Észak-Magyarország, 1997. augusztus (53. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-16 / 191. szám

Augusztus 16., Szombat ÉM-riport ÉM-hétvége III iL □ Kornya István, Marczin Eszter Salakhalna: a kohászati tevékenység szük­ségszerű következménye. A vas- és acél­gyártás során keletkezett hulladék évtize­dek óta növeszti egyre hatalmasabbra a vasgyár keleti oldalán éktelenkedő meddő­hányót. Igaz, amikor idetelepítették, még nem volt beépítve az Avas teteje, tisztes tá­volság választotta el a várost a nagyüzem­től. Akkor még senki nem gondolta, hogy ez a melléktermék - ami szinte száz százalék­ban újrahasznosítható - az évek során he­gyeket emel az egyébként sík területre. Bosszúságot okozva a környéken élőknek... Naponta ötszáz A salakhalna vöröses-szürke horizontján álló őr­toronyból két egyenruhás távcsővel figyeli a tere­pet. A halna tövében húzódó Muszkástelep lakó­ja, Ruszó Géza a bozóton keresztül mutatja az utat a házakhoz.- Onnan figyelnek bennünket - int az őrto­rony felé. - De nemcsak figyelnek, hanem kővel dobálnak, még a kutyákat is átengedik a résen. Sajnálják tőlünk, hogy a kerítés tövében fejtjük a követ, és visszük, hogy kilónként 5-10 forintért átvegyék. Valamelyik éjszaka is pattogott a cse­rép, úgy dobáltak. Amióta maguk itt jártak, és megtudták, hogy az újságtól vannak, már kevés­bé zaklatnak, de nincs nyugalmunk. Mi lesz, ha már ebből sem tudunk egy kis pénzt csinálni? A halnát védő betonkerítés tövében folyik a munka. Egy fiatalember csákányozza a salakot, felesége talicskába gyűjti.- Megkeresünk úgy egy 500-ast naponta - egyenesedik fel a férfi, amikor hozzájuk érünk. - Ezért a kemény munkáért nem sok fizetség - te­szi hozzá.- Ezt kell csinálnunk, nincs más választá­sunk - veszi vissza a szót Ruszó Géza. - Nincs munka, nem kell a cigány senkinek. A segélyből, meg a családi pótlékból három hétre, ha telik. A negyediket már nehéz kihúzni. Azt nem engedik meg, hogy bemenjünk, és a kft.-nek, vagy mit tu­dom én kinek kitermeljük a vasat, ami itt rohad. Nem marad más: ami a kerítésen kívül van, azt elvisszük. Meg hát azt, amit találunk, akár bent- ről is. Persze, tudjuk, hogy nem legális, de a gye­rekeknek nincs mit mondani, enni kell adni ne­kik, akármi is van. Higgye el, nem csak a cigá­nyok csinálják ezt. Itt mindenkinél sok a gyerek. Nekem is van három kicsi, meg az unokák. „Nem lehet bírni” A gyárkerítés oldalában hulladékátvevó-telep működik. A környékbeliek arra panaszkodnak: már egész iparág települt a kitermelésre.- Nem igaz - mondja a kerítés mellett állva egy lakó, aki nem árulja el a nevét, mert fél a kö­vetkezményektől -, hogy a cigányokat megverik, és megdobálják az őrök. Különben hogyan tud­nának bemenni éjszaka vasat gyűjteni? Mi meg félünk, mert olyan egyéneket látunk nap mint nap, akiket nem is ismerünk, nem itt laknak a környéken. Éjszakánként meg kisebb-nagyobb csapatok görgetik le fentről a vasdarabokat. Nappal sincs nyugalmunk, mert akkor viszik eladni a telepre.- Nem tudunk semmi bizonyosat arról, hogy ki vette meg a halnát - válaszolják, akárkit is kérdezünk. Azt sem tudjuk, mit akar vele kezde­ni? Ha biztosak lennénk benne, hogy eltűnik in­Tűréshatáron belül A robbantások ismételt megkezdése óta lakossá­gi panaszok érkeztek a bányakapitányságra. Az illetékesek már akkor megvizsgálták a körülmé­nyeket, és mindent rendben találtak.- A Lenin Kohászati Művek - kezdi a történe­tet Novotny Csongor, a Bányaműszaki Felügye­lőség főmérnöke - 1979-ben kapott engedélyt a robbantókamrában történő robbantásokra. A rendszerváltás idején az engedélyt a jogutód, a Diósgyőri Nemesacél Művek Kft. is megkapta. Idén júliusban érkezett újabb engedélyeztetési kérvény a bányakapitánysághoz az Eurofém- Halna Kft. részéről. Ok teljesíteni tudják a köve­telményeket, ezért az engedélyt megadtuk, meg­határozatlan időtartamra. Újabb lakossági bejelentés nyomán augusztus elsején Kuris Károlyt és Szalai Ferencet mi is el­kísérjük a kiszállásra. Sem az Eurofém Halna Kft.-nél, de még a kapitányságon sem tud senki arról, hogy hová indulunk a két mérnökkel.- Jól megkülönböztethetők egymástól a háza­kon keletkező olyan repedesek, amelyek például az alapozás hiányából fakadnak, és azok, ame­lyek a robbantások következtében keletkeznek - magyarázzák. A helyszíni szemle után most sem jutnak más eredményre, minthogy kivitelezési problémáról van szó. Azok a feltételek, amelyek mindenképpen szükségesek a robbantás engedélyeztetéséhez, szigornak. Csak munkanapokon és nappali fény­nél végezhető ez a tevékenység, és sem az úgyne­vezett szeizmikus - azaz rezgéshatás -, sem a léglökések, sem a hanghatás nem lehet káros ha­tással az ott lakók életkörülményeire. Következő állomásunk a halna: azt vizsgál­ják, hogy a robbantások körülményei megfelel­nek-e az előírásoknak. Végignézünk egy robban­tást, megy is minden rendjén, mindenki tudja a dolgát. A detonáció iszonyú, de a szakemberek azt mondják, ez még a tűréshatáron belül van. Néhány apróbb hiányosságra hívják fel csupán a robbantást végzők figyelmét. Mint azt a jegyző­könyvben is rögzítik: „Az engedélytől eltérő, vagy más, a jogszabályban előírtaktól eltérő tevékeny­séget nem tapasztaltunk.” Megállapodnak a kft. képviselőjével: a halna tövében is jól hallható, nagyteljesítményű szirénát szerelnek fel, ami minden robbantás előtt jelez; a robbantások té­nyét pedig a lakosság tájékoztatása érdekében kihirdetik a polgármesteri hivatalon keresztül. Korszerű technológia? A Diósgyőri Acélművek Rt. az év elején hirdette meg a salakhalna eladását. A pályázók közül a miskolci székhelyű, hulladékanyag nagykereske­delmére specializálódott Eurofém Hungary Kft. nyert, július eleje óta ó van birtokon belül.- Korszerű gépekkel, korszerű technológiával szándékozunk a hasznosítható anyagokat kiter­melni, hiszen csak így felelhetünk meg a környe­zetvédelmi követelményeknek - mondja Mudra Kálmán, a kft. tulajdonosa. - Ez többszáz millió forintos beruházást jelent, és terveink szerint csak a jövő év tavaszán kezdődhet meg nagy vo­lumenben a munka. A hasznosításra egyébként nem kell új ötleteket kitalálni, a fejlett országok­ban ez jól működő folyamat, „csak” azt kell meg­valósítanunk. Az elmúlt hetekben újra megkezdett robbantá­sokkal kapcsolatban a tulajdonos-igazgató el­mondja: azok a Bányamúszaki Felügyelőség enge­délyével történnek, a szabályok betartása mellett.- Lakossági panaszokkal eddig még nem talál­koztam, de természetesen készek vagyunk a bő­vebb tájékoztatásra, ha az ott élők ezt igénylik. Ahol nincs halna- Külföldön az ehhez hasonló salakhalnák eseté­ben a gyors újrahasznosítás a cél - mondja Tóth Lajos Attila, a Miskolci Egyetem Vaskohászatta- ni Tanszékének vezetője. Am a fejlett technológi­ák alkalmazása lehetővé teszi azt is, hogy ilyen hulladékhegyek ki se alakuljanak. A gazdaságos üzemeltetés megköveteli, hogy a gyártás során felhalmozódó salakból, a vasmeredvényekből a lehető leggyorsabban újrahasznosítható alap­anyagot nyerjenek, illetve más iparágak azt fel­használhassák. Ezt a véleményt osztja Lengyel Attila, az Analitikai-kémiai Tanszék docense is.- A salakhalnák felszámolhatók, s amennyi­ben a lehetőségek adottak, fel is kell számolni őket. Japánban a nagyolvasztók salakját a nyolc­vanas évek végére mintegy 97-98 százalékban újrahasznosították: 20 százalékban az útépíté­seknél, 50 százalékban a cementiparban. A me­zőgazdaságban pedig talajjavító hatása, vala­mint nyomelem-tartalma miatt alkalmazható. Az acélgyártás esetében is hasonló a helyzet. A foszfortartalmú salakok megfelelő eljárással műtrágyaként is hasznosíthatók. Csak mintegy 10 százalék a használhatatlan hulladék. A kohá­szatból származó por és iszap 80 százaléka is visszaforgatható a termelésbe: kohók betétanya­gaként. Egyre inkább arra kell törekedni Magyar- országon is, hogy a salakot minél gyorsabban hasznosítani lehessen, mert valójában nincs semmi ok arra, hogy ilyen halnák fertőzzék a környezetet - kivált nem ekkorák. Köhögnek, fulladnak Imre István volt 1956-tól a salakhalna közvetlen közelében a körzeti orvos. Szerinte a légúti megbe­tegedések magas száma összefüggésben van a por­ral, ami a halna mozgatása, de pusztán az ottléte miatt, is a levegőbe kerül. A jelenlegi körzeti orvos, Márk Miklós is megerősíti kollégája véleményét.- Eddig ugyan még nem készült átfogó és ob­jektív felmérés, de a hörgő- és torokgyulladások nagy száma azt a gyanút kelti, hogy a halnának igenis káros hatása van az itt lakók egészségi ál­lapotára. Rengetegen panaszkodnak fulladásra, állandó köhögésre, ami például a Szinván túl ilyen nagy számban nem jellemző. De nemcsak közvetlen hatása van a levegőben állandóan je­len lévő pornak, hanem hosszú távon kialakuló egyéb légúti és tüdőbetegségek okozója is lehet. Ha ismét mozgatni kezdik a halnát, az kataszt­rofális hatással lehet az itt lakókra. Hacsak nem hoznak ide valami csodatechnológiát, ami por nélkül tünteti el a salakhegyet. nen ez a borzalom, mi is jobban állnánk hozzá, de ezt a bizonytalanságot, meg hogy félni kell éj­szakánként, nem lehet soká bírni. Vannak, akik a romák nyakába varrnának minden problémát, de akadnak megértők is, mert tudják, nincs miből megélniük. Úgy tűnik, a halna itt minden probléma okozója. Egyesek bár a robbantások zajára, a porra panaszkodnak, mégis a megélhetésüket keresők tevékenysége az, amit nehezen tűrnek - cigányokét és nem ci­gányokét egyaránt. Dózer és csemete Csak növelte az elkeseredést és a felháborodást, amikor néhány hete egy dózer jelent meg a re- kultivált területen.- Még a tanács rendelte el annak idején - me­sélik -, hogy a halna egy részét be kell ültetni. Most meg az egyik szombaton ledózerolták azok­nak a gyenge kis fáknak egy részét, amelyek va­lahogyan megkapaszkodtak. Úgy kiabáltunk a munkásokra, hogy hagyják abba. Most is lát­ni még a megdöntött cseme­téket.- Volt egy megállapodás a ko­hászattal: ha a házak felé fuj a szél, nem rostálnak, nem dolgoz­nak, de az sem ért semmit. Még a ruhákat sem tudtuk kitereget­ni, mindig olyan por volt. De hiá­ba is akarnánk elköltözni, nem tudjuk eladni a házainkat. Amint megtudja az érdeklődő, hogy a halna környékén van, azt mondja; a dolog tárgytalan. Éppen egy markoló hordja a salakot a halna tetején, dübörög a gép, akárha egy idegen bolygó felszínét látnánk, valami har­madosztályú sci-fiben.- Valamikor még látszott in­nen a Varga-hegy - emlékezik Kriston Béla, aki már évtizedek óta lakik a közeli Wesselényi utcában. - Ahhoz képest ma már legalább egy órával koráb­ban megy le a nap, mert mint egy piramisra, úgy hordják ide megint a salakot. Régebben még éjszaka is dolgoztak oda- fönt, robbantottak is, a házak néhol meg is repedtek. Újvári Gyula lakatosmester házában mutatja a repedést.- Ez a ház biztos alapokon áll, de a robbantások miatt megrepedtek a falak, még a föld is remeg olyankor. A Musz­ka dűlő lakói szerint olykor még a tárgyak is megmoz­dulnak. Az összeverődött lakók arról mesélnek, hogy valamikor lige­tes táj volt itt, pár házból álló kolóniával. Az iparosítás tett tönkre mindent. A. salakhegyen innen-és túl... Ha ismét mozgatni kezdik a halnát, az katasztrofális hatással lehet az itt lakókra

Next

/
Oldalképek
Tartalom