Észak-Magyarország, 1997. augusztus (53. évfolyam, 178-202. szám)
1997-08-02 / 179. szám
1997» Augusztus 2», Szombat Kultúra ESZAK^Magyarország 5 □ Orgonaest Miskolc (ÉM) - Hajdók Judit ad orgonakoncertet a Collegium Musi- cum hangversenysorozat keretében augusztus 4-én, hétfőn este 7 órától Miskolcon, a műemlék avasi templomban. Közreműködik: Faragó Laura (ének). A műsorban Buxtehude-, Pachelbel-, Bach-, Goudimel-, illetve Liszt-darabok szerepelnek, és felcsendül a XIII. századból való Szent István himnusz is. Váradi vendégek Miskolc (ÉM) - A Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata előadásában két darabot is láthat a miskolci közönség az Erdélyi színházak a Diósgyőri várban című sorozat keretében a miskolci Ady Endre Művelődési Ház szervezésében. A Miskolcra visszatérő vendégként érkező társulat augusztus 8-án, pénteken Joseph Stein - Jerry Bock Hegedűs a háztetőn című musicaljét, augusztus 9-én, szombaton pedig William Shakespeare Makrancos hölgy című vígjátékát mutatja be a Diósgyőri várban. Az előadások mindkét alkalommal este fél 9-kor kezdődnek. Jegyek elővételben az Ady Endre Művelődési Házban válthatók. Út a boldogsághoz Miskolc (ÉM) - Út a boldogsághoz címmel jelentetett meg egy kiadványt a Szcientológia Egyház. A füzet 21 szabályt tartalmaz, amelyek elfogadója a jobb élet felé irányíthatja az életét. A füzetről és a programról augusztus 5-én és 19-én este fél 7-től hallhatnak előadást az érdeklődők a Miskolci Dianetikai Központban (Vörösmarty út 53.). Érettségizetteknek Nyíregyháza (ÉM) - Nulladik évfolyamot hirdet a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola érettségizettek részére az alábbi szakpárokon: angol - ének-zene, angol - francia, angol - német, angol - orosz, biológia - testnevelés, földrajz - testnevelés, francia - német, francia - orosz, gyors- és gépírás - angol, magyar - angol, magyar - ének-zene, magyar - francia, magyar - gyors- és gépírás, magyar - művelődésszervező, magyar - német, magyar - orosz, magyar - történelem, matematika - angol, matematika - ének-zene, matematika - földrajz, matematika- francia, matematika - német, matematika - technika, matematika - testnevelés, német - orosz, történelem - angol, történelem - ének, történelem - ének, történelem - földrajz, történelem - francia, történelem - művelődésszervező, történelem - német, történelem- orosz. A képzés 1997. október 1-től 1998. április 15-ig tart. A foglalkozások heti tíz órában - péntek délutánonként és szombat délelőttönként - folynak. A tanulóknak decemberben és áprilisban vizsgát kell tenniük. A sikeres vizsgázók, amennyiben a két vizsgán külön-külön 80 százalék fölött teljesítenek, felvételi mentességet kapnak az adott szakpárra. A képzés költsége 90 ezer forint, jelentkezési határidő szeptember 10. A jelentkezéseket augusztus 4-től a Bessenyei György Tanárképző Főiskola tanulmányi épületének 228-as szobájában lehet leadni - naponta délelőtt 9 és 11 óra között. Jelentkezési lapot ugyanott lehet kérni. A szervetlen világ Darvas László római katolikus plébános a Teremtő csodáiról Szívós Adriunn BM I i'i i ii1" '~ l’fcT"-- •-. Mád (ÉM) - A tavalyi mádi szüreti napok alkalmával nyitották meg az Ásványgyűjtemény és Szőlészeti Borászati Eszközök Múzeumát. Eme - értékeit tekintve - „kincsesbánya” megnyitása a község többi nevezetességét kiegészítve még inkább csalogató az idelátogatók számára. A katolikus plébánia pincéjében kialakított múzeum létrejöttéről és a felavatása óta eltelt közel egy év tapasztalatairól az egyik alapítóval, Darvas Lászlóval beszélgettünk. □ Mi adta az ötletet, hogy éppen ez a két, témájában egymástól igencsak különböző gyűjtemény adja a múzeum anyagát? • A lehetőség adott volt, hiszen köztudott, hogy Földi István önkormányzati képviselő - aki persze maga is szőlősgazda - már régóta tervezte, hogy a szőlőfeldolgozás munkáját egykor jellemző hagyományos eszközökből alapítani kellene egy múzeumot. Adott volt a hely is, és az én ásványgyűjteményem is, ami eleve Zemplénhez és Mádhoz kötődik, és akkor gondoltuk, miért ne? □ Hogyan szedték össze ezt a sok értékes darabot? • A látható eszközök egyik része az egyház, másik része Földi István tulajdonában volt, a többit meg kéregettük a faluban. A mádiak örömmel ajánlották fel a tulajdonukban lévő muzeális értékű borászati eszközöket a nemes cél érdekében. □ Az ásványokat viszont ön gyűjtötte! Hogyan kezdődött ez a szenvedélye? • Valamikor rácsodálkoztam egy ilyen magángyűjteményre, és múzeumokban is mindig megfogott a szépségük. Ami szép, az ugye mindig vonzó is. Aztán rádöbbentem, hogy a mi vidékünk ilyen szempontból eleve kincsesbánya, és olyan csodálatos dolgok vannak, amelyek önmagukat kínálják. S ha valaki egyszer megfertőződik a gyűjtőszenvedéllyel, akkor nincs megállás. Akkor már minden kell, ami megszerezhető. □ Az atya is elindult a hegyekbe? • A kocsimban mindig ott van a kőműveskalapács! Saját kezűleg, illetve állandó gyújtótársaim segítA plébános az ásványok között ségével csak észak-magyarországi és zempléni kőzeteket gyűjtöttem, az anyag jelentős részét vettem vagy cseréltem. Hét-nyolc évvel ezelőtt az erdélyi ásványokhoz nagyon könnyen hozzá lehetett jutni, ezek a darabok ekkor kerültek hozzám. A cseréket megkönnyítette az, hogy a helyben bőséggel található ásványok világ- és országszerte ritkaságszámba mennek. Ilyen módon jutottam hozzá sok egzotikus - brazíliai, marokkói, távol-keleti - példányhoz. Persze, az elején nagyon sok ásványról nem tudtam, hogy mi is pontosan, csak megtetszett, ilyenkor geológustól kértem segítséget. □ Várhntó-e a kiállított anyag bővítése? • Természetesen a gyűjtés nem állt le. Akinek ez a szenvedélye, az minden kavicsot megnéz, ami a szeme elé kerül. □ Mennyire tudja összeegyeztetni ezt a szenvedélyét a hivatásával? • Ezt az egészet szerintem úgy leFotó: Puskár Tibor hét, és csakis úgy szabad felfogni, mint a teremtés csodáját. Ez a változatosság, ez a színpompa olyan, mintha a Teremtő jókedvében játszott volna az anyaggal, hogy minél szebb, minél csodálatosabb képződmény jöjjön létre. Ez a forma- és színgazdagság mind-mind visszautal a Teremtő csodálatos létére. Érdekes, hogy minél jobban belemerül az ember á természetbe, annál szebb dolgokat fedez fel, és talán ezzel magyarázható, hogy a nagy tudósok jórésze mélyen vallásos. □ Mennyire közismert, hogy létezik ez a múzeum ? • Már eddig is több sajtóorgánumban - újságokban, tv-ben- adtak hírt róla, és most próbáljuk reklámozni. Azonban így sem panaszkodhatunk, mert elég széles körben ismert, sok látogatónk van. Ami még hiányzik az az, hogy a községben az útbaigazító táblákat elhelyezzük, és akkor talán még többen idetalálnak. Hajnali háromig is interneteztek B.-A.-Z. megyeiek is részt vettek a Sulinet-táborban Miskolc (ÉM - Hl) - Hét megyénkben diók is részt vett a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Sulinet-programja keretében Szárban rendezett internetes táborozáson. A tábor célja az volt, hogy a résztvevők alaposabban megismerkedjenek a „háló” lehetőségeivel. A miskolci Somogyi Zsolt szerint, erre tényleg volt lehetőség. Ha kedvük tartotta, hajnali háromig is internetez- hettek. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium Sulinet-programja keretében július 16. és 25 között Szárban rendezte meg első internetes táborát. A rendezők középiskolákon keresztül hirdették meg a tábort, a tanároktól kértek ajánlásokat. Olyan tanulókat vártak ugyanis, akik a számítógépben nemcsak a játéklehetőséget, hanem az információközvetítés egy új eszközét is látják - tájékoztatta lapunkat Pogány György, a Középiskolai Internet Program munkatársa. A tíznapos táborozáson száztizenhét diák, Borsod-Abaúj- Zemplén megyéből hét tanuló vett részt. Egyikőjüket, Somogyi Zsoltot arról kérdeztük, miért volt különleges ez a tábor.- Elsősorban az internet, a világháló használatával ismerkedtünk. Megtanultunk információt letölteni, keresni, home page-eket készíteni, azokat feltenni a hálózatra. Nem volt ritka, hogy délelőtt leültünk, és hajnali kettőig, háromig interneteztünk. A résztvevőket, felkészültségük és érdeklődési körük szerint az első napon csoportokra osztották, én a grafikákkal foglalkozó csoportba kerültem. Mi terveztük és készítettük el a home page-ek hátterében lévő grafikákat. Minden résztvevő készített ugyanis home page-t, amelyen beSomogyi Zsolt mutatja önmagát, családját, hobbijait, és amit fontosnak tart. Ez rákerült az internetre, így bárki az egész világon elolvashatja. De a gyakorlatban szerzett tapasztalatok mellett előadásokat is hallgathattunk, például az internet történetéről, a működéséről, a felhasználás lehetőségeiről. Zsolt most volt első osztályos gimnazista a miskolci Szemere Bertalan Középiskolában. Számítástechnikát az iskolában tanul, otthon egyelőre nincs gépük. A szomszédjuknak viszont van, oda jár számítógépezni.- Persze, játszani is szoktunk, de programokat is írunk. Van, amelyik egy szöveget mond, vagy olyan, amelyik egy bizonyos zenét játszik. A táborlehetőségre a számítástechnika-tanára hívta fel a figyelmét, és mivel szereti a számítás- technikát, szívesen ment. Főleg, hogy egyik osztálytársa is elkísérte.- Sok érdekes dologról hallottunk, és sok mindent ki is próbáltunk. Ha lesz internet az iskolában, remélem, fel tudom használni a tanultakat, és esetleg az osztálytársaimnak is tudok majd segíteni. Szerencsére a tanáraink sem idegenkednek a számítógéptől. Internettel szerintem könnyebben megy majd a tanítás. Például egy országról internettel sokkal változatosabb információk adhatók, mint amiket egy könyvben találhatunk. Ha köny- nyebb azért nem is lesz a tananyag, de hogy a tanulás élvezetesebb lesz, az biztos. „Televízió A Híradó Brackó István A Magyai* Televízió legkorszerütlenebb állandó műsora a Híradó. S akkor még finoman fogalmaztam. Változatlanul érvényes a régi forgató- könyv, holott a világ rengeteget változott. Az immár sokcsatornás apparátus a korábbi szabályhoz igazodik, s nem a néző igényéhez. Ebben az információdömpingben nem az határozza meg a hírek sorrendjét és tálalását, hogy mi a legfontosabb, s a leginkább közérdeklődésre számot tartó, hanem az az ősi, de a már áthágható szabály, mely szerint például egy miniszteri sajtótájékoztató előbbrevaló, mint egy kézigránátos merénylet vagy a húsáremelés. Az „átkosból” ittmaradt protokollsorrend rendeli egymás mellé, illetve alá a történéseket. Rossz beidegződés? A nézői igény semmibevétele? Buta szakmai gőg? Az okok sokágúak. Fenti meggyőződésemben nemcsak saját tapasztalataim erősítenek meg, hanem egy rádióműsor is. Az éter hullámain két. televíziós cserélt eszmét. A Híradót a kezdetektől majd harminc éven át dirigáló Matúz József- né, s a képernyőről többször kiseprűzött Bánó András. Nyilván nem a nosztalgia mondatta velük, hogy az „a” Híradó a természetszerűleg működő köz- és öncenzúra ellenére is túllépte a kor szabta kereteket. Nem azért, mert nem volt versenytársa, hanem azért, mert az egyéniségeket kitermelő intézmény sokkal inkább tűnt közszolgálatinak, mint a mai. Furcsa ellentmondás ez, s a sokszor áldott s sokszor pokolra kívánt Matúzné nem is tudta igazán magyarázni, menteni a mai helyzetet... Valahogy úgy fogalmazott, hogy' ók szinte hályogkovács módjára, előképzettség nélkül szinte szerelemből lettek televíziósok. A mostaniak csak pénzkereső foglalatosságnak tekintik ezt a mesterséget. Kihasználva a képernyős ismertség és elismertség később máshol is kamatoztatható előnyeit. Nézem persze a régi Magyar Filmhíradókat is, a két háború közöttieket és az ötvenes években forgatottakat is. Történeti, történelmi kordokumentumok ezek; érdekesek, de haszontalanok, mint a veterán autók. Szakmai megítélés szerint felszínesek, protokollárisak, szervilisek. Nem az akkori technikai hiányosságok miatt, hanem a jelenlegihez hasonló felnőtt korban sem kinőhető gyermekbetegségek okán... Itt pontot teszek kanyargó jegyzetem végére, mert kezdődik a Híradó. Szidom, cse- pülöm, de nem hagyom ki. Ha nem nézem, akkor nem tudok róla rosszat mondani. „Téka A matyó „image” Filip Gabriella A matyó népművészet felfedezésével, a matyó ,jmage” kialakulásával kezdi Mítosz és valóság - A matyó népművészet című kötetét Fügedi Márta néprajzkutató, majd a matyó népviselet átalakulásán, nemzeti szimbólummá válásán, különböző megjelenési formáinak bemutatásán át eljut napjainkig. És a napjaink ebben az esetben valóban a mát jelenti. Áz Officina Mu- sei, a Miskolci Herman Ottó Múzeum sorozatában megjelent kötet példái, hivatkozásai között ott vannak az utóbbi évek történéseire vonatkozók is. De folytathatja is a munkát a szerző, hiszen a matyó hagyomány nem hagyta magát bezárni a múzeumi tárlókba, ma is él, hat. Ezt bizonyítja például az éppen ma kezdődő matyóföldi néptáncfesztivál is. Fügedi Márta könyve nem a matyó cifraságára, nem a virágok tarkaságára hívja fel az olvasó figyelmét. Persze, erről is szó esik, de sokkal nagyobb szerepet kap a hagyomány, a matyó népművészet hatásának elemzése, mely jelentős mértékben meghatározta, meghatározza a város, Mezőkövesd lakóinak életét. (Ebben a kötetben nem foglalkozik a szerző az úgynevezett „három matyó település” viszonyával, hagyományaival, csak a mezőkövesdi matyóságról ír.) Külön fejezetekben vizsgálja, hogyan alakult a matyó népviselet, hogyan hatott a divatra, miként lett színpadi produkció, idegenforgalmi látványosság az ősi népszokás, mennyire befolyásolta a summásság a matyókról kialakult közvélekedést, mit jelent az itt élők számára a vallás, hogyan jelenik meg a művészetben a matyó népművészet... Számtalan példát találunk a kötetben a matyó népművészet különböző célú felhasználásának bizonyítására. Először is természetesen a viseleteken jelenik meg a jellegzetes motívum, de a budapesti Váci utca matyóba öltöztetett bábuit már vevőcsalogatónak állították a bolt elé. A 207 számozott oldalas kötet szinte mindegyik lapján találunk képet, illusztrációt. A legtöbb fotó természetesen Mezőkövesden készült, de tartalmazza a kiadvány azokat a dokumentumokat is, amelyek azt bizonyítják, hogy az ország, a magyarság szimbóluma lett a matyó népviselet. „Pávapompás” motívumok - feketén fehéren. így is igen hasznos és szép könyv ez, de tudományos értéke mellett lehetne kereskedelmi is. Mert micsoda kelendő portéka lenne a könyvpiacon, ha színesben jelenik meg.