Észak-Magyarország, 1997. július (53. évfolyam, 151-177. szám)
1997-07-02 / 152. szám
1997» Túlius 2«« Szerda Kultúra ÉSZAK-Magyarország 7 □ Kő kövön, boríték a falon Mail art kiállítás nyílik csütörtökön a miskolci Petró-házban Kivonulás helyett műhelymunka Két szekciót hirdet a Sárospataki Népfőiskolái Egyesület Filmzenék Miskolc (ÉM) - A Miskolci Szimfonikus Zenekar ad koncertet Híres filmzenék címmel július 3-án, csütörtökön este 7 órától a Miskolci Nemzeti Színház szabadtéri színpadán. A műsorban többek között szerepel az Onedin család zenéje Hacsaturján Spartacusából, részletek Grófé Grand Canyon szvitjéből, Bernstein West Side Storyjából, és felcsendülnek a Csillagok háborúja dallamai is. A zenekart Kovács László vezényli. Dalostalálkozó Szirmabesenyő (ÉM) - A népdalkörök és népzenei együttesek 9. országos minősítésével egybekötött megyei dalostalálkozóját rendezik meg a szirmabesenyői Művelődési Házban július 6-án, vasárnap. A program délelőtt 10 órakor kezdődik az „Ámor” Táncklub palotásával. A délelőtt során Fedor Vince polgár- mester köszönti a megjelenteket, majd a népdalkörök és citerazene- karok bemutatói következnek. A délutáni programok 3 órától folytatódnak a helyi irodalmi klub programjával és a Sajó együttes táncházával. A rendezvény vendége lesz Tirpák Ferenc tárogató művész. Színház-háztűznéző Miskolc (ÉM) - Színház-háztűzné- zőre invitálja a Miskolci Nemzeti Színház illetve a Színházi Páholyok Társasága a város lakosságát. A Miskolci Majorette Együttes a Centrum Áruháztól vezeti ma, szerdán délután 4 órától illetve 5 órától a közönséget a szabadtéri színpadhoz, ahol a szakemberek beszélnek majd az új színházi létesítményekről, válaszolnak a kérdésekre. Péntek — dixivel Miskolc (ÉM) - A Miskolci Dixieland Band ad hangversenyt a „Péntek esték a Rákóczi-udvarban” rendezvénysorozat keretében a Miskolci Galéria Rákóczi-házának udvarán július 4-én este 8 órától. A Miskolci Képes Műhely az utóbbi napokban rengeteg levelet kapott. A világ minden tájáról érkeztek küldemények, így többek között Jugoszláviából, Oroszországból, Angliából, Kubából, Új-Zé- landról, Japánból vagy az USA- ból. A levelekből Kő kövön címmel nyílik nemzetközi mail art kiállítás július 3-án, csütörtökön délután 5 órakor a Miskolci Képes Műhely Kisgalériájában (Miskolci Galéria, Hunyadi u. 12.). Érdekesség, hogy míg eddig a boríték jelentette a műalkotást, ma már egyre inkább a tartalma is mail art - erről is meggyőződhetnek a tárlatlátogatók. A megnyitó műsorában közreműködik az Uljlebélaszedek- levest munkacsoport, majd a klubban a Kő kövön című irodalmi pályázatra érkezett alkotásokból hallhatnak összeállítást az érdeklődők. A tárlat augusztus 31-ig látogatható. (Felvételünk a kiállítás rendezése közben készült.) Sárospatak (ÉM - Hl) - A Sárospataki Népfőiskolái Egyesület július 6-án kezdődő nyári népfőiskoláján ebben az évben két szekció közül választhatnak az érdeklődők. A határon túli magyarsággal és az informatikával foglalkozó csoportokba összesen 28 fiatal jelentkezett - tudtuk meg Bordás Istvántól, az egyesület titkárától. A Sárospataki Népfőiskolái Egyesület 1990 óta szervez nyári táborokat. Volt olyan év, amikor 15 csoport indult többszáz résztvevővel. Régen nagy kivonulások kellettek, ma már inkább kiscsoportos műhelymunkára van szükség, véli Bordás István. De pályázati pénzt sem olyan könnyű már szerezni, mint korábban.- Általában ha valakinek van egy jó témája, javaslata, azt kidolgozza, és megpróbáljuk megtalálni hozzá a megfelelő pályázati forrásokat. A határon túli magyarok és az informatika szekciókra sikerült forrást szerezniük, így az egyhetes programok július 6-án elkezdődhetnek. Az informatika szekcióra jelentkezők az informatika történetéről, az integrált felhasználói rendszerekről, a multimédia készítésének alapjairól, a nagyteljesítményű hálózatok és az Internet lehetőségeiről hallhatnak előadásokat. Megismerkedhetnek az információhordozók készítésének technikájával, a helyi hálózatokon történő kommunikációval és az információs szupersztrádán való közlekedéssel. A határon túli magyarok nyári szekciójának résztvevői többek között meghallgathatják Jeszenszky Géza országgyűlési képviselő A határon túli magyarság helye külpolitikánkban a rendszerváltás óta című előadását és találkozhatnak Soltész Leventével, Magyarország bukaresti követségének harmadtitkárával, Plank Zoltánnal, hazánk pozsonyi követségének titkárával, és kijevi külképviseletünk egyik munkatársával. A zempléni régió szerepe a magyar művelődésben címmel Fehér József múzeumigazgató tart előadást. Népszínmű - valóságos viharokkal Az eső sem tudta elmosni A piros bugyelláris próbáját Filip Gabriella Miskolctapolca (ÉM) - Csillag Pál manipuláns őrmester és Csillag Pál manipuláns őrmester mulat. Egymásba kapaszkodva énekelnek. Káinjuk egy ütemre lendül, egyszerre intenek a zenészeknek. Egyszerre hasad meg a szívük a fene nagy érzelemtől. Csak húzza, húzza a Hegedős együttes. Szenvedélyesen mulat Csillag Pál és Csillag Pál. Pedig nem ittak egy kortyot sem. És aki nézi őket, az sem ital miatt lát belőlült kettőt. Kettő ez az egy. Egy ez a kettő... Csillag Pál - Csepreghy Ferenc A piros bugyelláris című népszínművének hőse - a szereposztás szerint most Kaszás Géza. Őt láthatja majd a közönség július 5- étől a miskolctapolcai Akropolisz Szabadtéri Színpadon. A másik Csillag Pál Bregyán Péter. Neki ez a szerep már húsz évvel ezelőtt megadatott. Még végzős főiskolásként ezzel kezdte Kaposvárott a kőszínházi karriert, most pedig a rendezői pályafutása indul ezzel a darabbal. A két férfi közös mulatozását a hétfői eső hozta össze. A színpadi összpróbát megakadályozta ugyan a hirtelen jött vihar, de az eresz alatt is lehet muzsikálni. Dörög az ég, ömlik az eső, csak a villámok fényében látszik a színészek arca, akik mit sem törődnek az időjárással - dolgoznak. (Dolgoznak! Még ha úgy tűnik is, mintha szórakoznának.)- Egészen más rendezőként részt venni egy darabban, mint színészként. Most mindenre figyelnem kell. Tulajdonképpen most tanulom a szakmát - vallja be Bregyán Péter a „próbamulatság” szusszanásnyi szünetében. A népszerű színművészt jól ismeri a miskolci közönség, hiszen évekig itt játszott. Most a Thália Társaság tagja, és a Színházi Páholyok Társasága nevében Szabó Ági (szervező? menedzser? - leginkább színházi ember) kérte fel a miskolci rendezésre.- Mindig is vonzott a rendezés. Jelentkeztem is a főiskolára, hogy elvégezzem postgraduálisan a rendezői szakot, de végül is nem vettek fel. Ennek is megvolt az oka, bár erről nem szívesen beszélek. Most viszont kapóra jött ez a felkérés. Szívesen vállaltam: Miskolc miatt is, a darab miatt is... Az előadás szerepeinek mindegyikét - az egyetlen Csillag Pál kivételével - olyan színész játsz- sza, aki jelenleg is a miskolci színház tagja, vagy korábban volt az.- Nagyon jó együttdolgozni a régi kollégákkal. Ázt hiszem, né- hányukból sikerül kihozni valami olyat, amit eddig nem láthatott a miskolci közönség, mert nem kapták meg azokat a szerepeket, amelyben kiderülhetett volna ez a bennük lévő képesség - folytatja a rendező. Hogy nem lett volna-e szerencsésebb valami igazán nagy klasszikussal, valami veretes művel kezdeni a rendezői pályafutást?! A felvetésre Bregyán Péter csak legyint.- A piros bugyelláris nagyon jó darab. Csepreghy Ferenc rendkívül művelt szerző volt. Ismerte a világirodalom remekeit, Shakes- peare-t olvasott. Az öreg bíró tulajdonképpen Othello! De nemcsak Csepreghy tanult másoktól, tőle is tanultak. Misivel, a postással - aki összetépi a neki nem tetsző leveleket - találkozhatunk Örkény Tótékjában. A piros bugyelláris igazán jól, feszesen megírt darab. Igaz, népszínmű. Tudom, sokan lenézik ezt a műfajt, mert volt egy időszak, amikor nem úgy játszották, ahogy kellett volna. Én ahhoz a felfogáshoz szeretnék csatlakozni, amit Szőke István rendező is képviselt, amikor elkezdte a műfaj újraélesztését. Népszínművet játszunk, nem lesznek elrajzolt figurák, a zene, a környezet, a díszlet, a jelmez a műfaj sajátosságainak megfelelő, de ez a történet valódi problémákról, valódi szenvedélyekről, mindannyiunk által megélt vagy megélhető érzelmi viharokról szól. Csillag Pál és Csillag Pál (középen: Bregyán Péter) Fotók: Dobos Klára Hájas Muki (Ábrahám István) és Pennás Muki (Somló István ) Lázadás Zemplén vármegyében Nemzetközi konferencia a hegyaljai felkelés 300. évfordulóján Sárospatak (ÉM) - A hegyaljai felkelés 300. évfordulója alkalmából nemzetközi konferenciát rendeznek a sárospataki Rákóczi Múzeum lovagtermében július 3-án és 4-én... Mint ahogy a történelemkönyvekből ismeretes, a XVII. század végén a Hegyalján haladtak át az Erdélyt, Lengyelországot, az alföldi síkvidéket és Nyugat-Magyarországot összekötő kereskedelmi utak. Ezt a gazdaságilag kulcsfontosságú vidéket 1697 után megszállták a császári ezredek. A Habsburg berendezkedés a magyar társadalom különböző rétegeire más-más módon hatott. A rendkívüli nagy teher, az idegen zsoldosok zsarolása és a vallásütközés általános elkeseredettséget keltett Zemplén megyében, amely 1697-ben lázadásba torkollott... A hegyaljai felkelés 1697. június 30-án a jobbágyok, kisnemesek, szegények és búj- dosó vitézek csapatának rajtaütésével kezdődött - taglalja az eseményeket a Magyar- ország története c. könyv. A sátoraljaújhelyi vásárt vámoló katonaságot támadták meg, s a vásári verekedésből hamar általános mozgalom lett a Jakab-napi vásár hősei köré csoportosulva. Vezetőnek Tokaji Ferenc egykori kuruc hadnagyot, Szalontai György végardói bírót és Kábái Márton egyházából kiközösített volt református lelkészt választották. Tokaji Ferenc kijelentette, hogy a felkelők a haza, a közösség érdekében, az adók, fosztogatások, rablások miatt kezdtek harcot - írja Gunst Péter könyvében. A hegyaljai felkelés vásári incidensét követő hajnalon a kurucok elfoglalták Sárospatak és Tokaj várát, megteremtve ezzel bázisukat. A tokaji magyar helyőrség Bajusz Gáspár vezetésével csatlakozott a felkelőkhöz. így Hegyalja 24 óra alatt szabad kuruc föld lett. A felkelők megpróbáltak megfelelő társadalmi hátteret biztosítani a mozgalomnak, de ez országosan ismert, tekintélyes személy támogatása nélkül nem sikerült. A parasztok szerették volna az ifjú II. Rákóczi Ferencet megnyerni a felkelésük élére, de ó Szerencsről Bécs- be menekült, hogy elhárítsa magáról a felelősséget. A felkelés így a Hegyalja és környéke parasztságára és szegényebb nemességére korlátozódott. Ezalatt a bécsi haditanács megtette a hegyaljai felkelés elfojtása érdekében az intézkedéseket. A török ellen felvonuló császári sereg egy részét Vaudemont Károly herceg parancsnoksága alatt a Hegyaljára küldték és fegyverbe szólították á megyék nemességét is a parasztfelkelés ellen. A túlerővel szemben a felkelők tehetetlenek voltak, s Vaudemont altábornagy július 20-án bevonult Tokaj, majd 23-án Sárospatak várába - számol be a pontos eseményekről a Magyar történelmi kronológia c. könyv. A kurucok a környező erdőkbe és a Tiszántúlra menekültek. * A Hegyaljai felkelés 300. évfordulója alkalmából rendezendő nemzetközi konferenciát július 3-án délelőtt fél 11-kor R. Várkonyi Ágnes: Szervezkedők és külkapcsolataik című előadása nyitja meg. A délelőtt folyamán Heckenast Gusztáv a felkelés historog- ráfiájáról és nemzetközi hátteréről, Zachar József a császári csapatok korabeli helyzetéről, Czigány István a felkelés hatásáról tart előadást. Délután Jósvainé Dankó Katalin a vár megtekintése mellett ad számot a XVII. századi vár képéről, majd Hőgye István újabb adatokat ismertet a kuruc mozgalom történetéből. Gebei Sándor Heves vármegye tükrében mutatja be az eseményeket, Ga- sics Beatrix a korabeli tájkép grafikákon. Gyulai Éva Miskolcot, mint korabeli mezővárost láttatja, Borbás Emese Pap János diósgyőri főkapitány működését ismerteti levelei tükrében. Seres István a hegyaljai felkelők csatlakozásáról szól a Thököly emigrációhoz. A konferencia második napi programja délelőtt 9-kor Köpeczi Béla előadásával kezdődik, aki II. Rákóczi Ferenc szerepére mutat rá a felkelésben. A továbbiakban Orosz István Sárospatak korabeli állapotáról, Németh Gábor a küzdelmek megítéléséről, Kónya Péter Epeijes város kuruc mozgalmakban való szerepéről, Soós Kálmán az ukrán történetírásban található kuruc mozgalomról, Gortvai Erzsébet II. Rákóczi Ferenc hagyományőrző munkájáról, Fehér József a kuruc kor rejtélyes költónójéról: Lo- sárdi Zsuzsannáról tart előadást. A délután 2 órakor folytatódó programban Mandula Tibor a szatmári szegénylegények szervezkedéséről, Kamody Miklós a XVII. századi hírközlés állapotáról, Kovács S. Tibor a korabeli fegyverekről, Rózsa Szilvia az 1708. évi sárospataki országgyűlés történetéről, Mészáros Kálmán a katonaállításokról, Tamás Edit az évfordulókról tartandó előadása hallható.
