Észak-Magyarország, 1997. augusztus (53. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-08 / 184. szám

TV PLUSZ TELEVÍZIÓS MŰSOBMELLÉKLET Vendégváró, virágos vetélkedés Állja a versenyt megyénk más megyék településeivel a „Virágos Magyarorszá­gért” mozgalomban. Bár errefelé kevesebb a pénz a csinosításra. (5. oldal) Az aktoknak nincs kora Ha Sebesvíz, akkor akt és természet. Mindenki szá­mára, hiszen 12 éve min­den évben láthattunk kiál­lítást Miskolcon az alkotó­telep munkáiból. (9. oldal) □ Hagyomány, kultúra Budapest (MTI) - Immár második alkalommal rendez Kárpát-meden­cei Napokat a Magyar Kultúra Ala­pítvány. A budai vár területén, a Szentháromság téren lévő székha­zukban lezajló programjainak célja a határon túli magyarság hagyomá­nyának klasszikus és kortárs'kultu­rális értékeinek bemutatása. Az au­gusztus 15-20. közötti rendezvény- sorozatra Szlavóniából, a Vajdaság­ból, Kárpátaljáról, Muravidékről, Erdélyből és a Felvidékiül érkeznek a művelődési szervezetek képviselői, népművészek, zenészek, írók. A II. Kárpát-medencei Napok alatt több megbeszélést is tartanak: így példá­ul a nyitó napon rendezik meg a köz­művelődési szervezetek együttmű­ködési konferenciáját. Két alkalom­mal Identitás Klub elnevezéssel ke- rekasztal-beszélgetést tartanak ,A Kárpát-medence magyarsága a de­mográfiai adatok tükrében” címmel. Református találkozó Debrecen (MTI) - A Református Világszövetség (RVSZ) pénteken Debrecenben kezdődő 23. Nagygyű­lése elé kerülő hivatalos dokumen­tumok nem tárják fel a nőket a gazdaságban érő hátrányos megkü­lönböztetéseket és azok okait, ezért a református női előkonferencia ilyen irányú állásfoglalását is a nagygyűlés elé terjesztik. Ezt Jane Dempsey Douglass asszony, az RVSZ elnöke jelentette be csütörtö­kön. Elmondta: a női elókonferenci- án a globális gazdasági igazságos­ságról szólva különösen a Föld déli féltekén élők kifogásolták, hogy a hivatalos fórumokon szinte soha nem veszik figyelembe a nők véle­ményét. Péntekre készül el az ifjú reformátusok tanácskozásának do­kumentuma is. Területfejlesztés Nyíregyháza (MTI) - Több mint másfél milliárd forint sorsáról dön­tött csütörtökön a Szabolcs-Szat- már-Bereg Megyei Területfejleszté­si Tanács. A grémiumnak nehéz dolga volt, mert, a területkiegyenlí­tési alap egy milliárd 47 milliós ke­retére 264 pályázat érkezett, több mint 4 milliárd forintos igénnyel. Az egyes kistérségek képviselői ezért már korábban egyeztettek, így a legfontosabb infrastruktúra­fejlesztési célok megvalósítását tá­mogatták szavazatukkal. A terület- fejlesztési célelőirányzat 555 millió forintjára 293 pályázatot nyújtot­tak be. A cégek ezekben mintegy háromezer új munkahely teremté­sét vállalták. Száztíz éves a HÉV Budapest (MTI) - Az első helyiér­dekű vasút Közvágóhíd-Soroksár közötti mintegy 10 kilométeres sza­kaszán 1887. augusztus 7-én indult meg a forgalom. A 110. éves évfor­dulóról csütörtökön emlékeztek meg a HÉV Pestszenterzsébet felső állomásán. Vajda Pál, Budapest fő­polgármester-helyettese hangsú­lyozta: a helyiérdekű vasút együtt fejlődött a várossal. Számos euró­pai példához hasonlóan hazánkban is bebizonyosodott, hogy a városi gyorsvasút-rendszerek nélkülözhe­tetlen szerepet töltenek be a belső és a környéki közlekedésben. Hatvanévesen került az utcára Egy kilakoltatás anatómiája: kétezren várnak lakásra Miskolcon Megpróbál eleget tenni a tulajdonos - a város - elvárásainak a Miskolci Ingatlankezelő Rt.: minden jogszerű lé­pést megtesznek azért, hogy csak a jogcímmel rendelkezők lakhassanak a bérlakásokban- Nagy a nyomás a cé­gen: a város több mint tíz éve nem épített lakásokat, jóllehet ma nagyjából kétezer igénylő vár a kiutalásra. Még az olyan 20 négyzetméternyi szuterénre is lenne jelentkező, amelyből a napokban költöztettek ki egy húsz éve itt élő, hatvanéves asszonyt. Ruszó Andornéról - a kép hátterében, a lépcsőn ülve látható - szóló ri­portunk az 5. oldalon olvasható. Fotó: Vajda jános Ernődön nem tudnak a csúcsról Budapest, Ernőd (MTI, ÉM - BA) - Elképzelhető, hogy magyar­lengyel államfői találkozó hely­színe lesz augusztus 24-én a Borsod megyei Ernőd - adta hí­rül a Magyai- Távirati Iroda. Mint ismert: az Aggteleki Nemzeti Park (ANP) területén lévő Deren- ken tartják ekkor az emódi lengyel kisebbségi önkormányzat szervezé­sében a lengyel búcsút - a kulturá­lis napokra meghívták a magyar és a lengyel államfőt. Az MTI úgy tud­ja, hogy Göncz Árpád már jelezte a részvételét, s Aleksander Kwasni­ewski ideutazását most egyeztetik diplomáciai csatornákon. A magyar és a lengyel köztársa­sági elnök találkozójának valószí­nűségét csütörtökön a budapesti lengyel nagykövetségen is megerő­sítették az MTI érdeklődésére. Lapunk a Köztársasági Elnök Hivatalánál érdeklődött az emődi találkozó valószínűségéről, Göncz Árpádnak a derenki búcsúban való részvételéről, de lapzártáig nem si­került olyan személyt találnunk, aki megerősítette volna a hírt. Az emődi polgármester, Le- hóczki István sem kapott egyelőre értesítést róla, hogy településü­kön lenne a találkozó. A polgár- mester azért ajánlotta a szerve­zőknek Emődöt, mert itt sokkal inkább tarthatnának sajtótájékoz­tatót az innen körülbelül száz ki­lométerre lévő Derenkre igyekvő államfők - amennyiben jönnek - mint az ANP területén. A két ve­zető politikus négyszemközti meg­beszélésének - amennyiben igény van rá - a polgármesteri hivatal adhatna otthont. Volt felhozatal, de a pénz hiányzott Egy ölben elférő választási malacot hatezer forintért adtak Közepes, gyenge, átlagos - így jelle­mezték váltakozva a tegnapi ónodi vásárt az eladók, a vevők és a csak kíváncsiskodók. A megyehatáron túl is elhíresült országos állat- és kirako­dóvásáron jóval drágábban kínálták az állatokat, mint az elmúlt hónap­ban, és méginkább nőtt az ár a tava­lyihoz képest. Volt itt sok szép vá­lasztási malac és 60-80 kg-os süldő, szopós borjú és jól tejelő tehén, ló, hozzájuk kocsi, hintó, eléjük póni- ló... Aztán mezőcsáti hordók a szü­rethez, kosarak a krumplinak, vesz- szőseprők a takarításához... Az út másik oldalán még budapesti vásá­rozó is kínálta a bútorokat, alföldi mester a kerámiákat, tiszamentiek a teknőket. A résztvevők egybehangzó véleménye szerint most is volt itt minden, csak a pénz hiányzott. „Mindösszesen" és „csupán" ennyi hibádzott ahhoz, hogy Ónodon teg­nap több adás-vétel szülessen. (Rész­letek a 7. oldalon) Fotó: Farkas Maya _ Kommentár Hosszú aratás Brackó István Az agrárbecslők ötmillió tonna gabonát prognosztizálnak az idén. Volt már ennél több is, kevesebb is. A minőség nem ígérkezik kiemelkedő évjáratúnak. A júli­usi esőzés nem engedte a földekre a kombájnokat. Friss jelentés szerint a táb­lák háromnegyedén takarították be a ka­lászosokat, ám az északi végeken, így megyénkben is, a felénél tartanak. Régen volt ilyen hosszú az aratás. S soha nem volt ilyen magas a búza ára. Lehet speku­lálni: A mezőgazdasági tárca vezetője óva inti a termelőket a korai értékesítés­től. A volt államtitkár*(egy más párt szí­neiben) arra biztat, hogy most kell elad­ni, mert a tonnánkénti húszezer forint körüli azonnali ár csak csökkenni fog. A sikértartalom gyenge, drága a tárolás, s várhatóan túlkínálat lesz a világpiacon. Az egymásnak ellentmondó híradások bennem gyermekkori élményeket éb­resztenek. Nagyszüleiéi biharugrai birto­kán tapasztalhattam meg a falusi ember nagy nyári ünnepét, a betakarítást. Meg­tanultam mezítláb járni a tarlón, raktam a sáskötelet, amellyel nagyanyám kévét kötött. Ott, Biharban az „í-ző" nyelvjárás dívott. A „kivét" keresztbe rakták, s ti­zenhét tett ki egy kepét. A búza neve „ílet" volt, tiknak hívták a tojást adó kot- kodácsolót, rípának neveztetett a leves- bevaló, sipka került a gyerek fejére, míz- gának mondták a fák könnyét, nagy­apám pedig irkába, azaz füzetbe rótta, hogy mennyi pízt hozott a kötelező be­szolgáltatás után a gabona... A hosszú aratás ellenére az ország ga­bonakészlete már a silókban van. A fö­lösleg mehet külföldre. A következő Pé­ter Pálig biztosítottnak látszik az ország kenyere. Az viszont bizonytalan, hogy mennyiért adják majd. Drágábban süt a pék, mert drágul az energia. Az is, amely a kemencét fűti, az is; amely a boltba juttatja a mindennapit. A mazsola sem olcsó, de a magyar ember ősi és alapvető táplálékába ezután sem tesznek mazsolát. Legfeljebb megszórják sze- zámmaggal, mert most ez a módi... Mindegy. A lényeg, hogy a Miatyánk is­teni fohásza beteljesedjék: mindennapi kenyerünket add meg nékiink. Az EU-bizottság oktatásértékelése Budapest (MTI) - Az oktatás területén az Európai Bizottság nem számít Magyaror­szág csatlakozását megnehezítő komolyabb problémákra. Ezt a véleményt több fontos kérdés kapcsán kialakított pozitív értékelé­se is megerősíti - állapította meg csütörtö­kön a Művelődési és Közoktatási Minisztéri­um tartott sajtóbeszélgetésen Medgyes Pé­ter nemzetközi kapcsolatokért felelős he­lyettes államtitkár. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy nincsenek megoldásra ráró gondok. Á helyettes államtitkár ezekkel összefüggésb­en említette azt, hogy az EU-kérdőívre adott válaszok alapján készített országérté­kelés szerint is kifejezetten veszélyezteti a hazai oktatás eredményeit az ágazat rendel­kezésére bocsátott források szűkössége és a tanárok alacsony fizetése. (Részletek a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom