Észak-Magyarország, 1997. július (53. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-08 / 157. szám

1997- lÚLius 8., Kedd A Megyéből Ielentiük ESZAK-Magyarország 3 □ Cannes-i díjas sörreklám Bocs (ÉM) - A Cannes-i Nemzet­közi Reklám Fesztiválon a Borsodi Világos Metrófogantyú reklámhir­detés bronzérmet nyert. Ez az első magyar cannes-i díjas sörreklám, amely azért is kiemelkedő hír, mert az I. és a II. helyezést nem adták ki. A rangos elismerést a „Nyomta­tott reklámok - közlekedés” kate­góriájában sikerült elérni. Fülleharapás: a vizsgálat folytatódik Miskolc (ÉM - PT) - A kutyasétál­tatás közben múlt hét csütörtökön este Miskolcon történt kutyahara- pásos ügyben a nyomozás szakér­tők bevonásával folytatódik. Mint arról lapunk beszámolt: egy hölgy kistestű kutyájára támadt közterü­leten egy 19 éves fiatalember ugyancsak sétáltatni levitt 8 hóna­pos rottweilere. Az asszony ked­venc tacskója védelmében felkapta az állatot, ám a feléjük kapó másik eb valahogy kiharapott egy darabot a hölgy füléből. Hadler Ferenc, a Miskolc Városi Ügyészség vezető ügyésze kérdésünkre elmondta: je­lenleg még nyomozati szakasznál tart a vizsgálat. Szakértők segítsé­gével tovább kutatják a szerencsét­len eset körülményeit. A vezető ügyész szerint legkésőbb csütörtö­kön már a bíróságon folytatódik a felelősség megállapítása. Üzemképtelenné tett szállítószalag Miskolc (ÉM - PT) - Huszonkét esetben kellett kivonulniuk a Mis­kolc Városi Rendőrkapitányság helyszínelőinek különböző betöré­sekhez és lopásokhoz az elmúlt hétvégén. Ismeretlen személyek feltörték a 46. Számú Általános Is­kolát, ahonnan a gyerekek oktatá­sát szolgáló számítógéppel és más műszaki cikkekkel távoztak. A He- jócsabai Cement- és Mészipari Rt. Miskolc-Tapolcán lévő szállítósza­lagját „nemesfémgyűjtő” kezek tet­ték üzemképtelenné, ugyanis 155 méter hosszúságban letépték és el­vitték róla a sárgaréz vezetéket. A Pelsőzsolcai Ongai Csavargyártó Kft. telepére nem az üzem termé­keiért, hanem az irodában találha­tó számítógépért, faxért és nyom­tatóért hatoltak be a betörők. Szombattól vasárnapig 78 esetben tettek be- és feljelentést a megye- központban lakó polgárok. Új többségi tulajdonos a Digépben Háromszázmillió forintos törzstőkeemelést hajtott végre az MFB Miskolc (ÉM - MB) - Új többsé­gi tulajdonosa lett a Diósgyőri Gépgyár (Digép) öt korlátolt felelősségű társaságának, s ez­zel megoldódott a régóta hú­zódó vita a valamikori nehézi­pari gyáróriás életében. Há­romszázmillió forintos törzs­tőkeemelést és teljes reorgani­zációt vállalt a Digépre szemet vetett Magyar Fejlesztési Bank Rt. (Folytatás az 1. oldalról.) Jogilag tehát a konzorcium nem vált a tb-önkormányzatok tulajdon- részeinek birtokosává. A Kincstári Vagyoni Igazgatósággal kötött szerződésnek pedig azért nem sike­rült eleget tenniük, mert a vállalt fizetési kötelezettségről „megfeled­keztek”. így mindhárom korábbi tulajdonos semmisnek tekintette a megkötött szerződéseket, és az ere­deti tulajdoni állapotok visszaállí­tását szorgalmazták. Az időközben eltelt majd’ másfél év alatt azonban - a konzorcium által létrehozott Digép Holding Rt., vala­mint a Diginvest Kft. „közremű­ködésével” - a Digép-vagyon léte is veszélyben forgott, de az elmúlt hó­napok tárgyalássorozatának ered­ményeképpen sikerült jobb belátás­ra bírni a konzorcium tagjait. Egy­részt a Diginvest Kft.-be apport­ként bevitt öt digépes kft. vagyona került vissza az eredeti kft.-khez, másrészt a konzorcium lemondott a tulajdonrészekről. így az egykori hitelezőkből újra - immár másod­szor - tulajdonossá vált tb-önkor- mányzátok és a KVT szabadon érté­kesíthette a visszakapott tulajdon- részt. A Magyar Fejlesztési Bank még a tulajdonvita kirobbanásának ide­jében jelezte: akár törzstőke eme­léssel is segítené talpra állítani a Digépet, amint tisztázódik, ki is va­lójában a kérdéses tulajdonrészek igazi birtokosa. A hétfői, összevont taggyűlésen végül teljesült a digépes kft.-k ügyvezető igazgatóinak álma: a Magyar Fejlesztési Bank lett a Di­gép többségi tulajdonosa. A 300 millió forintos törzstőke emelés a napi gondok enyhítésére, a reor­ganizációs program a hosszú távú lehetőségekre kínál megoldást. Az öt kft. közül a három termelőegy­ségben - a szerszámgépgyárban, a melegalakító gyárban és a sziv­attyú gyárban - történt tőkeeme­lés, míg a vagyonhasznosító és a szolgáltató kft. a korábbi vagyoni állapotnak megfelelően működik tovább. Béres Ferenc és a pataki diákok Emlékezés szóban, zenében, majd szoborban az énekművészre Miskolc (ÉM - DK) - A pataki di­ákok himnusza helyett most Rákóczi imádsága szólalt meg - hangfelvételről - a Pataki Diá­kok Miskolci Egyesülete köz­gyűlésén, amelyet tegnap dél­után tartottak a Tiszáninneni Református Egyházkerület székházában. Es kivételesen nem Rákóczi volt a „fontos”, hanem a dal előadója: Béres Ferenc. Egy éve múlt, hogy elhunyt Béres Ferenc énekművész - volt pataki diák aki gyönyörű hangjával ez­reket vezetett be a magyar népdal kincsesházába, szerény vagyonából pedig maradandó értékeket adott szeretett diákvárosának. Az elmúlt évben, a pataki diákok nagy talál­kozóján egy muzeális értékű köny­vet ajándékozott az iskolának, ada­kozásra buzdítva ezzel volt diák­társakat is. A tegnapi találkozón erről is beszélt egyik barátja, aki szerint Béres Ferenc talán ezzel is szerette volna viszonozni, amit az iskolától kapott... A Béres Ferenc-emlékünnepé- lyen - amelyen felesége, testvére, fia is jelen volt - több barátja emlé­kezett róla szavakban - Nagy Béla, Palumby Gyula, Demeter Gyula, Czine Mihály, Simonné Gajda Edit -, illetve zenével - Lipcsey Edit, Hegedűs Valér, Barsi Érnő, Béres János, Darányi Lajos. Az ünnepség végén egy alapít­ványt hirdettek meg a szervezők: alakulóban a sárospataki szobor­park, ahol híres pataki tanároknak, diákoknak állítanak emléket. A ter­vek szerint Béres Ferenc vonásait is megörökítené itt egy alkotás. Barsi Ernő hegedűszóval emlékezett Béres Ferencre Fotó: Dobos Klára Jeszenszky Géza: Odaát uszítanak „Kötelességünk és érdekünk a határon túli magyarok támogatása" Bujdos Attila Sárospatak (ÉM) - Közömbös­sé, olykor ellenségessé vált a hazai társadalom a határon túli magyarok sorsa iránt. Ezt Jeszenszky Géza, az Antall- és a Boross-kormány külügymi­nisztere állítja. A ma az ellen­zéki MDNP-ben politizáló tör­vényhozási képviselő tegnap a Sárospataki Népfőiskola Egyesület Határon Túli Ma­gyarok Szekciója nyári prog­ramja keretében arról tartott előadást: milyen hely jutott a határon túli magyarságnak a rendszerváltozás utáni ma­gyar külpolitikában? Ebből az alkalomból készült interjúnk. • A határon túli magyarság hely­zete ’89 előtt tabu volt, miközben a magyar társadalom nem jelen­téktelen részét kifejezetten ag­gasztotta, hogy mi történik a szomszédságunkban. Gondoljunk a romániai falurombolás elleni 1988 -as nagy tüntetésre. A ma­gyar társadalom - érthető bajai közepette - mára közömbössé, s időnként ellenségessé vált a hatá­ron túli magyarok helyzetével kapcsolatban. □ Minek tulajdonítja ezt a vál­tozást? • Hamis politikai propaganda ha­tására a rendszerváltozás után úgy vélték, hogy az előző kormány a Magyarországon élők rovására túl nagy figyelmet fordított erre a kérdésre. Éz ténybelileg is alapta­lan: nagyon szerény összegekkel Jeszenszky Géza támogattuk a határon túli magya­rokat. Ez a támogatás nem csupán erkölcsi kötelességünk - ahogy azt az alkotmány is előírja. Az itt élő magyarok érdekét is szolgálja, hogy a határon túli magyarság biztonságban, jólétben élhessen. Mert ha nem boldogulnak a szülő­földjükön, megpróbálnak ide ke­rülni. Ez viszont nagyon nagy ter­het róna a magyarországi társada­lomra: két-hárommillió embert be­fogadni, egzisztenciához juttatni... □ Felismerte-e ennek a jelentőségét a jelenlegi kormányzat ? • A radikális ellenzéki csoportok­kal és pártokkal ellentétben én el­fogadom - tapasztalatból tudom -, hogy rendkívül nehéz olyan kormányokkal szót érteni, ame­lyekben az együttműködésre való készségnek a nyoma sincs meg, mint a jelenlegi szlovákiai kor­mányban. Ezzel együtt úgy tűnik, ebben a tekintetben a mai magyar kormány rendkívül óvatos volt. Államközi szinten tett erőfeszíté­seket, hogy folytassa az általunk követett politikát. Abban viszont elmarasztalható, hogy nem tájé­koztatja a kül- és belföldet: miért érdeke a hazai lakosságnak is a dolog. Én ezt sokszor javasoltam, számon kértem, de egyáltalán nem látom ennek a nyomát. □ Hozzájárult-e a népi diplomácia a határon túli magyarok helyzeté­nek javításához? • E téren a rendszerváltozásnak nagy a jelentősége. Ma már nem tiltott, vagy rossz szemmel nézett törekvés, hogy Magyarországról gazdasági, vagy személyi kapcso­latokat építsenek ki a határ túlol­dalán lévő magyar, vagy nem ma­gyar településekkel és személyek­kel. Az előző kormány törekvései­nek köszönhetően újból megnyi­tottak számos, a kommunizmus alatt bezárt határátkelőt. E vo­natkozásban sajnos a megtorpa­nás jeleit érzékelem, halasztódik az újabb átkelők megnyitása. Azt nehezebb lenne megmondani, hogy hozott-e eredményt egymás jobb megismerése. Nagy csalódás a számomra is, hogy nem alakult ki a türelem légköre. A szabaddá vált sajtóban ellenséges indulato­kat geijesztő írások tömkelegé je­lenik meg. Olyan uszítás folyik az adott országban élő kisebbség el­len, ami azért a diktatúrában nem volt, akkor a szőnyeg alá sö­pörték ezt a kérdést. □ Melyik országra gondol? • A tavalyi választásokig ez Ro­mániát jellemezte. A kormányvál­tás óta is működnek szélsőséges lapok, de az ellenségkép formálá­sában a legnagyobb felelősséget viselő televízió hangneme megvál­tozott. Sajnos Szlovákiában kor­mánypolitika, amiről az előbb be­széltem. □ Furcsa kettősség jellemzi a rendszerváltás óta folytatott ma­gyar külpolitikát. Miközben ez meghozta az eredményét, hiszen biztosra vehető Magyarország NA- TO-csatlakozása, de élezte a fe­szültségeket a szomszédos orszá­gokkal. mindenekelőtt Szlovákiá­val, ahol bennünket tesznek fele­lőssé, hogy nem kerülhetnek be a NATO-ba. Ebben a helyzetben mi a követendő út a magyar külpoliti­ka számára? • Hogy a NATO-ból való kimara­dásért Magyarországot lehetne felelőssé tenni? Az ellenkezőjét ál­lapíthatja meg, aki elfogulatlanul vizsgálja ezt a kérdést. Hangsú­lyos eleme volt - és örömmel lá­tom, hogy az is maradt — a ma­gyar külpolitikának, hogy az in­tegrációban Magyarország a szomszédaival egyformán vegyen részt. A szomszédaink NATO-tag- sága ellen Magyarország soha nem lépett fel, hanem támogatta, támogatja és támogatni fogja. A NATO-tagság maga is elősegítheti az ellentétek enyhítését - a szö­vetségen belül még inkább anak­ronizmus lenne az a szűk látókörű magyarellenesség, amivel találko­zunk. A bővítés napirenden van, s reméljük, hogy ez nem válaszfala­kat húz Magyarország és szomszé­dai között, hanem hosszabb távon a jó viszony megszületését és erő­södését hozza a Kárpát-medence és környéke népei számára. Érdekképviseletek a változó világban Miskolc (ÉM - FL) - A globalizálódó Eu­rópa kihívást jelent a nemzeti szakszer­vezetek számára. Éppen ezért a tőke és a szolgáltatások szabad áramlása mellé ki kell alakítani az egységes munkavállalói érdekképviseletet is. A kétéves Európai Uniós tagsággal rendelkező Ausztria szakszervezeti képviselői tegnap Miskol­con megosztották tapasztalataikat négy megye érdekképviseleti vezetőivel. Az MSZOSZ megyei képviselete Nógrád, He­ves, Hajdú-Bihar és Borsod Abaúj-Zemplén szakszervezeti vezetőinek részvételével ta­nácskozást tartott Észak-Kelet Magyarország gazdasági, foglalkoztatási és szakszervezetpo­litikai helyzetéről. Az értekezleten részt vett Kari Drochter, az osztrák szakszervezeti kon­föderáció alelnöke és Walter Sauder, a szerve­zet nemzetközi felelőse is. A vendégek a me­gyei önkormányzat, a Megyei Munkaügyi Központ és az ágazati szakszervezetek képvi­selőin keresztül „első kézből” szereztek isme­reteket a régió helyzetéről, a fejlesztési elkép­zelésekről, valamint a foglalkoztatási, mun­kaerőpiaci gondokról. Kari Drochter felhívta a figyelmet arra,, hogy a gazdaság globalizálódása kihívást je­lent a nemzeti szakszervezetek számára. Együttműködésükét sürgeti az egészség- és a szociálpolitika, a környezetvédelem területén, párbeszédet és globális fellépést a tőke és a szolgáltatások szabad áramlása időszakában a munkavállalók közös érdekeinek képvisele­tében. Ausztria már két éve tagja az Éurópai Uniónak, az osztrák szakszervezetek már megfizették a tanulópénzt és nem törvénysze­rű, hogy ez Magyarországon megismétlődjön. Ezért osztották meg tapasztalataikat és a csatlakozásra való felkészülésünkhöz felkí­nálták további segítségüket. Az előadó véle­ménye szerint ugyanis a nemzeti szinten vég­zett szakszervezeti munka már nem elegendő az eredményes munkához. A globalizáció ki­hívásaira együtt kell megtalálni a megoldáso­kat. - Nem tejjel-mézzel folyó Kánaán ugyan­is az Európai Unió, benne nemcsak sült ga­lambok szállnak, hanem a gondokra is fel kell készülni - jelentette ki Kari Drochter. Egységesen esélyesebbek Miskolc (ÉM - SZK) - Huszonnégy taggal megalakult a Szociális Intézmények B.-A.-Z. Megyei Regionális Szakmai Egyesülete. Az egyesület célja a társult tagok érdekvédelme, egységes és szerve­zett képviselete. Egyebek mellett segíte­ni szeretnék a szakszerű és korszerű el­látási stratégiákat is, s nagy hangsúlyt kívánnak fektetni a hazai és nemzetközi szakmai kapcsolatok kialakítására, fej­lesztésére. A tegnapi alakuló ülésen elnökül választott Fodor Ottó (a miskolci Őszi Napsugár Otthon igazgatója) elmondta: reményeik szerint ezen új szervezeti keretek között nagyobb eséllyel pályázhatnak a szociális intézmények a célok megvalósításához szükséges anyagi források­ra. Az első ilyen közös célt egy átfogó informa­tikai hálózat megteremtése jelentené, amellyel napra készen követhető lenne, hogy egy adott személy számára szükségleteinek megfelelően ki, hol, milyen ellátást tud nyúj­tani, illetve amellyel követhető volna a szociá­lis intézményi ellátásba kerültek mobilitása. Az egyesület tagja lehet a terület minden tartós, átmeneti, illetve nappali elhelyezést nyújtó szociális intézménye, függetlenül a tu­lajdonostól, illetve fenntartótól. (A 24 alapító tag döntő többsége önkormányzati intéz­mény.) A tagdíj: ellátottakként 100 forint, va­gyis az intézményi létszámtól függő, ugyan­akkor azonban az intézmények az előnyökből is ennek arányában részesülnek. Pártoló tagokat is fogad az egyesület: bár­mely természetes vagy jogi személyt, aki - il­letve amely - cselekedeteivel vagy anyagilag támogatja az egyesületet. Őket is megilleti - a döntési és a szavazati jog kivételével - mind­azon jog, ami a teljes jogú tagokat. Például közvetlen érdeksérelem esetén - legyen az egyéni, személyes, dolgozói vagy gondozotti - a tagok igényt tarthatnak az egyesület fellépé­sére, véleménynyilvánításra, állásfoglalásra. Biztosítás a BC-nek Budapest (MTI) - A Magyar Exporthitel Biztosító Rt.-vei (Mehib Rt.) kereskedelmi kockázatokra exporthitel-biztosítást kötött a BorsodChem Rt. A megállapodás célja, hogy csökkentsék a vegyipari cég exportszállításai­nak pénzügyi kockázatát. A kockázatvállalá­son túl a Mehib-kötvény közvetve számos más előnnyel is jár a BorsodChem számára. így többek között bátrabban léphet majd a cég új piacokra, export árbevételei tervezhetőbbé válnak - tájékoztatott a biztosítótársaság.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom