Észak-Magyarország, 1997. július (53. évfolyam, 151-177. szám)
1997-07-08 / 157. szám
Itt-» ^ Verseny Kóstolás félezer borból Bogács (ÉM - FL) - Ötödik alkalommal rendezték meg a Bükkaljai Borfesztivált. Az elsőre ötven gazda nevezte be borát, az ideire viszont már több mint félezer. Nemcsak megyénkből, nemcsak hazánkból, hanem határainkon túlról is. Bár Bükkalja fiatal borvidék, de a szervezők bíznak abban, hogy ki tudnak lépni Tokig és Eger „árnyékából”. Alábbiakban a nagy aranyéremmel és aranyéremmel kitüntetett borosgazdák adatait közöljük a zsűritől kapott pontszámok csökkenő sorrendjében. Nagy aranyérem elismerést kapott Léka Lajos, Sátoraljaújhely (1988, aszú 5 puttonyos), AKOVIN Kft. Akasztó (1996, sauvig- non), Csutorás Ferenc, Eger (1992, egri bikavér), Monyók József, Mád (1992, szamorodni), Szepesi Ferenc, Mezőkövesd (1995, olaszrizling), G.M. Bauer, Eger (1995, olaszrizling), Pannon Agrártudományi Egyetem, Keszthely (1994, nektár), Egri Csillagok Szövetkezet, Eger (1986, zengő), Prokolai László, Bogács (1996, zengő), Szerencsi Ottó, Bogács (1996, cserszegi fűszeres), Rusznák Bertalan, Miskolc (1996, zengő), Farkas Péter, Miskolc (1996, zengő), M. Bartók Árpád, Románia (1987, sauvignon), Baracka, Románia (1995, pinot noir), Monyók József, Mád (1996, szamorodni), Da- ragó Gábor, Bogács (1995, olaszrizling), Nyemecz János, Szerencs (1994, furmint), Dobos László, Szlovákia (1993, zöld veltelini), Kistermelők Szövetkezete, Vonyarcvashegy (1995, cserszegi fűszeres), Dobos László, Szlovákia (1992, cabernet sauvignon), Rusznák Bertalan, Miskolc (1996, zengő zenit), Kiss György, Tállya (1978, aszú 6 puttonyos), Laurencsik László, Tolcs- va (1978, aszú 5 puttonyos), Németh Ferenc, Keszthely (1995, badacsonyi szürkebarát), Debreczeni József, Tolcsva (1978, szamorodni), Farkas Péter, Miskolc (1992, jégbor), Szebényi Sándor, Makkos- hotyka (1996, furmint hárs), Veres Tibor, Szlovákia (1995, kékfrankos), William Pévre Chablis, Tolcsva (1996, aszú 5 puttonyos), Tiszai Ferenc, Nagykanizsa (1996, szürkebarát), G. M. Bauer, Eger (1996, zöld veltelini), Hornyák László, Tállya (1996, furmint), Szerencsi Ottó, Bogács (1996, olaszrizling), Kistermelők Szövetkezete, Vonyarcvashegy (1993, olaszrizling), Biró Béla, Eger (1993, tramini), Fekete Rudolf, Bogács (1996, zengő), Győri Gyula, Eger (1994, bikavér), Vasas Benedek, Bükkzsérc (1995, kékfrankos), Rák József, Hercegkút (1994, furmint), Blahota József, Hercegkút (1994, furmint), Logos Kft., Románia (1995, plébános), Logos Kft., Románia (1993, jégbor). Aranyérem elismerést kapott Derda József, Bogács (1995, olaszrizling), Németh Ferenc, Keszthely (1995, cserszegi fűszeres), Burcsák László, Bogács (1996, cserszegi fűszeres), Léka Lajos, Sátoraljaújhely (1993, szamorodni), Kistermelők Szövetkezete, Vonyarcvashegy (1994, cserszegi fűszeres), Laurencsik László, Tolcsva (1992, aszú 5 puttonyos), Siklósi János, Bogács (1996, küvé), Hajdu-Vin- press, Miskolc (1996, zweigelt), Dudonics István, Tállya (1993, furmint), Szerencsi Ottó, Bogács (1993, kékfrankos), Egri Csillagok Szövetkezet, Eger (1996, kékfrankos), Kovács Zoltán, Bogács (1996, olaszrizling B20), Németh József, Tállya (1994, furmint), Dobos László, Szlovákia (1977, tramini), Papp-bor-bt. Vonyarcvashegy (1996, küvé), Pannon Agrártudományi Egyetem, Keszthely (1996, nektár), Egri Csillagok Szövetkezet, Eger (1994, egri bikavér), Bükkalja bízik abban, hogy ki tud lépni Tokaj és Eger „árnyékából" Kiss György, Tállya (1995, aszú 6 puttonyos), Familie Kaiblinger, Ausztria (1994, zweigelt), Tóth Ferenc, Eger (1993, merlot), Egervin Rt., Eger (1995, egri bikavér), Komjáthy Róbert, Abaújszántó (1996, furmint hárs), Kiss György, Tállya (1993, aszú 5 puttonyos), Kardos János, Sátoraljaújhely (1993, ó-furmint), Akovin Rt., Akasztó (1996, királyleányka), Prokai László, Bogács (1996, göcseji zamatos), Hollókői József, Tállya (1991, furmint), Csécsi Bertalan, Bükkaranyos (1996, ottonel muskotály), Weigamer- Zent Gem.Schaft, Németország (1995, fekete- rizling), Porkoláb László, Miskolc (1996, zengő), Egervin Rt., Eger (1993, egri bikavér), Hoffmann János, Hercegkút (1995, furmint), Egri Csillagok Szövetkezet, Eger (1996, leányka), Hoffmann János, Hercegkút (1995, furmint hárslevelű), Novák János, Sátoraljaújhely (1996, aszú 5 puttonyos), Nagy Béla, Miskolc (1996, furmint hárslevelű), Varkoly István, Szerencs (1995, sárga muskotály), Farkas Péter, Miskolc (1995, zengő), Léka Lajos, Sátoraljaújhely (1994, hárslevelű), Leskó István, Mád (1994, hárslevelű), Fonti Gazdatársak, Siklós (1995, kékopor- tó), Gere Attila, Villány (1996, kékfrankos rosé), Kiss György, Tállya (1990, furmint), Hollókői József, Tállya (1994, aszú 5 puttonyos), Breck Tibor, Simontomya (1996, kékfrankos), Vasas Benedek, Bükkzsérc (1996, olaszrizling), Götz János, Hercegkút (1995, furmint), Espák Bálint, Hercegkút (1995, furmint), Hollókői Sándor, Tállya (1996, furmint), Szerencsi Ottó, Bogács (1996, olaszrizling), Lóránt László, Szerencs (1995, furmint), Egri Csillagok Szövetkezet, Eger (1995, tramini), Burcsák László, Bogács (1996, rizling), Rózsa György, Tállya (1993, furmint), Hollókői József, Tállya (1994, aszú 6 puttonyos), Fonti Gazdatárs Bt., Siklós (1994, zweigelt), Ing Alexander, Szlovákia (1996, furmint), Blum Já- nosné, Villánykövesd (1996, ké- koportó), Szerencsi Ottó, Bogács (1995, kékfrankos), Egervin Rt., Eger (1994, cabemet sauvignon), Ráski Lásazló, Miskolc (1996, furmint), Vinum 93 Kft., Gyöngyöspata (1995, szürkebarát), Papp Ernő, Bükkzsérc (1996, chardonnay), Győri Gyula, Eger (1996, ottonel muskotály), Egervin Rt., Eger (1994, egri bikavér), Fodor József, Bogács (1996, olaszrizling), ifj. Hollókői István, Tállya (1986, aszú 6 puttonyos), Mezőgazdasági szövetkezet, Hercegkút (1988, aszú 5 puttonyos), Espák Bálint, Hercegkút (1996, furmint), Hoffmann Béla, Hercegkút (1995, furmint-hárs), Mikesz Lajos, Bogács (1996, olaszrizling B20), Dudovics István, Tállya (1983, aszú 5 puttonyos), Derda József, Bogács (1996, olaszrizling), Ráski László, Miskolc (1996, sárga muskotály), Tóth Ferenc, Eger (1996, rajnai rizling), Götz János, Hercegkút (1996, furmint), Gál István, Tibolddaróc (1995, olaszrizling), Novák János, Sátoraljaújhely (1993, furmint), Fekete Rudolf, Bogács (1996, rizling), Hoffmann János, Hercegkút (1996, furmint-hárs), Káló Imre, Eger (1996, leányka), Kelemen István, Miskolc (1996, pinot blanc), Szerencsi Ottó, Bogács (1996, rizlingszilváni), Kocsis István, Miskolc (1996, cserszegi fűszeres), Fekete Rudolf, Bogács (1995, zengő), Hetzi János, Tállya (1996, lunel muskotály), Kiss János, Hercegkút (1995, furmint), Vojto- novszki István, Tállya (1996, furmint), Nyitrai Győző, Sátoraljaújhely (1995, furmint), Orosz István, Tárcái (1995, furmint), Varga Gyula, Tárcái (1995, furmint), Pál János, Tárcái (1996, furmint), Soltész Sándor, Atkár (1995, olaszrizling), Monyók József, Mád (1994, aszú 6 puttonyos), Logos Kft., Románia (1996, tramini). Itt-Hon MÚLTAT IDÉZŐ IPARMŰVÉSZET. A múltat idézi a látogatók emlékezetébe az a kiállítás, ami a napokban nyüt meg Mezőkövesden, a mai magyar iparművészek munkáiból. A háncsból és agyagból, kerámiából készült gyerekjátékok, fából faragott kisszekerek a valamikori gyerekjátékokat juttatják az ember eszébe. De ott vannak a kerámiakorsók, amiben valamikor nagyanyáink hordták a tejet, vagy a vesszőkosarak, amit a konyhában használtak. Szintén találkozhatunk a régmúlt hímzéseivel, a matyó babákkal a kiállításon, de az évtizedekkel ezelőtti kövesdi faragott kapukat is megismerhetjük. A kiállítási tárgyakat a Magyar Művelődési Intézet pályázatára beérkezett munkákból állították össze - derült ki Földiák Andrásnak, az Intézet igazgatójá- * nak a megnyitón elhangzott szavaiból -, hiszen Eszak-Magyarországon él még a népi kultúra, s a mai magyar iparművészek „gondoskodnak arról”, hogy őseink mindennapos használati eszközeit, ruháit, vagy legalábbis annak emlékét megőrizzük. A A RÉGI ÉS AZ ÚJ TEMPLOM. Az ózdi Lomb úti görög katolikus kistemplom gyakran már szűknek bizonyul. A híveket azonban vigasztalja az a tény, hogy elkezdődött az új görög katolikus templom alapjainak lerakása - a közösségi ház szomszédságában. A leendő templomot Bodonyi Csaba Széchenyi- és Ybl-díjas építész tervezte. A kistemplomot 1946-ban kezdték el építeni Juhász Dénes lelkész közreműködésével. Aki kerékpárjával járta a falvakat, gyűjteni terményt, mert csak azért tudott építési anyagokat vásárolni. 1948. októberére készült el a templom, amely idővel ökumenikussá vált. Harangjukat például közadakozásból vették, így kérésre bármely szertartású temetésre meghúzták az elhunyt emlékére. Képünkön a már épülő templom tervrajzát látják. ◄ JUNIÁLIS SZUHOGYON. Hetedik esztendeje a falu Martinkó András Közművelődési Egyesülete június utolsó vasárnapján rendezi meg a település juniálisát. Az idei rendezvényen bemutatkoztak a rendőrség kommandósai, a szendrői tűzoltók, a kazincbarcikai mentősök. A bódvaszilasi ma- zsoretcsoport fellépését távol-keleti harcmú- vészeti bemutató követte, majd az óvodások folklórműsora. Volt aztán öregfiúk focimeccs, „Ottó”-koncert és a jurtákká kialakított pavilonokban étel, ital és bazár. Késő délután a helyi hagyományőrző roma együttes adott ízelítőt a cigány zenei folklórból és énekkultúrából. Hajnalig tartó bál zárta a juniálist, a vakációzó diákok nagy örömére. Úgy tartja a mondás: költő nem lesz, hanem születik... Mielőtt a nyájas olvasó valami bájdús lírai, nyári ömlengést várna, sietve leszögezem, hogy az urbanizációról lesz szó. Arról a világméretű áldott, átkos folyamatról, amely országunkat sem kerülte el. Az urbánus rang feltételekhez kötött elnyerése anyagi előnyökkel jár, rangot, lehetőséget, tartást ad a polgároknak. Persze a kötelező infrastrukturális és ipari fejlődés miatt környezetvédelmi gondok is felmerülnek, s a túlnépesedés miatt „vízfejűvé" válhat a település. Pontos recept nincs; ám valami mindig hiányzik, s valamiből mindig több van. A várossá válás normális esetben egy folyamat fontos állomása, s a címerhasználat engedélyezése tulajdonképpen legalizálása egy korábban meglévő szerepnek és állapotnak. Az utóbbi fél évszázadban, az eufóríás indusztrializá- ció időszakában nőttek ki a földből az előzmény és hagyomány nélküli, gyökértes más érdekeket sértő fejlesztés felemás következményei. Gondoljunk csak arra, hogy a népművészetéről, gyógyító vizéről híres húszezer lelkes Mezőzatnak nincsenek napi, filléres gondjai, s tervezhető a jövő. A többi, s a tradíció jogán címet nyert városunk (Szendrő, Encs, Szikszó) nincs könnyű Brackó István Városok és városok len városok. Ezek a szocre- ál konglomerátumok parancsra, kényszerből születtek. Dőlt a pénz, a környék lerongyolódott, ám a szorosan egymás mellé telepített emberek nem alkottak egy igazi közösséget, mert hiányzott a lélek összetartó, kohéziós ereje. Megyénkben erre is, arra is van példa. Tekintsünk most el a sajátos helyzetű Miskolctól, bár legmarkánsabban itt jelentkeztek az egyoldalú gigantomániás, kövesd később lett város, mint a „zöldmezős" beruházásban épült, dobozházakból álló, Lenin nevét viselő, kevesebb lakossal bíró, dél-borsodi olajváros. Más kérdés, hogy közben a vegyipar fellegvára nevet változtatott, eltávolították Vlagyimir lljics szobrát és templomokat építettek. Mértékadó becslések szerint Tiszaújváros ma a környék legjobban kistafíro- zott, s egyik legtehetősebb települése, az önkormányanyagi helyzetben. A pénz viszonylagos szűkösségének gondját enyhítheti az a józan megfontoláson alapuló felismerés, mely szerint nem csak Miskolc üdvözít. Felértékelődött a vidék, s a centralizáció szigorának enyhülése kedvet és a korábbinál több lehetőséget teremtett részint a helyben maradásra, részint a kirajzásra. Helyi gazdasági, közigazgatási, oktatási központok jöttek létre, új házak nőttek ki a földből, komfortosabb és kedvesebb lett a táj. Mert a városok bennünk is épülnek. Ezek a gyakran kényszerszülte adottságok adnak igazán rangot az egy osztállyal feljebb lépett nagyközségeknek. Itt van mindjárt Felsőzsol- ca példája. Szinte rendhagyó a magyar gyakorlatban a településpolitika azon furcsasága, mely szerint a nagy fa árnyékában nem csak bokor nőhet. A Sajó- parti község patriótái néhány kudarc után már régen készültek, bizonyítván az írás bevezetőjének állítását, mi szerint az urbanizáció útja hosszú, s a varázsütésre változó titulus nem sokat ér. július elsejétől vált hivatalosan is várossá a 7500 polgárt számláló Felsőzsolca, s lett a régi (ekevasas, kardot tartó sasos) pecsétnyomó heraldikai lenyomata büszkeségre okot adó címerré.
