Észak-Magyarország, 1997. augusztus (53. évfolyam, 178-202. szám)
1997-08-07 / 183. szám
6 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1997» Augusztus 7», Csütörtök ' Tártat Grafikus üzenetek Encs (ÉM) - Bella János képzőművész alkotásaiból nyílik kiállítás augusztus 8-án, pénteken délután 3 órakor - a helyi Közművelődési Intézmények szervezésében - Encsen a Városi Galériában. A művészt Gulyás Zoltán, Encs polgármestere köszönti, az alkotásokat Szabó Ernő endrődi rajztanár mutatja be az érdeklődőknek. A megnyitó műsorában közreműködik Papp Sándor gitárművész. Bella János Endrődön született 1935. február 22-én, nyolcadikként a családban. Apja csizmadi mester volt. Bella János tehetsége korán megmutatkozott, 1949-ben a fővárosba | művészeti gimnáziumba, majd az Iparművészeti Főiskolára, később a szegedi tanárképző főiskola rajz szakára került. 1956 után a stuttgarti Képzőművészeti Akadémián tanult, majd nyolc évig festőként dolgozott i Stuttgartban az Állami Színháznál. Miután megnősült, Backnangban telepedett le, ahol rajztanári állást vállalt, és művészeti szabadiskolát alapított. A festés mellett verseket ír, fordít, illusztrál. Magyarországon 1982 óta nyolc kiállítása ! volt. „Bella János festményei úgy kötődnek a { szülőföldhöz, az Alfóldhöz, a paraszti léthez, hogy általuk kifejezi a paraszti sors egyete- j mességét. Grafikái a mesterség eszközeinek széles skáláján közvetítik mondanivalóját, gondolatait” - írja Szabó Ernő a szeptember 12-ig látogatható encsi kiállítás meghívóján. Bella János alkotása A pataki kerámia Sárospatak (ÉM) - A pataki kerámia címmel nyílik kiállítás augusztus 8-án, pénteken délután 3 órakor a Sárospataki Képtárban. A Vida Gabriella etnográfus által rendezett tárlatot Veres László, a Herman Ottó Múzeum igazgatója ajánlja az érdeklődők figyelmébe. „Téka Izsó-évkönyv Edelény (ÉM - RG) - A legtöbb középiskolában hagyomány, hogy évkönyvben örökítik meg az iskola fontos eseményeit, eredményeit, a tanárok és a diákok névsorát. Szilágyi Adolf, Edelény polgármestere úgy vélekedik, hogy az edelényi Izsó Miklós Gimnázium és Szakképző Iskolának van és méginkább lesz mivel megtöltenie évkönyveit. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az elmúlt tanév végén megjelent, az iskola igazgatója: Kardos Sándor által szerkesztett, a tanárok közreműködésével készült, és a diákok írásaival színesített 1996/97-es évkönyvük. A kötetjelölés az elmúlt tanévre utal, de az írások a jövőről is szólnak. A tantestület az elmúlt tanévben úgy döntött, hogy megújítja addigi pedagógiai gyakorlatát, bővíti profilját. Az új tanévben az eddig általános tanterv szerint tanulóknak lehetőségük nyílik az idegen nyelvek magasabb óraszámban való elsajátítására. Emellett elindítják a világbanki modellt követő szakközépiskolai képzést, a számítástechnikai képzést pedig bővítik egy érettségi után felvehető szoftverüzemeltető vagy programozó szakkal. A következő tanévre tervezik még az informatikai képzés ötödik évfolyamon való beindítását is. Az évkönyvben olyan beszámolókat olvashatunk a különböző munkaközösségek, szakkörök vezetőitől, amelyek az év során végzett munkáról, a diákok eredményeiről, a szülők támogató együttműködéséről szólnak. A Ids kötetben a diákok hangja is hallható, s nemcsak a mostaniaké, hanem 20-30 évvel ezelőtt érettségizetteké is. Mély tisztelettel és szeretettel írnak tanáraikról, a gimnáziumban eltöltött évekről. Fazekas Katalin főorvosnő például így emlékszik vissza: ,A melegség, az egyszerűség, a szakmai következetesség és szigorúság, mind-mind egymás mellett élnek emlékeinkben, volt tanárainkon keresztül, az edelényi gimnázium falain belül és kívül.” Ahol a levescsont is ihlető Hetedik alkalommal nyílt kiállítás a hejcei műhelyben Fotó: Bujdos Tibor Hejce (ÉM - Hl) - Hetedik éve érkeznek művészek Hejcére. Néhány hétig járják a környéket, barangolnak a kis utcákon, kiülnek a szirtekre, egy-egy parasztház elé, festenek, faragnak, ismerkednek a helyiekkel, és minden évben két-két művüket Hejcén hagyják. Az idei táborban született alkotásokból kedden nyílt kiállítás a hejcei polgármesteri hivatal melletti teremben. A tábor történetéről, az ott folyó műhelymunkáról Lévai Csabát, Hejce polgármesterét kérdeztük. • Hejce, a Gergely-hegy lábánál fekvő kis település különleges természeti környezetével, kultúrtörténeti értékeivel, festői parasztházaival, pincelejárataival százával kínálja a megörökítésre váró témákat. Ezért láttuk jónak, hogy létrejöjjön itt egy képzőművészeti alkotótábor. Az első hejcei műhely 1991-ben nyitotta meg kapuit. Kezdetben határon túli magyarok vettek részt az itt folyó munkában, később jöttek orosz, ukrán, észt, román, szlovák és holland művészek is. Az idén, július 20-tól, harminc résztvevőt láttunk vendégül. A magyarországi alkotók mellett érkeztek művészek Romániából, Ukrajnából, Hollandiából, Újvidékről és Szlovákiából. □ Hogyan szereznek tudomást a világ különböző részein élő művészek a hejcei tábor létezéséről? • Mi hívjuk meg az alkotókat. Körülbelül a résztvevők fele új vendég, és van egy hat-nyolc fős mag, akik a kezdetektől évről évre visszajárnak. □ Hogy fogadják a helyiek a művészeket? • Úgy gondolom, mindenképpen színfoltot jelentnek a település életében. A művészek nagyrészt kint, a faluban keresik a témákat, ismerkednek a helyiekkel, a környékkel. Közösen főznek, söröznek, jó ismeretségek is kötődnek. Néhá- nyan házaknál laknak, ezáltal is erősödik a kontaktus a hejceiek és az alkotók között. És természetesen a lakosságnak is születik egy kis jövedelme a szállásadásból. □ Mi lesz az itt született alkotások sorsa? • A résztvevők minden évben kétA hetedik hejcei tárlaton két művet hagynak itt. A hét év alatt összegyűlt munkákat rendszerezzük, zsűriztetjük, és egy részüket a tervezett kiállításokon értékesíteni szeretnénk. □ Tervezett kiállításokon? • Igen, a hejcei művésztelepek anyagából összeállított tárlatot szeretnénk bemutatni Magyarország négy-öt nagyvárosában, sőt Kassán is. Az időpontok és a helyszínek még nem tisztázottak, de az már Munka a művészeti műhelyben biztos, hogy Hollandiában szeptember 5-én bemutatkozunk. □ És a most nyíló zárókiállítás meddig látható? • Terveink szerint néhány hétig marad itt az anyag, a terem kulcsát a polgármesteri hivatalban lehet elkérni. Augusztus 19-én az ünnep tiszteletére újrarendezzük a festményeket, grafikákat, kisplasztikákat, és kiegészítjük a korábbi táborokban készült alkotásokkal. □ A most bemutatott munkák között elég különöseket is látunk. Van itt például egy kompozíció, amely levescsontokból, egy másik madár- tollakból készült. • Ebben az évben grafikai, festő és szobrász szekciókban folyt a munka Kavecsánszky Gyula művészeti vezető irányításával. O sajnos nem tudott a mostani kiállítás-megnyitón részt venni, hogy művészi szempontból méltassa az alkotásokat. Ézt nem tudom helyette megtenni, de véleményem szerint egy dolog közös minden itt született munkában, akármilyen technikával készültek is: valamilyen módon Hejce és környéke hangulatát, sajátos világát tükrözik. írótábor Csekén Szatmárcseke (ÉM) - írótábort és konferenciát rendeznek augusztus 8. és 11. között Szatmár- csekén. A mára már hagyomány- nyá vált írótáborban Borsod-Aba- új-Zemplén megyeiek is részt vesznek. Cseh Károly többek között Farkas Oszkár Csorog az Isten könnye, valamint Szabó Bogár Imre Mond(d)ható versek című kötetét mutatja be, a Kelet Irodalmi és Társművészeti Egyesület történetét pedig Utry Attila, az alkotócsoport vezetője ismerteti a csekei írótábor résztvevőivel. Versmondóknak Miskolc (ÉM) - A Nagy László Kör kérésére közöljük, hogy az általuk meghirdetett, Nagy Lászlóról elnevezett versmondóverseny jelentkezési telefonszáma 46/389-161-ről 46/413-196-ra változott. Fejedelmi film Esztergom (MTI - VZS) - Esztergom egyik terén új szobor magasodik, amelyről azonban sosem kerül le a lepel. Hiszen az alak csak egy forgatási kellék. A szomszédos épületben A nagy fejedelem című új tévéfilmet forgatja az MTV Rt. Drámai és Irodalmi Szerkesztőségének Drámai Stúdiója. Lengyel Menyhért drámáját Sós Mária rendező választotta, ő írta a forgatókönyvet is. Egy nagy fejedelem nimbuszának felépülését, és ennek lerombolását követi végig a történet, amelyben némi szerelmi szál is akad. A szereposztás rendhagyó, hiszen három rendező, Ács János az Új Színház rendezője, Korcsmáros György, a Győri Nemzeti Színház igazgatórendezője és a sepsziszentgyörgyi teátrum főrendezője, Bocsárdi László is játszik a filmben. Mellettük számos határontúli művész vállalt feladatot a produkcióban. Főszerepekben látható Hunyadi László Marosvásárhelyről és Lohinszky Lóránt Temesvárról. És most először játszik együtt apa és lánya, hiszen a főszerepet, a fejedelem életét kú- tató tudóst Haumann Péter alakítja, Haumann Petra pedig, aki harmadéves a színművészeti főiskolán, gyermekét formálja meg a tévéjátékban is. A népszerű fiatal hegedű- művész, Lajkó Félix pedig nemcsak színészként tagja a stábnak, hanem a film zenéjét is ő komponálja. Kossuth Lajos és a falusi turizmus Az országos szövetség tagjai azt szeretnék, ha minden diák eljutna Monokra Monok (ÉM - DK) - Ha Kossuth ma élne, nem azt mondaná: Tengerre, magyar!, hanem imigyen szólítaná fel faluját: Zöld falusi vendégfogadásra, Monok! A Kossuth Szövetség egyik tagja vélekedett így az elmúlt hétvégén Monokon megrendezett - a falusi turizmusról szóló- konferencián. Mivel a térség egyik legnagyobb vonzerejét a Kossuth Lajos-emlékek jelentik, ezért a rendező, a falusi vendégfogadásért alakult szövetség felkérte a Kossuth Szövetség tagjait egy kulturális programajánlat kidolgozására.- Szeretnénk ezt a tájat, Kossuth szűkebb hazáját a falusi vendégfogadáson keresztül is ismertebbé tenni - mondta Gavlik István, a Kossuth Szövetség elnöke. - Közeledik a ’48-as forradalom és szabadságharc 150. évfordulója. Egy felhívást fogalmazunk meg, miszerint szeretnénk, ha még a jubileumi megemlékezés előtt minél többen elzarándokolnának Kossuth Lajos szülőfalujába. Ehhez viszont szállásra, vendéglátókra van szükség... - erősítette meg az összefüggést az elnök. Elmondta azt is, hogy a falut igazán kedves, vendégszerető nép lakja, az itt élők szívesen befogadják az idelátogatókat. A „Kossuth nyomában” munka- csoport többórás megbeszélése során rengeteg ötlet vetődött fel. Főként a fiatalokról esett szó - a szövetségnek tanárok, történészek a tagjai. Úgy gondolják, a látogatók 70-80 százaléka a legfiatalabb nemzedékhez tartozik. Ezt erősíti a Kossuth Szövetség felhívása is, amelyben az szerepel: ha lehet, a két év alatt legalább egyszer minden iskola látogasson el Monokra. Vagy ha nem is minden iskolából, de legalább minden településről jöjjenek el a diákok Kossuth szülőhelyére. És ez megint felveti a szállás kérdését. Hiszen például a Dunántúlról érkező csoportok egy nap alatt nem járják meg ezt az utat. És persze fontos az is, hogy az idejövő gyereknek ne a buszba kelljen visszaülniük, ha el akarják fogyasztani az elemózsiájukat, de legyen egy büfé, legyenek kiépített pihenőhelyek. Azt persze még a felhívást megfogalmazók sem hiszik, hogy nekilódul minden iskola, de ha egyharmaduk komolyan veszi a kérést, már az is nagyon jó eredménynek számít. Éelmerült a munkacsoport értekezletén egy információs iroda kialakításának szükségessége is. Erre a legalkalmasabb hely a múzeum lenne. Hiszen az egyik fő cél éppen ez. Ott aztán kaphatnának prospektusokat, tájékoztató anyagot, címeket...- Egy ilyen kiránduláson több lehetőség van arra, hogy közelebb hozzuk a diákokhoz a történelmet, megelevenítsük a múltat - mondta Laurenszky Ernő. - Ennek része lehet a szövetségünk által meghirdetett, négyfordulós Kossuth-vetél- kedő, amelynek a döntőjét szintén itt tartjuk, ’99-ben..- Kossuthot tökéletesen sikerült szoborrá merevíteni - fogalmazta Kőszegi Ákos. - Már csak kevesen tudják, hogy ez első felelős magyar minisztérium pénzügyminisztere kitűnő jogász is volt, a magyar védegyleti mozgalom egyik lelkesítője, motorja. Nagyon jól tudta a reformkorban, hogy Magyarország titka a gazdaság. Hogy később aztán kormányzó lett, és „szobor”, az már más kérdés... Ha látná a mai viszonyokat, bizonyára azt mondaná, hogy itt most a zöld, falusi vendéglátás a lehetséges megoldás. Monok például miből éljen? Itt rengeteg munkanélküli van, nincs jó minőségű, borkészítésre alkalmas szőlő. Van viszont kitűnő klímájú hely, gyönyörű természeti adottságokkal. Egyelőre a falu kicsit viharvert, de a környék gyönyörű. Ilyen könnyen semmi másból nem tudnának élni... De Kossuth emléke, és a falusi turizmus fellendülése nemcsak Monoknak jelenthet bevételt. Hiszen lehetne többnapos kirándulásokat is tervezni, például Kossuth a Zemplénben címmel: Monok, a szülőhely, Patak ahol diákoskodott, Újhely, ahol a jogi pályáját kezdte... S bár a Monokon született ötletek főként Kossuthról szólnak, de azt nem szeretnék a szövetség tagjai, ha a következő két évben csak ő jutna eszünkbe. Hiszen Kossuth egy - igaz, az egyik legkiválóbb - azok közül a XIX. századi neves személyiségek közül, akikre emlékezni kell a 150. évfordulón - és a későbbieken... A Kossulh-munkacsoport tagjai az emlékháznál Fotó: Dobos Klára
