Észak-Magyarország, 1997. július (53. évfolyam, 151-177. szám)
1997-07-07 / 156. szám
8 ÉSZAK-Magyarország Vállalkozás 1997- Túlius 7-, Hétfő „Határidőnapló Július 10. Társasági adó: a külföldi szervezetektől levont adó befizetése Július 12. Személyi jövedelemadó: az előző havi kifizetésekből a munkáltató által levont adóelőleg befizetése Július 15. A havonta beszedett idegenforgalmi adó bevallása A májusra esedékes adók, illetve költség- vetési támogatások; a fogyasztási adó nettó összegének és előlegének különbözete; sertésállomány-mentesítési hozzájárulás, fo- gyasztóiár-kiegészítés, termelésiár-kiegészí- tés és -dotáció, mezőgazdasági és élelmi- szeripari exporttámogatás; engedély alapján gyakrabban utalt költségvetési támogatási előleg A beszedett idegenforgalmi adó befizetése „Kamarai Hírf.k KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA • NEMZETKÖZI ÁRUMINTA Kiállításra kerül sor szeptember 13-21. között az olasz- országi Bolzanoban. A kiállításon a B.-A.-Z. megyei Kereskedelmi és Iparkamara 16 négyzetméteres, kedvezményes, kollektív standdal vesz részt, melyen tagjainak lehetőséget biztosít prospektusokkal, vagy árumintákkal való megjelenésére. Az érdeklődők jelentkezését július 31-ig várják a kamara nemzetközi osztályán, a 46/328-642-es telefonszámon, vagy a 328-722-es faxszámon. • REGION-KONTAKT ’97 néven kerül megrendezésre szeptember 3-6 között a szomszédos országok ipari, kereskedelmi és szolgáltatási együttműködésének I. nemzetközi kiállítása a szlovákiai Lucenec-ben. A kiállítás ideje alatt német-magyar-cseh-szlovák üzletembertalálkozóra, valamint a Losonc-Pol- tár Szilikát Gazdasági Övezet és a nógrádi, honfi, gömöri, régiók bemutatkozására is sor kerül. A kiállításon a B.-A.-Z. megyei Kereskedelmi és Iparkamara 40 négyzetméteres standdal vesz részt, amelyből kedvezményes, pályázati úton területet igényelhetnek a kamarai tagok. Jelentkezési határidő: augusztus 8. További információ és jelentkezési lap a BÖKIK Nemzetközi kapcsolatok osztályán. (Miskolc, Szentpáli u. 1., tél.: 46/328-642) • AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG támogatásával, a szlovákiai Kis- és Középvállalkozás-fejlesztési Ügynökség Euro Info Irodájának szervezésében október 16-17-én kerül megrendezésre a szlovákiai Nyitrán a SlovakPri- se-INTERLIGNUM ’97 elnevezésű üzletember-találkozó. Ennek során három EU-tagál- lam (Ausztria, Németország és Olaszország) és az öt CEFTA-ország (Csehország, Magyar- ország, Szlovákia, Lengyelország, Szlovénia) vállalatai számára nyílik lehetőség műszaki kooperáció, al- és fölvállalkozói együttműködés, valamint kereskedelmi kapcsolatok kialakítására a fa- és bútoripari gépgyártás, fa- feldolgozás és a kapcsolódó alágazatok területén. A magyar vállalatok részvételét elsősorban a szervezési teendők átvállalásával támogatja az Euro Info Központ. Jelentkezési határidő: július 10. Részletes információ a 46/328-642-es telefonszámon, vagy személyesen a B.-A.-Z. megyei Kereskedelmi és Iparkamara székházában kérhető (Miskolc, Szentpáli u. 1. 205. szoba). • SZEPTEMBER ELEJEN megjelenik a Kereskedelemfejlesztési Alap II. félévi kiírása. A BÖKIK kéri tagjait, hogy a támogatandó B.-A.-Z. megyei, illetve külföldi rendezvényekre vonatkozó javaslataikat augusztus 22-ig juttassák el a BÖKIK nemzetközi osztályára. • A BÖKIK tájékoztatja tagjait, hogy székházában (Miskolc, Szentpáli u. 1.) Befektetői kézikönyv, valamint Útmutató munkavédelmi és munkaügyi feladatok elvégzéséhez című füzet és 1997. évi Vásárnaptár kapható magyar, angol és német nyelven. INGYENES REKLAMTANACSADAS Az Észak-Magyarország szolgáltatása induló vállalkozóknak, vállalkozásoknak: ingyenes reklámtanácsadás. Ha érdekli Önt, hívja munkatársunkat a 46/411-425-ös telefonszámon! INGYENES REKLÁMTANÁCSADÁS Tapasztalat es szakmaszeretet „Vágyam, hogy a megálmodott lakásban érezze magát a vásárló" Veresné: Az érdeklődőket is meg kell becsülni, hiszen ők lesznek a következő vásárlók. Fotó: Farkas Maya Miskolc (ÉM - GSL) - Korábbi munkahelye megszűnésekor rokkantnyugdíjas lett, de nem akart otthon tétlenkedni. Emellett a bútorokat is túlságosan megszerette ahhoz, hogy egyszerűen hátat fordítson a szakmának. Bár kényszervállalkozóként kezdte, a hagyományos kereskedői erények meghozták a várt sikert.- Legtöbbet régi, a bútorszakmában szerzett kapcsolataimnak köszönhetek - kezdte vállalkozásának, a Pamlag Bútorszalonnak a történetét Veresné Bede Ilona. Mikor felszámolták korábbi munkahelyemet, a Royal Bútor-nagykereskedést, a dolgozók 90 százalékát elbocsátották, és sajnos én is köztük voltam. Az egészségemmel már régóta gondok voltak, így leszázalékoltak. De nem éreztem magam annyira öregnek, hogy csak otthon töltsem a napokat, ráadásul a szakmában töltött évtizedek alatt szinte összenőttem a bútorkereskedelemmel. A szakmaszereteten túl persze a megélhetés gondja nyomott legtöbbet a latban, amikor elhatározta, hogy vállalkozásba kezd - hallhattuk a kézenfekvő indokot is. Kezdőtőke viszont egy fillér sem volt. Kényszervállalkozóknak, fedezet híján pedig nem hiteleznek a bankok, de ha adtak is volna, nem merte vállalni a „hivatalos adósság” kockázatát. Inkább a családhoz, a régi ismerősökhöz fordult.- Az indulótőkét, amire az első üzlet kibéreléséhez volt szükségem a rokonoktól kértem kölcsön. Az első árukészletet pedig azoktól a bútorgyártóktól kaptam bizományba, akikkel már a royalos időkben is jó üzleti kapcsolatban voltam. De mindez, annak idején, ’95-ben csak az indulásban segíthetett. A legtöbb bútorbolt szintén bizományba kapja az áruját, de szakértelem és kereskedői kulturáltság híján mégis egymás hegyén-hátán nyílnak, és mennek csődbe a szalonok - érvelt a tapasztalat fontossága mellett a bútorszalon tulajdonosa. Az, hogy előbb az Arany János úti, majd a Szentpéteri kapui üzletrészt is kinőtték, a rutinon kívül főleg annak köszönhető, hogy szereti a bútorokat, de még jobban az elégedetten távozó vásárlókat, érdeklődőket.- Szekrénysort vagy ülőgarnitúrát nem mindennap vesznek az emberek, ezért azokat is meg kell becsülni, akik „nézelődnek”, hiszen ők lesznek a következő vásárlók. Mi itt a szalonban bármit megmutatunk, ha kell, kinyitunk minden szekrényt, ágyat egyenként. A lakás bebútorozása nem könnyű feladat, alaposan végig kell gondolni. Egy kávé vagy üdítő mellett megbeszéljük, mire vágyik az érdeklődő. Merre nyíljon a rekamié, hogy férne be a konyhabútor, milyen színűek legyenek a fotelek. Ha nincs megfelelő darab, mikorra tudjuk legyártatni. Én mindig azt szeretném elérni, hogy a már megálmodott lakásban érezze magát nálam a vásárló. Számomra az a legnagyobb öröm, ha sikerül minden kívánságnak megfelelnünk. Tapasztalatai szerint nem marad el a figyelmesség eredménye, vásárlói rendre visszatérnek egy- egy kiegészítő darabért, és ha eljön az ideje a következő szobát is „nála” bútorozzák be. Az vállalkozás így nagy utat járt be a három év alatt. Mára kinőtték az egykori Katowice Étterem kisebb helyiségét is, és néhány héten belül bútorszalonná alakítják a teljes épületet. Az új üzlet 560 négyzetméterén az eddiginél is bővebb választékot állíthatnak ki majd. Profit az ÉM vállalkozói oldala Ipartner Budapest (ÉM) - Az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium (IKIM) közvetlen telefon- szolgálatot működtet a gazdasági életben résztvevő, illetve a gazdaság iránt érdeklődő lakosság szakszerű és rendszeres tájékoztatása érdekében. A telefonok heti három alkalommal - kedden, szerdán és csütörtökön - működnek 14 és 16 óra között. A telefonszámok a következők: 06/1/269-3703 (16-tól 17 óráig üzenetrögzítő) 111-9669, 131- 4375 , Július 8.: Milyen rendelkezések vonatkoznak a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú értékesítésére? Július 9.: Hogyan működik és milyen információk találhatók az IKIM fax-adatbankján? Július 10.: Milyen céginformációkat szerezhetnek be a vállalkozók az IKIM-nél? Új KSH-kiadvány Budapest (MTI) - A gazdasági növekedés és tényezői a fejlett piacgazdaságokban és az átalakuló országokban címmel kiadványt jelentetett meg a Központi Statisztikai Hivatal. A kötet elsősorban az OECD-országoknak, ezen belül is néhány kiválasztott fejlett és közepesen fejlett államnak a legutóbbi évekre jellemző, általános növekedési trendjét vizsgálja, illetve elemzi a gazdasági növekedést ösztönző, illetve korlátozó tényezőket. Külön figyelmet fordít a térségünkben átalakulóban lévő országokra, közülük is a CEFTA- tagokra, vagyis a visegrádi országokra. Áz értékelés szerint a gazdasági növekedés ma már egyre kevésbé vizsgálható külön-külön egyes országokra, hiszen a globalizálódó világban meghatározó a multinacionális cégek több országra kiterjedő szerepe. Erősödik a térségek összehangolt fejlődése, aminek tipikus példája az Európai Unió. Megkérdeztük a vállalkozót: Mi a véleménye az uniós csatlakozásról? Előnyök és hátrányok- Ha képes az ország megfelelően felkészülni, és élni is tudunk a kínálkozó lehetőségekkel, számos előnye lesz az uniós csatlakozásnak. De azt is látni kell: számos veszélyt rejthet magában, hogy a mienknél fejlettebb gazdaságokkal kerülünk majd közvetlen versenyhelyzetbe - óvott az elhamarkodott véleményalkotástól Vince István, az Elektromotor Kft. ügyvezetője. - Elsősorban az új technológiák, munkakultúra és mentalitás meghonosodásától várhatunk sokat, hiszen a hazai ipar fejlesztését Európa nem oldja meg helyettünk. Közvetlen gazdasági eredménye a várhatóan megszaporodó külföldi beruházásoknak lehet. A tőkeszegény magyar gazdaságban a kis- és középvállalkozások a nyugati cégektől várnak megrendeléseket. Egy jól működő beszállítói rendszer kialakulásának azonban feltétele a financiális háttér. De egyenlőre nem sok jele van annak, hogy ebbe az irányba fejlődne a magyar bank- rendszer. így jelenleg az olcsó munkaerő kihasználására korlátozódik a nyugati cégek „gazdaság élénkítő" szerepe. De a legfontosabb kérdés talán a piacvédelem. Mint vállalkozó már most is a „bőrömön érzem", hogy eddig semmit nem tettek a gazdaság irányítói ezen a téren. Pedig a belföldi piac megtartásán, s közben új külföldi piacok megszerzésén áll vagy bukik, hogy előnyös lesz-e a csatlakozás. Előretolt bázis- Az ország keleti régiójában nincs megfelelő fizetőképes kereslet. Ha tagja lennénk is az Európai Uniónak, a földrajzi fekvésünkön ez továbbra se módosítana - kezdi szkeptikusan Olasz László, a Mo- talk Bt. ügyvezetője. - A közlekedési lehetőségek nagyon rosszak. Ugyan főútvonalnak nevezik a 3- as és a 37-es (hogy a többiről ne is beszéljek) utat, de ezeken többnyire csak vánszorogni lehet. A potenciális befektetőjelölt elunja az életét a személyautójában, mire megközelíti a kiszemelt várost vagy községet. Arról nem is szólva, hogy ha már odáig jut egy vállalkozás, amikor az alapanyagot kell ide-, a készterméket meg elszállítani, a kamionok még inkább csigalassúsággal haladhatnak. A vonatközlekedés valamivel jobb és gyorsabb, de az is legfeljebb a megyeközpontig. Miskolcról a határszéli településekre eljutni pedig legalább annyi időbe telik, mint feljutni a fővárosba. Ezért a mi régiónkban szerintem nem kecsegtet nagy jövővel az esetleges EU-tagság sem. Hacsak addig hozzánk is el nem ér az autópálya, és - a meglévő vonal mellett - tovább nem folytatódik a vasút villamosítása Sárospatak irányába is. Amennyiben megvalósulna ez az álom, akkor talán a meglévő határ menti kapcsolatainkra építve - azok a tőkeerős, multinacionális vállalkozások, amelyek Szlovákiát, Ukrajnát, a FÁK országokat célozzák meg térségünket választhatnák egyfajta előretolt bázisként... Nem lehet öncélú játék- Szerintem az Európai Unóhoz történő csatlakozásunknak lehetnének kedvező hatásai számunkra. Azt nem tudom megbecsülni, hogy gazdaságilag mekkora fejlődést indukálna a tagság, viszont, ha az emberekben kialakulna az a saját maguk és környezetük iránti igényesség, amit nyugati útjaim során tapasztaltam, akkor már nagyot léphetnénk előre - mondja Turcsányi Éva, a Siker '96. Bt. tulajdonosa, az Avon területi vezető tanácsadója. - Mindenképpen jó lenne, ha mi is ugyanolyan szabadon járhatnánk át a határokon, ahogy a nyugatiak számára ez egymás között már természetesnek számít. Az EU-tagjaként szerintem a nyugati termékek ára is lejjebb csökkenne, hiszen a vámterhek nem nyomnák agyon, az egyébként olcsóbb és színvonalas termékek piacát: Persze egyfajta gazdasági fellendülésre is szükség lenne. Mert hiába van már most is, és lenne egyre több kiváló minőségű áruféleség, ha nincs ember, aki meg tudja vásárolni. Vásárlóerő nélkül ugyanis nem létezik kereskedelem. Kirakat-kereskedelemből pedig nem lehet megélni. A nyugathoz való Csatlakozás tehát nem válhat öncélú játékká vagy presztízskérdésévé senkinek. Csak abban az esetben van értelme, ha ezzel együtt a polgárok életnívója is emelkedhet. Természetesen nemcsak a fővárosiaké és a dunántúliaké, hanem a miénk is. Azon embereké, akik az országnak ebben a - jelenleg nagyon elmaradott - térségében élünk.
