Észak-Magyarország, 1997. július (53. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-01 / 151. szám

„Farkast kiált” az ÁNTSZ A tisztiorvosi szolgálat pénz­ügyi összeomlásának elke­rüléséhez az országos tisz­tifőorvos szerint legalább félmilliárdos támogatásra volna szükség. (3. oldal) Huszonötezren, meleg víz nélkül Megkezdődött tegnap a nyári karbantartás a Mis­kolci Hőszolgáltatónál: a héten mintegy 25 ezer táv­fűtött lakásban nem lesz meleg víz. (5. oldal) MISKOLC ÉS BORSOD - ABAÚJ - ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Lili. évfolyam, 151. szám 1997. július 1., kedd Ára: 26,00 Ft / A legidősebb tanító Leviczky Istvánná - Réti Ilona - rubindiplomás taní­tónő közel 40 éve ment nyugdíjba. Legidősebb ta­nítványai, ha még élnek, 80 felé járnak. (8. oldal) o Vendégség — itthon Budapest (MTI) - Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke hétfőn a parla­ment Kupolatermében fogadta a Határon Túli Magyar Fiatalok Ta­lálkozójának mintegy 400 résztve­vőjét. A Vendégségben Budapesten elnevezésű, immár második alka­lommal megrendezett hatnapos ta­lálkozóra 11 országból érkeztek ál­talános és középiskolások, valamint egyetemista fiatalok a magyar fővá­rosba. Gál Zoltán a találkozó zárá­saként köszönetét mondott a fiata­loknak azért, hogy - a sokszor ne­héz körülmények ellenére is - őrzik magyarságukat. Hangsúlyozta, hogy nem vendégségben vannak a parlamentben, hanem hazalátogat­tak. A környező országok tizenéve­sein kívül Észtországból, Litvániá­ból, Lettországból és Izraelből is ér­keztek magyar diákok. A bíróságok pénze Budapest (MTI) - A bíróságok az ez évi mintegy 16 milliárd forinttal szemben jövőre várhatóan több mint 22 milliárd forinttal gazdál­kodhatnak - mondta Füredi Ká­roly, az Igazságügyi Minisztérium GM) helyettes államtitkára a bíró­ságok és a tárca 1998. évi költség- vetési előirányzatáról hétfőn tartott sajtóbeszélgetésen. Szólt arról, hogy az igazságszolgáltatási reformmal kapcsolatos feladatokra már a kö­vetkező évben is 2,5 milfiárd forin­tot meghaladó összeget költhetnek, de az átalakítás költségkihatásai leginkább 1999-ben jelentkeznek majd. A fejlesztési többletek egyik jelentős tétele a személyi juttatá­sokkal kapcsolatos 1 milliárd 392 millió forint. Az Országos Igazság­szolgáltatási Tanács hivatalának felállítására 206,5 millió forintot szánnak. A minisztérium az ez évi mintegy 13 milliárd 781 millió fo­rinthoz képest jövőre 17 milliárd 637 millió forintot kap. Fejlesztés a Drávánál Somogyudvarhely (MTI) - Az idén 550 millió forint támogatásra nyújthatnak be pályázatot egyéni vállalkozók, önkormányzatok és kistérségek a Somogy Megyei Terü­letfejlesztési Tanácshoz. Ebből az alapból a Dráva-menti települések is részesedni akarnak - hangsú­lyozták a hétfői kistérségi Dráva konferencián. A tanácskozáson - amelyen a Csurgó környék kistér- ségi társulás 15 önkormányzatá­nak vezetői, a megyei területfej­lesztési tanács képviselői, környe­zetvédelmi és vízgazdálkodási szakemberek vettek rész - a Du- na-Dráva Nemzeti Park által érin­tett települések közös gondjára ke­restek megoldást, arra, miként le­het a védettség alá vont mezőgaz­dasági földeken gazdálkodni. Újabb ipari park Szombathely (MTI) - Ipari parkot hoznak létre Szombathelyen - dön­töttek a Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Társaság hétfői, szom­bathelyi taggyűlésén. A szervezet január elsejével alakult törzstőkéje, 430 millió forint, többségi tulajdo­nosa a Magyar Fejlesztési Bank: 12 tagja között Vas, Zala és Győr-Mo- son-Sopron megyei befektetők, ön- kormányzatok. A tizenhetedik: kihívás, lehetőség Hivatalosan mától város Felsőzsolca. Egyelőre marad a Községháza felirat a polgármesteri hivatal homlokza­tán: a „városi" betűk elkészülésére várni kell. Amiként az sem megy egycsapásra, hogy egy településből való­ban város legyen. Erre figyelmeztetnek a megye váro­sainak polgármesterei, akik lapunknak nyilatkozva üd­vözölték a „kis testvért". (Cikkünk az 5. oldalon) Transzeurópai utak, leágazások Magyarországon lehetne a második európai légiirányító központ Budapest (MTI) - Bővül a Ma­gyarországon áthaladó transz­európai útvonalak száma, és hazánknak esélye van arra is, hogy nálunk épüljön fel a máso­dik európai légiirányító köz­pont. Az első Maastricht mellett működik. így összegezte Lotz Károly közlekedési miniszter hétfőn az európai közlekedési miniszterek múlt héten Helsin­kiben tartott harmadik konfe­renciájának számunkra legfon­tosabb eredményeit. Lotz Károly kifejtette: az Európai Unió a korábbiakban kilenc európai folyosó (közúti, vasúti, vízi útvonal) - kiépítését határozta el. Közülük három hazánk területén halad ke­resztül. Ezek az útvonalak a Ber­lint Budapesten át Isztambullal összekötő négyes korridor, valamint a Trieszt-Lvov közötti ötös, illetve a hetes folyosónak számító Duna- menti útvonal. E program kereté­ben, az ötös folyosó - leágazásként Budapesttől Eszéken és Szarajevón át Ploceig, valamint a tízes folyosó részeként - hazánk fővárosától Újvidéken keresztül Belgrádig is ki­egészül egy-egy fontos transzeuró­pai útvonal. A 10-es folyosó létreho­zása mellett miniszterek, korábbi elhatározásuktól eltérően, ezen a konferencián foglaltak állást. Ez az új útvonal Salzburg-Ljubljana- Zágráb-Belgrád-Nis-Skopje-V eles -Szaloniki között húzódik majd s ennek az egyik leágazása lenne a Budapest-Belgrád útvonal. A két leágazás nem szerepelt eddig az inf­rastrukturális fejlesztési program­ban, így a forrásokról a közeljövő­ben döntenie kell a kormánynak. Az új légiirányítási központ - a térség nyolc országát érintő fejlesz­tés - 62 millió ECU-be kerül. A be­ruházást az Európai Szervezet a Légiközlekedés Biztonságáért fi­nanszírozza. A szükséges hiteleket az EBRD-től és az EEB-tól veszi fel a társaság. Lotz Károly tudomása szerint a központ megépítésére ha­zánk mellett Ausztria és Szlovénia is pályázik. A központ magyaror­szági létesítésének elfogadása ese­tén két helyszín - Budapest-Feri- hegy, illetve a Győr melletti Pér község térsége jöhet számításba. „Hintába ültették a dolgozókat” Aki maradt volna, az is leszámolt: megszűnt a péteri Elzett Az ötvenegy dolgozó egy hónap­pal ezelőtt tudta meg, hogy mun­kahelye végérvényesen bezárásra ítéltetett, s tegnap a hosszú bi­zonytalanság után lön bizonyos­ság a sajószentpéteri Roto-Elzett üzemben; mindenki közös meg­egyezéssel leszámolt. Délelőtt, amíg pénzükre, papírjukra vártak, már nehezen tartották féken indu­lataikat az alkalmazottak, reggel ugyanis kedélyborzolónak még ér­kezett egy telefon: mégsem kapják meg a járandóságot. Az egymás­nak ellentmondó információkon túl pedig ott volt a tudat: valójá­ban az az esélyük is elveszett, hogy munkás kft.-t alakítsanak. (Riportunk a 7. oldalon olvasható.) Fotók: Bujdos Tibor Kommentár A „kis testdér" Bujdos Attila Mától hivatalosan város Felsőzsolca. Ez kétség kívül örömteli tény, kellő ok az ünneplésre. Nem minden pályázónak si­kerül idáig jutni, s akinek igen, annak sem biztos, hogy elsőre. Itt van például mindjárt maga az ünne­pelt: a helyi önkormányzat nem először aspirált a városi rangra, s eddig a dönt- nökök nem találták alkalmasnak a cím­re. A korábbi elutasításban talán az is szerepet játszott, hogy túl közel van a te­lepülés Miskolchoz, s a nagyváros ár­nyékában nem olyan könnyű látványos eredményeket produkálni, nehezebb or­szággal-világgal elhitetni, hogy a „kis testvér" esetében megérdemelt elismerés a városi jelző. Nem az ünneprontás szándéka mondat­ja: ezzel a szemlélettel - kimondva, ki­mondatlanul - a jövőben is szembe talál­ja majd magát Felsőzsolca. Mit válaszol­hatnak erre? Talán visszakérdezhetnek: ki tudja igazán szabatosan megmondani, mit jelent itt és most városnak lenni? Vannak a dolognak jobban és kevésbé jobban tetten érhető jellemzői. Elmond­ható például, hogy egy-egy település vá­rosságát jól jellemzik az intézményei, a helyi közművek fejlettsége, az itteni szol­gáltatások színvonala. Fia mindez hagy még maga után némi kívánni valót, attól sem dől össze a világ: a városság nem csupán állapot, de lehetőség is. A közsé­gi léthez képest magasabb állami támo­gatás sanszot adhat a fejlődésre. Ami vagy bekövetkezik, vagy sem. Az utóbbi a rázósabb: a fellendülés elmaradása te­herként nehezedhet a közösség lelkére. Márpedig ez önmagában nagyobb baj, mint ha hiányzik néhány kilométernyi aszfaltozott út, vagy ha az óvodában csu­pán egy fél szalvétára futja a gyerekek ebédjéhez. Egy település ugyanis aligha­nem nem akkor válik igazán várossá, ha a külvilág már annak látja, hanem ha a benne élők elhiszik, hogy az otthonuk immár város. így a városi rang nem csu­pán lehetőség, de felelősség is, a közös­ség még jobb szolgálatának záloga. Ha így fogjuk fel a dolgot, az új város vezetése számára az a legnagyobb kihí­vás, hogy milyen célok elérését tűzi ma­ga elé, képes lesz-e a külvilág elvárásai mellett saját pátriájával is elhitetni: meg­érte a dolog. Váltás Okucaniban Ercsi (MTI) - Elbúcsúztatták hétfőn Ercsi­ben a Bosznia-Hercegovinában, illetve Hor­vátországban az SFOR keretében szolgálatot teljesítő Magyar Műszaki Kontingens 90 ka­tonáját leváltó állományt. Az indulás előtt a hozzátartozók jelenlétében megrendezett ün­nepségen Báli József vezérőrnagy, a Magyar Honvédség Operatív Csoportjának a vezetője búcsúzott az egy hónapos felkészülési időt kö­vetően fél, illetve egy évre Okucaniba indu­lóktól. A mostani váltással egyidőben új pa­rancsnok kerül a Magyar Műszaki Kontin­gens élére: az egyéves külföldi vezérlésének befejeztével hazatérő Darók József ezredes helyett Létai Pál alezredes veszi át a kontin­gens parancsnokságát. A most kiutazóknak már nem a lerombolt hidakat, utakat, vasuta­kat kellett helyreállítaniuk, hanem a koráb­ban elkészült létesítmények karbantartása, s a csapatok téli mozgásának biztosítása vár rájuk. A Magyar Műszaki Kontingens mun­káját - hangsúlyozta a vezérőrnagy - elisme­rik külföldön is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom