Észak-Magyarország, 1997. június (53. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-26 / 147. szám
6ESZAK-Magyarország Gazdaság 1997. Túnius 26.» Csütörtök □ Uniós gabonaföldek ugaroltatása Luxembourg (MTI) - Az Európai Unió tizenöt tagállamának mezőgazdasági miniszterei szerdán megállapodtak az 1997/98. évi idény felvásárlási áraiban, továbbá a termelőknek nyújtott szubvenciókban a parlagoltatásért. A kompromisszumos megállapodás értelmében a következő mezőgazdasági idényben a gabonaföldek átlagosan öt százalékát ugarol- tatják majd, hogy a piac felszívhassa a készleteket. A miniszterek nem fogadták el Franz Fischlemek, az EU Bizottság agrárfelelősének azt a javaslatát, hogy 1,4 milliárd ecuvel csökkentsék a parlagoltatásért cserében a gazdáknak fizetendő összeget. A nagy gabonatermelők, Franciaország, Nagy-Britannia és Németország elutasította az indítványt és a testület abban állapodott meg, hogy lényegében az eddigi szubvenciókat folyósítják a termelőknek. Az EU Bizottsága szerint a gabonatermelők kapják az EU összes szubvencióinak 40 százalékát, és az elmúlt négy évben 8,5 milliárd ecuvel többet kaptak az 1992. évi agrárreform által előirányzottnál. A miniszterek túlnyomó többsége azzal érvelt, hogy nem volna helyes a farmerekre hárítani a kötelező ugaroltatásból származó veszteséget. „Árfolyamok Budapest (MTI) - Az értéktőzsde hatalmas forgalmat bonyolított le. Az összforgalom 22,1 milliárd forintot tett ki, amiből a részvények részesedése 10,4 milliárd forint volt. A kárpótlási jegy újra elérte a 800 forintot, a forgalom 154,6 millió forint volt. A részvények közül 38 forgott, ebből nőtt 19, csökkent 9, nem/alig változott 10 részvény ára. Kárpótlási jegy Tőzsde Index jún. 25.: 6779,59 +182,31 Valuta- és devizaárfolyamok Érvényben: 1997. június 25. VALUTA DEVIZA VÉTEL Eladás Középáré. 302,26 318,66 309,38 Angol font 302,21 317,33 309,77 300,99 318,01 309,50 134,20 144,63 139,07 Ausztrál dollár 135,31 143,15 139,23 134,96 143,30 139,13 505,61 542,10 521.25 Belga frank* 506,90 536.94 521,92 505,a 1 537,10 521,46 27,25 29,37 28,24 Dán korona 27,29 29,29 28,29 27,40 29,10 28,25 /l '/V ' 34.64 .37,34 35,90 Finn márka 34,73 37,21 35.97 34.83 36,99 35,91 30,89 33,12 31,85 Francia frank 31,01 32,83 31,92 31,03 32,69 31,86 92,68 99,37 95,55 Holland forint 92,96 98,46 95,71 93,08 98,05 95,56 157,49 169,73 163,20 Japán yen* 158,90 167,62 163,26 158,33 168,12 163,23 128,54 138,53 133,20 Kanadai dollár 129,57 137,19 133,38 129,25 137,24 133,24 105,08 110,78 107,55 Német márka 104,85 110,63 107,74 104,89 110,26 107,57 24.72 26,64 25,62 Norvég korona 24,78 26,54 24,66 24,86 26,39 25,63 106,77 1 14,47 110,07 Olasz líra** 107,28 113,28 110,28 107,25 112,98 110,12 14,93 15,74 15,28 Osztrák schilling 14,89 15,72 15,30 14,90 15,67 15,28 101,18 112,90 106,51 Portugál escudo 102,99 110,41 106,70 103,36 109,75 106,55 122,88 132,43 127,34 Spanvol peseta* 123,85 131,17 127.51 ['Ja } > 123,57 131,22 127,39 125,91 132,74 128,87 Svájci frank 125,57 132,67 129,12 125,57 132,27 128,92 23.16 24,96 24,00 Svéd korona 23,22 24,86 24,04 23,29 24,73 24,01 181,05 190,87 185,31 USA dollár 181,05 190,05 185,55 180,75 190,02 185,38 203.28 219,08 210,65 ECU 203.84 2 18,00 210,92 204,42 217,07 210,74 A megadott számok egy egységben értendők, forintban *: 100 egység, **: 1000 egység Pénznemenként az első sorban a Kereskedelmi és Hitelbank, a másodikban az OTP, a harmadikban a Postabank adatai olvashatók Hűtőházi szezonkezdet érésű gyümölcsök és a borsó feldolgozása Fotó: Vajda János Megkezdődött a korai Miskolc (ÉM - ME) - Már megérkeztek az első meggy-, ribizli- és málnaszállítmányok a Miskolci Hűtőipari Rt.-hez, és a borsó feldolgozása is folyamatos. A kedvezőtlen időjárás miatt azonban köze! két hetet csúszott a szezonkezdet, és a gyümölcsárak alakulására is erősen rányomta bélyegét a tavaszi hideg. A hétvégén már folyamatos volt a borsó szállítása, és mint Somos Miklós termelési igazgatótól megtudtuk, szombaton, vasárnap és hétfőn nagyobb mennyiséget dolgoztak fel, mint az elmúlt másfél hát alatt összesen. A szakember elmondta, a borsóföldeken ugyan okozott némi kárt a jégverés, de a termés ennek ellenére közepesnél jobbnak mondható. A biztonságos ellátás érdekében a kiemelt zöldségféléket, így a zöldborsót, a zöldbabot, a brokkolit, a csemege kukoricát és a burgonyát termeltetői rendszerben szerzi be a társaság. Ennek keretében különböző finanszírozási lehetőségekkel segítik a velük szerződést kötő termelőket. Idén 14 ezer tonna fagyasztott termék előállítására vállalkozott a hűtőház, ami 10 százalékkal haladja meg a tavalyi értéket. Az azonban már most látszik, hogy a terv teljesítése, a terméskiesések miatt nem lesz egyszerű. A késztermék átlagban 50-50 százalékban kerül külföldi, illetve belföldi piacra. De vannak Taktaharkány, Jajhalom (ÉM - FL) - A Cukorrépa-termesztők Országos Szövetsége soros ülését június 24-25-én a Szerencsi Mezőgazdasági Rt. Takta- harkány-Jajhalmi kerületében rendezték meg. A tanácskozáson mindkét fél - a termelők és a feldolgozók egyaránt - leginkább a cukorrendtartás hiányát kifogásolták. A cukorrépa-termesztők kétnapos tanácskozásán az elnökség tagjain kívül az ország tizenegy térségi szövetségének képviselői vettek részt. A beszámolókból kiderült, hogy a A borsófeldolgozás első lépcsője olyan zöldségek és gyümölcsök, mint például a brokkoli és a málna, amelyeknek 90 százalékával a külföldi - elsősorban német, holland, angol és svéd - üzletek polcain találkozhatnak majd a vásárlók. A feldolgozási szezon idején - ami esetükben általában június közepétől október végéig tart - 200répaállomány országosan jónak mondható, az esőzések ellenére sem nagy a gyomosodás és komolyabb betegség sem veszélyezteti a növényeket. A terméskilátások jók, de - mint azt Pokol Balázs, a Szerencsi Cukorgyár Rt. vezérigazgatója kijelentette - a betakarításig még százszor kinn alszik a répa, azaz addig még bármi megtörténhet. Megyénkben a cukorrépa vetés- területe nagyjából azonos a tavalyival, 10 ezer hektár. A termelők és a cukorgyár képviselői már február 4-én megállapodtak a felvásárlási árban. A szerződés szerint 57,5 kilogramm cukor árát fizetik egy ton300 dolgozóra van szüksége a cégnek. Ekkor többnyire olyan bérmunkásokat alkalmaznak, akikkel már több éve kapcsolatban állnak. A diákok foglalkoztatása a korábbi évekhez képest erősen visszaeset, bár az igazi dömping idején bizonyára ezen a nyáron is felvesznek néhányat. na 16 százalékos cukortartalmú répáért. Ezt kiegészítik még egyéb juttatások is. A kétnapos tanácskozáson mindkét fél képviselői egyetértettek abban, hogy sürgősen ki kell dolgozni a cukorrendtartást, amely hosszabb távon és kiszámíthatóan szabályozza a felek együttműködését. Rendezett, a piaci viszonyok által szabályozott cukorrépa-termesztésre van szükség a nemzetközi egyezmények figyelembevételével. A feldolgozók már készítik a cukorrendtartáshoz a tervezetüket, a termelők képviselői ugyancsak elkezdik a munkát. A Hungarobusz nem Ikarus-vetélytárs Budapest (MTI) - A Hungarobusz Konzorcium nem kíván az Ikarus Rt. vetélytársa lenni. A cég olyan kis- és középkategóriás távolsági és városi buszok gyártására vállalkozik, amelyekre a piacon jelentős kereslet van, ám gyártásuk az Ikarus számára nem gazdaságos - mondta el az MTI érdeklődésére Gecsey Mihály, a Hungarobusz Konzorcium kereskedelmi igazgatója szerdán, amikor a társaság bemutatta a sajtónak a Hungarobusz névre keresztelt új autóbusz-család első tagját. A konzorciumot ez év januárjában a magánbefektetőkből álló Neomotors Kft., illetve a Motortech Rt. hozta létre. Céljuk, hogy a Volánbusz Járműtechnika Kft.-vel együttműködve többféle alvázra buszokat építsenek. Elsősorban az önkormányzatok, illetve az iskolák számára gyártanának 15-35 üléses kisbuszokat. A második félévre a konzorcium tíz autóbuszra már megrendelést kapott és további tíz autóbusz exportjára van kilátás. A gyártás a Volánbusz Járműtechnika Kft. telepén zajlik, és előrehaladott tárgyalásokat folytatnak arról, hogy a Járműtechnika Kft. belép a konzorciumba. Az erről szóló szerződést várhatóan a jövő héten írják alá. Gecsey Mihály kereskedelmi igazgató elmondta, hogy ebben az évben a húsz autóbusz gyártása már nyereséget hoz a konzorciumnak. Osztrák lekvár magyar gyárból Becs (MTI) - A lekvár, a szirup és a mézkészítményeiről híres Darbo osztrák cég vezetése szerdán bejelentette, hogy Magyarország meghódítására készül. Ennek érdekében megalapította a Darbo Hungária Kft.-t, és megállapodott a két éve a Győr-Sopron-Moson megyei Han- ságligeten működő, eddig csupán bébiételeket előállító HIPP Kft.-vel - az osztrák HIPP cég 100 százalékos leányvállalatával - , hogy ezentúl a magyar üzemben Darbo-ter- mékeket is gyártsanak. Az osztrák cég azért döntött a magyarországi termelés mellett, mert jövőre a magyar piacon 15 millió schillingért akar eladni Darbo-termékeket, és a helyi termeltetéssel akarja megtakarítani a vámköltségeket. A HIPP Kft.-nek pedig azért előnyös egy újabb osztrák cég megjelenése 1,3 milliárd forintos beruházással készült korszerű üzemcsarnokaiban, mert így teljes kapacitással működtetheti berendezéseit. Hiányolják a cukorrendtartást Pénzzé tehető szövetkezeti üzletrészek Kornya István Miskolc (ÉM) - A szövetkezeti törvény értelmében az üzletrészek értékesítését tulajdonosa, vagy az adott szövetkezet kezdeményezheti. Ameny- nyiben a szövetkezet, vagy a tagság nem él elővásárlási jogával, akkor a tulajdonos egyénileg, illetve egy brókercégen keresztül adhatja el azokat. Általános gyakorlattá kezd válni, hogy a szövetkezetek vásárolják vissza az üzletrészeket. Egy olvasónk a szerkesztőséghez küldött levelében arról érdeklődik, hogyan tehetné szövetkezeti üzletrészét pénzzé, ezzel kapcsolatos kérdéseivel hová fordulhat? Vagyonnevesítés 1992-ben megkezdődött a szövetkezetek vagyonának nevesítése. Máig ható problémát jelent a szakemberek szerint, hogy akkor nem vették figyelembe a fogyasztási és a mezőgazdasági szövetkezetek közötti alapvető különbségeket. A tsz-ek esetében a tagok belépése kötelező volt. A föld és munkaeszközök bevitele mellett a tagok munkájukkal is részt vettek a szövetkezet vagyonának gyarapításában. A fogyasztási szövetkezetek esetében más volt a helyzet: a belépés tejesen önkéntes alapon történt, egy alaprészjegy megvásárlásával bárki tag lehetett. A továbbiakban a tagok kedvezményeket kaptak, de nem vettek részt munkájukkal a vagyon gyarapításában. Az 1992. évi II. átmeneti törvény kötelezően előírta a szövetkezeti vagyon nevesítését: a tsz- ek esetében a teljes vagyonra, az áfészeknél annak 70 százalékára vonatkozóan. A tagok részére automatikusan kiszámították a rájuk eső üzletrészt. A volt tsz-ta- gok esetében a bevitt vagyont, a tagsági időt és a végzett munkát vették figyelembe. Az áfész-tagok számára ez az alaprészjegy és a tagsági idő mértékében történt. A mezőgazdasági szövetkezeteknél lehetőség nyílt arra, hogy a tag üzletrészének arányában vagyonát kivigye. Ez 1993-ra lezárult. Jelenleg mindkét szövetkezeti formára az 1992. évi I-es törvény van érvényben. Ennek értelmében a tagok felajánlhatják üzletrészüket az elővásárlási joggal rendelkező szövetkezetnek, illetve a tagságnak. Amennyiben ezek nem élnek jogaikkal, a tag bárkinek eladhatja azt. A tag halála esetén az üzletrész örökölhető. Mezőgazdasági szövetkezők- Megyénk mezőgazdasági szövetkezeteinél az elmúlt évben a névérték 5-15 százalékán keltek el az eladásra felkínált üzletrészek - tudtuk meg Lengyel Jánostól, a Mezőgazdasági Érdekvédelmi Szövetség főtanácsosától. - Mivel az elmúlt években sok szövetkezet veszteséges volt, a közgyűlések - amelyek az üzletrészek utáni osztalék fizetéséről döntenek - az esetek nagy hányadában a veszteségek finanszírozására fordították a bevételeiket. Ott, ahol lehetőség volt a fizetésre, átlagosan 0,5-3 százalékos osztalékot fizettek az üzletrészek után. A tapasztalatok szerint, az aktív tagok általában kivárnak, mert amennyiben a szövetkezetek eredményesen gazdálkodnak, fizethetnek osztalékot, és az üzletrész piaci ára is nőhet. A nyugdíjasok inkább megpróbálják pénzzé tenni üzletrészüket. Áfészek Vámainé Krasznai Magdolna, az Áfészek Lakás- és Takarékszövetkezetek B.-A.-Z. megyei Szövetségének ügyvezető elnöke elmondta: az elmúlt években az áfészek sem voltak abban az anyagi helyzetben, hogy osztalékot fizessenek. A szövetkezeteknek most az a célja, hogy az üzletrészeket piaci értékükön, 2-5 százalékon visszavásárolják, így ezek visszakerülnek az oszthatatlan szövetkezeti vagyonba, ami nemcsak a szövetkezetnek, hanem a tagoknak is érdeke. A meghalt tagok hozzátartozói ugyanis sok esetben már nem kötődnek a szövetkezethez, nem ott vásárolnak. Ha az üzletrészek nagy hányada ismét a szövetkezet tulajdonába kerül, ezzel gyarapszik a vagyon, így a tagokat nagyobb kedvezményekben részesíthetik. Ilyen megoldás lenne a már terjedőben lévő vásárlási kártya, amelyre a tag azonnal vásárlási kedvezményt kap. A visszavásárlással azt kívánják elérni, hogy az elhibázott törvény miatt hátrányosan érintett tagok vagyonának valami értéke maradjon. Ez az 5 százalékos visszavásárlási ár nem sok - ismerte el az ügyvezető elnök, de ennél nagyobb „gesztust” nem tudnak tenni. Mit tehet a tulajdonos? Nyúlván sokakat elsősorban az érdekel, hogy mit kezdhetnek szövetkezeti üzletrészükkel, és hogyan tehetik azt pénzzé. Először minden esetben ahhoz a szövetkezethez kell fordulniuk, amelynek üzletrészével az eladni szándékozók rendelkeznek. Jellemző tendenciának mutatkozik, hogy a szövetkezetek, amennyiben anyagi helyzetük megengedi, maguk is kezdeményezik a visszavásárlást. Az adott szövetkezetnek elővásárlási joga van. Amennyiben az nem él törvényadta lehetőségével, akkor az eladás tényét a tagság számára 30 napos határidővel kihirdetik. Ha még ezután sem kel el, akkor a tulajdonosa bárkinek eladhatja, és ezt intézheti saját maga vagy egy brókercégen keresztül. Az olvasói levél írójának kérdésére azt a választ kaptuk a Tokaj és Vidéke Afész elnökétől, Béli Zoltántól, hogy a szövetkezet vezetése május 15-től a névérték 5 százalékán folyamatosan vásárolja fel a tagok üzletrészét. A felvásárlás az idén minden bizonynyal folytatódik, de az üzletrésztulajdonosok nagy száma miatt a folyamat áthúzódhat a következő évre is. Az érintettek a Mezőgazdasági Érdekvédelmi Szövetséghez és a MESZÖV-höz fordulhatnak további információkért.
