Észak-Magyarország, 1997. szeptember (53. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-17 / 217. szám

1997. SztCTtMBKR 17., SXIRDA A MEGYÉBŐL JELENTJÜK Észak-MagyarorszAg KOMMENTÁR Negyven Buidos Attila Módosult a KRESZ: ezután lakott területen harmincas, országúton negyvenes tempóval hajthatnak át az autósok a vasúti keresztező­désen. Hétfőtől akár harmincezer forintom is bánhatja, ha megszegem ezt a szabályt. Szeretném megjegyezni: a lassabb haladás kö­telmére egyetlen kereszteződésben sem hívja fel jelzőtábla a figyelmet. A KRESZ-t nekem enélkíil is tudni illik - mondja a táblaelhelyező hivatal, amely persze - velem ellentétben - nem büntethető hétfőtől a korlátozó táblák hi­ányáért. Várnak az érintett minisztériumok végrehajtási utasítására: hová rakják majd a táblát, már ha rakják egyáltalán. Nem mennék most bele abba, hogy miért kell egy országban kétféle törvénynek lenni: egynek a magánemberekre, egynek a hivata­lokra. Azt azonban nem állhatom meg szó nélkül, hogy a hatóságok mindenféle kínos helyzeteknek tesznek ki. Elgondolom, amint egy rendőremberrel közös nevezőre próbá­lunk jutni a KRESZ értelmezését illetően, mi­után áthajtottam a kereszteződésen: szerin­tem az áthaladás a sínen való átzötykölődés rövid szakaszára korlátozódik. Lehet, hogy ő ezt másként látja: korábban kellett volna las­sítanom. Kinek lesz igazai1 Nyilván nekem, hiszen én vagyok a polgár, a rendőr meg polgárbarát. Akárcsak az engem lassításra ösztökélő ra­gyogó, humánus rendelkezés, amely volta­képpen engem véd: nehogy fejjel menjek a vonatnak. Értem védenek, nem ellenem. Kö­szönöm. Köszönöm... Szöges útzár az autóknak Miskolc (ÉM - PT) - A vasúti átjárók elé azért nem helyeztek még el egyetlen sebességkor­látozó táblát sem a megyében, mert a bel­ügyi- és közlekedési tárca együttes végrehaj­tási rendeletére várnak az illetékesek. IFolytatás az 1. oldalról.) Az igazsághoz tartozik, hogy á sebességkorlátozás kötelmét rögzítő közúti jelzőtáblát egyetlen vasúti­közúti kereszteződésben sem láttunk. E táblák hiá­nyát magyarázta azzal a közútkezelő illetékese, hogy várnak a KRESZ-módosítással kapcsolatos tár­caközi végrehajtási utasításra. Ami egyébként a további új KRESZ-szabályo- kat illeti, ezekről a rendőr-főkapitányság osztály­vezető-helyettese elmondta: a veszélyes anyagot szállító járművek számára táblával kijelölt útvo­nalat szabnak meg a hatóságok. A megállni és várakozni tilos táblák hatálya ugyan nem válto­zik, de a főleg városokban használt korlátozott várakozási övezeteket kijelölő táblák érvényessé­gét csak saját feloldó táblájuk érvényteleníti a jö­vőben. Mostantól útzárakat is használ a rendőr­ség egy-egy útszakaszon a totális ellenőrzés so­rán. Ha valaki nem áll meg a külön táblával jel­zett helyen, netán tovább akarna hajtani, a jár­műve elé húznak egy speciális útzárat, amelyen átgördülve garantáltan kilyukad minden gumi. Egyre inkább találkozhatunk majd sárga színű útburkolati jelekkel is, ezeknek azonban csak a színe tér el az eddig megszokott fehértől, de más jelentősége nincs. Uniós borszabályok Mád (ÉK - KI) - Tokaj- Hegyaljnak akkor lesz esélye x EU-csatlako­záskor,la a gazdák mi­nőségi )ort termelnek, mert ewek lehet a vilá­gon dacot találni. Ehhezszemléletváltás- ra és atárt borvidék ösz- szefogísára lesz szük­ség - langsúlyozta Ras- kó Görgy, az MDNP orszáígyűlési képvise­lője IVádon. Az „furopa Nap” kereté­ben legnap Mádon meg- rerdczett „A mádi bor Eu- ró{á!>an és a világon” című szfcmai találkozón a Föld- mivelési Minisztérium képviseletében Müller Ist­ván tanácsos a bortörvény mdosításának szükséges- sédről beszélt: - Jelenleg a feőlő és a bor útja követ- heetlen, nincs kellő re- gifctráció, ami az Unió or- szigaiban előírás, ízt követően Raskó György, az MDNP or­szággyűlési képviselője, a Royal Tokaji Borászati Kft. ügyvezetője tartott előadást az EU-csatlako- zásról és a magyar mező- gazdaság számára kínál­kozó lehetőségekről, első­sorban a hegyaljai, külö­nös tekintettel a mádi bor helyzetére. Elmondta: a piac diktálta - az Unió or­szágaiban is egyre inkább érvényesülő - tendencia a minőségi bor termelésének kedvez. Az asztali borok­ból évek óta felesleg van a piacon. Minden tekintet­ben meg kell felelni az EU elvárásainak, mert csak akkor számíthatunk a kö­zösség támogatásaira, amelyekhez természetesen a kormánynak is hozzá kell járulni. A tokaji bor­nak évszázados hagyomá­nyai vannak, de ha hiány­zik a megfelelő marketing- politika, akkor olyan új bortermelő országok mel­lett mint Chile, Dél-Afrika vagy Ausztrália nem tud a jövőben érvényesülni. Ehhez szemléletváltásra, a borvidék gazdáinak és cégeinek összefogására van szükség, elsősorban az elsőrangú minőség garan­tálása miatt - hangsúlyoz­ta Raskó György. * Szerencsen mezőgazdasági szakrendezvénnyel kezdő­dött az „Európa Nap” teg­napi programja. Olaszlisz- kán délelőtt szakmai ta­nácskozást tartottak, elő­adások hangzottak el a térség gázszolgáltatásá­nak jelenéről és jövőjéről, a környezetvédelemről. Délután fémipari konfe­renciának adott otthont Olaszliszka. Tarcalon, a Borok Házában, a Tokaj- hegyaljai borvidék kutatá­si és képzési tevékenysé­gének helyzetéről tartott tanácskozással zárult a nap szakmai része. Emelés után, drágulás előtt A hizlaldák már most is extraprofithoz jutnak Ftiago Lajos Mskolc (ÉM) - A közelmúltban orszá­gban öt-tíz százalékkal emelkedtek a lúskészítmények árai és a jövő hé­téi várható az egyéb feldolgozott strtéshúsok egy-három százalékos dágulása is. Kevés a sertés jelenleg ahazai piacon, mert a kedvezőtlen ttiyésztési feltételek miatt sok anya- álatot levágtak, illetve az Európai Inió országaiban pusztító kergemar- hkór miatt mintegy százezer mala- ot exportáltunk júniusban. k elmúlt hónapokban nagy mértékben jivult a tenyésztési kedv. Köszönhetően avnak, hogy a jónak minősített élősertés klójáért akár 280 forintot is adnak a fel- visárlók, másrészt a jó termés következ­ében olcsóbb lett a takarmány is. Borsod-Abaúj-Zemplénben is az orszá­gé tendenciákhoz hasonló jelenségek ta- jpztalhatók. Miskolcon, a József Attila úti Húscentrumban az egyik áremelésen nár túl vannak, a következőre még csak lészülnek. A kft. vezetője elmondta, hogy Szeptember 8-án 6-8-10 százalékkal emel­ték áraikat. - Komoly gondot jelent, hogy tevés a hízó és a választék is egyre szű- cül. Véleményem szerint elképzelhető a ;ovábbi áremelés is, ez benne van a mai Húspiacban - mondta a társaság vezetője. A Sajóhús bolt üzletvezetője, Nyitrai György arról tájékoztatott, hogy náluk az elmúlt időszakban nem ment fel a hús ára. Sem a sertés- sem a marhahús nem drágult.- Ez feltételezhetően annak köszönhető - indokolta -, hogy magunk vágjuk le és készítjük elő értékesítésre a jószágokat. A sátoraljaújhelyi Zemplén-Hús Kft. boltjaiban az elmúlt esztendő végéig Aki maga készíti elő értékesítésre a húst, most olcsóbb maradhat a többi­eknél Fotó: Farkas Maya évente csak egyszer módosítottak, emel­tek az árakon. Az idén át kellett térniük a kétheti, heti módosításokra - tudtuk meg Goffa Zsolt ügyvezető igazgatótól. Minderre azért kényszerülnek, mert fo­lyamatosan - újabban napról napra - emelkedik az élősertések ára. Goffa Zsolt véleménye szerint már a 250 forint körüli felvásárlási ár esetében is extraprofithoz jutnak a hizlaldák. Reméli, nem jön be a 300 forintra jósolt felvásárlási ár, már csak azért sem, mert csökkenni fog az ex­port és gyarapodni a sertésállomány. Felcserélt oldalak A főszerkesztő a késedelemről: Megakadályoztuk a jogsértést Miskolc (EM - BA) - Anyagiakban mérhető súlyos következménye lett volna, ha nem emelnek ki a főszer­kesztő döntése alapján egy cikket a Miskolcon megjelenő Színes Hír­nök legutóbbi számá­ból - válaszolta érdek­lődésünkre a hetilap főszerkesztője. A cikk­cserének politikai kö­vetkezményei is lettek; az ügy szóba került a parlament tegnapi ülésnapján. Késve és pontatlan oldal- számozással jelent meg a legutóbbi Színes Hírnök. Az okokról Fónagy István főszerkesztő elmondta: egy általa megnevezni nem kí­vánt személy olvasta a Színes Hírnöknek a Déli Hírlapban közzétett „beharangozóját”. Az illető így értesült róla, hogy egy őt érintő cikk is napvilágot lát. Felszólamlása nyomán Fónagy István meggyőző­dött róla, hogy személyisé­gi jogokat sértene - s több millió forint kárt okozna a kiadónak - az ominózus írás közlése. A nyomtatás éppen állt a nyomdagépek hibája miatt, ezért döntött úgy a főszerkesztő, hogy a kérdéses cikk közlésétől elállnak. Hogy melyik cikk ma­radt ki a lapból, azt Fó­nagy István nem kívánta megnevezni, mert megíté­lése szerint ezzel nemcsak ő, hanem lapunk is szemé­lyiségi jogot sértene. A be- harangozót és a megjelent Színes Hírnököt összevet­ve azt találtuk, hogy a megígérttel ellentétben a Színes Hírnök olvasói nem értesülhettek róla, „hogyan égették meg ma­gukat a Hajzer-ügy kap­csán a Miskolci Ügyészsé­gi Nyomozóhivatal ügyé­szei” (szó szerinti idézet a beharangozóból). A végül napvilágot látott írásban csupán ígéretet tesznek rá, hogy exkluzív interjút közölnek később az ügyészség egy vezető tiszt­ségviselőjével. Felvetésün­ket Fónagy István azzal kommentálta: a beharan- gozóban több téma is sze­repelt. (A Hajzer-ügy lé­nyege: az ORFK rendelte el korábban a nyomozást az azóta nyugdíjba ment szabolcsi rendőrfőkapi­tány, Hajzer László ellen. Az ottani főügyészségről a borsodi társhatóság nyo­mozóhivatalához, innen a Csongrád megyeiekhez ke­rült a vizsgálat.) A Hajzer-cikket cserélték ki a Színes Hírnökben - erősítette meg feltevésün­ket Takács Péter, szabolcs- szatmár-beregi MDF-es ho­natya, aki a parlament azonnali kérdések és vála­szok órájában tegnap szó­vá tette: fegyveresek aka­dályozták meg a megyéje- beli Új Kelet terjesztését: csak akkor engedték ki az épületből a lapot, miután kicserélték benne az újra­nyomás előtti Színes Hír­nököt. az újranyomás utá­nival (a dologhoz tudni kell, hogy a miskolci újsá­got a szabolcsi napilap melléklapjaként is terjesz­tik). Takács Péter megmu­tatta az inkriminált íráso­kat Györgyi Kálmán leg­főbb ügyésznek, aki - az MDF-es képviselő szerint - a két változatban ki­nyomtatott Hajzer-cikk egyikét sem tartotta jogi­lag aggályosnak, ugyanak­kor a Magyar Távirati Iro­da híre szerint vizsgálatot helyezett kilátásba. Az Új Kelet főszerkesz­tője, Kézy Béla mulatsá­gosnak tartotta az ügyet. Szerinte annyi történt, hogy a Színes Hírnök fő- szerkesztője jogi megfonto­lásból elállt a Hajzer-cikk közlésétől. A korábban ki­nyomtatott lappéldányo­kat pedig a nyomda rendé- szei zárolták, így akadá­lyozva meg, hogy azok az utcára kerüljenek, ha egy­szer ez volt a szándéka a főszerkesztőnek. A robbantástechnikáról Miskolctapolca (MTI) - Tizenegy európai ország és az USA másfélszáz robbantástechnikai szakem­berének részvételével kedden három napon át tar­tó ipari robbantástechnikai konferencia kezdődött. Magyarországon egyedül a Miskolci Egyetemen képeznek robbantástechnikai szakmérnököket, akik többek között felszíni és földalatti kő- és szén­fejtéseknél, télidőben a jégtorlaszok eltávolításá­nál irányítják ezeket az „építő-robbantásokat”. Embertelen kutyasors Nagy Dezsó Sajóbábony (ÉM) - A falu szélén új házak épülnek. Ezen a területen valamikor háztájiban tartott álla­tok óljai álltak. A sertések és csir­kék társaságában „mindenki” ku­tyái vigyázták a telepet. Ám a szo­ciális lakások miatt le kellett bon­tani az ólakat. A „mindenki” ku­tyáiból „senki” kutyái lettek. Az­tán eltűntek. Rejtély, hogyan. Egyikük súlyos sérülésekkel, nya­kában hurokkal, de élve tegnap került elő a közeli dögkútból. A dögkút közelében néhány helybéli álldogál. Egyikük, Csömör Gábor már két napja visszajár ide: Morgó, a ku­tyája - akit az ólaknál tartott - a kút- ban nyüszít. Akármi történt is az el­múlt napokban vele - túlélte. Alpinis­ták szabadították ki a dögkútból. Azt mondják: még öt-hat kutyatetem van odalent. Körülbelül annyi, mint ahá­nyat korábban az ólaknál tartottak. Morgó a saját lábain érkezik.- Kész csoda - mondják. Van aki el­sírja magát a láványtól. A véres fülű, csapzott szőrű álat egy kissé tántorog, de csóválja a faikát. Megismeri egyko­ri gazdáját, de úncs ereje, hogy oda­menjen hozzá. „Ráhajtott az ebre” A falubéli Kincses Zoltánné szerint a kutyákat a polgármester felhívására a hivatal által foglalkoztatott emberek fogták össze, verték agyon baltával és dobálták bele adögkútba. Csömör Gábcr veje azok között volt, akiket a polgármester és a jegyző meg­bízott a kutyák kiirtásával, ám a vő, Fekete Imre nem vállalta a megbízást, így - mint mondják - a hivatal kirúgta a segédmunkásként alkalmazott férfit. Fekete Imre megerősíti: a kutya-ügy­nek köze volt akirúgásához.- A polgármester és a jegyző elren­delte, hogy meg kell fogni a kóbor ku­tyákat és oda kell adni az „illetékes­Nagy Imre polgármester a sintérek számlájával Fotó: Bujdos Tibor nek”, aki majd elintézi. Én erre nem voltam hajlandó, ezért a jegyző megfe­nyegetett, hogy kirúgnak. És ez meg is történt, természetesen más indokkal - tálja szét karfát a férfi. Nagy Károly látta, amikor egy kis teherautóval szállították ide a dögkút felé a kutyákat. A sofőr kegyetlen em­ber: ráhajtott az autóval a bokor alatt fekvő kóbor ebre. „A sintérek voltak” A községházán Nagy Imre polgármes­ter cáfolja, hogy köze lenne bármiféle kutyairtáshoz:- A miskolci sintérek fogták be a ku­tyákat. Ezt hivatalos számlákkal tud­juk igazolni - kezdi. A falubeliek törté­netére így reagál: itt rengeteg gondot okoztak ezek az állatok. Kivették a kis­gyerekek kezéből a tízórait, megtámad­ták az embereket. A kis teherautókkal a sintérek szedték össze a kutyákat.- Tegnap voltam a dögkútnál, de nem találtam élő állatot. A kút tetejét valaki ellopta, lehet, hogy Morgó ma­gától esett bele a verembe - jegyzi meg Nagy Imre, aki elképzelhetőnek tartja, hogy valaki így akarfa ót provokálni. Nemrég fenyegető telefont kapott egy ismeretlentől, ezért megtette a felje­lentést a miskolci kapitányságon. Az ó lelkiismerete tiszta. Fekete Imre sza­vait „meseként” minősíti. Forró hangulat, talányok Az utcán felforrósodik a hangulat, ami­kor az emberek meglátják a polgármes­tert. Az egyik tábor azt kiabálja: a ku­tyák veszélyesek, a többiek az állatok mellett érvelnek. A polgármester hang­ját elnyomja a kiabálás. De senki sem tudja, ki bontotta le az ólakat. Arra sincs egyértelmű válasz: hová tűntek a kutyák. A sintérek számláin augusztus első napjai szerepelnek, miközben a helyiek egy része a kutyák eltűnését szeptember elejére teszi. A miskolci sin- tértelepen azt mondják: nem tudnak róla, hogy a közelmúltban vittek volna hozzájuk kutyákat Bábonyból. * Morgót Kovács Miklós avasi állatorvo­si rendelőjébe vitte Pusztai László, az Új Hírnök riportere (ő hívta a hely­színre az alpinistákat is). Guba Sán­dor állatorvos vizsgálta meg a kutyát, aki elmondta: van esélye a túlélésre, ám seblázban szenved. A sebesülését akár baltacsapás is okozhatta. Ha felé­pül, gazdát keres...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom