Észak-Magyarország, 1997. augusztus (53. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-02 / 179. szám

1997» Augusztus 2», Szombat Kultúra ESZAK^Magyarország 5 □ Orgonaest Miskolc (ÉM) - Hajdók Judit ad orgonakoncertet a Collegium Musi- cum hangversenysorozat keretében augusztus 4-én, hétfőn este 7 órától Miskolcon, a műemlék avasi temp­lomban. Közreműködik: Faragó La­ura (ének). A műsorban Buxtehu­de-, Pachelbel-, Bach-, Goudimel-, illetve Liszt-darabok szerepelnek, és felcsendül a XIII. századból való Szent István himnusz is. Váradi vendégek Miskolc (ÉM) - A Nagyváradi Ál­lami Színház Szigligeti Társulata előadásában két darabot is láthat a miskolci közönség az Erdélyi szín­házak a Diósgyőri várban című so­rozat keretében a miskolci Ady Endre Művelődési Ház szervezésé­ben. A Miskolcra visszatérő ven­dégként érkező társulat augusztus 8-án, pénteken Joseph Stein - Jerry Bock Hegedűs a háztetőn cí­mű musicaljét, augusztus 9-én, szombaton pedig William Shakes­peare Makrancos hölgy című vígjá­tékát mutatja be a Diósgyőri vár­ban. Az előadások mindkét alka­lommal este fél 9-kor kezdődnek. Jegyek elővételben az Ady Endre Művelődési Házban válthatók. Út a boldogsághoz Miskolc (ÉM) - Út a boldogsághoz címmel jelentetett meg egy kiad­ványt a Szcientológia Egyház. A fü­zet 21 szabályt tartalmaz, amelyek elfogadója a jobb élet felé irányít­hatja az életét. A füzetről és a prog­ramról augusztus 5-én és 19-én es­te fél 7-től hallhatnak előadást az érdeklődők a Miskolci Dianetikai Központban (Vörösmarty út 53.). Érettségizetteknek Nyíregyháza (ÉM) - Nulladik év­folyamot hirdet a nyíregyházi Bes­senyei György Tanárképző Főisko­la érettségizettek részére az alábbi szakpárokon: angol - ének-zene, angol - francia, angol - német, an­gol - orosz, biológia - testnevelés, földrajz - testnevelés, francia - né­met, francia - orosz, gyors- és gép­írás - angol, magyar - angol, ma­gyar - ének-zene, magyar - fran­cia, magyar - gyors- és gépírás, magyar - művelődésszervező, ma­gyar - német, magyar - orosz, ma­gyar - történelem, matematika - angol, matematika - ének-zene, matematika - földrajz, matematika- francia, matematika - német, matematika - technika, matemati­ka - testnevelés, német - orosz, történelem - angol, történelem - ének, történelem - ének, történe­lem - földrajz, történelem - fran­cia, történelem - művelődésszerve­ző, történelem - német, történelem- orosz. A képzés 1997. október 1-től 1998. április 15-ig tart. A foglalkozások heti tíz órában - péntek délutánon­ként és szombat délelőttönként - folynak. A tanulóknak december­ben és áprilisban vizsgát kell tenni­ük. A sikeres vizsgázók, amennyib­en a két vizsgán külön-külön 80 százalék fölött teljesítenek, felvéte­li mentességet kapnak az adott szakpárra. A képzés költsége 90 ezer forint, jelentkezési határidő szeptember 10. A jelentkezéseket augusztus 4-től a Bessenyei György Tanárképző Főiskola tanulmányi épületének 228-as szobájában lehet leadni - naponta délelőtt 9 és 11 óra között. Jelentkezési lapot ugyanott lehet kérni. A szervetlen világ Darvas László római katolikus plébános a Teremtő csodáiról Szívós Adriunn BM I i'i i ii1" '~ l’fcT"-- •-. Mád (ÉM) - A tavalyi mádi szü­reti napok alkalmával nyitot­ták meg az Ásványgyűjtemény és Szőlészeti Borászati Eszkö­zök Múzeumát. Eme - értékeit tekintve - „kincsesbánya” meg­nyitása a község többi neveze­tességét kiegészítve még in­kább csalogató az idelátogatók számára. A katolikus plébánia pincéjében kialakított múzeum létrejöttéről és a felavatása óta eltelt közel egy év tapasztalata­iról az egyik alapítóval, Darvas Lászlóval beszélgettünk. □ Mi adta az ötletet, hogy éppen ez a két, témájában egymástól igen­csak különböző gyűjtemény adja a múzeum anyagát? • A lehetőség adott volt, hiszen köztudott, hogy Földi István önkor­mányzati képviselő - aki persze maga is szőlősgazda - már régóta tervezte, hogy a szőlőfeldolgozás munkáját egykor jellemző hagyo­mányos eszközökből alapítani kel­lene egy múzeumot. Adott volt a hely is, és az én ásványgyűjtemé­nyem is, ami eleve Zemplénhez és Mádhoz kötődik, és akkor gondol­tuk, miért ne? □ Hogyan szedték össze ezt a sok ér­tékes darabot? • A látható eszközök egyik része az egyház, másik része Földi István tulajdonában volt, a többit meg ké­regettük a faluban. A mádiak örömmel ajánlották fel a tulajdo­nukban lévő muzeális értékű borá­szati eszközöket a nemes cél érde­kében. □ Az ásványokat viszont ön gyűjtöt­te! Hogyan kezdődött ez a szenve­délye? • Valamikor rácsodálkoztam egy ilyen magángyűjteményre, és mú­zeumokban is mindig megfogott a szépségük. Ami szép, az ugye min­dig vonzó is. Aztán rádöbbentem, hogy a mi vidékünk ilyen szem­pontból eleve kincsesbánya, és olyan csodálatos dolgok vannak, amelyek önmagukat kínálják. S ha valaki egyszer megfertőződik a gyűjtőszenvedéllyel, akkor nincs megállás. Akkor már minden kell, ami megszerezhető. □ Az atya is elindult a hegyekbe? • A kocsimban mindig ott van a kőműveskalapács! Saját kezűleg, illetve állandó gyújtótársaim segít­A plébános az ásványok között ségével csak észak-magyarországi és zempléni kőzeteket gyűjtöttem, az anyag jelentős részét vettem vagy cseréltem. Hét-nyolc évvel ezelőtt az erdélyi ásványokhoz na­gyon könnyen hozzá lehetett jutni, ezek a darabok ekkor kerültek hoz­zám. A cseréket megkönnyítette az, hogy a helyben bőséggel található ásványok világ- és országszerte rit­kaságszámba mennek. Ilyen mó­don jutottam hozzá sok egzotikus - brazíliai, marokkói, távol-keleti - példányhoz. Persze, az elején na­gyon sok ásványról nem tudtam, hogy mi is pontosan, csak megtet­szett, ilyenkor geológustól kértem segítséget. □ Várhntó-e a kiállított anyag bőví­tése? • Természetesen a gyűjtés nem állt le. Akinek ez a szenvedélye, az minden kavicsot megnéz, ami a szeme elé kerül. □ Mennyire tudja összeegyeztetni ezt a szenvedélyét a hivatásával? • Ezt az egészet szerintem úgy le­Fotó: Puskár Tibor hét, és csakis úgy szabad felfogni, mint a teremtés csodáját. Ez a változatosság, ez a színpompa olyan, mintha a Teremtő jókedvé­ben játszott volna az anyaggal, hogy minél szebb, minél csodála­tosabb képződmény jöjjön létre. Ez a forma- és színgazdagság mind-mind visszautal a Teremtő csodálatos létére. Érdekes, hogy minél jobban belemerül az ember á természetbe, annál szebb dolgo­kat fedez fel, és talán ezzel ma­gyarázható, hogy a nagy tudósok jórésze mélyen vallásos. □ Mennyire közismert, hogy létezik ez a múzeum ? • Már eddig is több sajtóorgánum­ban - újságokban, tv-ben- adtak hírt róla, és most próbáljuk reklá­mozni. Azonban így sem panasz­kodhatunk, mert elég széles körben ismert, sok látogatónk van. Ami még hiányzik az az, hogy a község­ben az útbaigazító táblákat elhe­lyezzük, és akkor talán még többen idetalálnak. Hajnali háromig is interneteztek B.-A.-Z. megyeiek is részt vettek a Sulinet-táborban Miskolc (ÉM - Hl) - Hét me­gyénkben diók is részt vett a Művelődési és Közoktatási Mi­nisztérium Sulinet-programja keretében Szárban rendezett internetes táborozáson. A tá­bor célja az volt, hogy a részt­vevők alaposabban megismer­kedjenek a „háló” lehetőségei­vel. A miskolci Somogyi Zsolt szerint, erre tényleg volt lehe­tőség. Ha kedvük tartotta, haj­nali háromig is internetez- hettek. A Művelődési és Közoktatási Mi­nisztérium Sulinet-programja ke­retében július 16. és 25 között Szárban rendezte meg első inter­netes táborát. A rendezők középis­kolákon keresztül hirdették meg a tábort, a tanároktól kértek ajánlá­sokat. Olyan tanulókat vártak ugyanis, akik a számítógépben nemcsak a játéklehetőséget, ha­nem az információközvetítés egy új eszközét is látják - tájékoztatta lapunkat Pogány György, a Közép­iskolai Internet Program munka­társa. A tíznapos táborozáson száztizenhét diák, Borsod-Abaúj- Zemplén megyéből hét tanuló vett részt. Egyikőjüket, Somogyi Zsol­tot arról kérdeztük, miért volt kü­lönleges ez a tábor.- Elsősorban az internet, a vi­lágháló használatával ismerked­tünk. Megtanultunk információt le­tölteni, keresni, home page-eket készíteni, azokat feltenni a hálózat­ra. Nem volt ritka, hogy délelőtt le­ültünk, és hajnali kettőig, háromig interneteztünk. A résztvevőket, fel­készültségük és érdeklődési körük szerint az első napon csoportokra osztották, én a grafikákkal foglal­kozó csoportba kerültem. Mi ter­veztük és készítettük el a home page-ek hátterében lévő grafiká­kat. Minden résztvevő készített ugyanis home page-t, amelyen be­Somogyi Zsolt mutatja önmagát, családját, hobbi­jait, és amit fontosnak tart. Ez rá­került az internetre, így bárki az egész világon elolvashatja. De a gyakorlatban szerzett tapasztala­tok mellett előadásokat is hallgat­hattunk, például az internet törté­netéről, a működéséről, a felhasz­nálás lehetőségeiről. Zsolt most volt első osztályos gimnazista a miskolci Szemere Bertalan Középiskolában. Számí­tástechnikát az iskolában tanul, otthon egyelőre nincs gépük. A szomszédjuknak viszont van, oda jár számítógépezni.- Persze, játszani is szoktunk, de programokat is írunk. Van, amelyik egy szöveget mond, vagy olyan, amelyik egy bizonyos zenét játszik. A táborlehetőségre a számítás­technika-tanára hívta fel a figyel­mét, és mivel szereti a számítás- technikát, szívesen ment. Főleg, hogy egyik osztálytársa is elkí­sérte.- Sok érdekes dologról hallot­tunk, és sok mindent ki is próbál­tunk. Ha lesz internet az iskolá­ban, remélem, fel tudom használni a tanultakat, és esetleg az osztály­társaimnak is tudok majd segíteni. Szerencsére a tanáraink sem ide­genkednek a számítógéptől. Inter­nettel szerintem könnyebben megy majd a tanítás. Például egy ország­ról internettel sokkal változatosabb információk adhatók, mint amiket egy könyvben találhatunk. Ha köny- nyebb azért nem is lesz a tan­anyag, de hogy a tanulás élvezete­sebb lesz, az biztos. „Televízió A Híradó Brackó István A Magyai* Televízió legkorszerütlenebb állandó műsora a Híradó. S akkor még finoman fogal­maztam. Változatlanul érvényes a régi forgató- könyv, holott a világ rengeteget változott. Az immár sokcsatornás apparátus a korábbi sza­bályhoz igazodik, s nem a néző igényéhez. Eb­ben az információdömpingben nem az határoz­za meg a hírek sorrendjét és tálalását, hogy mi a legfontosabb, s a leginkább közérdeklődésre számot tartó, hanem az az ősi, de a már áthág­ható szabály, mely szerint például egy minisz­teri sajtótájékoztató előbbrevaló, mint egy ké­zigránátos merénylet vagy a húsáremelés. Az „átkosból” ittmaradt protokollsorrend rendeli egymás mellé, illetve alá a történéseket. Rossz beidegződés? A nézői igény semmibevéte­le? Buta szakmai gőg? Az okok sokágúak. Fenti meggyőződésemben nemcsak saját tapasztalataim erősítenek meg, hanem egy rádióműsor is. Az éter hullámain két. televízi­ós cserélt eszmét. A Híradót a kezdetektől majd harminc éven át dirigáló Matúz József- né, s a képernyőről többször kiseprűzött Bánó András. Nyilván nem a nosztalgia mondatta velük, hogy az „a” Híradó a természetszerűleg működő köz- és öncenzúra ellenére is túllépte a kor szabta kereteket. Nem azért, mert nem volt versenytársa, hanem azért, mert az egyé­niségeket kitermelő intézmény sokkal inkább tűnt közszolgálatinak, mint a mai. Furcsa el­lentmondás ez, s a sokszor áldott s sokszor pokolra kívánt Matúzné nem is tudta igazán magyarázni, menteni a mai helyzetet... Vala­hogy úgy fogalmazott, hogy' ók szinte hályog­kovács módjára, előképzettség nélkül szinte szerelemből lettek televíziósok. A mostaniak csak pénzkereső foglalatosságnak tekintik ezt a mesterséget. Kihasználva a képernyős is­mertség és elismertség később máshol is ka­matoztatható előnyeit. Nézem persze a régi Magyar Filmhíradó­kat is, a két háború közöttieket és az ötvenes években forgatottakat is. Történeti, történelmi kordokumentumok ezek; érdekesek, de ha­szontalanok, mint a veterán autók. Szakmai megítélés szerint felszínesek, protokollárisak, szervilisek. Nem az akkori technikai hiányos­ságok miatt, hanem a jelenlegihez hasonló fel­nőtt korban sem kinőhető gyermekbetegségek okán... Itt pontot teszek kanyargó jegyzetem végére, mert kezdődik a Híradó. Szidom, cse- pülöm, de nem hagyom ki. Ha nem nézem, ak­kor nem tudok róla rosszat mondani. „Téka A matyó „image” Filip Gabriella A matyó népművészet felfedezésével, a matyó ,jmage” kialakulásával kezdi Mítosz és valóság - A matyó népművészet című kötetét Fügedi Márta néprajzkutató, majd a matyó népviselet átalakulásán, nemzeti szimbólummá válásán, különböző megjelenési formáinak bemutatá­sán át eljut napjainkig. És a napjaink ebben az esetben valóban a mát jelenti. Áz Officina Mu- sei, a Miskolci Herman Ottó Múzeum soroza­tában megjelent kötet példái, hivatkozásai kö­zött ott vannak az utóbbi évek történéseire vo­natkozók is. De folytathatja is a munkát a szerző, hiszen a matyó hagyomány nem hagy­ta magát bezárni a múzeumi tárlókba, ma is él, hat. Ezt bizonyítja például az éppen ma kezdődő matyóföldi néptáncfesztivál is. Fügedi Márta könyve nem a matyó cifrasá­gára, nem a virágok tarkaságára hívja fel az olvasó figyelmét. Persze, erről is szó esik, de sokkal nagyobb szerepet kap a hagyomány, a matyó népművészet hatásának elemzése, mely jelentős mértékben meghatározta, meghatá­rozza a város, Mezőkövesd lakóinak életét. (Ebben a kötetben nem foglalkozik a szerző az úgynevezett „három matyó település” viszo­nyával, hagyományaival, csak a mezőkövesdi matyóságról ír.) Külön fejezetekben vizsgálja, hogyan alakult a matyó népviselet, hogyan ha­tott a divatra, miként lett színpadi produkció, idegenforgalmi látványosság az ősi népszokás, mennyire befolyásolta a summásság a matyók­ról kialakult közvélekedést, mit jelent az itt élők számára a vallás, hogyan jelenik meg a művészetben a matyó népművészet... Számtalan példát találunk a kötetben a matyó népművészet különböző célú felhasz­nálásának bizonyítására. Először is természe­tesen a viseleteken jelenik meg a jellegzetes motívum, de a budapesti Váci utca matyóba öltöztetett bábuit már vevőcsalogatónak állí­tották a bolt elé. A 207 számozott oldalas kö­tet szinte mindegyik lapján találunk képet, il­lusztrációt. A legtöbb fotó természetesen Me­zőkövesden készült, de tartalmazza a kiad­vány azokat a dokumentumokat is, amelyek azt bizonyítják, hogy az ország, a magyarság szimbóluma lett a matyó népviselet. „Pávapompás” motívumok - feketén fehé­ren. így is igen hasznos és szép könyv ez, de tudományos értéke mellett lehetne kereske­delmi is. Mert micsoda kelendő portéka lenne a könyvpiacon, ha színesben jelenik meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom