Észak-Magyarország, 1997. július (53. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-01 / 151. szám

Itt-Hőn 4 Interjú Névadásának ötödik évfordulóját ünnepelte a Hunyadi Mátyás Általános Iskola Feledhetetlen örök példaadást követve Tiszaújváros (ÉM - FL) - A Hunyadi Má­tyás Általános Iskola jogelődje 1975-ben, a város ötödik iskolájaként nyitotta meg kapuit. 1992-ben vette fel Hunyadi Mátyás nevét. Az évfordulót rendezvénysorozat­tal ünnepelték. Ebből az alkalomból be­szélgettünk Kulcsár Albert igazgatóval: • A Hunyadi Mátyás Általános Iskolának je­lenleg 24 osztálya, 597 tanulója, 65 pedagógu­sa van, mellettük pedig 27 egyéb dolgozó segí­ti a tanulóifjúság nevelését. Az intézmény fel­szereltsége a kornak és Tiszaújvárosnak meg­felelő. Magasszintű nevelő-, oktatómunkára ad lehetőséget, az itt dolgozók élnek a város nyúj­totta adottságokkal és eredményesen oktatják, nevelik a tanulókat. 1992-ben az iskola fölvet­te Hunyadi Mátyás, az egyik legnagyobb ma­gyar király nevét. A névválasztással nem kez­dődött új korszak az iskola életében, de a ha­gyományteremtés új lehetőségei nyíltak meg előtte. □ Mit jelent ma a pedagógusoknak, a gyerekek­nek az „igazságos”? • Zrínyi Miklós írta róla: „Az ilyen király csi­nál alattvalóiból is vitézeket; a maga példájá­val felserkenti az alvókat és felébreszti a szunnyadókat; az ilyen alatt nevelkednek jók és lesznek vitézek mindennemű és rangú em­berek... Ezek a dolgok nem minden királyok­nak adatnak és legfőképpen azoknak soha nem, akik a maguk országát és nemzetét nem tisz­ta szívből szeretik s nem gyönyörködnek ben­ne, mint Mátyás király!” Ä magyar nép emlé­kezete azt őrzi, hogy Mátyás birodalmában so­ha azóta nem felejthető természetes belső rend és igazság uralkodott. A magyar nép úgy érez­te, hogy ő volt az igazi nagy mérték, ő volt a feledhetetlen örök példaadás, s az ő birodal­ma volt az igazi és igazán magyar birodalom. Úgy gondolom, helyesen határozott iskolánk tanulóifjúságának, pedagógusainak és szülői­nek közössége, amikor a Hunyadi Mátyás név mellett döntött. Hunyadi Mátyás személye több tekintetben is példaértékű lehet a felnövekvő nemzedék előtt. Személyéhez, tevékenységé­hez, pozitív tulajdonságaihoz az általános isko­la mindn korosztálya megfelelően kötődni tud. □ Miben különbözik a Hunyadi a város más is­koláitól? • Iskolánk „specialitásai” közé tartozik a test­nevelés tagozat, a sportra és egészségre neve­lés, a kommunikáció fejlesztése, de minden te­rületen jól szerepelnek tanulóink, amit bizonyí­tanak a versenyek, vetélkedők eredményei. Az idegen nyelvet emelt óraszámban oktatjuk. Im­már nyolcadik éve vagyunk a megye legered­ményesebb iskolája testnevelés és sportered­ményeink alapján. Az 1996/97-es tanévben összesített megyei sporteredményeink: 17 csa­patunk első, 6 második, 6 harmadik helyezést ért el. Egyéniben 12 első helyet, 13 második helyet és 10 harmadik helyet szereztünk meg. 106 olyan tanulója van az iskolának, mely föl­állt a megyei versenyek dobogóira. Ezen kívül több magas eredményt értünk el. Például: Be- nőcs Zoltán országos triatlon versenyen első he­lyezett lett. Tanulmányi versenyeken is kima­gasló eredményeket érnek el iskoláink tanulói, s minden tanulónk évek óta továbbtanul. Az első iskolák szívesen fogadják, szinte minde­nütt az első helyre veszik fel őket. □ Miként ünnepeltek a tanév végén? Mátyás korabeli öltözékben reneszánsz táncot járnak A „vizék" is bemu­tatkoztak • Ebben az évben ünnepel­tük a névfelvétel ötödik év­fordulóját: érdekes progra­mokkal, a hagyományterem­tés szándékával. Korhűen rendeztük be az aulát. A ta­nulók korhű tánccal, zenével idézték meg Hunyadi korát. Megrendeztük az immár ha­gyományos Hunyadi-bált, melyen részt vettek a peda­gógusok, az iskola dolgozói, a szülők, testületi képviselők és az iskola barátai. A tan­évet Hunyadi-napok kereté­ben zártuk, amelyen a tanu­lók bemutatták, mit tanultak a tananyagon kívül, így volt kulturális bemutató, aszfalt- rajzverseny, tomabemutató, lovagi hétpróba, irodalmi vetélkedő, mesemon­dó verseny, tanár-diák sportverseny és tréfás vetélkedő. □ Nyári és hosszabb távú terveik? # 11 táborban 340 tanuló 29 pedagógus irá­nyításával fog a nyáron táborozni, például Pá­cinban, Fonyódligeten, Tiszalökön napközis táborban, tornász táborban. Az iskola hosszabb tárva szóló terveit pedagógiai prog­ramban rögzítjük. A szülők, tanulók vélemé­nyét kikérve, azért, hogy olyan program ké­szüljön, ami az iskola használóinak igényeit mindenben kielégíti és a legoptimálisabban szolgálja. Magyar és német tanulók, ha egymásra találnak A mai társadalomban rendkí­vül fontos az idegennyelv is­merete, hiszen a közeljövőben bevezetésre kerülő Nemzeti alaptanterv is súlypontosan kezeli. Nemcsak a lexikális és verbális tudás a fő cél, hanem az egyes nevelési területek komplex fejlesztése, melyre a nyelvoktatás során különösen nagy lehetőség van. Úgy vál­hatunk Európa teljesértékű polgáraivá, ha megismerjük és elfogadjuk más népek szo­kásait, kultúráját, toleránsak leszünk. Ennek szellemében tevékenykedünk Mezőkeresz­tesen. Iskolánkban évtizedek óta szako­sított nyelvoktatás folyik. Hosszú éveken keresztül először az orosz nyelvet tanítottuk emelt óraszám­ban. Ezekben az években nem volt arra lehetőség, hogy e nyelv hazai kultúráját megismerjük a valóságban. Amióta más ide­gennyelvet is oktathatunk isko­lánkban, azonnal bevezettük az angol és német nyelv tanítását. Ez utóbbiból szakosított tan­tervű osztályokat is indítottunk. Nagy volt az érdeklődés a szülők és a gyermekek részéről, ezért év­folyamonként több csoportot is in­dítottunk. A kezdeti nehézségeket leküzdve - tanmenet és tapaszta­lat hiánya - már eredményeket is tudunk felmutatni. A továbbtanu­ló gyermekeink közül sokan hasz­nosítják az idegennyelv ismeretét: kereskedelmi szakközépiskolá­ban, két tannyelvű gimnázium­ban, emelt szintű középiskolai nyelvtanulásban. A most végzett német nyelvet tanuló diákok kö­zül februárban 5 tanuló sikeres alapfokú állami nyelvvizsgát tett. Legnagyobb eredményünknek mégis azt tekintjük, hogy hosszas keresgélés után sikerült egy né­metországi város iskolájával fel­vennünk a kapcsolatot. Tanulóink kezdetben német nyelven levelez­tek, így egyre szorosabb barátsá­gok szövődtek, megismerték a né­met iskola rendszerét, tanítási módszereit. Levelezés közben be­pillantást nyerhettek egymás csa­ládi életébe, fényképeket cserél­hettek. 1996. júniusában a német is­kola meghívására Mezőkeresz­tesről 21 tanulóval elutaztunk Neunkirchenbe. Csodálatos él­mény volt számunkra, megis­merkedtünk Köln, Bonn, Dort­mund, Siegen, Frankfurt neve­zetességeivel. Gyerekeink számára érdekes volt a német családok életvitele s Együtt a mezőkeresztesi és a neunkircheni diáksereg Fotó: Vaszilkóné Bukta Erzsébet már néhány nap múlva egé­szen megszokták a nyelvet és az ottani szokásokat. Ez év májusában mi fogad­tunk 38 német tanulót, 5 fel­nőtt kísérővel Mezőkeresztes­re. Nagy kihívás volt ez szá­munkra, hiszen nemcsak a ta­nulók családoknál történő elhe­lyezése kívánt hosszas szerve­zőmunkát, hanem a színvona­las program megszervezése is. Hiszen a programban megmu­tattuk Mezőkeresztes neveze­tességeit, intézményeit, Mező­kövesd múzeumait, hagyomá­nyait, népviseletét. Egésznapos programban ismerkedtek ven­dégeink fővárosunkkal, csodál­ták Budapest nevezetességeit. Kirándult a csoport Egerbe, Szilvásváradra, Miskolcra, Lil­lafüredre. Különösen emlékezetes program volt a háromnapos ti­szafüredi kempingezés, mely­nek során strandoltak, pihen­tek, megismerkedtek a Horto­bágy szépségeivel. Itt tartózko­dásuk során egyik alkalommal a mezőkeresztesi általános is­kolában komolyzenei hangver­senyt tartottunk, ahol fellépett iskolánk énekkara és zeneisko­lás növendékeink tanáraikkal együtt. Ennek a gazdag prog­ramnak a megvalósításához teljes összefogásra volt szükség az egész tantestület és a szü­lői közösség részéről. Köszönet a segítőkészségü­kért, az áldozatos munkájukért és türelmükért. A program megvalósításához örömmel fo­gadtuk Mezőkeresztes polgár- mesterének és az iskola igaz­gatójának anyagi segítségét, jó hozzáállását, személyes részvé­telüket a programokon. Nagy örömünkre szolgált, , hogy a búcsúzásnál azt láttuk, mély barátságok szövődtek, igen nehéz volt az elválás. Már most tervezgetjük a jövő évi utazá­sunkat Neunkirchenbe, hiszen a búcsúesten eldöntöttük a cse­rekapcsolat folytatását. A találkozások alkalmával a német szervezők és a neunki­rcheni polgármester elmond­ták, hogy a két település között szorosabb kapcsolatot szeretné­nek: például a két település kulturális intézményei, sport­egyesülete, polgármesteri hiva­tala között. Ügy gondoljuk, hogy országunk és iskolán jó hírnevét sikerült eljuttatnunk a határokon -túlra is. Vaszilkóné Bukta Erzsébet német nyelvtanár, a cserekapcsolat szervezője Szabó Miklósné igazgató A fafaragó-szobrász Ormosbánya (ÉM - LM) - Magyar Andrást a környezete csendes, egyszerű embernek is­meri, aki ugyanakkor csodálatos alkotáso­kat készít - fából.- Disznóshorvát-Ormospusztán születtem 1931. március 10-én. Szegény bányászcsalád hetedik gyermeke vagyok. Tizenkét éves ko­romban éltem át az első tragédiát, amikor édes­apám elhunyt.. A szükség úgy kívánta, hogy nagyobb testvéreimmel azonnal munkába áll­junk. Első munkahelyem az iskolába járás mellett az ormosbányai Ist- ván-bányánál volt, ahol a többi gyermekkel együtt csillét tisztítottunk. Szerettem iskolába járni, s kedvenc tantárgyam volt a r^jz. Első sikereimet Budapesten, a Ganz-Mávag képzőművészeti köré­ben értem el, amikor szobraimat ércbe öntötték. Leérettségiztem, majd beiratkoztam a szegedi egyetemre, amit egészségi állapotom miatt ab­ba kellett hagyni. Felépülésem után hazai tájakon a bányában csil­lésként, majd vájárként dolgoztam nyugállományba vonulásomig. Huszonöt évet töltöttem a bányában, de a szobrászattal nem szűnt meg a kapcsolatom. Ez az egyetlen, ami következetesen végigkísérte életemet - vallja magáról. Tagja lett a sárospataki fafaragó tábornak, részt vett a rudabányai fafaragó tábor munkájában, majd Pécsett., Tatabányán és még szá­mos helyen csoportos kiállításon szerepelt. Alkotásainak száma több ezerre tehető. Számos található meg az ország több közintézményé­ben. Kapcsolatai ma is élők Csurgó, Pécs, Tatabánya, Vác városok­kal. Legjelentősebb művei Csurgón találhatók, ahol az iskola kertjé­ben tíz plasztikája áll. Szobraiban emlékei jelennek meg. Az embert, a munka iránti tiszteletet, az emberi helytállást örökíti meg. Legbüszkébb az Izsó- falva főterén 1991-ben felállított kopjafára, amelyet Izsó Miklós em­lékére faragott. Ót a szépség, a jóság, a szeretet és az igazság érdek­li. Alkotómunkáját, sikereit hivatott az otthonában lévő gyűjtemény bizonyítani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom