vek szerint - Hídvégardó önkor­mányzata a B.-A.-Z. Megyei Terü­letfejlesztési Tanácshoz. A támo­gatásból alakítanák ki a vizes­blokkot, kicserélnék, illetve meg­javítanák a nyílászárókat, megol­danák a gázfűtést, elvégeznék a villanyszerelési, burkolási mun­kálatokat, a festést és a mázolást. A kész épület információs köz­pontként, illetve közösségi ház­ként működne, ahol könyvtárat, kiállítótermet is berendeznének - tájékoztatta lapunkat Matusz Ta­más, Hídvégardó polgármestere. GAGYVENDÉGI Turisztikai találkozó - Kistér­ségi fejlesztő szervezetek falusi turisztikai találkozóját rendezik meg október 9-10-11-én Gagyven- dégiben. A találkozón a falusi tu­rizmus fejlesztésével foglalkozó szakemberek, önkormányzati és civil szervezetek hazai és határon túli képviselői vesznek részt - ha­misítatlan falusi környezetben. Lehetőségük nyílik tapasztalat- cserére, a téma kulcskérdésetek megvitatására, utazási irodákkal való kapcsolatfelvételre, egymás turisztikai kínálatának és gaszt­ronómiai specialitásaik megisme­résére. A résztvevők kirándulóso­kon megismerhetik többek között a találkozónak otthont adó Csere­hát turisztikai értékeit, azok hasznosítási lehetőségeit. FELSŐDOBSZA Oktatási támogatás - Ingye­nes tankönyvcsomagot vehetett át mintegy száz felsődobszai ál­talános iskolás az önkormányzat jóvoltából. A középiskolások és a felsőoktatási intézményben ta­nuló ötven dobszai fiatal pedig 4000 forintos tanévkezdési támo­gatásban részesült, Az elmúlt év­hez hasonlóan az általános isko­lások ingyenes tízórait is kapnak - kaptuk a tájékoztatást Sivák Imrétől, Felsődobsza polgármes­terétől.

Next

/
Oldalképek
Tartalom