Észak-Magyarország, 1997. szeptember (53. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-16 / 216. szám
ÍJ WU-, SXSWBMBRK \ <&■„, HfteftQ Elhunyt Berkesi András Budapest (MTI) - Életének 78. évében elhunyt Berkesi András. A József Attila-díjas író hosszú betegség után vasárnap halt meg. Kérésére a család csendben eltemeti. Berkesi András 1919. november 30-án született Budapesten. A legolvasottabb magyar írók egyike, több drámát is írt. Könyveit (Magány, a Sellő a pecsétgyűrűn, Játék a tisztességgel, Pisztrángok és nagyhalak, Siratófal, Hűség) tucatnyi nyelvre lefordították. Kaland- és kémregényeiben eleinte politikailag kényes témákat dolgozott fel, később izgalmas és érdekfeszítő cselekményük miatt volt rendkívül olvasott és népszerű író. A polgári iskola befejezése után gyári munkás, majd köztisztviselő volt. Az ’50-es évek elejétől az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) őrnagya, részt vett több koncepciós per előkészítésében és kihallgatások lefolytatásában. Később hamis vádak alapján tíz év börtönbüntetésre ítélik. Szabadulása után rehabilitálják. Vezető tisztségben dolgozik a Finom- mechanikai Vállalatnál, majd tanul a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetemen. A Filmtudományi Intézet igazgatója 1958-tól, majd a 1962-től - két évig - a Budapest Filmstúdió dramaturgja. Ezután a Magvető Kiadó felelős szerkesztője, majd 1976-tól 1984-ig az Elzett Művek kulturális tanácsadója. 1954-ben József Attila-díjat kapott. // Öskutatással kezdődik a tanév Felavatták az Ur-Nammu-i törvénytáblát a Miskolci Bölcsész Egyesületben Mocsári János temetése Miskolc (MTI) - Szeptember 17-én, 15.30 órakor helyezik örök nyugalomra a miskolci Mindszenti temetőben Mocsári Jánost. A 28 éves korában elhunyt költő a Nagy László Kör Tűz című lapjának szerkesztője volt. Dixieland a klubban Miskolc (ÉM) - A Miskolci Dixieland Klubba várják az érdeklődőket szeptember 18-án, csütörtökön este fél 8-ra az Ifjúsági és Szabadidő Házba (Miskolc, Győri kapu 27.). A rendezvényre belépőjegy 150 forintért váltható. Miskolc (EM - NyZ) - Közel 170 elsős fogadalomtételével és Badiny Jós Ferenc, a Buenos Aires-i Jezsuita Egyetem volt professzorának díszdoktorrá avatásával kezdődött az 1997/98-as tanév a Miskolci Bölcsész Egyesületben (MBE). A sumir-magyar rokonság kutatásával foglalkozó tudós a tegnap kezdődött - egy hétig tartó - Magyar Oskutatás II. Nemzetközi Fórum előadássorozatának nyitó aktusaként az MBE oktatási épületében leleplezte az Ur-Nammu-i törvénytábla másolatát. A vasgyári református templomban tartott tanévnyitó ünnepség keretén belül a MBE elnöksége és Doktori Bizottsága vasárnap délelőtt díszdoktorrá fogadta Badiny Jós Ferencet. A sumir-magyar nyelvazonosság hirdetője 1946 óta él Argentínában. Itt kezdett su- merológiával foglalkozni. 1966- ban a Buenos Aires-i Jezsuita Egyetem Sumerológia Tanszékének vezetője lett, előadásokat tartott a sumir nyelvről és ékírásról, a mezopotámiai kultúrák történetéről és a mezopotámiai vallásokról. 1967-ben az esztergomi királyi kápolna oroszlános díszítésének sumir és babiloni eredetét igazolva a Nemzetközi Orientalista Kongresszus tagja lett. A tegnap délelőtt leleplezett Ur-Nammu-i törvénytábla másolatát Badiny Jós Ferenc adományozta az egyesületnek. A magyar és argentin szalaggal is felékesített ajándék előtt a tudós hangsúlyozta Ur-Nammu jelentőségét a törvényhozásban. Ezután pedig kiemelte néhány - a törvénytáblán található - szimbólum jelentőségét: az isteni hatalmat a mérőléc és a mérőón szimbolizálja, a kelő Hold alatt elhelyezkedő hatágú csillag pedig az Eget és Földet összekötő kétszeres hármasságjelképe. Az egy hétig tartó tömbösített előadássorozat első előadását - A képírás kezdetei és a vallásos jelek elterjedése Középkelet-Euró- pában címmel - az emléktábla leleplezését követően kezdte el Badiny Jós Ferenc és Dudás Rudolf. Az előadás egy ereklye átadásával kezdődött.- Találtam egy helyet, ahol megőrzésre itthagyhatom az első, 1875-ben kiadott sumerológi- ával foglalkozó könyvet, hiszen nem vihetem magammal, ha meghíynak csillagokat számolni - mondta Badiny Jós Ferenc. Majd hozzátette: - Itt egy hét alatt közel annyit kellene tanítanom, amennyit az egyetemen 5 év alatt szoktam. Fontos azonban, hogy tanítsuk az emberiség kultúrájának rétegét, és tanárokat képezzünk ki, akik továbbviszik a magyar őskutatást. A tömbösített előadássorozat délelőtti előadásait mindig Badiny Jós Ferenc és Dudás Rudolf professzorok tartják majd, a Magyar Őskutatás II. Nemzetközi Fórum előadásai pedig a délutáni órákban hallgathatók meg a Miskolci Bölcsész Egyesület Vasgyár u. 1. szám alatti oktatási épületében. Badiny Jós Ferenc elmagyarázta a törvénytábla jelentó'ségét Fotó: Vajda jános Ki lesz a rektor? Csütörtökön dönt a Miskolci Egyetem tanácsa Miskolc (ÉM - DK) - A Miskolci Egyetem jelenlegi rektora, Farkas Ottó már csak két hónapig irányítja az egyetem életét, hiszen november 15-én lejár a megbízatása. A következő ciklusban vagy Besenyei Lajos tanszékvezető egyetemi tanár, a Gazdaságtudományi Kar dékánja, vagy Kovács Ferenc tanszékvezető egyetemi tanár, a Bányamérnöki Kar dékánja lesz az egyetem első embere ők adtak be pályázatot. Az egyetemi tanács a szeptember 18-i ülésen szavazással dönti el, ki legyen a rektor november közepétől négy éven át. BESENYEI IAJOS • Az az egyetemi felmérés indított a pályázat beadására, amelyben azt kérdezték az itt dolgozóktól, hogy a professzorok közül kit látnának szívesen a rektori székben. A kollégák bizalmat szavaztak nekem: Kovács professzor után a második helyre kerültem. Úgy gondolom, közgazdász lévén az üzleti életben is tevékenyen résztvevő emberként a mai helyzetben talán tudnék az egyetem javára tenni valamit rektorként... A legfontosabb kérdésnek azt tartom, hogy az egyetem rangját, tekintélyét a tényleges értékeknek megfelelően próbáljuk helyreállítani. Ma Magyarországon egyetlen intézmény van, amit Nyugaton úgy hívnak, egyetem, univerzitás, és ez a miskolci. Ilyennek álmodták meg az egyetemet: a kohászattól a zeneművészetig minden terület képviselve van. A hallgatók számára adott a legszélesebb kibontakozás, hisz száz méteren belül ott van egy másik tudományterület templomában. Ennek ellenére perifériára szorult egyetem vagyunk, állandóan bizonyítanunk, magyarázkodnunk kell. Gyakran ér bennünket a vád, hogy elavult az egyetem struktúrája. Minek képzünk kohászokat, bányászokat?! Pedig itt már régen nem arról van szó, amit a név sugall. A kohászok a NA- SA-ba járnak, a bányászok környezetvédelmet, földrajzot, a gépészek informatikát tanítanak. A műszaki képzésben óriási strukturális átalakulás ment végbe, de ezt a külvilág nem érzékeli. Szükség van tehát egy jól átgondolt, jól megalapozott névváltoztatásra is... Fontosnak tartom az egyetem bekapcsolódását az üzleti életbe, hiszen nyilvánvaló, hogy Magyarország a következő öt-tíz évben nem lesz olyan helyzetben hogy a felsőoktatást lökésszerűen fölemelje. Hogy siránkozunk, abból nem lesz semmi. Be kell hoznunk a tökét. Itt van 85 hektáros terület, itt él tízezer fiatal. Nyugaton egy ekkora egyetemei városban hallatlan gazdag infrastruktúrát találunk. Különböző speciális boltok, sportkomplexum. Itt is lehetne uszodát építeni. Nem hiszem, hogy ne találnánk olyan tőkés partnert, aki beszállna. Az egyetemmel üzleti vállalkozásban lenni a piacon rangot jelent. Azt itt nem tehetem meg, amit például a pesti Közgázon, hogy felemelem a tandíjat, mert itt nem olyan jó a helyzet. □ A rektorság egész embert kíván, önnek pedig elég sok elkötelezettsége van mindenfelé, sőt., nem is miskolci. Nem jelentene ez gondot? • Én miskolci vagyok, Miskolcon lakom. Egy évtizede jöttem ide, a Gazdaságtudományi Kar alapító tagja voltam. Amikor idekerültem, sok mindent feladtam, mert nem tudok komolyan dolgozni úgy, hogy csak leruccanok egy napra valahová. Az tény, hogy a családom Pesten él. De sokszor jönnek Miskolcra. Viszont nem vagyok többet Pesten, mint bármelyik kolléga. Sajnos, ez egy vízfejű ország: Pesten van minden, ott lehet intézkedni, a dolgok nem jönnek ide hozzánk. Ha úgy alakul, természetesen át kell gondolnom, melyik megbízatás hasznosítható az egyetem tekintélyének növelése érdekében... Tanulmányok, tudományos fokozat;-Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetem közgazdász-tanári szak 1964- Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetem Ipari Kar-1969-egyetemi doktor.- közgazdaság-tudomány kandidátusa -1961 Szakmai-tudományos közélet:- MTA Jövőkutatási Bizottság alelnöke -1990- Országos Akkreditációe Bizottság Közgazdasági Szakbizottság tagja -1995-Országos Statisztikai Tanács elnöke -1996 Nemzetközi közélet:- Center for International Research on Economic Tendency Survey tagja -1984- Internationa] Institute of Forecastes tagja -1985- International Association of Business Forecasting tagja-1989 KOVÁCS FERENC • A Miskolci Egyetem korábbi eredményeit mindenképpen stabilizálni kell, közben pedig törekedni a színvonal emelésre. Úgy gondolom, hogy a jelenlegi hét kar - a most akkreditált bölcsészekkel - olyan szintre hozta az egyetemet, ahol a létszámbővítés már csak kisebb súlyt kaphat. A képzés tovább színesedik a most hozzánk került Zeneművészeti Intézettel, illetve a később beinduló egészségügyi képzéssel, de ez volumenében nem olyan jelentőségű, mint egy háromezres hallgatói létszámú bölcsészkar. Persze, ezek is fontosak, jobban kiterjesztik a Miskolci Egyetem univerzitás jellegét... Fontosnak érzem az oktatás, az oktatói kai- stabilizálását, illetve minél több kolléga támogatását a minél magasabb tudományos fokozat megszerzéséhez. Ez ugyanis elengedhetetlen ahhoz, hogy a Miskolci Egyetem képviseletét országos fórumokon biztosítani tudjuk. A rektor feladata is, hogy az arra érdemes oktatóknak az ehhez szükséges anyagi, technikai, szabadidős feltételeket biztosítsa... A másik terület, ahol fontosnak tartom az előrelépést, az a tudományos, technikai infrastruktúra, a gép, műszer, számítógép, a bölcsészeknél a könyvtár megteremtése, bővítése... Az oktatás terén abból kell kiindulni, hogy a hallgatók bejutásának feltételeit ma már nem nagyon tudjuk kontrollálni, egyre inkább átvesszük a nyugati példát, ahol középiskolai eredmények alapján veszik fel a hallgatókat. A fiatalok a „B”-lapos rendszerrel négy-öt felsőoktatási intézménybe is jelentkezhetnek. Ma már a számítógép dönt arról, ki hová kerül. így a diákokat az első időszakban egyszintre kell hozni. Emellett az oktatásban fontos feladat a rugalmasság, az átjárhatóság biztosítása... Ismert az egyetemek nehéz gazdasági helyzete. Ennek enyhítése érdekében növelni kell az egyetem saját bevételét a kutatási munkával, a szolgáltatási tevékenységgel és az önköltséges oktatással. A tandíjakból elvileg lehetne nagyobb bevételünk, de ha megnézzük a - különösen nem a divatos szakokon tanuló - hallgatók szülői hátterét, akkor be kell látnunk: nálunk ez nem jelenthet számottevő anyagi forrást. De feladataink vannak a hallgatók tanulmányi feltételeinek javításában, és nem elhanyagolható a hallgatói lét, az emberi -, a kulturális lét területén való színvonalemelés sem, gondolok a kollégiumokra, menzára... □ Hadd provokáljam egy kicsit: nem lenne jobb most egy közgazdász szakképzettségű rektor az egyetem élén? • Nem vállaltam kortes szerepet Besenyei Lajos kollégám mellett, aki egyébként kedves barátom. De azt tudni kell, hogy a rektor nem egyedül igazgatja az egyetemet, nem egyedül old meg minden feladatot. A karok szakmai vezetése, irányítása és bizonyos anyagi lehetőségek megszerzése a kari vezetők, a dékánok feladata. Az egyetemen a rektor helyettesekkel, gazdasági apparátussal dolgozik, és igazán csak csapatmunkával lehet sikert elérni...- Okleveles bányamérnök -1962- Okleveles külfejtési szakmérnök -1968-A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja - 1993 MTA Bányászati Tudományos Bizottság- MTA Energetikai Bizottság- Miskolci Akadémiai Bizottság- MTA Athenaeum Bizottság Külföldi szakmai testületi tagság:- International Mine Water Association- World Mining Congress International Organizing Committee- Society of Mining Professors-Application of Computers and Operation Research in Mining- Kassai Műszaki Egyetem Aranyérme - 1991,1997
