Észak-Magyarország, 1997. június (53. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-02 / 126. szám

8 ÉSZAK'Magyarország Kultúra 1997» Túnius 2», Hétfő Téka A Szentnegyed Halász Magdolna A Sárospatakon élő és tevékenykedő Tamás Erzsébet legújabb könyve a pataki Szentne­gyed titkaiba avatja be az olvasót. Ez a város­rész a vártemplomtól a Rákóczi-várig terjedő patinás, hangulatos, kedvelt és igen látoga­tott kis utca. A szerző a szakirodalom, és ed­dig még nem publikált levéltári források alap­ján mutatja be az itt található híres, neveze­tes műemlékeket, műemlék jellegű épülete­ket, lakóházakat. Ezek az épületek, „kövek, virágok és fák” mesélnek a múltról, hiszen a város és a magyar történelem eseményeinek fontos színhelyei is. A tudományos igényel összeállított kötet történelmi visszaemlékezés. A szerző sorra járva az utca épületeit ismerteti kívülről-be- lülről, elmeséli történetét, bemutatja az ott élt családokat, híres, kiemelkedő személyisé­geket. Ehhez kapcsolja személyes élményeit, visszaemlékezéseit. Ezek az emlékek gyer­mekkorának „tükörcserepei”, személyiségé­nek, jellemének meghatározó eseményei. A hiányt pótló történeti dokumentum 15 fejezetből áll. Először a híres római katolikus templomot mutatja be. Előtte Patak szülötte, Árpádházi Szent Erzsébet életét ismerteti. Ezután az utca jobb oldalán található épüle­tek következnek. így: a Paulai Szent Vincéről elnevezett irgalmas nővérek zárdája, a volt polgári iskola, a mai képtár, majd a zárdához tartozó kisdedóvó, a mai Carolina óvoda-böl­csőde... A kis utca végén található a volt trini- tárius kolostor, ma Borostyán Szálló. A város­részt lezáró Rákóczi-vár bemutatása mellett a külső várfal és város történetét is dokumen­tálja. Ezután az utca bal oldalán található Bagolyvár, Vízikapu, római katolikus plébá­nia, az Esze Tamás iskola épületének történe­tei következnek... Az igen olvasmányos kötetet korabeli fény­képek teszik még színesebbé, szemléleteseb­bé. A könyv előszó, bevezető, a végén pedig irodalomjegyzék és részletes tartalomjegyzék található, amely a dokumentumban való eli­gazodást segíti. (Tamás Erzsébet: A sárospataki Szentne­gyed története. Sp. 1997.) _ÉM-portré A kétszeresen felvett Miskolc (ÉM - Hl) - Bár már tavaly felvet­ték az egyetemre, az álsózsolcai Szúnyog István még egy évig nem hagyta el a kö­zépiskolát. Ötödéven épületgépész-tech­nikusnak tanult, és indult az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen (OSZTV). Első lett, így újra felvették az egyetemre. Szeptembertől be is iratkozik.- Általános iskola után mindenképpen a Kós Károly Építőipari Szakközépiskolába szeret­tem volna továbbtanulni. Mivel pontosan nem tudtam, milyen képzési formát válasz­szák, elfogadtam szüleim javaslatát, és az épületgépész szakot választottam. Nagyon megtetszett, egyáltalán nem bántam meg a döntést. Az épületgépész munkája rendkívül összetett, egy ház víz-, gáz-, fűtés- és klíma- rendszerének tervezésével és beépítésével foglalkozik. Folyamatosan fejlődő ágazat. A szakközépiskola elvégzése után szerzett pontjai alapján már felvették a Miskolci Egyetem bányamérnöki karára, mégis ma­radt még egy évig a régi iskolájában.- Gázmémök szeretnék lenni, és úgy gon­doltam, a szakközépiskolai technikusképzés megfelelő alapokat biztosít számomra. A kö­zépiskola második két évében tanultunk ugyan szakismereteket, de az ötödik év kizá­rólag szakmai képzést adott, amire - vélemé­nyem szerint - szükség van, ha jó tervező akar lenni az ember. Tehát tanulmányait épületgépésztechnikus­képzőn folytatta, és indult az OSZTV-n. A dön­tőbe jutott 13 versenyző közül ó lett a legjobb.- Tulajdonképpen nem töltök túlzottan sok időt tanulással. Úgy vagyok vele, ha vala­mi érdekel, az nagyon könnyen megragad bennem. Az épületgépészet pedig ilyen. Per­sze, rengeteget segített az is, hogy az iskolá­ban nagyon jó tanárok foglalkoztak velem... A fiú írta, az apa rajzolta Plugor Sándor és Plugor Magor könyvbemutatója az iskolákban Miskolc (ÉM - DK) - Bár az ün­nepi könyvhét csak csütörtö­kön kezdődik, a múlt pénteken már ennek jegyében mutatta be első verseskötetét két mis­kolci iskolában és a felsőzsolcai könyvtárban Plugor Magor er­délyi származású költő. A könyv címe Angyallétra. Az il­lusztrációkat pedig a költő édesapja, Plugor Sándor sepsi­szentgyörgyi képzőművész ké­szítette. A bemutatkozás első helyszíne a Földes Ferenc Gimnázium volt. Mi­után ott a beszélgetéssel úgy elsza­ladt az idő, hogy a költő már nem tudott felolvasni a verseiből, a má­sodik helyszínen - a Herman Ottó Gimnáziumban - ezzel kezdte. De ez nem jelenti azt, hogy előbb a versekkel ismerkedtek meg a hall­gatók. A szerzőpárost Miskolcra, il­letve Felsőzsolcára invitáló, és programjaikat szervező Papp Fe­renc ugyanis röviden ismertette a vendégek munkásságát. A szervező mintegy húsz évvel ezelőtt vette kezébe Szilágyi Domokos Öregek könyve című verseskötetét, és felfi­gyelt annak illusztrációira, amelye­ket Plugor Sándor készített. Már akkor úgy gondolta, egyszer min­denképpen meghívja ide egy kiállí­tásra az alkotót. Ez sikerült is: idén februárban mutatkozott be a sepsi­szentgyörgyi grafikusművész a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár­ban. Most pedig a felsőzsolcai Ka­zinczy Ferenc Általános Iskolában láthatják ugyanazt az anyagot az érdeklődők. Az életrajzi adatokat a sepsi­szentgyörgyi Castrum Könyvkiadó által megjelentetett kötetből is Plugor Magor Konok volt Konok volt a ragyogó azúr de szólt és elválasztott az Úr vizeket hívott földek köré emberé az ökör a fű az ököré Köztünk ezért egy sem vezekelt küldte hát lónást Ezekielt talán igét hoz a pusztának Marduk mésszé porhadt csontjain hús támad Malasztod asszonya ölelt át furulyaszó lengeti cellád ágyéka fordul mint az órák s fölébreszt hogy elaludtak a menórák Most istennél van szék és asztal csaknem meghajlik a panaszfal tevékre fér az ember kincse és fehér tormát hajt belőlük a pince Miskolc (ÉM - Hl) - Az ünnepi könyvhétről a megye vala­mennyi nagyobb településén, könyvtáraiban - bár lehet, hogy csak egy-egy rendhagyó irodalomórával - megemlékez­nek. Miskolcon is csak három­napos lesz a program, sőt, a könyvesek sátrait csak két nap­ra állítják fel az Erzsébet téren. A ünnepi könyvhetet ebben az év­ben is megrendezi a Miskolci Kultu­rális Menedzser Iroda, a megyei, a Városi Könyvtár és az írószövetség észak-magyarországi csoportja. Ké­szül a könyvheti újság, amelyben minden eseményről, helyi kiadvány­ról, újdonságról értesülhetnek az ér­deklődők - tudtuk meg a miskolci eseményekről érdeklődve Kömyey Lászlónétól, a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár igazgatójától. Június 4-én, szerdán Csorba Csaba történésszel találkozhat a közönség Miskolcon a Városi Könyvtár Tompa Mihály Fiók- könyvtárában. Másnap, június 5- én, csütörtökön délelőtt 11 órától Szántó Tibor könyvművész munká­iból nyílik kiállítás a megyei könyvtárban. A tárlatot Petneki Áron irodalomtörténész mutatja be. (A 85 éves művész nem tud részt venni a rendezvényen.) Apa és fia a diákok között megtudhatjuk: Plugor Sándor 1940-ben született Kökösön. A ko­lozsvári Képzőművészeti Főiskolán végzett. 1961 óta ismertek illuszt­rációi. Plugor Magor 1970-ben szü­letett Brassóban. Pannonhalmán érettségizett, a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán vég­zett. Később a József Attila Tudo­mányegyetemen filozófia és össze­hasonlító irodalomtudományi szak­ra járt. Azt viszont már első kézből tud­tuk meg, mit jelentett a grafikus számára munkahelye, az Utunk szerkesztősége. Ott került igazán komoly kapcsolatba az irodalom­mal. Ezek a szövegek határozták meg heti tevékenységét. A szó szo­Plugor Sándor grafikája Ugyanezen a napon délután fél 3- kor kezdődik az ünnepi könyvhét miskolci megnyitója az Erzsébet té­ren. Köszöntőt mond Kobold Ta­más, Miskolc polgármestere és Kiss Gy. Csaba író. Ezt követően, 3 órá­tól a Felsőmagyarország Kiadó tart könyvbemutatót a Miskolci Akadé­miai Bizottság klubjában. Az ér­deklődők Kiss Gy. Csaba, Pomo- gáts Béla, Lászlóffy Aladár, Tóth Erzsébet, Cs. Varga István, Bényei József, Gulyás Imre, Bakonyi Ist­ván és Apor Elemér új köteteivel ismerkedhetnek meg. A napot a Bartók Béla Zeneművészeti Szak- középiskola fúvószenekarának hangversenye zárja, amely délután fél 6-tól lesz a miskolci Városháza udvarán. A miskolci könyvesboltok sátrait június 5-én és 6-án délelőtt 10 és délután 5 óra között látogathatja a közönség. A kiállítók, a Ducsai An­tikvárium, az Antikvár Kft., a Demjénné Könyvkereskedés, a Szé­chenyi, az Egyetemi, a Kossuth, a Belvárosi, az Univerzum és a Ka­zinczy Könyvesbolt használt és új könyvekkel, helyi kiadványokkal várja a nézelődőket, vásárlókat. Jú­nius 6-án, pénteken délelőtt 11 órá­tól a Széchenyi Könyvesbolt sátrá­nál Nyilas Atilla és Zemlényi Atti­la, az Egyetemi Könyvesbolténál Fotó: Dobos Klára ros értelmében. Hiszen egyik este megkapta az írást, másnap reggel­re már vinnie kellett a kész illuszt­rációt. Akkor úgy érezte, a magyar- országi és az erdélyi írók mondani akarnak valamit, így neki is nagy a felelőssége. Most viszont azt látja, inkább nyújtózkodni, játszadozni próbál egy kicsit az irodalom... Plugor Sándor készített illuszt­rációt Csokonai, Arany, Ady, Illyés Gyula, József Áttila, Sütő Ándrás munkáihoz, és folytatódik a sor egészen Magorig. Elmondta azt is, hogy a fia kötetéhez készült rajzait nem igazán a verssorok határozták meg. „Tette mindenki a dolgát...” - fogalmazta. A diákok Magorhoz szóló kérdé­seire adott válaszokból kiderült: „véletlenül” lett költő. Tizennégy éves volt, mikor édesanyja vagy édesapja (nem emlékszik pontosan) születésnapjára írt egy verset. Bár az inkább kedves ajándék volt, mint vers. De a fogadtatás annyira fellelkesítette, hogy aztán - szüli- nap nélkül is - sorra vette a család­tagokat, s mikor „elfogytak” a ku­tyájára is sor került. Aztán már nem lehetett abbahagyni... Hogy ki a példaképe a magyar költők közül, arra a következőket válaszolta a fiatal költő:- A magyar nyelv nagyon alkal­mas a költészetre, nagyon sok köl­tőnk ki is használta a íehetőségeit. Ezért nehéz választani. A legszug- gesztívebb erőt József Attila jelen­tette számomra. Ha lehet regény­nek mondani a verseskötetét, ak­kor ezt a regényt én legalább húsz­szor elolvastam. De igazi költőnek - akire valamiféle oromzatként te­kintek -, Arany Jánost gondolom... pedig Varga Rudolf dedikálja köte­teit. Délután fél 5-től R. Várkonyi Ágnes történész Borsod vármegye és a Rákóczi-szabadságharc címmel tart előadást Miskolcon a Városi Könyvtár Szabó Lőrinc Fiókkönyv­tárában. Az ünnepi könyvhét megyei megnyitóját szintén ezen a napon, június 6-án, pénteken délután 3 órától rendezik meg Mezőköves­den a főtéren. Beszédet mond Her- kely György mezőkövesdi polgár- mester és Cs. Varga István iroda­lomtörténész, egyetemi tanár. Dél­után 4 órától a Városi Galériában irodalmi kiállítás nyílik, az összeállítást Utry Attila, a Rónai Sándor Megyei Művelődési Köz­pont igazgatója ajánlja az érdeklő­dők figyelmébe. Majd a televízió­ból ismert Lyukasóra című műsor szerkesztőivel, Gyurkovics Tibor Kossuth-díjas költő, drámaíróval, Lator László Kossuth-díjas költő, műfordítóval, Lukácsy Sándor Jó­zsef Attila-díjas irodalomtörté­nésszel és Mészöly Dezső Fehér Rózsa-díjas költő, műfordítóval ta­lálkozhat a közönség a Városi Ga­léria dísztermében. A könyvhét ideje alatt - június 5. és 10. között - a Miskolci Városi Könyvtár összes fiókkönyvtárába ingyen iratkozhatnak be az olvasók. Bem-napok Miskolc (ÉM) - A szirmai Bem Jó­zsef Általános Iskola működésének 35. évfordulóját háromnapos ren­dezvénysorozattal ünnepük június 4. és 6. között. Az évek óta hagyo­mányosan márciusban tartott Bem-napok a „születésnap” miatt tolódott a tanév végére. Áz ünnep tiszteletére kiírt rajz- és irodalmi pályázatra számos munka érke­zett, összegyűlt az anyag az iskola­történeti kiállításra és könyvek az iskolakönyvtár gazdagítására. A jubileumi eseménysorozatot június 4-én, szerdán délelőtt 9 órakor Var- gáné Néző Mária igazgató nyitja meg. A születésnapi műsor június 6-án, pénteken 3 órától lesz, ünne­pi beszédet mondKobold Tamás, Miskolc polgármestere. A három napon délelőttönként a felső tago­zatosok számítástechnikai verse­nyei folynak, délutánonként az is­kola diákjai adnak kulturális, illet­ve sportműsort. A Bem-napokat a kerti parti zárja június 7-én, szom­baton este 7 órától. Az esten Bajor Imre és Koós János szórakoztatja a résztvevőket. Hermanos nyár Miskolc (ÉM) - Sportsulit hirdet angol és német nyelvi foglalkozá­sokkal a miskolci Herman Ottó Gimnázium 5-11 éves gyermekek számára június 16-20., és június 23-27. között. A sportfoglalkozások reggel 8 órakor kezdődnek. Torna­termi labdajátékok, torna, aerobic, kosárlabda street ball, tenisz, röp­labda, labdarúgás, asztalitenisz, tollaslabda, kéziszergyakorlatok, akadálypálya, futás, ugrás, strand­röplabda, képességfejlesztő játé­kok, görkorcsolya és kerékpár ügyességi feladatok között válogat­hatnak az érdeklődők. Az időbeosz­tásokat a jelentkező csoportok élet­korától és felkészültségétől függően alakítják ki. A nyelvi foglalkozások délután fél 1-kor kezdődnek, és szaktanárok irányításával játék»- - san, gyakorló jelleggel folynak. Dél­után 3 órától sakkoktatás lesz, de videózásra, tévénézésre, társasjáté­kozásra is nyílik lehetőség. Jelent­kezni június 10-ig személyesen a Herman Ottó Gimnázium testneve­lői szobájában (Miskolc, Tizeshon- véd u. 21.), vagy délelőtt a (46) 340- 311-es, este pedig a (46) 348-109-es telefonszámon lehet. A részvételi díj egy hétre 5400 forint, amely a programokon kívül a tízórai, az ebéd és az uzsonna árát is magába foglalja. Rónais tábor Miskolc (ÉM) - Bentlakásos tá­bort szervez Szögligetre a miskolci Rónai Művelődési Központ június 23-29. és július 14-20. között. A gyermekeket komfortos házakban, négyágyas szobákban helyezik el. A résztvevők többek között lova­golhatnak, horgászhatnak, beba­rangolhatják a környéket, videofil­meket nézhetnek. Egy heti táboro­zás részvételi díja 13 500 forint, amely napi négyszeri étkezést fog­lal magába. Bővebb felvilágosítás a (46) 342-485-ös telefonszámon kérhető. „Mozgó” táborok Miskolc (ÉM) - Mozgásművészeti napközibe várja a 9-12 éveseket a miskolci Ifjúsági és Szabadidő Ház június 16-tól 27-ig, illetve július 21- től augusztus 1-jéig. A foglalkozá­sokon résztvevők megismerkedhet­nek a jazztánc, a modern tánc, a testképző gimnasztika és a társas­táncok alapjaival. A kreativitás fejlesztése a kortárs tánc eszközeivel című egyhetes in­tenzív kurzust középiskolásoknak, egyetemistáknak ajánlják. A foglal­kozásokat július 21-től 25-ig min­den nap délután 3 és este 7 óra kö­zött tartják, Angelus Iván, a Kor­társ Táncszínházi Egyesület művé­szeti vezetője irányításával. A 10 tánc és illemtan kurzust júni­us 23. és július 4. között rendezi meg az ifjúsági ház, naponta dél­után 2-től este 7 óráig. Ä jelentke­zők elsajátíthatják a standard és latin táncok alapjait. A táborokkal kapcsolatban az Ifjúsági és Szabad­idő Ház munkatársától, Lengyel Emesétől kérhetnek információt az érdeklődők a következő telefonszá­mon: 46/412-508. Kétnaposra zsugorodott a könyvhét Ha szegényesebb is, de nem marad el az irodalom ünnepe

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom