Észak-Magyarország, 1997. július (53. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-24 / 171. szám

4 ÉSZAK-Magyarország Itt-Hon 1997. Iúlius 24», Csütörtök □ _ Városházi Hírek Újra igazgatnak Tiszaújváros (ÉM) - Újraválasztották a Ti­sza Média Kht. ügyve­zető igazgatóját, Varga Koritár Lászlót. A kht. igazgatói állására két pályázat érkezett be, a város képviselő-testüle- te a pályázók személyes meghallgatását köve­tően szeptember 1-jétől újabb öt évre válasz­totta meg a volt vezetőt. Űgyanesak a korábbi igazgatót választották meg a tiszaújvárosi Széchenyi István Általános Iskola élére. A vá­ros vezetésének döntése értelmében Kormos Dénes ez év augusztus 1-jétől 2002. július 31- ig igazgatja az iskolát. Vendégek Zsolcán Felsőzsolca (ÉM) - Vendégeket várnak Felsőzsolcára az erdé­lyi Nyikómalomfalvá- ról augusztus 17-én. A testvértelepülésről mintegy hatvan láto­gató érkezik Zsolcára. Itt-tartózkodásuk hat napja alatt részt vesz­nek a városavató ünnepségen is. A zsoleaiak és az erdélyiek kapcsolata még 1990-ben kez­dődött, tavaly például a megyénkbeliek láto­gatták meg az erdélyi települést. Hagyományápolás az iskolában Mezőkövesd (ÉM) - A mezőkövesdi testület legutóbbi ülésen hall­hattak tájékoztatók a városatyák a Szent Im­re Általános Iskola munkájáról. Molnár József képviselő, az ok­tatási bizottság elnöke tartalmasnak és szín­vonalasnak értékelte a tájékoztató anyagát, minthogy az intézmény­ben folyó munka nagyon jó, hiszen az oktatási és nevelési feladatok mellett az iskola a ha­gyományápolással, és a gyerekek szabadide­jének hasznos eltöltésével is törődik. „Hetivásár ® A Matyó Mezőgazdasági Szövetkezet agrokémiai telepén műtrágya vásárlási akció várja az érdeklődőket augusztus 20-ig: egy tonna feletti *egy tonna alatti vásárlás esetén 34%-os ammonium nitrát 3360 forint/100 kg *3472 forint/100 kg 3058 forint/100 kg *3170 forint/100 kg 2890 forint/100 kg *3002 forint/100 kg 3920 forint/100 kg *4032 forint/100 kg 6272 forint/100 kg *6384 forint/100 kg 3427 forint/100 kg *3539 forint/100 kg 3013 forint/100 kg *3125 forint/100 kg A fenti árak 12 százalékos áfát tartalmaznak. • A tiszaújvárosi 301. számú, Kereknap ABC (volt Tisza ABC) a következő engedmé­nyes árukkal váija vásárlóit: a baromfi párizsi kilója 279 forint; a Sajó szendvics sonka kilója 799 forint; a másfél literes Szobi őszibarack ivóié 149 forintba kerül; míg a félkilós túrót 189 forintért, a negyedkilósat pedig 95 forin­tért vásárolhatják meg a vásárlók az üzletben. • A Mezőkövesdi ÁFÉSZ üzleteiben meg­kezdődött akció keretében olcsóbban, mintegy 77 forintért lehet 100 grammos savanyúság tartósítót vásárolni, de a csemege Piros aranyhoz is kevesebb pénzért juthatnak a ve­vők, így a 80 grammos 61 forintba kerül. 27%-os pétisó 27%-os pétisó (öml.) 46%-os karbamid 12-52%-os MAP (öml.) 60%-os kálisó N:P:K-8:8:8 kevert Pörgött a rokka, agyagoztak a gyerekek Ismerkedés a kézművesség tudományával Fotók: Gál Péter Tiszabábolna (ÉM - CSKA) - Még a szüleim termelték ezt a kendert, amit éppen fonok - ma­gyarázza Varga Andrásné Tisza- bábolnán a Magyarországi Fa­lumegújulási és Faluvedelmi napok rendezvényén. Én már gyerekkoromban megtanultam ezt a mesterséget, s igaz, hogy mára már nincs szükség rá a mindennapi életben, de szíve­sen csinálom - mondja a hetven­éves asszony. Varga Andrásnéval - ugyanúgy, mint sok más népi iparművésszel - a három falu által megrendezett ha­gyományőrző, de mégis falumegúju­lási nap keretében találkozhattak a Varga Andrásné népi iparművész Tisza-partra látogatók. Az idős asszony szinte egész nap taposta a rokkát - ami már szintén „erek­lyének” számít -, s fonta a kender­ből készült zsineget. Ő még gyer­mekkorában szívta magába ezt a mesterséget, s most a fiatal nemze­déknek próbálja bemutatni: hogyan dolgoztak még dédnagyanyáink ko­rában. Persze nemcsak a fonással, ha­nem egyéb népi mesterségekkel is megismerkedhettek a hétvégén a Tiszabábolnára látogatók, ahol a számítógéphez szokott gyermekek is szőttek, agyagoztak, s az általuk készített remekműveket haza is vi­hették. Neszádeli Gyula sátránál a bőr­fonatok készítésével ügyeskedtek a fiatalok. Régi munkaeszközökkel, szerszámokkal vágták a bőrt, s fon­ták az ostorhoz való szíjakat. Köz­ben persze meghallgatták minden egyes mozdulat miértjét. A három település - Tiszabá­bolna, Tiszadorogma és Tiszavalk - által, a hétvégén megrendezett falumegújulási és faluvédelmi na­pok ha nem is mindenkiben, de so­kakban megmozgatott valamit. Talán akkor, amikor éppen mézes­kalácsot készítettek, díszítettek a Tisza partján, ott ahol a szemer­kélő eső az ódon köcsögökre hul­lott. Talán épp’ ezt akarta elérni ez a régió, hogy az emberek a régi kézműves mesterségekkel ismer­kedve rájöjjenek: így is lehet csi­nálni, így is lehet élni. Az a né­hány gyerek, aki most megkedvel­te az agyagozást, csipkeverést, ta­lán néhány év múlva saját unokái­nak fogja megmutatni az évszáza­dos mesterfogásokat. Igen - tudtuk meg Császár Bélá­tól, Tiszabábolna polgármesterétől -, ez volt a cél. A falvaknak úgy megmutatni magukat, ahogy vol­tak, ahogy vannak - nem kirakat­politikát folytatva - hanem régi és mai valójában. Átmenteni a népi hagyományokat, értékeket a mába, s emellett megőrizni azt, amit őse­ink örökül hagytak ránk, népi pa­rasztházakat, mesterségeket. Per­sze mindezt úgy csinálva, hogy ezek a valamilyen formában elfeledett te­lepülések „hangot kapjanak”, tudas­sák a külvilággal, hogy vannak, s akarnak valamit, hogy erre odafi­gyeljenek azok is, akik éppen befek­tetni kívánnak országunkban, régi­ónkban. Ezt hangsúlyozta Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesz­tési miniszter is, aki megnyitotta a rendezvényt: az értékmegőrzés mel­lett fejlődni, a településeken élők összefogásával, hogy fejlődjön az idegenforgalom, és a természeti gaz­dagság, a hagyományok az emberek gazdagságát is meghozzák ezen a vidéken. Talán ezzel már nem is foglal­koztak azok a tiszabábolnai idős állampolgárok, akik a kapujuk előtti kispadon, kisszéken ülve nézték az idegenek, máshonnan jö­vők érkezését fejkendőben, ünnepi kalapban, de megérezték azt, hogy most valami történt - hiszen ha másért nem is, ezért felvették, a sokak szívének oly kedves, „rom­latlan” ünnepi ruhát. Határjelző kő - eredete ismeretlen „Ezt Látni Kell? Mezőkövesd (ÉM - CSKA) - Kő­kép - a mezőkövesdieknek ez sokat mond, helyet jelöl, de a városban lévő két határjelző kő eredetéről keveset tudnak az emberek, ahogy a szakkönyvek is. A régi dokumentumok csak néhol említik meg a kövesdi kőképet, ami még a néprajzi, történelmi kutatásokkal foglal­kozók számára is rejtély, hogy mikor építették. Mezőkövesden a temetőben és a vá­ros Szomolya felé eső részén áll egy-egy kőkép, vagyis hatáijelző kő. Korát illetően kétféle elképzelés van - tudtuk meg Benkóczy György tanártól, aki ezeknek a régi műem­lékeknek az eredetével foglalkozott. Nem lehet tudni, hogy Rákóczi ide­jében vagy hamarabb állították a temetőben lévő határjelző követ - mondja. - Állítólag volt Andomak- tályán, és Szentistvánon is. A tanár úr - kutatásai, és a régi pár szavas dokumentumok alapján - úgy véli, hogy ez a határkő jelezte a török hódoltság határát. Egyes szakiro­dalmak II. Rákóczi Ferenc - kori határjelző kőként rögzítik, de má­sok a XVI. század második felére teszik keletkezését. Mindenesetre, mikor Pyrker érsek 1828-ban egy­házlátogatásra érkezett a település­re, írásaiban már megemlíti, hogy létezik a határjelző kő. Azt azon­ban, hogy mikor emelték a két, má­ra már műemléknek számító kőké­pet nem tudni, de a hagyományai­ban gazdag városnak történelmi színfoltjai. A beiskolázásról is döntenek Mezőcsát (ÉM) - Mezőcsát tíz intézményének (a gimnázium és szakközépiskola, az élelme­zésért felelős szervezet, a vá­rosgondnokság, az általános iskola, bárom óvoda, az egész-,: ségügyi központ, a polgármes­teri hivatal, illetve a közösségi ~ ház és a könyvtár) vezetői tájé­koztatják a képviselő-testüle­tet az első félévi tevékenysé­gükről és a jelenlegi gazdasági helyzetükről az augusztus 13- án tartandó ülésen. A város vezetői döntenek arról is, hogy adnak-e ingyenes tankönyvtá­mogatást, illetve segítik-e a szülőket a beiskolázás költsé­geinek csökkentésével. Ezt egy elkülönített, 1 millió 600 ezer forintos, keretből finan­szíroznák. „Faluról Falura Horgászverseny Tiszavalk - A tisza­bábolnai és lisza- valki Ezüstkárász Horgászegyesület -I az elmúlt hét végén megrendezett falu-' megújulási napok keretében - hor­gászversenyt tartott vasárnap. Az ötven­hat nevező több mint tíz egyesület­ből érkezett. A nyertesek számára mintegy ötvenezer forint értékű díjat adtak át. A felnőtt férfi kategóriában Gacsal Sándor po­roszlói horgász nyerte az első díjat. BÜKKARANYOS Ingyentankönyv - A bükkaranyosi önkor­mányzat teljes egészében állja a községben élő mintegy 117 általános iskolai tanuló idei tan­könyvköltségeit - tudtuk meg Érsok Istvánná polgármestertől. Emellett a középiskolásokat is segíteni szeretnék: ők tanévkezdéskor kapnak majd egyszeri anyagi támogatást a község ön- kormányzatától. HEJŐSZALONTA Faültetés - Hat közhasznú munkás - a kör­nyezetvédelmi program keretében - takarítja a község területeit június eleje óta. Mint azt Már­ton István polgármester lapunknak elmondta: a szemét eltakarítása mellett ősszel parkosításra is sor kerül, akkor szándékoznak ugyanis fákat ültetni a faluban. TÍBOLDDARÓC Gázfűtésre állnak át - Már megkezdték a ti- bolddaróci általános iskolában azokat a munká­latokat, melynek eredményeként ősztől gázzal futenek majd. Eddig széntüzelés volt az oktatási intézményben, ami évi kétmillió forintjába ke­rült az önkormányzatnak, s mostantól a fűtési költségek egymillióra csökkennek majd. Az egész beruházás 2,8 millió forintjába kerül a községnek. EMŐD Autóra pályáznak - Az idős, rászoruló em­berek helyzetén szeretne segíteni az emődi ön- kormányzat azzal, hogy pályázatot nyújtott be a szociális ellátások bővítésére. Mint azt Le- hóczki István polgármestertől megtudtuk: az öregek otthonában és a házigondozás kereté­ben jelentene nekik nagy segítséget egy ebéd- szállító autó - hiszen hatvan idős emberről gondoskodik ilyen formában a község -, amit emellett az idősek szállítására is tudnának használni. ÖNÖD Sakkozott a falu - Három napig tartó sakk­versenyt rendezett Ónodon a helyi sportkör, ahol nemcsak a község lakói, de még a felsőzsol- caiak is „ringbe szálltak” a helyezésekért - tud­tuk meg Gyarmati Sándorné polgármestertől, aki az eredményeket is közölte lapunkkal. Fel­nőtt kategóriában Bordás Géza, nőiben Csizma­dia Zsuzsanna, ifjúsági kategóriában pedig Sza­bó Attila nyerte meg a több napos versenyt. SZOMOLYA Karbantartás részletekben - Négy közhasz­nú munkás végzi a karbantartási munkálatokat a szomolyai községházán - tájékoztatta lapun­kat Gyenes Gábor polgármester. Jelenleg a csa­tornák festésénél tartanak. Az épületen a külső festésre is szükség lenne már, de arra - WGMsXmMlMmlmMim. pénz hiányában - fel­tehetően már csak a jövő évben kerül sor. Falunapra készül­nek - A község fenn­állásának 756. évfor­dulóját ünnepük a jö­vő hétvégén vasárnap, augusztus 3-án Sajó- hídvégen, ahol ekkor adják majd át azt a játszóteret, ami a már meglévő emlékpark része lesz, s ahol a Szabó Sámuel kesz- nyéteni fafaragó mes­ter vezetésével készült udvari játékokat állít­ják fel. Mint azt Ta­kács Győző polgár- mester lapunknak el­mondta, minden évben megrendeznek egy-egy fafaragó tábort a községben a mester vezetésé­vel. Az udvari játékok elkészítését tavaly kezd­ték meg, s ezok idén kerülnek a gyerekek birto­kába. A falunapon egyébként kulturális esemé­nyek is várják majd az odalátogatókat. Rákóczi szellemében - A határon túli Rákó­czi Szövetségekkel veszi fel a kapcsolatot hama­rosan a körömi Rákóczi Szövetség - tudtuk meg Tóth Tibor elnöktől, aki egyben a falu polgár- mestere is. A jövő héten kedden, július 29-én lá­togatnak ki a szlovákiai Borsira és Királyhel- mecre, hogy a Rákóczi hagyományokat ápolják, s mindemellett felvehessék az ottani önkor­mányzatokkal a kapcsolatot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom