Észak-Magyarország, 1997. július (53. évfolyam, 151-177. szám)
1997-07-24 / 171. szám
6 ÉSZAK-Magyarország Gazdaság 1997» Július 24», Csütörtök Új építési törvény Budapest (MTI) - Új fejezet kezdődik a hazai építészet történetében az építési törvény elfogadásával. Ezt hangsúlyozta Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter a július 15-én elfogadott és január 1-jétől hatályba lépő, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényről tartott szerdai háttérbeszélgetésen a Budapesti Műszaki Egyetemen. Az építési törvény eurokonform és új, egységes szemléletet honosít meg a magyar építészetben. Az év végéig több mint 20 miniszteri rendeletet, szabályozást kell meghozni a törvény végrehajtása érdekében - hangsúlyozta Baja Ferenc. A törvény létrehozza jövő évtől az építészeti alapot a Központi Környezetvédelmi Alapon belül. Az építészeti alap kezdetben az építőiparban kiszabott bírságok egy részéből adódik össze, és az építészeti kultúrát támogatja majd. A törvény végrehajtása megfelelő szakembereket kíván, ezért több egyetem, főiskola építészeti kara külön- külön 300 ezer forint támogatást kap a Központi Környezetvédelmi Alapból. A magyar építőiparnak a gazdaságban betöltött szerepét jellemzi, hogy a GDP 5-6 százalékát adja és a nemzetgazdasági ágazatok közül a negyedik legjelentősebb. „Árfolyamok Budapest (MTI) - A nyár közepéhez képest jelentős részvényforgalom volt az értéktőzsdén. Az összforgalom 6,4 milliárd forintot tett ki, ebből a részvények részesedése 5,0 milh- árd forint volt. A diszkont kincstárjegyek piaca mérsékelt volt, a forgalom csak 0,622 milliárdos, az államkötvényekén is csak 0,7 milb- árd forintos forgalmat értek el. Kárpótlási j egy % c mmmmmmM Tőzsde Index júl. 23.: 7503,73 +64,64 Valuta- és devizaárfolyamok Érvényben: 1997. július 23. VALUTA DEVIZA VÉTEL Eladás Középáré. 319,17 336,48 319,17 Angol font 319,38 334,50 326,94 317,62 335,58 326,66 138,72 149,50 138,72 Ausztrál dollár 139,94 147,78 143,86 139,37 147,99 143,68 502,35 538,61 502,35 Belga frank’ 503,25 533,29 518,27 502,34 533,41 517,88 27,09 29,19 27,09 Dán korona 27,09 29,09 28,09 27,24 28,92 28,08 34,95 37,67 34,95 Finn márka 35,00 37,48 36,24 36,23 37,41 36,35 30,78 33,00 30,78 Francia frank 30,84 32,66 31,75 30,81 32,54 31,71 92,08 98,73 92,08 Holland forint 92,22 97,72 94,97 92,52 97,46 94,99 162,59 175,23 162,59 Japán yen* 164,24 172,96 168,60 163,37 173,47 168,42 136,24 146,83 136,24 Kanadai dollár 137.47 145,09 141.28 136,88 145,35 141,12 104,42 110,09 104,42 Német márka 104,06 109,84 106,95 104,28 109,61 106.94 25,00 26,95 25,00 Norvég korona 25,04 26.80 25,92 25,24 26,80 26,02 106,83 114,54 106,83 Olasz líra** 107,21 113,21 110,21 107,22 11 2,95 110,08 14.84 15,65 14,84 Osztrák schilling 14,78 15,61 15.20 14,8! 15,57 15,19 100,65 112,31 100,65 Portugál escudo 102,32 109,74 106,03 102,77 109,12 105,95 122,5.7 132,10 122,57 Spanvol peseta' 123,45 130,77 127.1 f 123,17 130,79 126,98 128,08 135,03 128,08 Svájci frank 127,65 134,75 131,20 127,64 134,45 131,05 23,98 25,84 23.98 Svéd korona 24,05 25.69 .24,87 24,12 25,61 24,87 190,08 200,39 190,08 USA dollár 190,19 199,19 194,69 189,51 199,34 194,47 204,12 219,98 204,12 ECU 204,59 218,75 211,67 205,09 217,77 211,43 A megadott számok egy egységben értendők, forintban *: 100 egység, **: 1000 egység Pénznemenként az első sorban a Kereskedelmi és Hitelbank, a másodikban az OTP, a harmadikban a Postabank adatai olvashatók A támogatások hozhatnak elmozdulást Virágpaletta Miskolcon A megyében nem változott számottevően a haszonállatok száma Miskolc (ÉM) - „Virágpaletta - Miskolc” névvel nagykereskedelmi áruházat nyit a Szeles út 71. szám alatt a „Magyar Virág’’ Dísznövény- termesztők Termelő Értékesítő és Beszerző Szövetkezete. A július 27- i ünnepélyes megnyitón virágkötészeti bemutatót tart Kiss Zoltán virágkötő. A megnyitás és a bemutató után azonnali lehetőség nyílik friss vágott virágok, cserepes dísznövények és virágkötészeti kellékek vásárlására. A pályázatok az állomány minőségi és genetikai javítását célozzák Miskolc (ÉM) - Nem tapasztalható pozitív elmozdulás megyénkben az állatállomány létszámát tekintve - tudtuk meg Király Józseftől, a Földművelés- ügyi Minisztérium Megyei Hivatalának helyettes vezetőjétől. Egyedül a juh-, a baromfi- és a kecskelétszám növekedett némiképp. A szarvasmarha- és sertéstenyésztés területén nincs különösebb elmozdulás. Az azonban tény, hogy a pályázatokon elnyerhető támogatások hatására további csökkenés sem tapasztalható. A korábbi alacsony felvásárlási árak miatt sokan abbahagyták a sertéstartást megyénkben, hiszen annak ellenére, hogy saját munkájukat már fel sem számolták a gazdák, csak kevés jövedelemmel járt a tevékenység. Komoly gondot jelentett, hogy gazdaságossági számítást a gyorsan változó - döntően emelkedő - tápárak és a stagnáló felvásárlási árak miatt nem igazán tudtak készíteni a sertéstartással foglalkozók. A termelők most várakozó állásponton vannak, a garantált árak elmúlt hónapban történt bevezetése lökést adhat a tenyésztői kedvnek, ugyanúgy, mint a tápárak csökkenése, illetve az aratást követően a szemestakarmány árának mérséklődése. A szarvasmarha-ágazatban a létszám növekedésének fokmérője a termékenyítés. Mivel júniusban - a korábbi hónapokhoz képest - ebben nem történt számottevő elmozdulás, létszámnövekedéssel - az országos 2 százalékos növekedéssel ellentétben - nálunk egyelőre nem lehet kalkulálni. A szakember szeFotó: Puskár Tibor rint a január elsejétől folyamatosan igényelhető - a tenyészállat állomány minőségi és genetikai javítását célzó - állami támogatás az év végére minden bizonnyal érezteti majd hatását. A támogatás igénylésének feltétele a szarvas- marhák esetében - már meglévő - minimum 5 darabos tehénállomány, az elnyerhető összeg pedig egyedenként 30 ezer forint. Az előzőekkel ellentétben pozitív a tendencia a juhállomány esetében. Folyamatos emelkedés tapasztalható, ezt elősegíti a terület- fejlesztési tanács újabb pályázata, amely juhonként 10 ezer forintos támogatással számol. Megtudtuk, hogy megyénkben megalakult a Zempléni Kecsketenyésztők Szövetkezete. A Hollóházán létrehozott társulás 200 darab tenyészállattal indult. Kézművesek iskolája Pécsett Pécs (MTI) - Kézművesiskola nyílik szeptemberben Pécsett. A Magyar Iparszövetség Oktatási Központ a dél-dunántúli kirendeltségét bízta meg az új tanintézmény létrehozásával. Az iskolaalapítók legfőbb célja, hogy tanulóikat olyan, a munkaerőpiac igényeinek megfelelő szakmai, elméleti és gyakorlati ismeretekkel lássák el, amelyek birtokában az önálló iparos életre is képesek lehetnek. Kiss István, a Magyar Iparszövetség Oktatási Központ Kft. főigazgatója az MTI tudósítójának elmondta: az új szakképző iskola nappali oktatásban fonottbútor készítő és virágkötő szakmára tanítja majd egy-egy éves kurzusban a legalább általános iskolai végzettségű, tizenhat és huszonkét év közötti fiatalokat. Az iskolarendszerű képzés tandíjmentes, költségeit az állami normatív támogatás és a Magyar Iparszövetség Oktatási Központ Alapítvány fedezi, de emellett pályázatokat is nyújtanak majd be a Foglalkoztatási Alap, a PHARE és a Soros Alapítvány támogatásáért. A főigazgaztó szerint a pécsi központú dél-dunánúli kirendeltség tevékenysége országosan példaértékű a kézműves szakmák képzésében, ezért választották azt a tagozat székhelyéül. Az első tanévben kilencvenen kezdhetik meg tanulmányukat Pécsett, a Megye utca 20.-ban, a kirendeltség oktató bázisán. A gazdajegyzők, a jog és a joghézag A kamara cáfolja, hogy pénzt kért az őstermelői igazolványokért Budapest (MTI) - A Magyar Agrárkamara (MÁK) kategorikusan cáfolta, hogy a köztestület bármely területi szervezete pénzt kért volna az őstermelői igazolványok kiadásáért. Mészáros Gyula, a kamara főtitkára szerint egyetlen helyen sem fordult elő ilyesmi, mert az egyértelmű törvénysértés lett volna. Annyit azonban közölt a vezető tisztségviselő, hogy az őstermelői igazolványok kiadása kapcsán a gazdajegyzők joghézagba ütköztek. Nem tisztázott ugyanis a kamarai tagságot szabályozó törvényben, hogy a 250 ezer forint éves árbevételt meg nem haladó őstermelőket kamarai tagnak kell-e tekinteni, vagy sem. Ezért a MÁK legutóbbi küldöttgyűlése a megyei agrárkamarák hatáskörébe utalta, hogy a szóban forgó összeghatárt éves árbevételként el nem érő őstermelőket kamarai tagnak tekinti-e, vagy sem, s ezen őstermelők kamarai tagdíját 0-3000 forint között állapította meg. A területi agrárkamarákra bízták, hogy mekkora tagdíjat érvényesítenek ebből az összegből. A törvényi tisztázatlanságok miatt volt olyan megyei agrárkamara, ahol az őstermelői igazolványok kiadásakor kamarai tagként regisztrálták azokat is, akik nem érték el a 250 ezer forintos éves árbevételt. Tőlük azonban nem kamarai tagdíjat szedtek, hanem úgynevezett regisztrációs díjat. Idegenvezető- és hostessképzés Miskolc (ÉM) - Felsőfokú idegen- vezető-hostess képzés indul a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) Megyei Szervezeténél. Az érdeklődők bővebb információt személyesen a Miskolc Széchenyi út 14. szám alatti TIT-székházban vagy a 46/354-011-es telefonon kaphatnak. Nők és férfiak esélyegyenlősége Lap a régió számítástechnikájáról Ötezer példányban jelenik meg két megyében az Adatvonal Miskolc (ÉM - KI) - Varga Tibor szerint olyan nagy a távolság az informatikai, a számítás- technikai ismeretek és a kisfelhasználók igényei között, hogy az országos szaklapokból nehezen lehet tájékozódni. A régió vásárlói könnyebben eligazodnak, ha van segítség. Ezt szolgálja reményei szerint az Adatvonal című lap. • Idén márciusban jelentettük meg először az Adatvonal című számítástechnikai és informatikai lapot Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyében. Azóta már öt szám van mögöttünk - meséli Varga Tibor, az ötlet gazdája. - Az informatikai szakma és a felhasználók túlságosan távol vannak egymástól. Ma már alig lehet olyan irodát találni, ahol ne lenne számítógép, fax vagy fénymásoló. Ehhez képest a megyében a szakmai folyóiratok eladott példányszáma rendkívül alacsony. Ennek két oka van: egyrészt nagyon drágák, másrészt rendkívül szerteágazó lett az informatika, egy-egy ágában is rendkívül specializált ismeretek szükségesek. Az egyszerű érdeklődő egy ilyen szaklapnak a jelentős részét meg sem érti. □ Kiket céloztak mee a lap? Varga Tibor Fotó: Vajda János • Azt a kisfelhasználói kört, akik a piac egyik legfontosabb részét jelenthetik. Tudomásul kell venni, hogy egy fővárosi központú bank vagy biztosító esetében központi beszerzési elv érvényesül. így a helyi cégek és üzletek igazi vevői a kisfelhasználók, akik kis hálózatokat igényelnek, esetleg egy fénymásolót vagy faxot, otthoni használatra személyi számítógépet vagy játékprogramokat. A számítástechnikával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nem éri meg országos lapokban hirdetniük, ennek csak regionális lapban van értelme. □ Nem tüntettek fel a lapon árat... • Ara azért nincs, mert hirdetésekből tartjuk fenn magunkat, és postán küldjük az érdeklődőkhöz, illetve azokhoz, akikről úgy gondoljuk, hogy érdekeltek lehetnek. □ Hány példányban jelenik meg az Adatvonal? • Ebben a megyében 3200-3300, Heves megyében 2100-2200 példányt küldünk szét. □ Milyen témákkal foglalkoznak? • Módszerünk az, hogy cégeknek és boltoknak - függetlenül attól, hogy hirdetnek-e nálunk - kérdőíveket küldünk, és az így kapott adatokból táblázatokat állítunk össze, amelyekből a vásárlók az informatikai és számítástechnikai berendezések paramétereiről és árairól tájékozódhatnak. Ilyen jellegű felmérések a térségben még nem születtek. □ Hogyan képzeli el a lap jövőjét? • Ha ősszel Szabolcs-Szatmár, az év végén pedig Hajdú-Bihar megyében is megjelenünk, akkor sikerült az eredeti célt elérnem. Jelenleg még inkább misszió ez, mint egy nagy haszonnal kecsegtető üzleti vállalkozás. Budapest (MTI) - Jóllehet Magyar- országon a jogszabályok tiltják a hátrányos megkülönböztetést, a nők még ma is átlagosan 10-15 százalékkal kevesebbet keresnek azonos munkakörökben, mint a férfiak. Még a közalkalmazotti és a köz- tisztviselői törvény által védett munkavállalók körében is van különbség a két nem keresete között. A szakmai karriert ambicionáló nőknek sokkal nehezebb a ranglétrán előrejutniuk, mint a férfiaknak. Igen alacsony a vezető állású alkalmazottak és a politikai-közéleti szerepet vállalók között a nők aránya. A parlamenti képviselőknek mindössze 11,2, a polgármestereknek 10,4, az önkormányzati képviselőknek 20 százaléka nő - mondta szerdai sajtótájékoztatóján Kiss Péter munkaügyi miniszter. A tárca vezetője bejelentette: miután a kormány megkülönböztetett figyelmet kíván fordítani a nők esélyegyenlőségének megteremtésére, a megvalósítás első lépéseként tárcaközi bizottság alakult az ezzel kapcsolatos teendők felmérésére, illetve végrehajtására. A nyolctagú testület - amelyben hárman képviselik az erősebb és öten a gyengébb nemet - legfontosabb céljául tűzte ki annak elérését, hogy a munka világában és a döntéshozatalban a női dolgozók ne legyenek hátrányos helyzetben a munkába álláskor, s a munkahelyeken biztosított legyen az előmenetelükhöz, képzésükhöz való jog. Társadalmi támogatás segítségével a politikai szerepvállalást is elő kell mozdítani.