Észak-Magyarország, 1997. június (53. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-03 / 127. szám

4 ÉSZAKtMagyarország Megyei Körkép 1997. Június 3., Kedd □ „Notesz Szent Itfdn Brackó István Szeszélyes időket élünk. A nyárelőt je­lentő júniusnak nehéz lesz rálicitálnia a százéves melegrekordot döntő idei má­jus kánikulájára. Ha Medárd (június 8.) csapadékos, akkor az kitart a tűzugrató Iván, avagy János napig, 24-ig is. Régi iratok így vallanak a jeles napról: „ Tisztások és erdők ölén lobbant fel haj­dan az Iván-napi máglya. Belőle szállott a keserű füst az ég felé és föld felé négy világtáj keresztútján. Rajta ugrált keresz­tül legény és leány, s füzével gyúlt meg a napkorongot ábrázoló tüzes karika is. Parazsán ontotta fűszeres illatát a rutafa, a Szent Iván füve..." A hatodik hónap 21. napján a leg­hosszabb a nappal: valami kiteljesedett, s szükségszerűen valami más követke­zik. A paraszti regula szerint ekkor sza­kad meg a gabona gyökere, már nem nő, hanem csak érik. Jöhet 29-e, Péter- Pál napja, az aratás kezdete. A dolgok összecsengenek, talán véletlenül, talán törvényszerűen. Bölcs eleink tudták, hogy ilyenkor jobb sült hagymát enni, mint mogyorót, jobb a rutával, sarlófűvel és zsályával ízesített bor, mint a sör... Tartogathat meglepetést és fordulatot a napfordulós hónap 1997-ben - egy év­vel a választás előtt - is. Ennek a talány­nak a kihüvelyezéséhez nem a csíziót kell böngészni, hanem a napi újságot, s a pillanatnyi politikai konstellációt illik átlátni. Rövid távon mit sem ér az öre­gek tapasztalása és a fiatal közvéle­mény-kutatók prognózisa. A szalmaláng- lelkű magyaroknak az ötéves terv is hosz- szú volt... Az ezredforduló előtt olyan patthelyzet alakult ki, amelyből az áldo­zatmentes győzelem reményében a tel­jes arzenállal felvonuló Polgárék, a sakk­csapat leányai sem tudnak kivonulni. A szerencse forgandó, a földnek is jót tesz a váltógazdálkodás. A szelek össze-visz- sza fújnak, a zászlók nem az irányt mu­tatják, hanem a káoszt. Az Országgyűlés az új alkotmányon, a nyugdíjtörvényen rágódik, a választópol­gár nehezen emészti a további megszo­rítást nem deklaráló kormányfői nyilat­kozatot. Villany, gáz, csatornadíj, nyári tábor... A gyerek nő, s a lakás egyre ki­sebb. Kicsi nekünk ez a hazát adó ház. Kirúgjuk az oldalát? Ezeréves túlélési technikánk önmérsékletre int. És szóki­mondásra is szólít. Mert tűzugrató Szent Iván havában nemcsak a talpunkat süti a zsarátnokos talaj. Szólásra, beleszólásra ingerlő parázs van a nyelvünk alatt is. MVK Rt.: több a gond, mint a pénz A majálisparkiak nem akarnak diszkót a végállomás helyén Raktárba kerültek a megszüntetett 18-as járat táblái. Az MVK leghama­rabb ősszel adhat helyt a miskolciak panaszainak... Fotó: Bujdos Tibor Miskolc (ÉM - BAL) - A rendel­kezésre álló anyagiak mellett jobb megoldás nincs - állítja a közelmúlt (busz)menetrendi változásairól az MVK Rt. veze­tése. Az azóta is rendre nyilvá­nosságra kerülő lakossági alá­írásgyűjtések, felháborodott le­velek és képviselői interpelláci­ók hatására sincs módjuk a megszüntetett illetve megkur­tított járatokat visszaállítani. A miskolci közgyűlés legutóbbi ülé­sén három érintett választókörzet önkormányzati képviselője is inter­pellált. Választóik kérték fel őket, hogy tolmácsolják elégedetlensé­güket. Ez még nem a végállomás Horváth Ottóné (MSZP) a választói által írt levelet olvasta fel: a Majá­lispark környékének lakói - több száz aláírással hitelesítve - ga­ranciát várnak arra, hogy a felszá­molt buszvégállomás helyén nem épül diszkó, vagy más, számukra elfogadhatatlan létesítmény. Az itt élők és a közeli szanatórium ér­dekeinek szolgálata, a társadalmi­lag nemkívánatos elemek távol­tartása („ne legyen diszkó”), a kör­nyező ingatlanok értékének meg­őrzése - ez lenne a levél fogalma­zói szerint a cél. A volt megálló körüli telek a közlekedési cég tulajdona. A Mis­kolc Városi Közlekedési Részvény- társaság nemrégiben pályázatot írt ki a hasznosítására - tudta meg la­punk Szilágyi István elnök-igazga­tótól -, de a határidőre nem érke­zett ajánlat. Nem eladni, bérbeadni szeretnének. Az eredménytelen pá­lyázat nem tartalmazott feltétele­ket, illetve tiltásokat a majdani használó számára. Nem tudni, mi lesz a terület sorsa. Vaskos kötetnyi tiltakozás Hasonlóképp bizonytalan a május 1-jétől érvénybe lépett menetrend néhány változtatásának megítélé­Pályázatot nyert igazgatók Mezőkövesd (ÉM - CSKA) - Két intézmény igazgatói állásának be­töltéséről döntött Mezőkövesd kép- viselő-testülete. A Bárdos Lajos Ének-Zene Általános Iskola igazga­tója az eddigi vezető, Nyíró László, a Bayer Róbert Középiskolai Kollé­gium igazgatója pedig Barnóczky Zoltán pedagógus lett. Elődje, Szlo­vák Sándor nyugdíjba vonul. se. Leginkább a 18-as buszjárat ki­iktatása és a 36-os útjának rövidí­tése miatt támadják sokan az MVK-t. (Erről lapunk is közölt már írást.) A közgyűlés ülésén Hardo- nyi András képviselő (MSZP) szin­tén választói panaszára hivatkozva vetette fel: a vasgyár övezetét két járat „eltűnése” sújtja, különösen a kohóipari szakközépiskola tanulóit és a Digépben dolgozókat, valamint a vasgyári telep jórészt idős lakóit. Attól mindenképp megfosztották őket, hogy egy busszal, átszállás nélkül juthassanak el a repülőtér irányába. A probléma „másik végé­hez” csatlakozott Csiba Gábor, a Szentpéteri kapui városrész (KDNP-s) képviselője, aki elmond­ta: az ő körzetének lakóit is nehéz helyzetbe hozta a 18-as busz meg­szüntetése. Annál is inkább, hiszen a megyei kórház a város legna­gyobb munkáltatója, az ott dolgo­zók ezreinek utazási feltételei rom­lottak ilymódon. Mindkét képviselő „vaskos kötetnyi” lakossági alá­írást említett mondandója alátá­masztására. A vasgyári területek korábban Mezőcsát (ÉM - CSKA) - Bitu­menes kézilabdapálya, és ját­szótér építését tervezi a város a következő két-három évben. Az ezen elképzelést tartalmazó Csá­ti sportfejlesztési koncepció 2000-ig szól. Szerepel benne, hogy a városi kiemelt tömegközlekedési ellátás­ban részesültek - ismételte a már korábban is hangoztatott érveket a közlekedési cég vezetője. Öt buszjá­rat is érintette ezt a városrészt, plusz a villamos és műszakváltás­kor az 1-es busz. Szilágyi István kérdésünkre azt is elmondta: az ipari övezet leépülésével párhuza­mosan az utazási igény kevesebb mint a felére csökkent; a korábbi kapacitást nem lehetett meghagyni. Talán ősszel változtatnak- A 18-as megszűnése egyetlen át­szállással áthidalható. Továbbra is vizsgáljuk azért a kérdést, folya­matosan számoljuk az utasokat. Tény: a 12-es és 14-es buszokon nőtt a zsúfoltság. Ezt kezelni kell - ismerte el az elnök-igazgató. Az rt. vezetője mégis úgy látja: a kénysze­rű intézkedés során a lehető leg­jobb megoldást keresték, jobbat nem találtak. Ha a tapasztalatok alapján más, kevésbé fájdalmas megoldást találnának - bár az anyagi keretek határt szabnak -, azt esetleg szeptembertől tudnák érvényesíteni a menetrendben. sportlétesítményen, és a lőtéren folytatódik a fásítás. Ebbe a hely­bélieket is bevonnák a sportolók és a sportvezetők mellett. A város sze­retne egy labdarúgó-edzőpályát is. A játszótér kialakítását a város központjában, az ABC mögötti te­rületre tervezik. Elhunyt Sárközi Zoltán Budapest, Mezőkövesd (ÉM) - Elhunyt Sárközi Zoltán nyugalma­zott főlevéltáros. Sárközi Zoltán Mezőkövesden szü­letett 1922-ben. Tanult a római ka­tolikus teológián, majd a budapesti és a debreceni tudományegyete­men. 1944-ben diákként a Görgey Artúr partizánzászlóalj katonája­ként harcolt. A háború után előbb pedagógusként, majd levéltáros­ként, az Országos Levéltárban főle­véltárosként dolgozott. Állandó munkatársa volt a Matyóföldnek, a Magyar Nemzetnek és a Heti Vi­lággazdaságnak. Élete végéig lel­kes szervezője volt a Mezőkövesdi Öregdiákok Budapesti Baráti Kö­rének. Temetése ma délután 2 órá­tól lesz Budapesten a Farkasréti temetőben. Mai és holnapi események... • TRIANONRA EMLÉKEZIK A MIEP. Megemlékezést tart ma dél­után 6 órától a trianoni békediktá­tum 77. évfordulója alkalmából a miskolci Erzsébet téri Kossuth-szo- bornál a Magyar Igazság és Élet Pártja. Várják az érdeklődőket. • TISZAUJVÁROS: KÖZMEG­HALLGATÁS. A tiszaújvárosi ön- kormányzat képviselő-testülete szerdán délután 5 órától a Tisza- szederkényi Általános Művelődési Központban közmeghallgatást tart. • UTAZÓK KLUBJA - VETÉL­KEDŐVEL. A megyei TIT és a kia­dónk által életre hívott Utazók Klubja „Utazzunk karosszékben!” című előadásait látogatók szerdán vetélkedőn vesznek részt, amelynek kérdéseit Farkas Gyula tanár, a klub titkára az előadások anyagából állította össze. A vetélkedő nyilvá­nos, délután 5 órakor kezdődik a Kazinczy Klubban. A legjobbaknak az IBUSZ miskolci irodája, a Borsod Tourist, a Társtourist, a Világjáró Utazási Iroda, az Omnitours és Bi- tour ajánlottak fel díjakat. • INGYENES JOGSEGÉLY, NYUGDÍJASOKNAK. Ingyenes jogsegélyszolgálatot tart a Nyugdí­jasok B.-A.-Z. Megyei Képviselete szerdán Mezőkövesden, a polgár- mesteri hivatal „B” épületének első emeletén reggel 8-tól délig, majd Miskolcon, a Mindszent tér 3. szám alatt délután 1-től 5 óráig. • POZSGAY IMRE ELŐADÁSA KAZINCBARCIKÁN. A nemzeti megújulás esélyeiről tart előadást a Magyar Demokrata Fórum helyi szervezetének vendégeként Kazinc­barcikán Pozsgay Imre egyetemi tanár. A nyilvános rendezvény szerdán délután 5 órakor kezdődik a Béke filmszínházban. Mezőcsát: játszótértől a fáig Kétezerig szóló városi sportkoncepció Berente bizonyít: nem gazdagságra vágyik A városrész kész lenne lemondani az iparűzési adóról, ha megkaphatná végre cserébe az önállóságát Kazincbarcika-Berente (ÉM - SZN) - Berente kész lenne lemon­dani a területén a BorsodChem- től beszedendő iparűzési adóról. Cserébe az önállóságát kéri. Ka­zincbarcika önkormányzata azonban befejezettnek tekinti Berente önállósodásának ügyét. Az új javaslat a város vezetője szerint törvénybe ütközik. Mint ismeretes, érvényes népszava­záson nyilvánították ki a berenteiek: a település szeretné visszakapni önállóságát. Hiába volt azonban a re­ferendum: Berente Kazincbarcikától való elszakadása törvénybe ütközne. A jogszabály ugyanis rögzíti: a külön­váló települések nem lehetnek forrás- hiányosak (azaz nem szorulhatnak pótlólagos állami támogatásra). Már­pedig a Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁK3SZ) számításai szerint ebből a szempontból a válás hátrányosan érintené Kazincbarcikát, amelyik kénytelen lenne lemondani a Borsod- Chem iparűzési adójának jelentős ré­széről (a gyár területe jórészt Beren- tén van). Csak a földhöz ragaszkodnak Szabó Barnabás, a berenteiek elsza­kadást előkészítő bizottságának tagja úgy véli: logikusan gondolkodnak azok, akik szerint Berentének csak át kellene engedni a BC-adóból azt az összeget, amelyik a TÁKISZ számítá­sai szerint jelenleg kizárja az önálló­vá válást. Az előkészítő bizottság en­nél többet ajánl fel, hogy világossá váljon: a berentei népnek nem a sok százmillió kell, hanem az önállóságát szeretné visszakapni. Átengedi a te­rületén beszedett BorsodChem-ipar- űzési adót a városnak. Szabó Barnabás hangsúlyozza, hogy korábban ők nem ismerhették a számokat, a barcikai önkormányzati bizottság nem tárgyalt velük, a város nem adta ki nekik a vagyonleltárát. Berente egyáltalán nem is kerülhe­tett tárgyalási pozícióba. A bizottság a helyiektől arra kapott felhatalma­zást, hogy ragaszkodjék a község ősi területéhez, de az iparűzési adó ese­tében rugalmasabbak lehetnek. Az említett módon megoldhatónak lát­ják a problémát. Sőt, nem kívánják bírósági úton visszaperelni a belterü­letek után nekik járó BorsodChem- részvényeket sem, továbbá, az úgyne­vezett „közös városi vagyonból”, pél­dául az önkormányzati vállalkozá­sokból is csak jelképes tulajdonrészt kémek. ÁSZ-vizsgálat, vagy alku Joggal merül fel a kérdés: egy ilyen, kissé túlzott gesztus után miből élne Berente? Szabó Barnabás szerint a nekik járó állami apanázs 46 millió forint körül lehet. Ezen kívül termé­szetesen igényt tartanának a vállalat környezetszennyezési bírságára, illet­ve annak megszűnésével a környe­zetvédelmi adóra, még ha ez csak mi­nimális összeg is. (Ha kell, Sajószent- pétemek átengedik e bevétel egy ré­szét.) Ha csak a TAKISZ számítási eredményéből indulnak ki - hogy tudniillik 483 millió forint többlete lenne Berentének, amennyiben az idén január 1-jétől önálló volna -, és abból, hogy a BC iparűzési adója a számítások alapjául szolgáló ’95-ös adat szerint nem egészen 300 millió forint, akkor is legalább 180 millió plusz bevételüknek kell lennie, ez pe­dig hogyne volna elegendő egy Beren­te méretű településnek? Javaslatukat a város képviselő-tes­tülete elé kívánják terjeszteni. Az önállósághoz való alkotmányos joguk­ból és a demokratikus népszavazás eredményéből indulnak ki, s az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálatát kér­ték a város gazdálkodását illetően. Amennyiben ennek eredménye nem egyezik meg a TAKISZ által végzett számításokéval, az Alkotmánybíróság­hoz fordulnak, esetleg független, nem­zetközi bíróságig is elmennek. Ha azonban a város elfogadja, hogy az ál­taluk beszedett BC-adót átutalják Ka­zincbarcikának, az ÁSZ vizsgálatára már nyilván nincs szükség. Király Bálint: „Törvénytelen” Király Bálint polgármester a javas­latra röviden annyit mondott, hogy Berente önállóvá válásának ügyét e pillanatban a város önkormányzata a maga részéről lezártnak tekinti. Ugyanakkor nem a jóindulat hiányá­ban kivitelezhetetlen a berentei bi­zottság legújabb elképzelése, hanem ez is törvénybe ütközik. A jogszabály értelmében minden településnek a területe után jár az iparűzési adó, egy olyan szerződés tehát, amely sze­rint a terület Berentéé, az onnan származó adó pedig a városé, tör­vényellenes, vagyis érvénytelen vol­na. Mindez csak úgy oldható meg, ha a megfelelő belterületet is átengedi a község, ettől azonban Berente mind­eddig kategorikusan elzárkózott. Varga Béla, a berentei bizottság másik tagja ezzel szemben úgy véli, ha Berente kiveti és beszedi az adót, majd átutalja azt a városnak, s erre garanciát is vállal, abban nincs sem­mi törvénytelen. A javaslat ugyan még képlékeny állapotban van, de minden jogi buktatóját és lehetőségét megvizsgálják, kidolgozzák. Nem kivitelezhetetlen Miskolc (ÉM) - A témát ismerő közigazgatási jogászok szerint a Berenfe által most ajánlott konstrukció egyáltalán nem kivitelezhetetlen. Harsági István, a megyei közigazgatási hivatal törvényességi főosztályának munkatársa ugyan személyesen nem foglalkozott az üggyel, de jól ismeri a történetet. Véleménye: amennyiben a maradó település forráshiányát bár­milyen módon megszüntetik, nincs akadálya a berentei önállóságnak. A Belügyminisztérium jogásza, Pajor Pálné személyesen is részt vett az el­szakadással kapcsolatos tennivalók előkészítésben. Állásfoglalása szerint, ha a pénzügytechnikai megoldást megtalálja a két önkormányzat, nem kell elölről kezdeni az egész eljárást, viszont újabb vizsgálatra lesz szükség. Pz azonban már közel sem tart annyi ideig, mint a korábbiak, amikor nem ta­pasztaltak kompromisszum készséget a berentei oldalról. Száraz Istvánná, a BM önkormányzati gazdasági szakembere úgy véli: minden önkormányzatnak szíve joga bármilyen jogcímen pénzeket átadni más önkormányzatoknak, intézményeknek, ezt még országhatáron túlra is gyakorolják a hazai települések. A megoldás egyszerű: a kazincbarcikai képviselő-testületnek kell döntést hoznia arról, elfogadja-e az ajánlatot és kész-e megfelelő szerződést kötni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom