Észak-Magyarország, 1997. augusztus (53. évfolyam, 178-202. szám)
1997-08-16 / 191. szám
Augusztus 16., Szombat ÉM-riport ÉM-hétvége III iL □ Kornya István, Marczin Eszter Salakhalna: a kohászati tevékenység szükségszerű következménye. A vas- és acélgyártás során keletkezett hulladék évtizedek óta növeszti egyre hatalmasabbra a vasgyár keleti oldalán éktelenkedő meddőhányót. Igaz, amikor idetelepítették, még nem volt beépítve az Avas teteje, tisztes távolság választotta el a várost a nagyüzemtől. Akkor még senki nem gondolta, hogy ez a melléktermék - ami szinte száz százalékban újrahasznosítható - az évek során hegyeket emel az egyébként sík területre. Bosszúságot okozva a környéken élőknek... Naponta ötszáz A salakhalna vöröses-szürke horizontján álló őrtoronyból két egyenruhás távcsővel figyeli a terepet. A halna tövében húzódó Muszkástelep lakója, Ruszó Géza a bozóton keresztül mutatja az utat a házakhoz.- Onnan figyelnek bennünket - int az őrtorony felé. - De nemcsak figyelnek, hanem kővel dobálnak, még a kutyákat is átengedik a résen. Sajnálják tőlünk, hogy a kerítés tövében fejtjük a követ, és visszük, hogy kilónként 5-10 forintért átvegyék. Valamelyik éjszaka is pattogott a cserép, úgy dobáltak. Amióta maguk itt jártak, és megtudták, hogy az újságtól vannak, már kevésbé zaklatnak, de nincs nyugalmunk. Mi lesz, ha már ebből sem tudunk egy kis pénzt csinálni? A halnát védő betonkerítés tövében folyik a munka. Egy fiatalember csákányozza a salakot, felesége talicskába gyűjti.- Megkeresünk úgy egy 500-ast naponta - egyenesedik fel a férfi, amikor hozzájuk érünk. - Ezért a kemény munkáért nem sok fizetség - teszi hozzá.- Ezt kell csinálnunk, nincs más választásunk - veszi vissza a szót Ruszó Géza. - Nincs munka, nem kell a cigány senkinek. A segélyből, meg a családi pótlékból három hétre, ha telik. A negyediket már nehéz kihúzni. Azt nem engedik meg, hogy bemenjünk, és a kft.-nek, vagy mit tudom én kinek kitermeljük a vasat, ami itt rohad. Nem marad más: ami a kerítésen kívül van, azt elvisszük. Meg hát azt, amit találunk, akár bent- ről is. Persze, tudjuk, hogy nem legális, de a gyerekeknek nincs mit mondani, enni kell adni nekik, akármi is van. Higgye el, nem csak a cigányok csinálják ezt. Itt mindenkinél sok a gyerek. Nekem is van három kicsi, meg az unokák. „Nem lehet bírni” A gyárkerítés oldalában hulladékátvevó-telep működik. A környékbeliek arra panaszkodnak: már egész iparág települt a kitermelésre.- Nem igaz - mondja a kerítés mellett állva egy lakó, aki nem árulja el a nevét, mert fél a következményektől -, hogy a cigányokat megverik, és megdobálják az őrök. Különben hogyan tudnának bemenni éjszaka vasat gyűjteni? Mi meg félünk, mert olyan egyéneket látunk nap mint nap, akiket nem is ismerünk, nem itt laknak a környéken. Éjszakánként meg kisebb-nagyobb csapatok görgetik le fentről a vasdarabokat. Nappal sincs nyugalmunk, mert akkor viszik eladni a telepre.- Nem tudunk semmi bizonyosat arról, hogy ki vette meg a halnát - válaszolják, akárkit is kérdezünk. Azt sem tudjuk, mit akar vele kezdeni? Ha biztosak lennénk benne, hogy eltűnik inTűréshatáron belül A robbantások ismételt megkezdése óta lakossági panaszok érkeztek a bányakapitányságra. Az illetékesek már akkor megvizsgálták a körülményeket, és mindent rendben találtak.- A Lenin Kohászati Művek - kezdi a történetet Novotny Csongor, a Bányaműszaki Felügyelőség főmérnöke - 1979-ben kapott engedélyt a robbantókamrában történő robbantásokra. A rendszerváltás idején az engedélyt a jogutód, a Diósgyőri Nemesacél Művek Kft. is megkapta. Idén júliusban érkezett újabb engedélyeztetési kérvény a bányakapitánysághoz az Eurofém- Halna Kft. részéről. Ok teljesíteni tudják a követelményeket, ezért az engedélyt megadtuk, meghatározatlan időtartamra. Újabb lakossági bejelentés nyomán augusztus elsején Kuris Károlyt és Szalai Ferencet mi is elkísérjük a kiszállásra. Sem az Eurofém Halna Kft.-nél, de még a kapitányságon sem tud senki arról, hogy hová indulunk a két mérnökkel.- Jól megkülönböztethetők egymástól a házakon keletkező olyan repedesek, amelyek például az alapozás hiányából fakadnak, és azok, amelyek a robbantások következtében keletkeznek - magyarázzák. A helyszíni szemle után most sem jutnak más eredményre, minthogy kivitelezési problémáról van szó. Azok a feltételek, amelyek mindenképpen szükségesek a robbantás engedélyeztetéséhez, szigornak. Csak munkanapokon és nappali fénynél végezhető ez a tevékenység, és sem az úgynevezett szeizmikus - azaz rezgéshatás -, sem a léglökések, sem a hanghatás nem lehet káros hatással az ott lakók életkörülményeire. Következő állomásunk a halna: azt vizsgálják, hogy a robbantások körülményei megfelelnek-e az előírásoknak. Végignézünk egy robbantást, megy is minden rendjén, mindenki tudja a dolgát. A detonáció iszonyú, de a szakemberek azt mondják, ez még a tűréshatáron belül van. Néhány apróbb hiányosságra hívják fel csupán a robbantást végzők figyelmét. Mint azt a jegyzőkönyvben is rögzítik: „Az engedélytől eltérő, vagy más, a jogszabályban előírtaktól eltérő tevékenységet nem tapasztaltunk.” Megállapodnak a kft. képviselőjével: a halna tövében is jól hallható, nagyteljesítményű szirénát szerelnek fel, ami minden robbantás előtt jelez; a robbantások tényét pedig a lakosság tájékoztatása érdekében kihirdetik a polgármesteri hivatalon keresztül. Korszerű technológia? A Diósgyőri Acélművek Rt. az év elején hirdette meg a salakhalna eladását. A pályázók közül a miskolci székhelyű, hulladékanyag nagykereskedelmére specializálódott Eurofém Hungary Kft. nyert, július eleje óta ó van birtokon belül.- Korszerű gépekkel, korszerű technológiával szándékozunk a hasznosítható anyagokat kitermelni, hiszen csak így felelhetünk meg a környezetvédelmi követelményeknek - mondja Mudra Kálmán, a kft. tulajdonosa. - Ez többszáz millió forintos beruházást jelent, és terveink szerint csak a jövő év tavaszán kezdődhet meg nagy volumenben a munka. A hasznosításra egyébként nem kell új ötleteket kitalálni, a fejlett országokban ez jól működő folyamat, „csak” azt kell megvalósítanunk. Az elmúlt hetekben újra megkezdett robbantásokkal kapcsolatban a tulajdonos-igazgató elmondja: azok a Bányamúszaki Felügyelőség engedélyével történnek, a szabályok betartása mellett.- Lakossági panaszokkal eddig még nem találkoztam, de természetesen készek vagyunk a bővebb tájékoztatásra, ha az ott élők ezt igénylik. Ahol nincs halna- Külföldön az ehhez hasonló salakhalnák esetében a gyors újrahasznosítás a cél - mondja Tóth Lajos Attila, a Miskolci Egyetem Vaskohászatta- ni Tanszékének vezetője. Am a fejlett technológiák alkalmazása lehetővé teszi azt is, hogy ilyen hulladékhegyek ki se alakuljanak. A gazdaságos üzemeltetés megköveteli, hogy a gyártás során felhalmozódó salakból, a vasmeredvényekből a lehető leggyorsabban újrahasznosítható alapanyagot nyerjenek, illetve más iparágak azt felhasználhassák. Ezt a véleményt osztja Lengyel Attila, az Analitikai-kémiai Tanszék docense is.- A salakhalnák felszámolhatók, s amennyiben a lehetőségek adottak, fel is kell számolni őket. Japánban a nagyolvasztók salakját a nyolcvanas évek végére mintegy 97-98 százalékban újrahasznosították: 20 százalékban az útépítéseknél, 50 százalékban a cementiparban. A mezőgazdaságban pedig talajjavító hatása, valamint nyomelem-tartalma miatt alkalmazható. Az acélgyártás esetében is hasonló a helyzet. A foszfortartalmú salakok megfelelő eljárással műtrágyaként is hasznosíthatók. Csak mintegy 10 százalék a használhatatlan hulladék. A kohászatból származó por és iszap 80 százaléka is visszaforgatható a termelésbe: kohók betétanyagaként. Egyre inkább arra kell törekedni Magyar- országon is, hogy a salakot minél gyorsabban hasznosítani lehessen, mert valójában nincs semmi ok arra, hogy ilyen halnák fertőzzék a környezetet - kivált nem ekkorák. Köhögnek, fulladnak Imre István volt 1956-tól a salakhalna közvetlen közelében a körzeti orvos. Szerinte a légúti megbetegedések magas száma összefüggésben van a porral, ami a halna mozgatása, de pusztán az ottléte miatt, is a levegőbe kerül. A jelenlegi körzeti orvos, Márk Miklós is megerősíti kollégája véleményét.- Eddig ugyan még nem készült átfogó és objektív felmérés, de a hörgő- és torokgyulladások nagy száma azt a gyanút kelti, hogy a halnának igenis káros hatása van az itt lakók egészségi állapotára. Rengetegen panaszkodnak fulladásra, állandó köhögésre, ami például a Szinván túl ilyen nagy számban nem jellemző. De nemcsak közvetlen hatása van a levegőben állandóan jelen lévő pornak, hanem hosszú távon kialakuló egyéb légúti és tüdőbetegségek okozója is lehet. Ha ismét mozgatni kezdik a halnát, az katasztrofális hatással lehet az itt lakókra. Hacsak nem hoznak ide valami csodatechnológiát, ami por nélkül tünteti el a salakhegyet. nen ez a borzalom, mi is jobban állnánk hozzá, de ezt a bizonytalanságot, meg hogy félni kell éjszakánként, nem lehet soká bírni. Vannak, akik a romák nyakába varrnának minden problémát, de akadnak megértők is, mert tudják, nincs miből megélniük. Úgy tűnik, a halna itt minden probléma okozója. Egyesek bár a robbantások zajára, a porra panaszkodnak, mégis a megélhetésüket keresők tevékenysége az, amit nehezen tűrnek - cigányokét és nem cigányokét egyaránt. Dózer és csemete Csak növelte az elkeseredést és a felháborodást, amikor néhány hete egy dózer jelent meg a re- kultivált területen.- Még a tanács rendelte el annak idején - mesélik -, hogy a halna egy részét be kell ültetni. Most meg az egyik szombaton ledózerolták azoknak a gyenge kis fáknak egy részét, amelyek valahogyan megkapaszkodtak. Úgy kiabáltunk a munkásokra, hogy hagyják abba. Most is látni még a megdöntött csemetéket.- Volt egy megállapodás a kohászattal: ha a házak felé fuj a szél, nem rostálnak, nem dolgoznak, de az sem ért semmit. Még a ruhákat sem tudtuk kiteregetni, mindig olyan por volt. De hiába is akarnánk elköltözni, nem tudjuk eladni a házainkat. Amint megtudja az érdeklődő, hogy a halna környékén van, azt mondja; a dolog tárgytalan. Éppen egy markoló hordja a salakot a halna tetején, dübörög a gép, akárha egy idegen bolygó felszínét látnánk, valami harmadosztályú sci-fiben.- Valamikor még látszott innen a Varga-hegy - emlékezik Kriston Béla, aki már évtizedek óta lakik a közeli Wesselényi utcában. - Ahhoz képest ma már legalább egy órával korábban megy le a nap, mert mint egy piramisra, úgy hordják ide megint a salakot. Régebben még éjszaka is dolgoztak oda- fönt, robbantottak is, a házak néhol meg is repedtek. Újvári Gyula lakatosmester házában mutatja a repedést.- Ez a ház biztos alapokon áll, de a robbantások miatt megrepedtek a falak, még a föld is remeg olyankor. A Muszka dűlő lakói szerint olykor még a tárgyak is megmozdulnak. Az összeverődött lakók arról mesélnek, hogy valamikor ligetes táj volt itt, pár házból álló kolóniával. Az iparosítás tett tönkre mindent. A. salakhegyen innen-és túl... Ha ismét mozgatni kezdik a halnát, az katasztrofális hatással lehet az itt lakókra
