Észak-Magyarország, 1997. július (53. évfolyam, 151-177. szám)
1997-07-25 / 172. szám
1997» JÚLIUS 25,« PÉNTEK Kultúra ÉSZAK-Magyarország 7 D Amerikai ruszin a magyaroroszoknál Múcsonyban járt Paul Robert Magocsi, kanadai professzor Magocsi professzor a múcsonyi múzeumban Post-Mail-Art Hajdúszoboszló (ÉM) - Második alkalommal rendezik meg a Nemzetközi Post-Mail-Art Biennálét Hajdúszoboszlón. A kiállító „küldeményművészek” között számos külföldi és magyar alkotó szerepel. A magyar művészek sorában találjuk a miskolci Urbán Tibort és Vass Tibort is. A tárlatot ma, pénteken este 7 órakor Hann Ferenc művészettörténész nyitja meg a Szoboszlói Galériában. Szkéné-műhely Budapest (ÉM) - Nemzetközi nyári tánc- és mozgásműhely-tanfolya- mot hirdet - 12. alkalommal - a Budapesti Műszaki Egyetem Szkéné Színháza augusztus 1. és 14. között IDMC ’97 címmel az egyetem központi épületében. A rendezőség vidékiek számára mérsékelt áron diákszállást biztosít. Bővebb információ az (1) 463-2451-es, vagy a 463-3741-es telefonszámon kérhető. Charlie-koncert Charlie-koncert lesz ma, pénteken este 9 órától Miskolcon a műjégpályán az Ady Endre Művelődési Ház rendezésében. A lemezbemutató koncerten az ismert régi slágerek méllett elsősorban az Annyi minden történt című új lemez dalai csendülnek majd fel. Az est sztárvendége a régi-új kedvenc, Cserháti Zsuzsa lesz. A koncertet rossz idő esetén a sportcsarnokban tartják. Múcsony (ÉM) - A Múcsony község történetét bemutató gyűjtemény január végén nyílt meg, egyelőre a helyi kultúrház pincéjében látható. Később szeretnének méltóbb helyet találni az értékes anyagnak. Ám így is sokan tudnak róla, sokan keresik fel a ruszinok lakta település múzeumát. így például nemrégiben Paid Robert Magocsi, a Torontói Egyetem professzora, világszerte ismert ruszin-ukrán filológus és történészjárt itt.- A professzor amerikai ruszinnak vallja magát - kezdte beszámolóját a professzor látogatásáról Filkohá- zi Zoltán, a Magyarországi Ruszinok Szervezetének alelnöke. - A világ ruszinságkutatását igyekszik összefogni. Kutatói munkássága során a magyar történelmet is szüntelenül tanulmányozta, hiszen a „magyarorosz” népesség története és kultúrája csak ez alapján érthető meg. Az 51 éves professzor szülei egy kárpáti ruszin faluból vándoroltak ki. A borsodi településre a ruszinoktatás bevezetése miatti kíváncsisága hozta, hallott erről valahol. Múcsony a törökdúlás után zömmel ruszin népességgel települt újjá 1728 tájékán. Ezt a kultúráját azóta is megszakítás nélkül őrzi. A kanadai vendéget a Jobbágy család fogadta, amelynek minden Miskolc (ÉM) - Művelődő-tanuló felnőttek: öröm, érték, felelősség címmel hirdet pályázatot 18 éven felülieknek a Magyar Népfőiskolái Társaság. A pályázóktól azt váiják, hogy naplót írjanak tanulási, művelődési élményeikről. A pályamunkák tartalmazhatják az iskolarendszerű felsőoktatás, az esti és levelező tagozatos főiskolai és egyetemi oktatás, a felnőtt szakképzés, a munkaerőpiaci képzés, valamint a kötetlen jellegű tagja, még az unoka is a falu ősi nyelvén beszélgetett a professzorral, aki magyarul ugyan nem tud, de olvassa Jókait és érti Bartókot. Magocsi professzor persze másokkal is beszélgetett, sokakat ő szólított meg, talán hogy meggyőződjön a múcsonyi hagyomány egyediségéről. A professzor felkereste a múcsonyi múzeumot is, ahol megnézte a dombvidéki (homyicai) görög kato- likusság hagyományos, de ma is élő kultúráját bemutató gyűjte‘ közösségi és egyéni művelődés tapasztalatait, tanulságait. A 2-10 oldalas beadványban - amely lehet napló, eseménytörténet, vallomás — szerepelnie kell a választott művelődési tevékenység céljának, módjának, tananyagának, valamint személyes vallomásoknak, véleményeknek, eredményeknek. A munkák az elmúlt hét év bármely szakában történtekről számolhatnak be. A pályaműveket december 31-ig a következő ményt. A kollekció napról napra gazdagodik, sokan ajánlották fel a helyiek közül is azokat a tárgyaikat, melyeket odaillőnek gondoltak. Ruszinul, magyarul, angolul, németül megjelent ruszinisztikai művek, helytörténeti kiadványok is vannak a múzeumban, ezekbe bele is olvasott a kanadai vendég. Meg is jegyezte, hogy nagy segítséget jelenthetnek a kötetek a helytörténeti oktatáshoz. Amint a professzor könyvei is, amelyek szintén megtalálhatók a múzeumban. címre lehet beküldeni: Magyar Népfőiskolái Társaság, 1011 Budapest, Corvin tér 8. A gépelt, vágj' olvasható kézírással papírra vetett pályázatokhoz külön borítékban kell mellékelni a szerző nevét és címét. A külső borítékra a szervezők kérik ráírni: Művelődő-tanuló felnőttek: öröm, érték, felelősség. A munkákat írókból, közművelődési szakemberekből álló bizottság 1998. március 15-ig bírálja el. MNT-pályázat: öröm, érték, felelősség A televízió nem szülőpótló Beszélgetés Miklós-Dienes Lídia gyermekpszichológussal Vanó Zsuzsa Miskolc (ÉM) - A televíziót nem lehet egyértelműen károsnak kikiáltani, hisz a XX. század nagy találmánya, amit nem az ember helyett, hanem az emberért találtak ki. A szünidőben megnő azon gyerekek száma, akik idejük nagy részét a televízió előtt töltik - más nyári program hiányában. A szülőket és a közös családi programot nem pótolhatja a készülék. A túlzott és nem megfelelő televíziózásról Miklós-Dienes Lídia gyermekpszichológussal beszélgettünk. • Nyilvánvaló, hogy a televíziós társaságok nyáron különösen számítanak a gyerekek érdeklődésére. Ezért is adnak le sokkal több műsort számukra ebben az időben. Ám a tévézés hatása teljesen attól függ, hogy ki nézi, milyen előzetes ismeret és élményanyaggal. □ Miért tesz különbséget a között, hogy ki nézi a műsorokat? • Fontos tényező, hogy a gyerekeknek milyen egyéb élményanyaga van, olyan gazdag élményvilága van-e, amit nagy érzelemtöltettel kapott a szülőktől. Ha igen, akkor másként látja a műsorokat. Másként dolgozza fel a látottakat, és a tévét is tudja úgy nézni, hogy ne legyen anyapótló. Úgy vélem, hogy a legegyszerűbb természeti látvány, illetve egy televíziós adás is adhat olyan maradandó élményt, mint egy-egy drága tábor. Adott esetben a tábor is tekinthető anyapótlónak, és az legalább olj'an rossz, mint a túlzott televíziózás. □ Mikor hat károsan a gyerekekre a televízió? • A televíziót azért nem tudom káros hatásúnak kikiáltani, mert a XX. század nagy találmánya, amit nem az ember helyett, hanem az emberért találtak ki. Sokan azonban önmaguk helyett kínálják fel a gyerekeknek, ami már káros és rossz. Ha csak a tévé van programon, félő, hogy elszürkül, elfakul a gyerek. Sajnos, gyakori, hogy a szülő túlhajszolt, tárgyiakban akar maximalista lenni. Pedig a gyerekekre időt kell szakítani. Amit a közös játéktól, a közös kirándulásoktól kap a gyerek, az nagyon befolyásoló. Értelmes elfoglaltságot kell ajánlani számukra. A gyerek mindig talál olyan dolgot - sokszor a tévé hatására -, ami érdekli, és amivel segítségére is van a szülőnek. Előfordul, hogy meglepetésként főz valamit, lehet, hogy többe kerül, mintha mi csináltuk volna, mégis megéri. A lényeg az, hogy kedvet érezzen hozzá, és kipróbálja önmagát. □ Nagy Andor egri médiapedagógus írja könyvében, hogy a televízió esetenként neurotikus tüneteket válthat ki a gyermekekből. Valóban előfordulhat ilyen eset? • Úgy gondolom, hogy ez a legtöbb esetben sarkított megállapítás. Maga a televízió - mint a XX. század nagy vívmánya - nem lehet neurotikus hatású. Viszont mindenből a túlzottan sok, vagy más helyett való alkalmazása neuroti- zálhat. Ha például a szülő fáradt, depressziós, rosszkedvű, és nem tudja szeretetét a megfelelően kimutatni gyermeke felé, leülteti őt a tévé elé, hogy figyelmét elterelje. Ez mór neurotizálhat, de ez nem a televízió, hanem a szülő hatása. □ Előfordulhat-e a tévénézés hatására regresszió, azaz egy megadott fejlődési szintet elért gyerek a gyakori tévézés hatására visszaeshet-e egy alacsonyabb fejlődési szintre? • A televíziótól magától nem. Csak akkor áll be regresszió, ha valami történik az életében, vagy mondhatnám inkább, valami nem történik az életében, aminek történnie kellene. Ha nincsenek közös családi beszélgetések, ha nem lehet elmondani az élményeket és megbeszélni a tévében látottakat. Fontos a feldolgozás szempontjából a gyerekeknek, hogy beszéljenek a látott filmről, az olvasott könyvről, vagy egy közösen meghallhatott zeneműről. □ Vannak olyan gyerekek, akik a televízió bűvkörében élnek... • Igen, sajnos vannak. Ezek a gyerekek nem tudnak másról beszélni, csak ezen élményeikről, s csak ezen a témán keresztül lehet velük kontaktust teremteni. □ Hogyan lehet ezt kiküszöbölni, mi a szülők feladata? • A szülőnek lehetőséget kell teremteni az együttlétekre, a közös élményszerzésre. És ezt nem csupán drága táborokban, tengerparton lehet szerezni, hanem akár a Garadna-völgyben is. Tudni kell két gyufásdobozzal vagy egy zsebkendővel is úgy játszani, hogy azt ne lehessen elfelejteni. A szülő elsődleges feladata a mindenkori érdeklődés a gyermeke iránt! Persze, a tévében látott erőszakos cselekedetek látványa, minden agresszivitás, amit a gyerekek elé tálalnak, felelősséggel jár. Ez a felelősség pedig elsősorban a szülőé, aki engedi nézni a műsort. Gondolok itt arra is, amikor a mesében a macska - csupán viccből - palacsintasütővel fejbe veri az egeret... Ám az ilyen műsorok megnézése után is a legfontosabb az érzések megfogalmazása. Ha a gyerek nem tudja önmagától megtenni, akkor a segítségére kell lenni. Rá kell kérdezni, esetleg el kell mondani helyette, hogy később már önmagától is ezt tegye. A televízió vonzásában Fotó: Dobos Klára Apropó Mézes mackó Dobos Klára Na mit szólsz, Mackó? Vagy nem jártál mostanában könyvesbolt felé? Nézz szét, ha ráérsz! A, ne légy már ilyen csekélyértelmű medve- bocs: szó nincs arról, hogy a rólad szóló zseniális Milne-mesét adta volna ki újra valamelyik kiadó. De ne félj, valahol biztos megvan még minden családban a nagypapa által agyonnyúzott kötet, nem kell generációknak felnőni nélküled. Meg időnként csak felbukkansz a boltokban is. Persze, igazad van, milyen nemzedék lenne már az, amelyik nem tudja, hogyan álcáztad kicsiny fekete felhőnek magad, hogy megtéveszd a mé- heket, hogyan szorultál be mézevő-mohóságod miatt Nyuszi kuckójába, hogyan vittél Füles születésnapjára egy üres csuprot... Vagy lehet, hogy egy nemzedék már kimaradt? Ne szomorkodj, az Füles dolga. Egyébként én sem hiszem! Csak a könyvesbolt miatt gondoltam. Tudod, mihez adod most a neved? Micimackó jógakönyvéhez - kezdőknek. Jó, jó, az könnyebb, mintha haladó lenne. De azért így is rendesen kifacsarnak. Lótuszülés, teveállás... Ne légy nagyképű, nem tudnád megcsinálni. És egyébként sem tudom, miért kellene neked jógázni?! Aki ezt kitalálta, az-ne haragudj, de - nem olvasott téged. Amikor a Tao „természetrajzáf mutatta be rajtad valaki, jó ötletnek gondoltam, ahhoz tökéletes alany voltál. Mikor a 12 mézescsupor „hívó hangját" hallgatva találsz haza, igen, az a Tao-filozófia... Aztán megjelent a „szakács- könyved". Én azt hittem, te csak a mézet szereted. Tényleg, mi a véleményed például a narancsos kacsáról? Most miéit húzod a szád?... És azt tudod, mit jelent, hogy menedzser? Hogyne lenne közeid hozzá! Hiszen már láttam olyan könyvet is, amelyben te tanítod az olvasót a menedzserség alapjaira. Nyugi, nem kell menned a Holdra, a menedzser nem egy űrrepülő. De most nem magyarázom el, miről van szó, mert éppen írok. Ne félj, nem valami újabb rólad szóló „remekművet". Hanem üzenetet a szerzőknek, kiadóknak, hogy mindent, amit rólad tudni kell, azt Milne már megírta. Ugye, csacsi öreg medve, megelégedhetünk ennyivel?! Magánénekesek Bogács (ÉM) - Mura Péter karnagy és László Margit operaénekes vezette a bogácsi magánénekesi tábor. Bár a tábor időpontja egybeesett a mályki nagy operatáborral, mégis mintegy harmincán választották a bogácsi kurzust. Tizen Lengyelországból, a katowicei zeneakadémiáról érkeztek, Michalina Growiec, az akadémia énektanszak-vezetőjének kíséretében. A tíz nap alatt öt sikeres koncertet adtak a résztvevők a helyi művelődési házban, illetve a Fogad- Lakban. Ä zárókoncertet tegnap este tartottók. _Téka Miskolc 554 Brackó István A városnév után biggyesztett számnak semmi köze az „avasalji metropolis” históriájához. Illetve csak annyi, hogy a Tájak-Korok-Múzeu- mok Kiskönyvtára sorozatának 554. kötete Miskolcról szól. Ezt az egyharmadszáz oldalas füzetet nemcsak a bámész és mindenre rácsodálkozó idegen, hanem a helyismerettel rendelkező bennszülött is haszonnal forgathatja. A térképek és az információk frissek. Szerepel benne például a januárban megnyitott, újjávarázsolt népkerti Vigadó is. A háromnyelvű aláírással közölt képek jellegzetes épületeket, tájakat mutatnak, s az olvasó akaratlanul is rádöbben: nem is olyan csúnya ez a város. A rövid, pontos ismertetők a botcsinálta helytörténész lokálpatrióták számára is szolgálnak újdonságokkal. A legnagyobb harang súlya 53 mázsa, a református Kakastemplom tornyában található, s Bató Eszter emlékére kondul. A mindszenti templom tornya Ferenc József adományából 1864-ben készült el. Az avasi torony betontüskéje 72 méter magas... Érdekes, hogy a két háború közötti Miskolc egyik legjobb adófizetője Weidlich István, akinek makacssága miatt át kellett tervezni a lillafüredi Palotaszállót, egy bécsi drogériában, Schwarzer Hundban kezdte a szakmát. Innen hát a titulus, a Fekete kutya, amely névvel jeles fuszerkereskedést njdtott Miskolcon. A település sokféle állandó jelzője (vasipari fellegvár, kereskedőváros, diákváros) mellé még egy, a „tüzes” is odakívánkozik. Ugyanis sokszor pusztított itt a láng: leégett templom, színház és malom. Az elegáns hasznos bedekker dicséri a szerzőket (Veres Lászlót és Viga Gyulát), a szerkesztőket (Dercsényi Bélát és Ignácz Ér- zsébetet), a fotósokat (Kulcsár Gézát, Valent Edét), valamint a lektor Dobrossy Istvánt. A minimonográfia 6000 példányban készült, de ha szükséges, két héten belül újranyomják.
