Észak-Magyarország, 1997. július (53. évfolyam, 151-177. szám)
1997-07-21 / 168. szám
1997. Túlius 21 „Hétfő Kultúra ESZAK-Magyarország 7 □ B. Szabó-tárlat Miskolc (ÉM) - B. Szabó János grafikusművész alkotásaiból nyílik kiállítás július 23-án, szerdán délután 3 órakor a Megyeháza Galériában (Miskolc, Városház tér 1.). Az augusztus 23-ig látogatható tárlatot Fejér István, Miskolc alpolgármestere ajánlja az érdeklődők figyelmébe. B. Szabó János Sátoraljaújhelyen született, 1965-tól Miskolcon él. Grafikával, reklámgrafikával, bolt- belső-építészeti tervekkel foglalkozik. Jelenleg az Avasi Gimnáziumban tipográfiát és grafikát tanít. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, a Független Művészek Országos Szövetségének és a Budapesti ART Stúdiónak. Eddig hatvan kiállításon mutatta be alkotásait. Lehotka-koncert Miskolc (ÉM) - Lehotka Gábor orgonaművész ad koncertet ma, hétfőn este 7 órától a műemlék avasi templomban. A műsorban szerepelnek C. Franck: a-moll korái, Bartók- Lehotka: Hat darab a gyermekeknek, Lehotka: Cinq chansons hong- roises, Farkas-Lehotka: Régi magyar dallamok, Pikéthy: g-dúr toccata, Liszt: Ave Maria és Bach: g-moll fantázia és fúga című darabjai. Romániai ki kicsoda Nagyvárad (ÉM) - Megjelent a Romániai magyar ki kicsoda című könyv a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Scripta Kiadó gondozásában. A kiadvány 790 ol- dalom 6000 címszót tartalmaz. A lexikon használói az erdélyi közéletről, a civil társadalomról, a gazdasági élet és a sport személyiségeiről, a kultúra művelőiről kapnak részletes információt. A mű az egyéni címszavak mellett többszáz romániai magyar intézmény: ifjúsági szervezet, kiadó, szerkesztőség, könyvtár, közművelődési-társadalmi egyesület, társaság, múzeum, emlékház, oktatási intézmény, politikai szervezet, szakmai szövetség, valamint színház adatait tartalmazza. Mindez kiegészül nyolc mutatóval, amelyek születési adatok, lakhely és szakterület szerint csoportosítják a könyv szereplőit. A kiadó szerint a mű nemcsak az erdélyi olvasókat, tudományos kutatókat, szociológusokat, sajtószakembereket, politikusokat érdekelheti, hanem gazdag tényanyaga révén az egyetemes magyarságnak, és az európai szakembereknek is hasznos kézikönyve lehet. A kereskedelemben 4800 forintos áron kapható lexikont megrendelőiknek 2800 forintért küldi el a kiadó. A magyarországi postai terjesztést a Scripta Kiadó megbízásából a budapesti Studio Kids Kft. végzi. Bővebb információ a 06-1- 307-6201-es telefonszámon kérhető. Szegedi Nyári Tárlat Szeged (MTI) - A szegedi Móra Ferenc Múzeum képtárában szombaton délután megnyílt a Dél-Alföld képzőművészeti életének egyik legrangosabb seregszemléje, a 29. Szegedi Nyári Tárlat. A csaknem háromévtizedes múltra visszatekintő nagyszabású kiállításon a régióban élő alkotók mellett az ország más vidékeiről meghívott művészek is bemutatják legújabb munkáikat. A kortárs magyar képzőművészetről 69 festmény, 27 grafika és 36 szobor, illetve érem ad átfogó képet. A hagyományokhoz híven idén is kiosztották a tárlat díjait a zsűri által arra érdemesnek talált munkákért. A Nemzeti Kulturális Alap Képzőművészeti Kollégiumának díját Fodor Ilda, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium díját Bara- nyay András, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete képző- művészeti tagozatának elismerését pedig Gyulai Líviusz kapta meg. Szeged önkormányzata Sajdik Ferenc, a Csongrád Megyei Közgyűlés pedig Kalmárné Horóczi Margit munkáját díjazta. A tárlatot szponzoráló cégek díjait Sinkó János, Orr Lajos, Pásztor Gábor és Luigi St. Varga vehette át. A Szegedi Nyári Tárlat szeptember 7-ig tart nyitva, hétfő kivételével naponta délelőtt 10-től délután 5 óráig látogatható. Házad - és egyházad - ékessége Az Egyházi Gyűjtemény kiállítása a sárospataki Képtárban >r Szent Flórián (XVIII. szd.) Balázs Ildikó Sárospatak (ÉM) - Harminc évvel ezelőtt Egyházi Gyűjtemény létesült a sárospataki római katolikus plébánia épületében. A gyűjtemény alapját a helyi egyházközség műtárgyai adták, de az évek során ez az anyag kibővült Abaúj és Zemplén plébániáinak használaton kívüli liturgikus felszereléseivel, régi könyveivel és irataival, valamint papi hagyatékokkal, a hívek és pártfogók ajándékaival és vásárlásokkal. A sárospataki Képtárban látható Házad ékessége című kiállítás a múzeum XVII.-XIX. századi anyagáról nyújt áttekintést. □ Hogyan jött létre a gyűjtemény? - kérdeztük Kuklay Antal körömi plébánost, aki tevékenyen részt vett az anyaggyűjtésben. • Több mint húsz éven át részt vettem az Iparművészeti Múzeum műtárgyvédő kőrútjain. Nyilvántartásba vettük Borsod-Abaúj- Zemplén megye egyházainak muzeális értékű tárgyait. Sok veszélyeztetett műtárgy került elő, melyek sérülésük vagy az ízlés és a liturgia, a szertartásrend változása miatt kikerültek a használatból. □ Melyek azok a tárgyak, amelyeket ma már nem használnak? • A II. Vatikáni Zsinat liturgikus reformja számos változást hozott a templomok berendezésében. Lekerültek az oltárokról az ereklyetartók, a templom hajójából kiszorultak a körmeneti és egyesületi zászlók. Az ostyasütés korábban a harangozó dolga volt. A központi ostyaellátás következtében feleslegessé váltak az ostyasütók és ostyavágók: kovács- és ötvös művészetünk változatos emlékei. Megszűntek az ájtatosság régebbi formái is: higiéniai okokból kiszorult a használatból a csóktábla -pacificale -, melyet a hívek békecsókkal illettek, és átvette helyét a kézfogás vagy a főhajtás. □ Felbecsülték-e már egy-egy tárgy anyagi értékét? • Pontos becslés nem készült, de a műértők és restaurátorok szerint e gyűjtemény számos darabja az európai múzeumok megbecsült és féltett kincse lehetne. □ Kik voltak e műalkotások egykori megrendelői, mecénásai? • Mivel e kegyeleti tárgyak a XVII.- XIX. századból valók, a barokk stílusirányzat jegyében készültek. A barokk legfőbb mecénása pedig a katolikus egyház volt. De a barokk művészeti hozadéká- ból világi megrendelők is részesedtek: királyok, főurak, gazdag polgárok, illetve a többi felekezet is. Természetesen a faragott kép tilalmát szigorúan vevő zsidó vallás, valamint a keleti egyház és a kálvini reformáció csak borzadállyal tekinthetett a „bókos szentek” szobraira, de zsinagóga- és templomépítésénél, kegytárgyak készítésénél szívesen alkalmazta a barokk művészet eredményeit. A pataki plébánia számos értéktárggyal gazdagodott utolsó kegyurai, a Trautsoh- nok, Bretzenheimek és Windischg- raetzek idejében. Például Traut- sohn Donát herceg vásárolta meg a feloszlatott budai karmelita rend templomának főoltárát, és ezt elhelyezte a pataki templomban. □ Van-e kedvenc tárgya? • Minden darabnak megvan a maga sorsa, sokszor kalandos története. A pataki plébánia levéltárát kutatva megtudtam, hogy az 1786-ban feloszlatott trinitárius szerzetes- rend sárospataki főoltárát Hercegkútra vitték. Az ottani templomban találtam is egy olyan barokk keresztet, melynek íves talpazata mutatta, hogy valaha egy tabernáku- lum, oltárszekrény forgó részéhez tartozott. A templompadláson pedig a téglatörmelékben megpillantottam egy csonkaságában is gyönyörű corpust, amely pontosan illeszkedett ehhez a kereszthez. Két évszázad után most visszatért ide a pataki váme- gyedbe. Számomra kedves az a fa szoboregyüttes is, mely négy szentet ábrázol: Loyolai Szent Ignácot, a Jézustársa- ság alapítóját, Gonzága Szent Alajost, a kispapok védőszentjét, valamint Szent Flóriánt, a tűzoltók patrónusát és Szent Donátot, a jégverés elleni védelmezőt. A súlytalanság állapota évszázadok óta foglalkoztatta a fizikusokat is: az elragadtatóttság és a levi- táció, lebegés ábrázolása a szobrászok próbatétele volt. Gonzága Szent Alajos, amint az egykor kezében levő feszületre figyel, szinte súlytalanná válik az átszellemült- ségtől. A ruha redői, a test hajlása, a testsúlynak az egyik lábra helyezése álútatot, a lélek belső rezdülését érzékelteti. A későbarokk szobrászatnak ez a lélektani irányultsága egy 2000 éves szerves fejlődés csücspontját jelenti. És ennek a kifinomult múvészetnek a hatása a legkisebb faluban is érezhető volt. A jászdózsai, tállyai, szerencsi szobrokon nyomon követhető, hogyan hatottak a barokk stílus motívumai a kis mesterekre és a népművészetre. □ Mit takar a Házad ékessége cím? • A cím egy zsoltárrészlet: „Áldd meg, Uram, akik a házad ékességét szeretik!”. A címben a ’ház’ szó Isten házát, a jeruzsálemi templomot jelenti. Az egyház szó jelentése pedig: szent ház, üdv-ház, üdvösség háza; ebből alakult ki az egyház szó. Erre utal a kiállítás címe. Barlangkoncertek a Baradlában Aggtelek, Jósvafó (ÉM) - A Ba- radla-barlangban ad hangversenyt a Weiner Leó Szimfonikus Zenekar a Sinfonietta Hun- garica közreműködésével július 26-án és 27-én délután 3 órától. Műsorukban Wagner A bolygó hollandi nyitánya, Muszorgszkij Éj a kopár hegyen és Liszt Les préludes című műve hangzik el. Vezényel Déri András és Kesselyák Gergely. Hazánk legnagyobb és 1995 óta a világörökség részét képező barlangját, a Baradla-barlangot már a múlt század eleje óta látogatják. Az akkori leírások megemlítik, hogy a barlangot gyakran felkeresték a környékbeli fiatalok, akik itt száraz faforgács fénye mellett táncoltak és muzsikáltak. A barlang vendégkönyvében feljegyezték, hogy 1862-ben Reményi Ede hegedűművész és zeneszerző nagy közönség előtt játszotta el híres Repülj, fecském! című ábrándját. A barlang kitűnő akusztikája tehát már a múlt századbeli látogatóknak is feltűnt, századunkban mégis csak a ’60-as évektől rendeztek az időközben padsorokkal ellátott Hangverseny-teremben rendszertelen időközönként koncerteket. A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat 1996-ban elhatározta, hogy rendszeressé teszi a hangversenyeket. Az első két hangversenyt - a társulat szervezésében - 1996. július 27-én és 28-án adta a Weiner Leó Szimfonikus Zenekar Kesselyák Gergely, a Magyar Televízió 1995. évi karmesterversenyén HL helyezettje vezényletével. A most júliusban tartandó koncertre jegyek 1000 forintért a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulatnál (1027 Budapest, Fő u. 68. Telefon/fax: 1-201-9493), vagy a Baradla-barlang aggteleki információs központjánál válthatók. A hangversenyekkel egy időben (július 25-27.) zajlanak a jósvafői falunapok. A háromnapos rendezvénysorozat programjában többek között folklór-est, dixieland-fesztivál, népművészeti kirakodóvásár, számos kamaraszínpadi előadás és hangverseny szerepel. Helyismeret - határon innen és túl Könyvtárosok országos találkozója július 23-án, 24-én és 25-én Miskolc (ÉM) - A helyismereti könyvtárosok IV. országos tanácskozását rendezik meg több mint 150, külföldi és magyar helyismereti kutatással foglalkozó részvételével július 23. és 25. között Miskolcon. A meghívott előadók a hazai és a határon túli kultúráról, irodalomról, a könyvtárakban végzett hely- történeti munkáról számolnak be. Július 23-án, szerdán délután fél 3- tól Pozsgay Imre A magyarság helyzete Európában címmel, Gö- römbei András A határon túli magyar irodalom címmel, Kabdebó Lóránt pedig a Nyugati magyar kultúra és irodalom címmel tart előadást Miskolcon a Polgármesteri Hivatal dísztermében. Este 7 órától alkotó könyvtárosok, Müller Imré- né (Sopron) és Laki Lukács László (Edelény) textilmunkáiból nyílik kiállítás a Városi Könyvtár kiállító- termében. Július 24-én, csütörtökön délelőtt fél 9-től a helyismereti munka tapasztalatairól Stefan Kolivosko (Kassa), Kiss Jenő (Sepsiszentgyörgyi, Galambos Ferenc Ireneusz (Burgenlandi tart beszámolót. A szabadkai bibliográfiák tanulságairól Kiss Gusztáv (Szabadka) számol be, a Szlovéniai magyar könyvkiadás helyzetét Papp József (Szlovénia) ismerteti a Miskolci Akadémiai Bizottság székházában. Délután 1 órától a borsodi református templomban folytatódik a program. Wolf Mária a borsodi földvár ásatásairól beszél, Dienes Dénes a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteménye és a helytörténeti kutatás címmel tart beszámolót. Július 25-én, pénteken délelőtt fél 9-től a B.-A.-Z. megyében folyó helytörténeti munkáról, a könyvtárak helyzetéről hallhatnak az érdeklődők, majd Kégli Ferenc a külföldön 1921 és 1944 között nyomtatott magyar nyelvű könyvek retrospektív bibliográfiájának programjáról, Bakó Éva pedig a Schola-Orbis- ról, vagyis az iskolatörténeti számítógépes adattárról szól. A konferencia résztvevői a három nap alatt megismerkednek Miskolc értékeivel, kirándulásokat tesznek a Bód- va völgyében, Boldván, Edelényben. Ahhoz, hogy a határainkon túl élő magyar helyismereti könyvtárosok is részt tudjanak venni a tanácskozáson számtalan alapítványtól, szervezettől, intézménytől kértek és kaptak segítséget a szervezők. A rendezvény fő támogatója a TVK Rt. Elhunyt Tollas Tibor „Életének 77. évében szombaton Münchenben elhunyt Kecskési Tollas Tibor, a Nemzetőr című lap alapító fő- szerkesztője, a nyugati magyar emigráció ismert egyénisége. Haláláról a család kérésére Juhász László, a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumának alelnöke tájékoztatta az MTI-t.” Mindössze ennyi a távirati iroda által kiadott közlemény. Pedig sokan felkapják fejüket a hírre. Különösen itt Borsod megyében, Nagybarcán és környékén kerül több kabát hajtókájára gyászszalag. Tollas Tibor - mint Kohlmann Tamás ezredes fia - 1920. december 20-án született Nagybarcán. Az édesapa - a fia visszaemlékezése szerint - arra volt büszke, hogy n agyapjának testvére, Kohlmann József császári tiszt 1848-ban az osztrák és a cári seregek ellen harcolt a magyar szabadságért. A költő édesanyja, Kecskéssy Jolán pedig anyjától, született Geleji Katona Zsuzsannától, a református zsoltárfordító leszármazottjától örökölte hazaszeretetét. A katonává, majd költővé lett fiú 14 éves korában édesanyja nevét vette fel, csak később változott meg újra a neve. De előbb ki kellett járnia iskoláit: 1941-ben a budapesti Ludovika Akadémián avatták hadnaggyá. Ám. csak azután jött a neheze: 1947-ben hamis vádak alapján letartóztatták, a kiszabott 10 év börtönbüntetésből 9 évet a Gyűjtőfogházban, a váci börtönben és a tatabányai szénbányában töltött. A politikai perek felülvizsgálatakor, 1956 júliusában szabadult. Az ’56-os forradalomban a budapesti Nemzetőrség összekötő tisztjeként vett részt. Már ekkor elkezdte szervezni a Nemzetőr című lapot, amelynek első száma végül is Münchenben jelent meg. Tollas Tibor a magyarországi változásokat követően többször járt itthon. Természetesen felkereste barátait, egykori játszótársait, a Nagybarcán élő ismerősöket. De folyamatosan küldte a Nemzetőr legfrissebb számait, és jöttek a versek is. Tollas Tibor elvitte magával - és meg is örökítette - a gyermekkori élményeket, vitte magával a borsodi, nagybarcai. képeket. „Szülőfalum, ha el is hagytalak, / makacs hűséggel követsz te engem” - írta 1987-ben Loh- hofban Makacs hűséggel című költeményében. Megjárta a börtönök poklát, ette a hontalanok keserű kenyerét, bejárta a világot, felkereste a magyar emigráció jelentősebb csoportjait, de mindig vele voltak a nagybarcai barátok, iskolatársak is. Persze, a gyászhírt hallva nemcsak a személyes ismerősök hajtják meg a fejüket, hanem azok is, akik ismerhették Tollas Tibor munkásságát. Olyan költő távozott az élők sorából, aki fontosnak tartotta, hogy kimenekítse a váci börtönből a rabtársak írásait, hogy megjelentesse a Füveskert című antológiát. O volt az, aki összegyűjtötte az ’56-os forradalom verseit, s akinek köszönhetően ma egyre több fiatal tudja, milyen is volt, amikor „bebádo- goztak minden ablakot...”Áz egykor csempészáruként hazajuttatott versek ma már hozzáférhetőek, ha nem is kötelező, de ajánlott olvasmányok... (fg) Fújtak már a királynőknek is Miskolc (ÉM) - A Brass in the Five rézfuvós kvintett ad hangversenyt július 24-én, csütörtökön este fél 6-tól a miskolci Városháza udvarán. A Brass in the Five együttes 1992 szeptemberében alakult a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola növendékeiből. Tagjai Simái László (trombita), Tóth Tamás (trombita), So- ós Péter (kürt), Bürget Péter (harsona) és Takács Tibor (tuba). A kvintett gazdag és változatos repertoárral rendelkezik a reneszánsztól napjainkig. Jelenleg több mint száz művet tortának műsorukon, melyben éppúgy megtalálhatók a versenyművek, mint a dzsessziro- dalom remekei. A külföldi szerzők mellett magyar alkotók műveit is játsszák. Sári József és Lehotka Gábor kimondottan a Brass- nak komponált zenét. A fiatal művészekből álló együttes megalakulása után xöviddel már jelentős megbízatásokat kapott. 1993-ban például a Magyarországra látogató II. Erzsébet angol királynő tiszteletére rendezett fogadáson adtak dísz- hangversenyt. Később számos városban szerepeltek, volt televíziós és rádiós fellépésük, játszottak többek között a passaui, a marseil- le-i fesztiválon, ünnepi muzsikát adtak a holland királynőnek, mesterkurzust tartottak Kapolcson a művészeti hetek keretében. Az elmúlt évben Miskolcon léptek fel az országos trombitás és ütős verseny gálakoncertjén.