Észak-Magyarország, 1997. augusztus (53. évfolyam, 178-202. szám)
1997-08-19 / 193. szám
Vili ÉM-ünnep Augusztus 19., Kedd □ korona „Országunk, pogány hitben élt idáig. Most veszélyben vagyunk, első Ottó hazánk elfoglalására készül Ezért én, Vajk koronát kérek magamnak, mert ez a korona a kereszténységet jelentené számunkra. A kereszténység pedig az életet és a fennmaradást a Duna és a Tisza által átszelt földünknek’’ — írta a füzéri várban tartott történelmi játékon a Magyarország Felfedezői Szövetség egyik csapata István nevében. A címzett természetesen Szilveszter pápa volt. alapozni az államot. Döntenie kellett, és szerintem jól döntött - vélekedik Balázs.- Két tűz között voltak a magyarok. Egyik oldalon a pápa, a másikon a Német-Római Birodalom. Bizánchoz nem fordulhattak, ezért kért István a pápától koronát, így a keresztény államok támogatására is számíthattak - fűzi tovább a gondolatot Orsi. A füzéri próbákon a csapatok jártak még Szent László, Mátyás király idejében, a török uralom éveiben, a Rákóczi-szabadságharcot is felidézték, míg egy térképe alapján megtalálták az elrejtett koronát.- Tájoló és térkép segítségével keresték a csapatok a koronát. Valamikor valóban itt rejtették el az igazit is. Én úgy tudom, hogy csak egy térképen jelölték meg a helyét, az meg Angliába került. No azt sem volt könnyű megtalálni... - meséli Orsolya. A füzéri játékok király- és királynőválasztással értek véget. Annak a fejére került a papírkorona, akiben a többiek a legtöbb nemes tulajdonságot fedeztek fel.- Az igazi korona, mivel aranyból, drágakövekből készült, tiszteletet ébresztett az emberekben. És, mivel egy jó király fejére került, fontos jelképpé vált. Ezután mindig a legjobb, a legméltóbb embereknek próbálták adni. Ha valakinek a fejére rakták azt a koronát, amelyet ő is, már kiskorában is tisztelt, az nagyon sokat jelentett. Akkor már nem az anyagi értéke, a csillogása számított, hanem az, amit jelképezett. Az ország legjobbjánakjáró szimbólummá vált. Ezért fontos a mi füzéri koronázásunk is. Bár kartonból van, nem ez számít. Akinek a többiek odaítélik, tudja hogyan értse... Ki hogyan képzeli Istvánt? Le tudja-e rajzolni a koronát? Fotók: Puskár Tibor cat) jó (máíljwm Koronás fők - gyermekrajzokon Halmos Ildikó A Magyarország Felfedezői Szövetség tartott tisztképző tábort az elmúlt héten Sárospatakon. Az ifjúsági csoportok tagjai számos próbát álltak ki, amíg vasárnap este végül tisztté avatták őket. Egyik próbasorozatukat a magyar korona ezeréves történetének emlékére a Füzéri várban rendezték.- Szövetségünk három pilléren nyugszik. Alapvetően a honfoglalás, a Rákóczi-szabadságharc és a ’48-as forradalom körül forognak tevékenységeink, de tulajdonképpen minden történelmi esemény, kor érdekel bennünket. Igric tisztjeink pedig a népi hagyományokat gyűjtik, ápolják - foglalja össze az 1989-ben alapított, mintegy 38 ezer fiatalt^ magába foglaló szövetségük lényegét Juhász Anikó. Ő a Pest melletti Mendéről érkezett a sárospataki központi táborba. A gimnáziumában, ahol tanul, saját csapatot vezet.- Azt szeretnénk, ha országunk történelmével, hagyományaival úgy ismerkedhetnének meg a szövetség tagjai, hogy aktívan átélik az eseményeket. A történelmi játékoknak tulajdonképpen ez a lényegük. A csütörtöki füzéri váijáték if ilyen volt, ezt a magyar korona ezeréves múltja és Szent István királyunk tiszteletére rendeztünk. A többlépcsős próbán a csapatok a korona történetét elevenítették fel - veszi át a szót Nagy Balázs, aki Pápáról jött a táborba.- A próba első állomása az akkor még pogány magyarok honfoglalása idejébe vitte vissza a csapatokat. Rovásírással írt üzenetet kellett írniuk, és azt nyílvesszővel továbbítaniuk a jelenbe, 1997-be - magyarázza Balázs.- A második próba már István idejében játszódott. A csapatok azt a feladatot kapták, hogy fogalmazzanak egy levelet István nevében, amelyben koronát kémek a pápától. Persze, a kérést indokolniuk is kellett. „Országunk pogány hitben élt idáig. Most veszélyben vagyunk, első Ottó hazánk elfoglalására készül. Ezért én, Vajk koronát kérek magamnak, mert ez a korona a kereszténységet jelentené számunkra. A kereszténység pedig az életet és a fennmaradást a Duna és a Tisza átszelte földünknek” - írta az egyik csapat - idézi a budapesti Rakó Orsolya.- Tulajdonképpen ebben a : levélben minden benne van. A magyar állam ma nem létezne, ha akkor nem térünk át a keresztény hitrev A körülöttünk élő népek már megállapodtak, mi pogányként veszély esetén senkihez sem fordulhattunk volna segítségért. István felmérte, hogy egyedül a kereszténység felvételével lehet megTábori koronázás Mondja bizony minden ember: Boldog vagy, Pannónia. Zengjen ajkad, szóljon vígan Most az Isten himnusza, Mert nem a köznép sorából Küldött Isten nevelőt: Királyod lett prédikátor, Apostolod, magvetőd. Ha e nemzet mesterének Mást is bírna vallani, Tetszett volna Istenének Más apostolt küldeni. Ám e nyakas, délceg fajta, Kardos marké nemzetet Nem más, csak egy maga fajta Harcos téríthette meg. Az oroszlánt leigázni A nagy Sámson kelletik: Magyaroknak prédikálni Erős király küldetik. Torkából az oroszlánnak Drága lépesméz csepeg: Magyar szájból immár jönnek Édes, szép dicséretek. j (Részlet Szent István zsolozsmájából. Esztergomi Antifonále, XV. század. Sík Sándor fordítása.) Vajk megkeresztelése Benczúr Gyula festménye István, a király G éza meghalt... A fia azonban valóra váltotta ki nem mondott vágyait, reményeit is. Olasz mestereket hívatott, hogy templomokat építtessen, megkereszteltette a népet, terjesztette a kereszténységet, 10 püspökséget alapított, melyekből az esztergomit érseki rangra emelte. Létrehozta a vármegyéket, melyeket ispánok vezettek. Törvényeket hozott, két törvénykönyvet írt, az egyiket a kereszténységről, a másikat a magántulajdonról. Fehérváron törvénylátó napokat szervezett, ahol ő volt a bíra. Erről a regősök így énekeltek: „Igazságot tévő napok lesznek FeMrvárott. Ki akar az jöjjön el: igazságot tömi kell. Jósággal közeledsz a jóhoz, az igazhoz igaz vagy. A tisztával tisztán bánsz, a karnissal azonban hamis módra.’’ Fiát keresztény szellemben nevelte, Gellért püspököt kérte föl, hogy tanítsa. Azonban a püspök szavaival élve: „Én megtanítottam engedelmeskedni, most meg kell tanulnia parancsolni. Megtanítottam, hogy aki kővel dobja meg, azt ő kenyérrel dobja vissza, most meg kell tanulnia, hogyha valaki egy ujjal is bántja, az irgalom nélkül sújtsa le az 6 ereje.” S tudta ezt István. Ez kitűnik fiához intézett intelmeiből is. Békés viszonyokat biztosított a szomszédos országokkal. A német lovagokat megbecsülte, a magyarokat szerette. Ám, aki szembeszegült vele, annak nem kegyelmezett. Leverte, majd kivégeztette Koppány Ajtonyt, fia gyilkosait, Vazult és Tanuzobát. Az ország határain kívülre szorította a keletről támadó besenyőket, a nyugatról támadó német-római sereget...” (Részlet Gulyás Judit 6. osztályos tanuló dolgozatából)
