Észak-Magyarország, 1997. augusztus (53. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-15 / 190. szám

1997. Augusztus 15., Péntek Kultúra ESZAK-Magyarország 7 □ Bányász fúvósok Kazincbarcika (ÉM) - Bányász fúvószenekarok és mazsoretcsopor- tok háromnapos országos találko­zója kezdődik ma, pénteken Ka­zincbarcikán. A gyöngyösi, tótkom­lóst szolnoki, lyukóbányai, Ózdi vi­déki, Sajó menti zenekar, valamint a szendrői, rudolftelepi és kazinc­barcikai mazsoretcsoport este 6 órától vonul az Egressy úton az Eg- ressy Béni Művelődési Központ elé. Itt - este fél 7-től - Király Bálint, Kazincbarcika polgármestere és Csizmás Attila, a Bányaipari Dol­gozók Szakszervezeti Szövetségé­nek tanácsosa üdvözli a vendége­ket. Este 7 órakor zenekari gálaest lesz. Augusztus 16-án, szombaton a fúvósok a környék településein ját­szanak, majd este fél 7-től újabb gálaestet adnak a művelődési köz­pont előtti téren. Ugyanitt este fél 9-kor fúvós muzsikával kísért utca­bál kezdődik. Augusztus 17-én, va­sárnap reggel fél 9-től a zenészek és a mazsoretek a Szelesi-tónál szervezett repülőnapon szórakoz­tatják a közönséget. Sportos rockparádé Miskolc (ÉM) - Rockfesztivállal egybekötött családi sporthétvégére várják az érdeklődőket holnap, szombaton délelőtt 10 órára a Diós­győri Várfürdőbe. A rendezvényen fellép a Stáb, az Idegesek, a Blokád, a Rulett és az S.K elnevezésű zene­kar. De nemcsak muzsikálnak, ha- nem_sportolnak is a rockbandák tag­jai. Ők is, ugyanúgy, mint a hallga­tóság strandröplabda és strandlab- da-versenyeken mérik össze ügyes­ségüket. Délután 1 órától családi úszóversenyek kezdődnek. A rendez­vényről bővebb felvilágosítás a (46) 303-758-as telefonszámon kérhető. A vulkán peremén Debrecen (ÉM) - Országos szava­lóversenyt rendez Pesti József A vulkán peremén című versesköteté­ből a Mester Kiadó és a debreceni Kölcsey Ferenc Művelődési Köz­pont október 23-án, délelőtt 9 órá­tól a művelődési központ kisszín- háztermében (Debrecen, Hunyady J. u. 1-3.). Pesti József A vulkán pe­remén című verseskötete az 1956- os szabadságharc és korának első, teljes lírai dokumentuma. Az 1956- os forradalom tiszteletére szerve­zett versenyre a költő két művével lehet nevezni. Az egyik szabadon választható a kötetből, a másikat az Elmerült horizontok vagy a For­radalom ciklusból kell kiválasztani. A könyv az alábbi címen rendelhe­tő meg: Mester Kiadó, 4010 Debre­cen, Pf. 74. Ugyanitt lehet - szep­tember 30-ig jelentkezni is. A neve­zési díj 450 forint, amely a könyv árát is tartalmazza. A díjat postai pénzesutalványon lehet elküldeni. Orgonahangverseny Encs (ÉM) - Kovács Endre ad 6r- gonahangversenyt - az encsi kultu­rális napok rendezvénysorozat ke­retében - ma, pénteken este 6 órá­tól az encsi református templom­ban. A koncerten közreműködik Ardó Mária, a Magyar Állami Ope­raház magánénekese. Daloló nyugdíjasok Nyékládháza (ÉM) - Nyugdíjasok népdalkörei adnak műsort ma, pén­teken délután 3 órától a nyékládhá- zi Művelődési Ház előtti téren. A Nyékládházi nyár elnevezésű ren­dezvénysorozat keretében szerve­zett programon a szirmabesenyői, az ónodi, a csincsei és a nyékládhá­zi hagyományőrzők lépnek fel. Mester és tanítvány Miskolc (ÉM) - Avar István szín­művésszel és tanítványával, Vida Péterrel, a Miskolci Nemzeti Szín­ház ifjú művészével találkozhatnak az érdeklődők A Péntek esték a Rá- kóczi-udvarban című rendezvényso­rozat következő rendezvényén augusztus 22-én este 8 órakor a Mis­kolci Galéria Rákóczi-házának udva­rán. Az Ifjúsági és Szabadidő Házzal közösen szervezett est címe: Csak beszélgetünk. Belépőjegyek a Mis­kolci Galériában és a DUM-DUM Di seben 300 forintért válthatók. Magyar ének play back techikával illés Lajos: A saját magyar motívumaimat használtam Fotó: Felmer lst\'án Szvorák Katalin és Varga Miklós Losonczi Kata Kisoroszi, Miskolc (ÉM) - A miskolci közönség is megis­merheti Illés Lajos Magyar ének (Cantus Hungaricus) cí­mű oratórikus zeneművét. Au­gusztus 20-án két előadást is tartanak a Diósgyőri várban. Az ősbemutató tavaly augusz­tusban volt Gödöllőn, a mille- centenáriumi ünnepségek ke­retében. A mű születéséről, színpadi változatáról beszél­gettünk a zeneszerzővel kiso­roszi otthonában. □ A Magyar ének alcíme szerint, ze­nés hitvallás hazáról, népről, kül­detésről? Miről szól végül is az elő­adás? • Erről nagyon nehéz beszélni, mint a zenéről általában, meg kell érezni, hogy miről szól. Nincs konkrét történet, cselekmény, ezek versformában írott gondolatok. Verseket zenésítettem meg, olyan gondolatokat, melyek ma is aktuá­lisak. Mindegyik vers más aspek­tusból közelíti meg a magyarságot, a nemzettudatot. A XV. századtól napjainkig válogattam ki a magyar költészet legjavából azokat a verse­ket, melyek érzelmileg és tartalmi­lag közel állnak hozzám. A zene fű­zi össze az írott sorokat, ettől lesz egész a három tétel. □ Milyen kapcsolat van a tételek között? • A vezérmotívum végig jelen van a műben, ez viszi tovább, és készíti elő az újabb részeket. Zeneileg csú­csok és völgyek váltják egymást, a versrészletek mondanivalójától és érzelmi töltésétől függően. □ A Magyar ének cím feltételezi a népzenei motívumok felhaszná­lását... • Teljesen eredeti dallamokat nem vettem át, csak a bennem lerako­dott népzenei kincsből merítettem. A saját magyar motívumaimat használtam. □ Az énekesek között nagy neveket találunk. Esetleg a karakterekre is gondolt zeneszerzés közben? • A saját baráti körömből válasz­tottam énekeseket, a dalok jellege határozza meg, hogy ki mit énekel. Próbáltam megtalálni a hangnak megfelelő karaktert, így Varga Miidós, Szvorák Kati, Nagy Feró, Illés Lajos zeneszerző Balog Márton és Tolcsvay Béla énekel szólót, de a lemezen Sebes­tyén Márta hangja is hallható. □ A színpadon viszont a látvány is fontos... • Beke Sándor, az egri Gárdonyi Géza Színház igazgatója állította színpadra a darabot. Nagyon látvá­nyos előadás született. A szólisták mellett van egy húsz tagú kórus, ti­zenöt táncospár és harminctagú ze­nekar a színpadon. A koreográfia Énekes Istvánt dicséri. A mozgás és a zene tökéletes összképet alkot. □ A diósgyőri bemutatón használ­nak play back technikát? 0 A szólisták esetében igen, de ez elfogadott, az István, a királynál vagy az Attilánál is így csináljuk, tökéletesebb így a hangzás. A kó­rus és a zene természetesen élő lesz. □ Egy éve volt a premier, azóta sok­szor csendült fel a Magyar ének? 0 Talán ha két-három ezer ember hallotta, látta az országban. Nem kapott megfelelő reklámot. De most augusztus 20-án a Magyar Televízió is bemutatja, végre meg­felelő teret kap a magyarokhoz, a magyarokról szóló Magyar ének. Közép-Európa Európa közepén A tállyai „művésztelepesek" nem viszik haza minden munkájukat Tállya (ÉM - SL) - Nem sok új arcot látni az egy hete Tállyán dolgozó Közép-euró­pai Művésztelep és Szabadis­kola művészei között, hiszen egyre több a visszatérő mű­vész. Az alkotók az augusztus 20-i táborzárás után haza­mennek, de műveik itt marad­nak az Európa közepének tar­tott Tállyán, valamint a kör­nyező településeken. És jövő­re újra találkozunk a művé­szekkel - ha sikerül elég tá­mogatót találni. Kerékgyártó István táborvezető, a Magyar Művelődési Intézet fő­munkatársa elmondta, igen nagy munkát igényel egy ilyen tábor megszervezése. Legnagyobb gon­dot a pénz összegyűjtése jelenti. Kiszámíthatatlanok az alapítvá­nyok, ugyanis jellemző a kultúra iránti közönyösség, illetve legin­kább csak bizonyos akciókat tá­mogatnak. Véleménye szerint bi­zonyos alapítványoknál tapasztal­ható az önkényesség, a részrehaj­lás. Viszont a tállyai táborhoz je­lentős segítséget adott a Nemzeti Kulturális Alap, a Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány, az egyik legnagyobb támogató a Pár­beszéd Alapítvány. A nemzetközi tábor résztvevői, akik nemcsak Tállyán, de a térség más településein is dolgoznak, olyan alkotásokat is készítenek, amelyek visszaadják az adott tele­pülés hangulatát, felelevenítik a ha­gyományokat, megoldást találnak az itt élők önazonossági törekvései­hez, erősítik a lokálpatriotizmust, és az adott önkormányzat idegenfor­galmi törekvéseit is segítik. Itt van például Volodimir Scsur, az egyik legjelentősebb ukrán fes­tő- és szobrászművész, aki üveglap­ra festett térhatású ikonjaival vált népszerűvé Tállyán. Eljött Drágán 1 Jobisevics Szerbiából. Monumentá­lis, fából készült szobraival meg­hökkentően idézi fel a balkáni há­ború atmoszféráját. Túlméretezett és torzított fejformái drasztikusak, áradnak belőlük a megaláztatások pokoli kínjai. Ugyancsak a fafara­gás megszállottja a lengyel Michal Gasienica-Szostak, Zakopánéból érkezett és főállásban az ottani me­gyei közgyűlés elnöke. Kárpátaljá­ról - Beregszászról jött a tállyai gyermekek kedvenc keramikusa, Ortutay Zsuzsanna. Székelyudvar­helyről utazott ide Kovács Mátyus Erzsébet férjével, ő legendák és mondák festőművésze. Ä tábor la­kója Gedeon Zoltán professzor, a kolozsvári Képzőművészeti Főisko­la tanára, és még hosszan sorolhat­nánk a résztvevőket. A táborzáró-kiállítást augusz­tus 20-tól tekinthetik meg az ér­deklődök Tállyán a Mailloth-kas- télyban. __Teka Motel a Színházban Réti Gabriella A Színház című folyóirat augusztusi számá­ban Püspöki Péter Egy évad a Motelban cím­mel hosszabb tanulmányt. ír a Miskolci Nem­zeti Színház kísérleti előadás-sorozatáról. A Csarnok Kultusz Motel bemutatóiról la­punk is rendszeresen beszámolt, így olvasó­ink ismerhetik a Csarnok történetét. Tudjuk, a színházi rekonstrukció során először a kényszer hozta úgy, hogy az új szerelőcsar­nokban is rendeztek előadásokat. Később azonban a furcsa hangulatú hangárt megsze­rették a rendezők és a közönség is, s így önál­ló játszóhely lett. Kiépült a technikai bázis, kialakult a hely játékrendje, és előadások so­ra jelezte, hogy itt kísérletező színház műkö­dik. Az elmúlt évadban Kamondi Zoltán, a Csarnok művészeti vezetője átfogó kísérleti sorozatot indított a Csarnok Kultusz Motel névre keresztelt játszóhelyen. Az Egymást érintő - Püspöki Péter megfo­galmazása szerint: Egy s mást érintő - kilenc produkcióról részletes elemzést találunk a fo­lyóiratban. Ezek után az ugyancsak Kamondi Zoltán által rendezett Médeia-variációk című előadás kettősségével is foglalkozik. A min­dennapok drámájának és a klasszikus drá­mában kifejezett örökérvényűségnek a ket­tősségével, egyidejű felmutatásával. Arra a következtetésre jut a szerző: „Egy klasszikus dráma és egy életjáték egymásra vetítése két következménnyel járhat: vagy drámaivá eme­li az életjátékot, vagy megfosztja a katarzistól a drámát. Itt sajnos elmaradt a katarzis.” A tanulmány végén Püspöki összegzi, érté­keli a látott produkciókat, amelyek vélemé­nye szerint nem mérhetők csupán esztétikai mércével. Úgy fogalmaz, a résztvevők nagy' kalandja volt a sorozat. Dicsérően mondja, hogy' milyen izgalmas volt azt látni, ahogy a szereplők újra és újra képesek voltak új mezt ölteni, újabb és újabb szerepeket életre kelteni. A sorozat véget ért, legalábbis a miskolci színházban nem folytatódik. Püspöki Péter szerint a színház megtör egy folyamatot, „száműzi a színháznyelv-újító törekvéseket, s ezzel együtt számításon kívül hagyja azt a fi­atal fogékony közönségréteget, amelynek igé­nye lenne az újfajta színházra”. Persze, ha az „Egy s mást érintő” sorozat nem is folytatódik, ez még nem jelenti azt, hogy a színház figyelmen kívül hagyja a fiatal közönséget, és száműzi az újító törekvéseket Majd meglátjuk... „Tárlat Cövekek az időben Égerházi László alkotása Miskolc (ÉM) - Égerházi László szobrászmű­vész alkotásaiból nyílik kiállítás holnap, augusztus 16-án, szombaton délután 5 órakor a Tokaji Galériában (Tokaj, Bethlen Gábor u. 17.). Az október 6-ig látogatható tárlatot Ben- csik János nyugalmazott múzeumigazgató ajánlja az érdeklődők figyelmébe, a műsorban közreműködik a BBE-BÄND. „Éppen tíz éve, huszonkét évesen faragtam legelső szobraimat (kizárólag belső kényszer­től hajtva), és ezeket most is elfogadom. El­múlt éveim termékenyek voltak, a munkák sokféle arcot mutatnak. Mert mindig fedezek fel magamban újabb rétegeket, és különfélék az indíttatásaim is, amelyek nyomán kezem­be szerszámot ragadok... Mindezek a rétegek évszázadok, évezredek során gyülemlettek fel sejtelmeimben, íródtak génjeimbe. Ha ebből csak néhány „füstfoszlányt” sikerül is megra­gadnom, szerencsés vagyuk, mert minden al­kotás a látónak egy' levert cövek az időben” - olvasható Égerházi László kiállításmeghívó- ján a művész munkájáról tett vallomása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom