Észak-Magyarország, 1997. június (53. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-25 / 146. szám
8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1997« Közművelődés kicsiben Encs (ÉM) - Kistelepülések közművelődési szakemberei tartanak mától országos tanácskozást Encsen. A háromnapos konferencia célja lehetőséget biztosítani a kistelepüléseken dolgozó közművelődési szakemberek, valamint a közművelődési szolgáltatásban résztvevők számára a tapasztalatcserére, a speciális gondok megtárgyalására, elméleti és gyakorlati kérdések megvitatására. A hozzávetőleg 80 résztvevőt Gulyás Zoltán, Encs polgármestere köszönti. Délelőtt negyed 11-től Kistelepülések - közművelődési törvény címmel Kerekes László, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Közművelődési Főosztályának vezetőhelyettese tart előadást. A tanácskozás részeként - délután fél 1-től - Mezey István kazincbarcikai grafikusművész alkotásaiból nyílik kiállítás a Városi Galériában. A tárlatot Dusza Éva, a Miskolci Galéria igazgatóhelyettese ajánlja az érdeklődők figyelmébe. A konferencia résztvevői délután Kassára kirándulnak. Holnap, csütörtökön Vitányi Iván országgyűlési képviselő, a kulturális bizottság elnöke Kultúra és modernizáció címmel tart előadást délelőtt 10 órától az encsi tanácskozáson, majd a megyei közművelődési szolgáltatás és tanácsadás, a falugondnoki rendszer és a közművelődés, a többcélú intézmények működési tapasztalatai, valamint az önkormányzat és a civil szervezetek, valamint a közművelődés témakörével kapcsolatos kérdéseket taglaló szekcióülések következnek. Pénteken, a tanácskozás zárónapján délelőtt 9 órától A Magyar Művelődési Intézet a kistelepülések szolgálatában címmel Földiák András, az intézet igazgatója tart előadást, majd délelőtt 10 órától a Magyar Népművelők Egyesületének munkájáról Tóth Csaba elnök tart tájékoztatót. Délelőtt fél 11-től a szekció- vezetők tartanak beszámolót, majd Menyhért Béla, Encs alpolgármestere és Csáki Imre, a B.-A.-Z. Megyei Ónkormányzat Humánszolgáltatási Főosztályának vezetője összegzi a tanácskozás tapasztalatait. _Téka Irodalmi barangolások Brackó István A szerző, Hajdú Imre miskolci újságíró ismert tájakra hív, jórészt ismeretlen értékeket felvillantva. Az „Irodalmi barangolások Abaújtól Zemplénig” félszáz, valamilyen szállal ide kötődő literátort mutat be; feszes szigorúsággal, mégis érdekesen, továbbgondolásra érdemesen. Az előszóban olvasható: „Országnyi megyénk (egykoron és külön-külön Abaúj, Borsod, Gömör, Torna, Zemplén), valamint az irodalom viszonya csaknem egyidős a honfoglalás utáni, 1100 esztendős magyar történelemmel... A legrégebbi nyelvemlékünk, a Halotti Beszéd Boldváról származik... Ezen a tájon fordították először magyar a Protestáns Bibliát! Innen irányította éveken át Kazinczy Ferenc a nyelvújítást és az egész magyar irodalmi életet. Lakhelye vagy éppen iskolája (Patak) volt e vidék olyan kiválóságoknak, mint Bessenyei György, Csokonai Vitéz Mihály, Tompa Mihály, Móricz Zsigmond... De rajtuk kívül, mellettük, előttük és utánuk voltak, éltek itt mások is. Mások, akik árnyékban maradtak, s akikről meg is feledkeztünk... Az irodalmi barangolás az ismerkedést kívánja szolgálni!” A Barczi Pál Munkácsy-díjas grafikusművész rajzaival illusztrált kötetben ismerősen csengő, de az iskolai tananyagban nem feltétlenül szereplő nevek sorjáznak. A szántói születésű Ilosvai Selymes Péter, Arany Toldijának kútfője és énekszerzője. A zempléni kapcsolat okán olvashatunk Sztárai Mihályról, a reformáció drámaírójáról. A „finom tollú” s Szikszón tevékenykedő Batizi András a kor jeles figurája volt. A magyar nyelv pallérozó- jának számított Geleji Katona István. A bod- rogkeresztúri s világot járt, tudós lelkész, prédikátor Tofeus (Dobos) Mihály maradandót alkotott. A hazai barokk jeleséről, Gyöngyösi Istvánról, aki Comenius működése idején csiszolta elméjét a Bodrog-parti Athénban, csak a bővebb irodalmi lexikonokban olvashatunk. Rudabányán született a költő-generális Gva- dányi József. A „legnagyobb magyar”, gróf Széchenyi István háziorvosa az írónak is kiváló Almási Balogh Pál Nagybarcán látta meg a napvilágot. S ki tudta, hogy Pákh Albert humorista, lapszerkesztő, Petőfi és Jókai kortársa az 1830-as években miskolci diák volt?! S ki emlékszik már a „bükki novellistára”, Szalóczy Bertalanra, aki két könyvet is írt, s Bocs lelkipásztora volt. S mi érdemdús hagyatéka maradt a sátoraljaújhelyi Szépkuti Miklósnak, akinek pályája, tehetsége és tragédiája csak a vele egy évben született József Attiláéhoz hasonlítható. A matematikus zseni, a kamasz költő, a labilis idegállapotú felnőtt német haláltáborban végezte. Nem teljes a lista. Hajdú Imre most megjelent, karcsú kötete 50 nevet tartalmaz. A már készülő, s jövőre várható új válogatás újabb félszáz e tájhoz kötődő, jeles irodalmi személyiségről lebbenti föl a feledés fátylát. Várjuk, reméljük... Többrétegű falu a Várdombon Felsőzsolca „ősfaluja": hat ház és hét szabadban álló kemence Felsőzsolca (ÉM) - Hogy ősi településre utaló objektumok kerültek elő Felsőzsolca határában, az az 1991 őszén fektetett gázvezetéknek köszönhető. Hogy elkezdődhettek az ásatások, az pedig a helyi önkormányzat anyagi támogatásának... A Várdomb feltárását Wolf Mária és Simonyi Erika régészek irányították. Munkájukról Simonyi Erika, a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa tájékoztatta lapunkat. Már az ásatás elején nyilvánvalóvá vált, hogy egy többrétegű településről van szó. A neolítikum és a későközépkor közötti időszakban más volt a természetföldrajzi és vízrajzi képe Felsőzsolca környékének, mint napjainkban. Az egész terület a Sajó ártere volt, több lefűződéssel és mellékággal szabdalva. Éppen ezért abban a korban sokkal mocsarasabb, vizenyősebb lehetett a Várdomb környezete, s az mintegy természetes dombként magasodott ki a vízjárta területből. Ezzel magyarázható, hogy a közelben lévő Ivándombon kívül ez látszott alkalmasnak a megtelepedésre. Az első településnyomok a neolítikum (csiszolt kőkor) időszakára keltezhetők. Ehhez a korhoz köthető az 1992-ben megtalált tárolóverem és az idén feltárt, leomlott pa- ticsfal töredéke, mely minden bizonnyal egy ház nyoma lehetett. A bronzkorban szintén itt települtek Simonyi Erika a felsőzsolcai ásatáson meg, erre utal egy ház vagy műhely maradványa, melyből ritkaságszámba menő öntőminták kerültek elő. Feltártak az idei ásatás során két tárolóvermet is, melyekből bekarcolt vonalakkal és bütyökfülekkel díszített kerámiatöredékek kerültek napvilágra. A bronzkor után hosszabb időre elnéptelenedett a dombocska, s csak a II.-IV. században települtek ide „barbár” germán népcsoportok. Húsok és gabonafélék tárolására szolgáló méhkas alakú gödröket bontottak ki a régészek, melyet később konyhai hulladékkal töltöttek meg. A település gazdagságára utal a nagyszámú római import kerámia és egy bronz fibula, mellyel ruhájukat tűzték össze az itt élők. A lelőhely egyik legjelentősebb korszakát az államalapítás körüli időszakra (X-XI. század) tehetjük. Ekkor létesült itt egy falu, mely valószínűleg Felsőzsolca őse lehetett. Eddig hat ház és hét szabadban álló kemence került elő. A házak fűtőberendezése a bejárattal szemközti sarokban elhelyezkedő boltozott kőkemence volt. A házak mellett, azoktól nem messze kerültek elő a földbevájt szabadban álló kemencék, melyek gyakori leletei az Árpád-kori falufeltárásoknak. Mivel a házak igen kis alapterületűek voltak, és a bennük álló kemencének nem volt füstelvezető nyílása, ha az időjárás engedte inkább a külső kemencét használták. A lelőhely elnevezése onnan származik, hogy a XIII. század elején ezen a területen építettek fel egy úgynevezett „kisvárat”. Ezeknek az erődítéseknek egy része úgy készült - a felsőzsolcai is -, hogy egy környezetéből kimagasló kis dombot körülárkoltak, az árokból kitermelt földdel megmagasították a dombot, és ezen a dombocskán építették fel a lakótornyot, amely a zsolcai település esetében - a várral együtt - a XTV. században már elpusztult. Agyagkemence, az egykori település egyik bizonyítéka Irányt szabnak a közoktatásnak Miskolc közoktatás-fejlesztési terve a holnapi közgyűlésen Miskolc (ÉM) - A módosított közoktatási törvény előírása szerint készült városi közoktatás-fejlesztési tervet június 26-i közgyűlésén tárgyalja a miskolci közgyűlés. A tervezet készítői áttekintették a város óvodait, iskoláit, szakképzési rendszerét, javaslatokat tették a fejlesztésre, átalakításra. A várható változások között szerepel például, hogy megszűnne a perecesi Középiskolai Fiúkollégium, a Kós Károly Szakközépiskola Kollégiuma, valamint a gimnáziumi oktatás a Debreczeni Márton és a Szemere Bertalan Középiskolában. Miskolc önkormányzata 126 közoktatási intézményt működtet, amelyeket közel 56 ezren vesznek igénybe. A város lakossága a ’90-es években egyre fogy. A népesség öt év alatt 7,2 százalékkal csökkent, míg az egész megye lakossága ugyanezen idő alatt 1,5 százalékkal lett kevesebb. Az 1996/97-es évben Miskolcon 6414 gyerek járt óvodába, számuk az 1989-es adathoz viszonyítva 1586 fővel, vagyis 19,8 százalékkal csökkent, és 2003-ra várhatóan még 1000 fővel kevesebb lesz. Az általános iskolások száma ugyanezen időszak alatt 23 270-ről 17 365 főre csökkent. A Nemzeti alaptanterv (NAT) 1998-as bevezetése és a demográfiai mutatók miatt szükség van a közoktatás racionalizálására. Miskolc oktatási koncepciójának felülvizsgálata 1995-ben lezajlott. A racionalizálás érdekében történt felmérések adatai és a Művelődési és Közoktatási Minisztérium ajánlásainak felhasználásával készült fejlesztési terv tartalmazza a város közoktatási szolgáltatásának értékelését, a megoldásra váró feladatok jegyzékét, és a középtávú beiskolázási tervet. Eszerint a miskolci önkormányzat középtávon a 8+4 osztályos iskolaszerkezetet kívánja stabilizálni, és megfelelő szinten működtetni. A város demográfiai adatai azt mutatják, hogy lényeges létszámváltozás már nem várható, ezért a jelenlegi intézményhálózatot - drasztikus változtatás nélkül - indokolt fenntartani. A NAT bevezetéséig felül kell vizsgálni szakmailag és törvényességi szempontból a 6 és 8 osztályos képzést folytató intézmények működését. A tervezet szerint megszűnne a gimnáziumi oktatás a Debreczeni Márton és a Szemere Bertalan Középiskolában. A szakmai képzés felülvizsgálata után a tervezet készítői megfogalmazták, hogy nem célszerű két helyen ugyanazt a szakot működtetni. A fejlesztési és racionalizálási terveknek megfelelően a faipari szakmai képzés működtetése két intézményben (Eötvös József, Diósgyőr-Vasgyári) tehát csak abban az esetben lehetséges, ha olyan szakmákban történik, amelyek oktatása a másik intézményben nem folyik, vagy az adott szakma iránt nagy a munkaerőpiaci kereslet. Meg kell vizsgálni annak a lehetőségét, hogy a szakmunkások szak- középiskolája nappali tagozatát a perecesi Debreczeni Márton Középiskola működtesse, javasolja a tervezet. A jelenleg két helyen, az Eötvös és a Debreczeni Márton Középiskolában folyó képzés összevonása részben megszüntetné az Eötvös zsúfoltságát, ugyanakkor növelné az elnéptelenedő Debreczeni Márton Szakközépiskola kihasználtságát. Az egészségügyi szakképzés racionalizálása érdekében ki kell dolgozni a városban lévő két egészségügyi szakképző intézmény összevonásának tervét. A kollégiumi hálózat korszerűsítését az elkövetkező hat évben két részre kell bontani. Az első szakaszban meg kell szüntetni a perecesi Középiskolai Fiúkollégiumot és az ott lakó tanulókat a város más kollégiumaiban úgy elhelyezni, hogy közelebb legyenek ahhoz az iskolához, ahová járnak. A második szakaszban - főként a csökkenő tanulói létszám miatt - meg kell szüntetni a Kós Károly Szakközépiskola Kollégiumát, szól a tervezet. Óvodai gyermeklétszám alakulása 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 6495 6478 6478 6522 6402 6303 6155 6046 Túnius 25«« Szerda „Velőtrázó” képek Miskolc (ÉM) - Az élet velünk megy tovább (Arcok a csontvelőátültetés világából) címmel Gervai Tamás fotóművész alkotásaiból nyílik kiállítás június 26-án, csütörtökön délelőtt negyed 10-kor Miskolcon a Megyeháza Galériában. A tárlatot Petrányi Győző akadémikus ajánlja az érdeklődők figyelmébe. Az orvoslás számára a csontvelőátültetés a század legnagyobb kihívása és a legreménykeltőbb eszköze. Az első csontvelőátültetést atomreaktor-balesetet szenvedett embereknél alkalmazták, akiknek a csontveleje elpusztult. Azóta vérképzőszem betegségeknél, daganatos betegségeknél, anyagcsere-betegségeknél is hatásos módszer. Segítségével a szervezetbe a kóros sejtek helyére egészséges sejteket lehet bevinni. Gervai Tamás fotóművész - aki maga is átesett csontvelő-átültésen - képekkel illusztrálta annak lefolyását. A képek egyszerre megrázó- ak és tájékoztatók. A rendező Bor- sod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház Igazgatóság Gyermekegészségügyi Központ Onkohaematológiai- és Csontvelőtranszplantációs részlege ajánlja a kiállítást valamennyi csontvelő-transzplantáción átesett és arra váró betegnek, hozzátartozóknak egyaránt. Nyáresti muzsika Múcsony (ÉM) - Nyáresti muzsika címmel rendezvénysorozat kezdődik Múcsonyban. Áz első hangversenyt - a Péter-Pál-napi búcsú bevezető rendezvényeként - június 28-án, szombaton este 8 órától tartják a görög katolikus templom melletti téren. A műsorban az edelényi Hozsanna Kórus és a miskolci Reményi Ede Kamarazenekar Bach-, Mozart- és Weiner-műveket ad elő. Utazik a Hegyalja Szerencs (ÉM) - A szerencsi Hegyalja Pedagógus Kórus ma az olaszországi Fivizzano-ba utazik vendégszereplésre. Az ötnapos turnéra a testvérvárosi kapcsolatok révén kerülhet sor. Csáti levelezők Mezőcsát (ÉM - FL) - A mezőcsáti Kiss József Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskolában az 1997/98-as tanévben levelező képzést indítanak. Az általános iskolát végzettek számára négyéves gimnáziumi, az érettségizetteknek kétéves közgazdasági kiegészítő képzést szerveznek számviteli-gazdálkodási ágazaton. Jelentkezni iskolai bizonyítvánnyal és személyi igazolvánnyal lehet június 24-től július 3-ig munkanapokon reggel 9-től délután 3 óráig az iskola titkárságán. Cirkusz lesz Miskolc (ÉM) - A Budapesti Nagycirkusz vendégszerepei Miskolcon június 27-től 30-ig. A Búza téren felállított sátorban június 27-én, pénteken este 6 órakor, június 28- án, szombaton és 29-én, vasárnap délután 3 órakor, valamint este 6- kor, június 30-án, hétfőn este 6 órakor kezdődnek az előadások. A bemutatók egyik szenzációjának ígérkezik, hogy a magyar Herkulesként ismert erőművész mellkasán átmegy egy kéttonnás teherautó, sőt, azt is láthatják az érdeklődők, miként fogja meg Herkules a 120 kilo- méter/óra sebességgel száguldó ágyúgolyókat. Mindezeken kívül akrobatáknak, bohócoknak, állatidomároknak tapsolhat a közönség. Gombaszögi nyár Gombaszög (ÉM) - A Gombaszög ’97 Nyári Fesztivál keretében a szlovákiai kirándulóhelyen július 15. és 18. között népművészeti tábort szerveznek szakképzett tanárok közreműködésével. Napi hat órában táncoktatáson, zenetanításon és kézműves-foglalkozáson vehetnek részt az érdeklődők. Ugyanitt július 1. és 4. között rocktábort szerveznek. A jelentkezéseket a Szlovákiai Magyar Folklórszövetség címére (Nám. 1. mája 10-12., 815 57 Bratislava) várják.
