Észak-Magyarország, 1997. július (53. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-23 / 170. szám

1997. Túlius 23., Szerda Gazdaság ÉSZAK-Magyarország 7 □ Bizalomnövelő szerepben az MFB A reorganizáció után a digépes társaságok felértékelődhetnek A bank jó üzleti lehetőséget remél a befektetéstől Fotó: Farkas Maya Garantált ár Budapest (MTI) - Tonnánként 18 000 forint lesz az 1988-as termé­sű étkezési búza garantált ára, a hozzá tartozó kvóta pedig 2,4 tonna/hektár. Az Agrárpiaci Rend­tartás Tárcaközi Bizottságának er­re vonatkozó állásfoglalását már a földművelésügyi miniszter is jóvá­hagyta. Az FM hétfői hivatalos tá­jékoztatása szerint a garantált áras felvásárlásban az Országos Gabona Terméktanács tagjai, to­vábbá azok vehetnek részt, akik a jogszabályban meghatározott adat­szolgáltatási kötelezettségüknek megfelelnek. A garantált ár felvá­sárlással kapcsolatos többi feltétel megegyezik az idei évre vonatkozó jogszabályban rögzítettekkel. A földművelésügyi miniszter döntését az érintett tárcák, valamennyi ér­dekképviselet és a terméktanács egyhangúlag fogadta el. Kiszorítósdi Budapest (MTI) - A magyarorszá­gi élelmiszer-kiskereskedelmi boltok helyzetének felméréséből, mint ar­ról az Országos Kereskedelmi Szö­vetség az MTI-t tájékoztatta, kitű­nik, hogy a hipermarketek, illetve a több mint 400 négyzetméter eladó­terű boltok teijedésével a kisüzletek fokozatosan kiszorulnak a piacról. A 400 négyzetméter feletti élelmiszer- üzletek száma napjainkra több mint 400-ra növekedett, az 51-100 négy­zetméter közöttieké, valamint a még kisebbeké számában és rész­arányában egyaránt csökkent, s ez a folyamat jelenleg is erősödik. Skála-részesedés Budapest (MTI) - A Skála-Coop Rt., a Josephin Kft. nevű leányvál­lalatával közösen, 50 százalék fölé szeretné növelni részesedését a Centrum Áruházak Rt.-ben. A részvényvásárlásokat szolgáló elő­szerződéseket már megkötötték, de teljesülésükhöz a Gazdasági Ver­senyhivatal jóváhagyására is szük­ség van - nyilatkozta Németh Ká­roly, a Skála gazdasági igazgató- helyettese az MTI-nek. A Skála-Co- op Rt. ez év elején a Centrum 5 milliárd forintos alaptőkéjének 1 milliárd forintos megemelésére tett ajánlatot, amelyet azóta a Centrum közgyűlése elfogadott. Faragó Lajos Miskolc (ÉM) - Rendeződni lát­szanak végre a sok vihart meg­élt Diósgyőri Gépgyár Kft.-i kö­rül zajló események. Benedek Jánost, a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgató-helyettesét arról kérdeztük, milyen válto­zásokat terveznek a birtokuk­ba jutott cégnél. □ Miért „vetettek szemet” a Digépre, amely történetének nem a legszebb napjait éli az utóbbi években? - kér­deztük Benedek Jánost, az MFB ve­zérigazgató-helyettesét. • Közismert, hogy a Diósgyőri Gépgyár annak ellenére, hogy ko­rábban az ország legjelentősebb gépipari egységei közé tartozott, a megváltozott piaci körülmények között nem tudta állni a versenyt, felszámolásra került. A felszámoló a Digép vagyonát magába foglaló öt kft.-t alapított és ezek vagyonát, a kötelezettségek arányában osz­totta fel a hitelezők között. így ke­rült az MFB is az egyik kisebbségi portfolió birtokába. A kft.-k hitele­zőkből lett fő tulajdonosai: a Kincs­tári Vagyoni Igazgatóság, az Orszá­gos Egészségbiztosítási Önkor­mányzat és az Országos Nyugdíj- biztosítási Önkormányzat. Ä tulaj­donosok többsége a vagyont egy magánszemélyekből álló konzorci­umnak értékesítette. A kft.-k tava­lyi eredménye jelentős veszteséget mutatott, pénzügyi és fizetési gond­jaik az idő előrehaladtával ismét felszámolás közeli körülményeket teremtettek. Ebben a helyzetben a főbb tulajdonosokkal egyetértésben bankunk vállalta fel a kft.-k műkö­dőképességének fenntartását. Gyors döntésre volt szükség, ami­nek eredményeképpen 300 millió forint tőkeemelésre és a magánsze­mély tulajdonosok üzletrészének kivásárlására került sor, ezáltal stabilizálódott a társaság helyzete. A döntést a társaságok piaci hely­zetének megismerése, monetáris és jogi állapotának a feltérképezése előzte meg, amely munkát könnyí­tette az MFB Rt. meglévő kisebbsé­gi tulajdonosi részvétele. □ Önöknek hosszabb távon mi a szándékuk agyárral? • A hazánkban összetételében egyedülálló géppark és a dolgozók több évtizedes szakmai tapasztala­ta, a cégek exportképessége és elér­hető jövedelmezősége alapján a bank a befektetéstől jó üzleti lehe­tőséget remél. A termelés fenntar­tása a társaságok pénzügyi, gazda­sági helyzetének megszilárdítása után szakmai befektető részére tör­ténő értékesítés a cél. A tőkeemelés által elért reorganizációs alaphely­zet első eredménye a jogi rendezet­lenség megszűnése. Ez már lehető­séget ad az üzleti partnerekkel való .kapcsolatok stabilizálására. □ Ennek további biztosítása érdeké­ben kértek reorganizációs tervet? • Ilyen esetben akár egy pénzügyi, akár egy szakmai befektető - mint tulajdonos - részéről teljesen elfo­gadott és elvárható üzleti felfogás, hogy reorganizációs tervet készít­sen. Ebben a jelenlegi állapotból ki­indulva vázolja fel az elkövetkezen­dő időszakra vonatkozó elképzelé­seket és a szükséges intézkedések megtételét, és ez teszi lehetővé a tulajdonosi érdekek üzleti tervben történő megjelenítését is. A reorga­nizációs terv lehetőséget ad a jelen­legi vezetés részére szakmai tudá­suk és piaci kapcsolataik jobb ki­használására, eredményességen alapuló fejlesztési elképzeléseik magvalósítására. □ Ebből az következik, hogy nem terveznek személyi változásokat a kft.-k élén? • A Digép, mint egységes termelő- egység a felszámolás lezárásával megszűnt. A felszámoló által alapí­tott öt kft. jelenleg önállóan végzi te­vékenységét a munkahelymegtartás és az eredményes gazdálkodás érde­kében. A menedzsment összetételé­nek megváltoztatása a gazdasági társaságokról szóló törvény és az alapító okiratok szerint is a társasá­gok legfőbb döntéshozó testületé, a taggyűlés hatáskörébe tartozik. Leg­jobb tudomásunk szerint nem terve­zik a jelenlegi vezetés változtatását. Az MFB Rt. részvétele a társaságok­ban szerintünk bizalomnövelő szere­pet fölt be a piaci kapcsolatok erősí­tésében. Bízunk benne, hogy egy-két éven belül, a most elkészítendő reor­ganizációs terv megvalósulását kö­vetően a társaságok üzleti értéke eléri a piacon betöltött szerepüknek megfelelő, valós szintet. Tiszakeszi vita a földbérletek körül Háromszor magasabb díjat adna a vállalkozó, mint a helyi szövetkezet Tiszakeszi (ÉM - FL) - Tegnapi számunkban „Az arat, aki leg­hamarabb ér oda” című cik­künkben megírtuk, hogy Tisza- kesziben a napokban három földtulajdonos - a helyi mező- gazdasági szövetkezettel öt év­re megkötött bérleti szerződés ellenére - learatta a sajátjának vélt búzát. A birtoksértéssel megvádolt egyik nyilatkozó, Gyurkó Istvánná viszont kije­lentette: őt nem hagyták vetni, holott a szövetkezettel megkö­tött szerződése - legalábbis sze­rinte - már érvénytelen.- Ötvenhárom aranykorona értékű földemet adtam a szövetkezetnek bérbe 1992-ben - idézi fel a történ­teket Gyurkó Istvánné. - Amikor a nevemre írták, a szövetkezetnek velem új szerződést kellett volna kötni. Amikor 1995. szeptember 28-án a Kartográfiai Földmérő és Ingatlanszervezési Kft. kimérte a földemet, bejelentettem a szövetke­zet elnökének, hogy nekem kell a föld, én akarom művelni, mert ke­vésnek tartom a tőlük aranykoro­nánként akkor adott 15 kg termést. Elutasítottak azzal, hogy a szerző­dés még nem járt le. Én ezt nem fo­gadom el azért sem, mert a földem terhére hitelt vettek fel gépek vá­sárlására. Ha csődbe mennek, ha a téesz nem tudja törleszteni a banki tartozását, akkor mi lesz a földem­mel? Nemcsak az enyémmel, ha­nem a többiekével is? Tavaly ősszel, 1996-ban vetés­re előkészítettem a tulajdonom­ként kimért földemet - folytatta Gyurkóné. - Felszántattam, műt­rágyát szórattam rá, de bevetni már nem tudtam, mert a szövet­kezet időközben bevetette. Nem igaz, hogy én a legszebb táblát arattam le. A magamén arattam, azon a földön, amit nekem kimér­tek. Jogosnak tartom és kifizetem a mezei leltár szerinti költsége­ket, de ezután én akarom a saját földemet megművelni - mondta Gyurkó Istvánné. * A birtokperek egyébként nem újke- letűek a szövetkezet és a földtulaj­donosok között a faluban. A szövet­kezet 1994-ben feljelentést tett egy földtulajdonos ellen, mert a közös tulajdonban lévő búzatáblából kia­ratott egy jó darabot. Az ügyészség a nyomozás megszüntetésére utasí­totta a rendőrséget. A tiszaújvárosi ügyészség vezetője szerint azzal az indokkal, hogy a tulajdonos „... úgy gondolta, a saját búzáját aratja le.” A szövetkezet azóta polgári peres úton keresi az igazát. Aztán 1995-ben - mint ahogy arról annak idején lapunk is tudó­sított - a szövetkezet „bekemé­nyített”. Tavasszal kiszántották Pávai Istvánné ötvenöt hektárnyi, éppen hogy kikelt napraforgóját. A becsült kár 1 millió 650 ezer forint. A szövetkezet akkor is a maga által bérelt földnek tekintette az emlí­tett területet, holott egy magánvál­lalkozó legalább háromszoros díjat ajánlott a területért. A per ez ügy­ben még folyik. A legutóbbi „aratási események” kapcsán a szövetkezet igazgatósá­gának elnöke, Baranyi András júli­us 14-én feljelentést tett többek kö­zött Gyurkó Istvánné ellen a tisza­újvárosi ügyészségen, mert: „a bú­zatáblánkból 19 256 négyzetméter területet learatott és a termést el­szállította (...) 192 560 forint kárt okozott. Gyurkóné a tulajdonában lévő, összesen 79,7 aranykorona ér­tékű termőföldjére 5 éves bérleti szerződést kötött szövetkezetünk­kel. 1996. július 29-én (...) 28,9 aranykorona értékű termőföldjére a bérleti szerződést felmondta, amit szövetkezetünk - tekintettel a szerződés 2. pontjában foglaltakra - úgy fogadott el, hogy a területet „a felmondás időpontjától számított 5 év múlva művelésre átadja”. A fentiekből kitűnik, szövetkezetünk­nek a termőföldre a földhasználati, birtoklási joga 2001. július 29-ig fennáll, miért is Gyurkóné birtok- sértést követett el amikor a szövet­kezet búzáját learatta.” - áll a felje­lentésben. Az elnök egyébként cá­folta, hogy Gyurkóné a földjét a ve­tésre előkészítette volna. Hozzátet­te azt is, hogy a föld terhére hitelt nem vettek fel, gépeket pedig a szö­vetkezet vagyonának terhére vásá­roltak. A tiszaújvárosi ügyészségtől ka­pott információk szerint az ügy ki­vizsgálása folyamatban van. Ä szö­vetkezet által tett feljelentés alap­ján, lopás büntette miatt. * Az agrárkamara titkára, Szabad­falvi László emlékezete szerint a ti- szakeszihez hasonló eset még nem fordult elő megyénkben. Vélemé­nye szerint ebben az ügyben is az írásban megkötött szerződés vonat­kozó pontjai a meghatározóak. - Úgy gondolom, hogy mindenkép­pen keresni kell a feszültség békés megoldásának lehetőségét, ha ez végképpen nem megy, úgy az ál­datlan állapot megoldására csak jo­gi út lehetséges - nyilatkozta. Gyurkóné és férje. Akik csak akartak vetni. Fotó: Vajda János Denso-beruházás hazánkban Budapest (MTI) - A japán Denso Corporati­on - 70 millió dolláros induló tőkével és összesen 100 millió dolláros beruházással - Magyarországon hozza létre első eui’ópai dí­zelüzemanyag-adagoló gyárát - jelentette be Nakagava Masaomi, a Denso International Europe elnöke kedden Budapesten tartott saj tótájékoztatój án. A 100 százalékban japán tulajdonban lévő gyárat Székesfehérvárott, a Sóstó Ipari Park­ban építik fel. Teljes alapterülete 152 ezer négyzetméter lesz, s 400 alkalmazottat foglal­koztat majd. A cég létesítéséről a múlt héten döntött a japán tulajdonos. Fujitani Nobuju- ki, a Denso Magyarország Részvénytársaság elnöke a sajtótájékoztatón elmondta, hogy az építkezést ez év őszén kezdik meg és 1999- ben az új gyár- már meg is kezdi a termelést. A teljes kapacitást - évi 180 ezer darab elektronikusan vezérelt dízel befecskendező szivattyú gyártását - 2000-re éri el. A Denso magyarországi vezetője hangsúlyozta, hogy a gyár rendkívüli magas technológiai fejlettsé­gű terméket állít majd elő. Elmondta: azért döntöttek a beruházás magyarországi megva­lósítása mellett, mert a magyar dolgozók szorgalmasak, keményen dolgoznak. A másik ok az, hogy a magyar kormány rendkívül po­zitívan fogadta a beruházás tervét és sok se­gítséget adott ehhez. Árfolyamok Budapest (MTI) - A nyál' közepéhez képest jelentős forgalommal és vegyes árfolyammoz­gással folytatódott a hét az értéktőzsdén. Az összforgalom 10,4 milliárd forintot tett ki. Kárpótlási jegy mm mmmm * m Tőzsde Index júl. 22. 7439,09 +37,63 Valuta- és devizaárfolyamok Érvényben: 1997. július 22. VA1.UTA______DEVIZA VÉTEL Eladás Középáré. 315,60 332,72 323,03 Angol font 315,53 330,65 323,09 314,27 332,04 323,16 137,67 148,37 142,66 Ausztrál dollár 138,77 146,61 142,69 138,43 147,00 142,72 503,77 540,12 519,35 Belga frank* 504,42 534,46 519,44 504,06 535,24 519,65 27,17 29,29 28,16 Dán korona 27,16 29,16 28,16 27,33 29,02 28,17 35,07 37,79 36,34 Finn márka 35,08 37,56 36,32 32,26 37,45 36,35 30,85 33,07 31,80 Francia frank 30,89 32,71 31,80 30,98 32,64 31,81 92,40 99,07 95,26 Holland forint 92,53 98,03 95,28 92,83 97,79 95,31 160,08 172,53 165,89 japán yen* 161,49 170,21 165,85 160,96 170,92 165,94 135,04 145,53 139,94 Kanadai dollár 136,16 143,78 139,97 135,78 144,18 139,98 104,78 110,47 107,25 Német márka 104,37 110,15 107,26 104,60 109,96 107,28 25,05 27,00 25,96 Norvég korona 25,07 26,83 25,95 25,19 26,75 25,97 106,90 114,62 110,21 Olasz líra** 107,23 113,23 110,23 107,38 113,12 1.10,25 14,89 15.70 15,24 Osztrák schilling 14,83 15,65 15,24 14,86 15,62 15,24 100,85 112,53 106,16 Portugál escudo 102,47 109,89 106,18 103,03 109,41 106,22 122,85 132,40 127,31 Spanyol peseta* 123,68 131,00 127,34 123,56 131,21 127,39 127,58 134,50 130,58 Svájci frank 127,06 134,16 130,61 127,22 134,01 1,30,62 23,92 25,78 , 24,79 Svéd korona 23,96 25,60 24,78 24,05 25,54 24,80 188,29 198,50 192,72 USA dollár 188,25 197,25 192,75 187,96 197,60 192,78 204,19 220,06 211,60 ECU 204,56 218,72 211,64 205,32 218,02 211,67 A megadott számok egy egységben értendők, forintban *: 100 egység, **: 1000 egység Pénznemenként az első sorban a Kereskedelmi és Hitel­bank, a másodikban az OTP, a harmadikban a Postabank adatai olvashatók

Next

/
Oldalképek
Tartalom