Észak-Magyarország, 1997. június (53. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-04 / 128. szám

MISKOLC ÉS BORSOD - ABAÜJ - ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Lili. évfolyam, 128. szám 1997. június 4., szerda Ára: 26,00 Ft Erdemkeresztes pedagógus A Magyai’ Köztársaság ezüst Érdemkeresztje kitüntetést vehette át Lovas Albert tar- donai iskolaigazgató, aki pá­lyáját képesítés nélküli ne­velőként kezdte. (7. oldal) Bezárva tartják eltartói Eltartási szerződést kötött egy idős asszony egy csa­láddal, amelynek tagjai - mint állítják, a néni nem tud magára vigyázni - be­zárva tartják. (4. oldal) A gyakorlat a megmérettetés Minden elismert pályázat mögött egy eladható terv rej­lik, az igazi megmérettetés azonban a gyakorlat - hallot­tuk az Életpálya Alapítvány díjkiosztóján. (3. oldal) o Keveslik a pénzt Szombathely (MTI) - A Vas Me­gyei Területfejlesztési Tanács nem ért egyet az 1997. évi területfejlesz­tési célelőirányzat és a területi ki- egyenlítést szolgáló fejlesztési tá­mogatás megyék közötti tervezett felosztásával. Az erről szóló előter­jesztést csütörtöki ülésén tárgyalja a kormány. Az ellenvéleményt Pusztai Gyula, a megyei területfej­lesztési tanács elnöke levélben jut­tatta el a Környezetvédelmi és Te­rületfejlesztési Minisztérium köz- igazgatási államtitkárához. Ebben leszögezik: a területi kiegyenlítést szolgáló pénzeszközök elosztásánál alkalmazott elvek igazságtalanok és nem állnak összhangban a kitű­zött céllal. Hangsúlyozzák: nem kí­vánják, hogy más megyéktől Vas megye javára pénzt csoportosítsa­nak át, de azt szeretnék, hogy a kormányrendelet-tervezet megtár­gyalásakor tegyenek lépéseket az ellentmondások feloldására. Határmenti terv Csenger (MTI) - Az Európai Unió elfogadta Csenger város és a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fej­lesztési Tanács közös pályázatát, és 2,5 millió ECU támogatást a Csengersima és Pete (Petea) határ- állomásának korszerűsítéséhez - jelentette be kedden, a Csengerben rendezett magyar-román határ menti polgármesteri találkozón Apáti György, a település önkor­mányzati vezetője. A rekonstrukció a tervek szerint még az idén meg­kezdődik. A csengeri polgármesteri találkozón, amelyen a térség húsz magyar és román településének ön- kormányzati vezetője vett részt, el­hangzott: a határ menti régió gaz­dasági együttműködését segítheti a Csenger környékén tervezett inno­vációs agrárcentrum létrehozása. Az elképzelések szerint - a vállal­kozói övezetek mintájára - mező- gazdasági termelői rendszereket és élelmiszerfeldolgozó-üzemi hálóza­tot alakítanak ki. Európai kerékpárút Fertőd (MTI) - A Nyugat-Európá- ból Közép-Európa felé haladó nem­zetközi kerékpárutak továbbépíté­se Győr-Moson-Sopron megye köz­lekedési beruházásainak jelentős tétele. Ezek közé tartozik a Fertő menti és a Duna menti út. A Fertő mentire az idén 400 ezer ECU-t költenek: kiépítik a Balf és Fertő­höz közötti szakaszt. A tervek szerint esély van arra, hogy az ez­redfordulón a bringások teljesen körbe tudják kerekezni a tavat. Kelet-Nyugat expo Nyíregyháza (MTI) - Kedden megnyílt a VII. Kelet-Nyugat Nem­zetközi Kiállítás és Vásár Nyíregy­házán; a kelet-nyugati gazdasági kapcsolatok erősítését szolgáló ex­pón a világ valamennyi kontinense képviselteti magát, több mint négy­száz cég mutatja be termékeit. A nyírségi expó kísérő rendezvénye­ként több nemzetközi üzletember­találkozót is szerveznek. A csütörtök­ön a határon túli magyar vállalko­zók napja lesz, valamint minőség­ügyi fórum várja az érdeklődőket, akik a piacra jutás szigorú követel­ményeit ismerhetik meg. Kesznyéten: átutalásra várva Továbbra is titkos a megbízó „banki és szellemi tőke" kiléte Nagy Béla - balról - tulajdonosi bejárása a vízerőműnél, mellette a szakszervezeti titkár és az ügyvezető Kesznyéten (ÉM - ME) - To­vábbra sem nevezheti meg a mögötte álló „banki és szellemi tőke” kilétét Nagy Béla, aki (mint arról korábban lapunk­ban is beszámoltunk) egyéni vállalkozóként nyerte meg az Állami Privatizációs és Vagyon­kezelő Rt. (ÁPV Rt.) által a kesznyéteni vízerőműre kiírt magánosítási pályázatot. Az új tulajdonos tegnap a Villamos- energia-ipari Dolgozók Szak- szervezeti Szövetsége (VDSZSZ) tiszaújvárosi szervezetének tit­kárával és az erőmű ügyvezető igazgatójával tárgyalt. A vízerőmű, hivatalos nevén a Her- nádvíz Kft. adásvételi szerződését már aláírták, de az csak június 20- dika után, a banki átutalások lebo­nyolítását követően lép érvénybe - nyilatkozta lapunknak tegnap Nagy Béla. Az egyébként egyetemi oktatóból (politológusból) lett vál­lalkozó ezért nem tartotta szeren­csésnek, hogy a birtokba lépés előtt bővebb információt adjon terveiről. Annyit sikerült megtudnunk, hogy a jelenlegi ügyvezető igazgató, Fe­kete Barna élvezi a bizalmát, tehát nem tervez vezetőváltást a cég élén. Az erőműtulajdonos - titoktartási kötelezettségére hivatkozva - to­vábbra sem volt hajlandó elárulni, kikből áll az a „banki és szellemi tő­ke”, akikre a magánosítás kapcsán, mint megbízókra hivatkozik. Nagy Béla korábban, május 14- én már találkozott az vízerőmű dol­gozóival, akiknek elmondta: a szer­ződésben egy éves foglalkoztatási kötelezettséget vállalt, és azt köve­tően sem célja a dolgozók elbocsá­tása, sőt - az üzleti tervnek megfe­lelően - további munkahelyek te­remtését ígérte. Mint megtudzuk: a szakszerve­zet titkárával, Nyikon Bélával foly­tatott tegnapi megbeszélés előzetes informálódásnak tekintendő, ame­lyen egyebek mellett a kollektív szerződésről tárgyaltak. * A vízerőmű privatizációja kapcsán - a Heti Világgazdaságban megje­lent információ szerint - a Közleke­dési, Hírközlési és Vízügyi Minisz­tériumnak (KHVM) különböző kifo­gásai merültek fel. A lap szerint a tárcánál attól tartanak, hogy az áramtermelés biztos hozama miatt az erőmű „ismeretlen tulajdonosai” háttérbe szorítják majd a vízgaz­dálkodási szempontokat. A kérdés­ről szerettünk volna bővebb felvilá­gosítást kapni a KHVM illetékesei­től, ám a vízkárelhárítási főosztály­on Kovács Lajos ugyancsak titkosí­tásra hivatkozva utasította el a felvilágosítást. Diákjai után a tanárnő is Kazinczy-díjas Papp Sándorné - 15 évnyi munka a magyar nyelvért Papp Sándorné, a kazincbarcikai Jó­kai Mór Középiskola tanára kapta az idei három Kazinczy-díj egyikét. A Művelődési és Közoktatási Miniszté­riumban tegnap hirdettek ered­ményt. Mint ismeretes, Péchy Blan­ka, a „Szép magyar beszéd" mozga­lom elindítója három évtizede hozta létre a Kazinczy Alapítványt, amely évente elismeri a beszédkultúra mű­velésében élenjáró művészeket, rá­dió- és TV-bemondókat, pedagógu­sokat, diákokat. Idén a rádióbemon­dó Bőzsöny Ferenc mellett idén két pedagógus: a mohácsi Szabó Zol­tánná és a kazincbarcikai Papp Sán­dorné részesült e kitüntetésben. Me­gyénk díjazottjáról az értékelésben elhangzott: tizenötödik éve szervezi és vezeti folyamatosan az iskolájá­ban működő Beszélni nehéz! kört. Az anyanyelvi (Kazinczy és Édes anyanyelvűnk) versenyek országos döntőin is gyakran találkozunk me­gyei győztesként oda jutott tanítvá­nyaival. Tegnaptól tanárnőjük is a dí­jazottak sorába tartozik. Fotó: Nagy Gábor Kommentár Talpig zöldben Brackó István Legszívesebben zöld tintával írnám a környezetvédelmi világnapot köszöntő dolgozatomat. De az ég kék, a Tisza szőke, a napraforgó sárga, a vér piros, a szivárvány sokszínű. Csak a panel szür­ke, csak a meddőhányó fekete. Beláttuk már, hogy a természetet nem legyőzni, leigázni kell, hanem vele és benne szimbiózisban élni. Az őselemek (a föld, a víz, a levegő) tűrőképességé­nek határa véges. S visszaütnek, ha sa­nyargatják őket. Az ember önmagát bün­teti, életterét szűkíti, ha oktalanul pusz­títja az erdőt, lyukasztgatja az ózonpaj­zsot, ha nem szerel filtert a kéményekre, ha agyonműtrágyázza a talajt, ha jármű­veivel ólmot és széndioxidot böfög a vi­lágba. A természetben minden minden­nel összefügg. A környezetvédelmi vi­lágnap éppen erre a kölcsönös egymás­rautaltságra figyelmeztet. Az eufórikus, s védekezés nélküli iparosítás, urbanizá­ció, demográfiai robbanás vészhelyzetet teremtett. Ma már nemcsak néhány „hóbortos" megszállott emeli föl a sza­vát. Az UNESCO röpirata (Óvjuk meg bolygónkat!) éppen negyedszázaddal ezelőtt jelent meg. Ebben olvashatóak ezek a mai is aktuális sorok: „Sáfárai va­gyunk annak a bolygónak, amely az egész ismert világegyetemben egyetlen­ként barátságos az élet iránt. Hatal- munkban van élettelenné tenni. A mi ke­zünkben van letéve minden ismert élő­lény jövője. Ha bölcsen használjuk fel e hatalmat, az élet tovább fog virágozni kék bolygónkon, s az emberiség nyu­godtan nézhet a jövőbe. De bárhova is nézünk a Földön, nyilvánvaló, hogy nem haladunk elég gyorsan a szükséges bölcsesség felé. S ez az alapja környeze­ti válságunknak." Még visszafordítható a folyamat. S en­nek, illetve a próbálkozásoknak kézzel­fogható bizonyítékai is vannak. Me­gyénkben már nem fenyeget a nitrátos víz okozta kékbetegség. Ózdon, Diós­győrben csökkent a légúti megbetege­désben szenvedők száma. A Sajóban, a Szinvában megjelentek a halak, a Bód- vában vígan lubickol a pénzes pér, a Bodrog hattyút dajkál, az Avas oldalá­ban megterem a füge, Tapolcán virágzik a vízililiom, s az Ínséges időket átvészel­ték a keleméri mohos tavak és a zilizi tölgyek. Talpig zöldben köszöntőm a környezet- védelem világnapját. Alkalmi ruha ez, csak jeles eseményen hordható, mert az ember ünnepe is ez a fohászos fieszta. Csak így, csak együtt kerek a világ. Csempészleső gép Záhony (MTI) - A számítógépes FALCON rendszámfelismerő rendszert is bevetik az au­tócsempészek lebuktatására a magyar-ukrán határ záhony-csapi átkelőhelyén, ahol a tolva­jok gyakran próbálnak a lopott nagy értékű márkás gépkocsikkal külföldre távozni. Az automata berendezést a Szabolcs megyei rend- ör-fókapitányság telepítette a határállomás­ra, s éjjel-nappal működteti. Hajzer László megyei rendőrfőkapitány elmondta: a rend­számleolvasó és az adatok alapján az érintett gépjárműről minden adatot pillanatok alatt megadó készülékekből ötöt kapott ajándékba a szabolcsi rendőrség, ebből négyet á térség közútjai mentén működtetnek majd.

Next

/
Oldalképek
Tartalom