Észak-Magyarország, 1997. augusztus (53. évfolyam, 178-202. szám)
1997-08-12 / 187. szám
4 ÉSZAK-Magyarország Itt-Hon 1997. Augusztus 12., Kedd .Városházi Hírek. Öt és fél milliós tartozás Putnok (ÉM) - Időarányosan teljesítették a féléves költségvetést, jelentősen csökkentették az önkormányzat hitelállományát: a hitelek törlesztése során a tavaly januári 31 milliós hitelből már 15 milliót visszafizettek. Erről hallhattak többek között beszámolót a városi képviselő-testület tagjai. Döntés született arról is, hogy módosítják a szociális rendeletet: kedvezőbbé teszik a jövedelemhatárokat, így könnyebben igénybe vehető a közgyógy-eílátás és az étkeztetés. Helyet keresnek az iszapsűrítőnek Sajószentpéter (ÉM ND) - Szennyvíziszap-sűrí- tő berendezést vesz a sajó- szentpéteri önkormányzat. A gép segítségével olcsóbban tudják majd a város és a jövőben hozzácsatlakozó Pitypal aty-völgy szennyvízét hasznosítani. A berendezés által előállított, sűrített szennyvíziszap ugyanis a mezőgazdaságban trágyázásra használható, és ezt a felhasználási formát ajánlja a Környezetvédelmi Felügyelőség is. A gép 20 millió forintba kerül (az önkormányzat évente közel 4 millió forintot költ a szennyvíz elszállítására) és már tárgyalásokat folytatnak egy közeli termelőszövetkezettel a berendezés elhelyezéséről. Táncos lábú lányok sikerei Szendrő (ÉM) - A Városi Közművelődési Központ két mazsoretcsoportja is részt vett augusztus 2-án a Komlódon rendezett V. Országos Mazsoret Táncversenyen. Huszonkét csapat mérte ösz- sze tudását, közülük a négy bajnokegyüttes produkcióját külön értékelte a szigorú zsűri, amelyben megyénket Fügeczky- né Balogh Mária képviselte. A Szendrőben 1994. tavaszán alakult mazsoretcsoport vezetője, Szántó Ildikó méltán lehet büszke munkájára, hiszen nagycsoportos „lányai” menettánc kategóriában a második, színpadi tánc kategóriában a harmadik helyezést érték el, összesítésben ezüstérmet szereztek. A részvételt szponzori támogatás biztosította. Magyar-lengyel Szent István-ünnep Kazincbarcika (ÉM) - Várják az érdeklődőket a város augusztus 20-i rendezvénysorozatára, amely már 17-én megkezdődik a nagyszabású repülőnappal. A Szelesi-tó melletti helyszín könnyebb megközelíthetősége érdekében függőhidat építtet az önkormányzat a Sajó felett, így a régi Barrika városrészen keresztül, a Lorántfíy Zsuzsanna utcán át a városközpontból 4-5 kilométeres sétával érhető el az alkalmi reptér. A hídon ala- bárdosok szednek 10 forint hídpénzt személyenként, az így gyűjtött összeget pedig az árvízkárosult lengyel gyerekeknek ajánlja fel a város. A Barcikán és környékén családoknál elhelyezett 30 gyermek magyarországi nyaralását a miskolci Aero Club azzal is emlékezetessé teszi, hogy ingyen viszi őket sétarepülésre. A repülőnapon bemutatkozik a lengyel ejtőernyős-akrobata válogatott, s az augusztus 20-i ünnepségre Knurow testvérváros hivatalos küldöttségét is váiják, valamint egy magas rangú lengyel diplomata is jelezte érkezését. „Heti Vásár • A kazincbarcikai Kereknap Sajó ABC minden hónapban más-más 40 különböző termékét kínálja kedvezménnyel. Az augusztus 1-től 31-ig tartó akcióban kiemelkednek a húsipari termékek, hideg élelmiszer áruk. Ízelítőül: a nyári turista szalámi 740 helyett 599, a Kaiser szárazkolbász 1260 helyett 999, a Kolozs olasz felvágott 600 helyett 450. A 130 grammos magyaros és különleges vagdaltkon- zerv most 25, a Szobi jaffa és málna szörp 50 forinttal kerül kevesebbe. Az ivójoghurtok 34 forintért kaphatók. Homály fedi a Jókai-ház adásvételét Egyházi kárpótlás híján lassacskán „épülget" a tardonai református parókia A csordogáló gyülekezeti adományokból ezen a nyáron is tovább épül a lelkészlak, de beköltözhető csak évek múlva lesz Fotók: Szathmáry-Király Ádámné Tardona (ÉM - SZN) - Parókiát épít a tardonai református gyülekezet. A községnek a ’80-as évek előtt mindig önálló lelkésze volt, ezt szeretné visszaállítani a presbitérium. Az „új lelkipásztort” szép új lakóház várja tehát - óvatos becslés szerint úgy 3 év múlva. Esetleg több. A félkész parókia négy éve épül. Mivel a tardonai református egyházközség nem bocsátkozott kárpótlási vitába, lassacskán gyűlik a hozzávaló, az építési költségek viszont egyre magasabbak. Tardonán Kutas Imre volt az utolsó önálló községi lelkész, negyven évet szolgált a bükki községben. Később Nekézseny lelkészházas- páija látta el az itteni teendőket, 1985-től pedig Tóth László, a má- lyinkai lelkipásztor jár át, ő végzi a hitoktatást is. Több éve annak, hogy a presbitérium úgy döntött: a lakatlan, rossz állapotú parókiát nem érdemes felújítani, új lelkészlak kell gyülekezeti teremmel. A régi épületet így lebontották, s 1993-ban elkezdődött az építkezés. Lelkes volt, anyagilag is jobban állt akkor a falu: az első időkben több mint 600 ezer forint adomány érkezett a parókia számára a családoktól. 1996-ban a befolyó összeg már „mindössze” 100 ezer forint, az idén eddig 200 ezerre futotta a támogatók erejéből. Az egyházkerület is egymillió forintot meghaladó anyagi segítséget nyújtott, mindez ahhoz bizonyult elegendőnek, hogy tavaly végre tető alá kerültek a falak, a napokban pedig ablakokat is kapott az épület, s némi belső munkára van lehetőség.- Nagy összegeket sajnos nem tudunk az építkezésre áldozni, annak is örültünk, hogy a tető novemberben elkészült, így nem éri kár a már meglévő értéket - vázolja a helyzetet Tóth László. - Úgy vélem, jó fél állapotnál tartunk, legalább további három év szükséges addig, amíg ide a majdani lelkész beköltözhet. Az építkezés sajnos évről évre drágul. Az önkormányzat most egy kulturális létesítményhez is lakossági adományokra számít, kevés a pénz mindenütt. Más lenne a helyzet az egyházi kárpótlással, hiszen a települések hitgyülekezetei értékesíthetik volt ingatlanjaikat, adott esetben pénzre válthatták a vissza nem vehető egyházi vagyont. A tardonai református templom szomszédságában lévő Jókai-ház is valamikor egyházi iskola és tanítói lakás volt. Az egyházközség erre az ingatlanra mégsem számíthat. A megyei vagyonátadó bizottság 1994-ben a Kincstári Vagyonkezelő Szervezethez utalta - volna - az egykori Jókai-hajlékot, miután a törvény értelmében a volt egyházi tulajdont az önkormányzat nem kaphatta meg. A községi vezetés viszont megkifogásolta az eljárást, mert kezében volt a művelődésügyi tárca 1992-es határozata, miszerint a ház kezelője a tardonai ön- kormányzat. Mivel az egyházközség nem fellebbezett - miért is tette volna, hiszen a Jókai- menedék tájházként jó kezekben volt - a felek közötti megállapodásra hivatkozva a bizottság jogerősen az önkormányzat tulajdonába adta a házikót. A ’90-es évek eseményeit Fe- keténé Tőzsér Erika jegyző jól ismeri, a Jókai-házzal kapcsolatos korábbi történetet - 1948. január 1-je után - azonban homály fedi. Az egyházközségnek egy feljegyzése maradt, miszerint anno az egyház a tanterem helyiségét használatba adja a falunak. Tulajdonátadásról szó nem esett, az államosítás azonban sok mindent megváltoztatott. Jött-ment az MHSZ, a KISZ, az úttörőszövetség, de az épületnek jó gazdája csak a hagyományápoló lakosság és az önkormányzat lett végül. A presbitérium pedig úgy döntött, hogy nem támadja meg a vagyonátadó döntését. így aztán az új parókia épülget, ahogy a rávaló csordogál. A tiszte- letes maga is úgy látja, fontos, hogy helyi lelkipásztort kapjon a tardonai lakosság. Felemás helyzet, hogy a 700 lelkes Mályinkának önálló lelkésze van, holott valamikor éppen Tardona fíliája volt. S ezt szeretné az 1200 fős, zömmel református település is, amelynek templomában, a hátsó padban a bujdosó Jókai üldögélt. _Ezr Látni Kell! Hétszáz évesen meglepték magukat egy tájházzal Sqjóvelezd (ÉM - SZN) - A század- fordulón még a helyi bíró lakása volt az a fatomácos parasztház, amelyet a sajóvelezdi önkormányzat a kései örökösöktől megvásárolt, hogy egy tájházat rendezzenek be abban. Ha már eltervezték, meg is valósították az elképzelést, s a község 700. éves évfordulóján, 1994. augusztus 20-án avatták fel az idegenforgalmi látványosságnak, a velezdi hagyományok mementójának szánt létesítményt. A megnyitáskor nagyon sokan adták szívesen a régi családi ereklyéket, használati eszközöket, azóta az ajándékozókedv is gyérült, a tájházban elhelyezhető régiségekből sem lett több a velezdi családoknál. Egy tisztaszobát mégis sikerült berendezni a korabeli szokásoknak, tradíciónak megfelelően, s a pitvart is a valaha volt szabadkéményes konyhaként alakították ki. A cél természetesen az, hogy megőrizzék az utókor számára azokat az értékeket, amelyek az itteni lakosok életét, munkáját, mindennapi körülményeit jellemezték, segítették. Egy helyiség még üresen áll az épületben, de a község vezetése már tervbe vette, hogy a népi szövő hagyományokat elevenítik fel itt, ha összejönnek a szükséges régi darabok. A porta udvarán - mint a környéken más tájházaknál is - a paraszti gazdálkodás eszközei, szerszámai kapnak helyet. „Faluról falura kömjátt Jól működő földprogram - Továbbra is példásan működik a községben az 1993-ban indult szociális földprogram, amelynek bővítésére egymillió forintot nyert az önkormányzat ebben az évben. Ebből újabb gépeket vásároltak, és megépítettek egy 190 négyzetméteres, vasszerkezetű géptároló csarnokot is. Itt helyezték el az erőgépet, kombájnt és 11 különböző egyéb munkagépet, amelyeket önköltségesen ad bérbe a földprogramban résztvevő lakosságnak Komjáti ön- kormányzata. JÁRDÁNHÁZA Kenyérünnepen indul a gáz Áfástul 84 millió forintba kerül a község gázberuházása. Az építkezés finanszírozása természetesen meghaladja az önkormányzat anyagi lehetőségeit, ezért pályázati eszközökkel pótolják a meglévő lakossági önrészt; a gázbevezetést részben a környezetvédelmi alaptól nyert támogatásból fedezik. A kivitelezés augusztus 20-án kezdődik, befejezésének határideje október 31., így a családok az idei télre már a korszerű fűtési módban gondolkodhatnak. NAGYBARCA Részvénnyel fizetnek a gázért Értékesítette ÉMÁSZ-részvényeit a község önkormányzata. Az értékpapírokért kapott 1,3 millió forintot egy az egyben a gázberuházásra évekkel ezelőtt felvett hitel visszafizetésére fordították. így a tárgyalások közvetlen banki tranzakcióhoz vezettek, ráadásul a részvények megvásárlója és a hitelező ugyanaz a pénzintézet: az OTP. KÁNÓ Szondázásra készülnek - Az önkormányzat újabb felmérésre készül a község gázberuházásának ügyében. Kánón az a szokatlan helyzet állt elő, hogy hamarabb készül el az alapvető infrastrukturális fejlesztés során a szennyvízhálózat, mint a gáz, másutt ez fordítottan jellemző. Kovács István polgár- mester úgy fogalmazott: a község mintegy lakatlan szigetként kimaradt a gázbevezetésből, holott mellettük két irányba - Ragály és Szendrő felé is - elmegy a gerincvezeték. A szondázás bizonyítja majd a lakossági igényt, amelynek alapján - mivel nagyösszegű beruházásról van szó - pályázatait benyújthatja az önkormányzat. Építenék tapolcsány főútját Egyelőre kevés az útalaptól nyert 10,5 millió forint a tapolcsányi Kossuth út helyreállítására, szélesítésére, ezért az önkormányzat a megyei területfejlesztési tanácstól vár kiegészítést. A korábban elsorvasztásra ítélt településrész az utóbbi években új erőre kapott, hiszen megszűnt az építési tilalom, bevezették a vezetékes vizet és gázt. Az autóbuszjáratok révén sokat javult a lázbérci víkendtelkek megközelíthetősége. A leromlott állapotú tapolcsányi főutat mindenképpen szeretné sürgősen helyreállítani a község vezetése, erre ugyanis - éppen a fentiek miatt - óriási a lakossági igény. Kerékpárút holland mintára Kerékpárút építésére nyert pályázati úton 8,9 millió forintot a színi önkormányzat. A beruházás alapvető célja az, hogy a községet is bekapcsolják a speciális közlekedési lehetőség segítségével az Aggtelek- környéki falusi idegenforgalmi vérkeringésbe. A hollandiai mintára készülő „kétkerekű-sztráda” kiviteli munkáit egy miskolci útépítő cég végzi, az ünnepélyes átadást ősz végére tervezi a község vezetése. Késő estig ropták a táncot a „piknikezők” Sajógalgóc - A II. Sajóvölgyi Folkfesztivál egy hétig tartó rendezvénysorozatába az idén - a Sajó menti városokon kívül - három község kapcsolódott be, helyszínt nyújtva a remek zenés-táncos programoknak: Szuhakálló, Sajóbábony és természetesen Sajógalgóc., ahol a Folk-pikniknek már a fesztivált megelőzően is több éves hagyománya volt. Szombat este 7 órától a község temploma előtt, a Szent István téren a Los Andinos (képünkön) dél-amerikai, a Black- ríders amerikai és ír, a Rece-Fice együttes pedig görög és balkáni népzenével szórakoztatta a népes kiránduló közönséget, a kazincbarcikai citerások ismét jó házigazdái voltak a rendezvénynek. A muzsika hallgatását a tett követte: éjfélig tartott a táncház.
