Észak-Magyarország, 1997. június (53. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-03 / 127. szám
Itt-Ho n Riport 4 Minden tisztelet a néptanítóknak Itt-Hon Portré 5 Szikszó, Felsődobsza (ÉM - BB) - Abaújban rendkívüli megbecsülést váltott ki pedagógus berkekben Sváb Antal nyugalmazott szikszói iskolaigazgató és lánya, Kristóf Lajosné, a szikszói Szepsi Csombor Márton Gimnázium, Szakképző és Általános Iskola igazgatójának a gondolata. A millecentenáriumra megjelentették az „Abaúji iskolák és tanítók” című gazdag tartalmú, reprezentatív könyvet. A kiadvány értékelésének első fórumán, Szikszón Mészáros István, az ELTE professzorának vitaindító előadása után, szakvéleménye alapján győzelmet biztosított Sváb Antal rokonszenves elgondolásának, azaz: „Mit tettek hazánk XX. századában megyénk néptanítói? Hogyan működtek Abaúj iskolái?” Aki elolvasta ezt a gyönyörű kivitelezésű emlékkönyvet, tapasztalhatta, hogy Sváb Antal és munkatársai kiváló munkát végeztek. Nagy érdeklődés kísérte a felsődobszai pedagógustanácskozást Fotó: Buzafalvi Győző „Én a hernádkércsi szövetkezet nevében 50 ezer forinttal elindítom a nemes ügy megvalósítását. Vállalom, hogy Abaúj 10-12 vállalkozóját személyes meggyőzéssel az ügy pozitív segítésére ösztönzőm" Igen ám, de a kis példányszámban kiadott könyv hamar elfogyott Abaújban, így igény mutatkozott a második kiadásra, mely annál is inkább indokolt, mert az Abaújban élő néptanítók sérelmezték, hogy a szerkesztőbizottság kifelejtette őket, még a nevüket sem említették meg. A jogos elvárást Juhász Endre felsődobszai iskolaigazgató - az encsi körzet igazgatói munka- közösségének elnöke - javaslata helyére tette az abaúji néptanítók sérelmét. A felsődobszai iskolában életre való gondolatok születtek május közepén. A harminc meghívott abaúji intézményvezető, s a könyv megjelentetésével foglalkozó szerkesztőbizottság hasznosan töltötte a délelőttjét. Köszöntötték tudós vendégüket, Tökéczki László történészt, az ÉLTE adjunktusát, aki Felsődobszán végezte az általános iskolát, akinek rendkívüli tudásánál, filozófiai és társadalompolitikai felkészültségénél csak a szerénysége nagyobb. Ez a személyi ajándék megalapozta indító előadásával a májusi felsődobszai pedagógus eszmecserét. Elmélyedést váltott ki élvezetes, választékos stílusú előadása, amelyet „A magyar kultúra és az iskola kapcsolata” címmel tartott. Eben előtérbe került a semleges világnézetű nevelés problematikája, az állam és a vallás rendszereken át központi kérdésként vitatott eszmeisége, a polgári hatalom feletti államvállalás és a semlegesség koncepciója. Csákány Béla, a hernádkércsi mezőgazdasági szövetkezet elnöke és mások hozzászólásaikkal választ kértek az erkölcs korszerű definiálására. A szakember mindeme kimerítő, tudományos megalapozottságú választ adott. Ézután az abaúji emlékkönyv hiányosságait feltáró Sváb Antal, nyugalmazott igazgató sorra elemezte a könyv megjelenésétől a mai napig tudomására jutott korrigálásokat. Ehhez csatlakozott Gulyás János is, az abaúji néptanítók tiszteletre méltó nesztora, aki a millecentenáriumi emlékkönyvben megfogalmazta a néptanító valós értékeit, a nép lámpásának, Gárdonyinak a gondolatát: „A lámpás én vagyok, világotok a sötétségben, utat mutatok.” Felsődobszán Gulyás János megvédte Abaúj néptanítóinak személyiségi értékeit. „Minden tisztelet a néptanítóknak” — hangzott a tanácskozó közösség egyértelmű axiómája. Sváb Antal határozott: a könyv javított kiadásban újból megjelenik. Ezt a felmerült problémák helyzete is megköveteli. Igen ám, de az anyagiak? Elindult egy körlevél az igazgatók anyagi megsegítéséért. Lemérhető- en „vérszegény” volt a lelkesedés. Nehéz percek következtek. Az eszme szép, de előtérbe került a pénzhiány. Ekkor Csákány Béla szövetkezeti elnök felszólalt: - Ilyen igaz ügyben, mint az abaúji néptanítók megbecsülése, meg kell találni az anyagi fedezet forrását. A könyvkiadást szponzorokkal kell megvalósítani. Én a hernádkércsi szövetkezet nevében 50 ezer forinttal elindítom a nemes ügy megvalósítását. Vállalom, hogy Abaúj 10-12 vállalkozóját személyes meggyőzéssel az ügy pozitív segítésére ösztönzőm - mondta a szövetkezeti elnök. A legendás hírű fakarusz Amikor a tudomány szolgálata még hősi tett volt... Gulyás János Abaújdevecser (ÉM) - Vajon emlékszik-e még valaki a népművelés hőskorára, amikor 40 évvel ezelőtt Éncsről egy különleges autón szállították a könyveket a könyvtár nélküli falvakba? Kéthetenként egy bepolcozott, könyvekkel megrakott autó megjelent a községekben és kölcsönözte az érdeklődő lakosságnak a könyveket. Az ott élők csak a kenyeres autót várták jobban. Mint a Tudományos Ismeretteijesztő Társulat járási titkára számtalanszor társutasa voltam a megyei könyvtár első motoros járművének, a legendás hírű „fakarusznak”. Ez az autó nemcsak a könyveket szállította hűségesen az „istenhátamögötti” településekre, hanem az első mozielőadások élményében is részesítette a Hemád-menti és a csereháti falvak lakosait. Az együttlét során megtanultam megbecsülni a fakarusz odaadó szolgálattevőit. Tamási Istvánná és Szeredi Gizella könyvtárosok számtalan éjszakát töltöttek távol a családtól, példamutatóan végezték munkájukat. A gépkocsi maximális utazósebessége 30 kilométer volt óránként, de az akkori útállapotok miatt - különösen a falvakon átvezető szakaszokon - néhol bizony csak lépésben döcögött. Az utasok sem dicsekedhettek kényelmes ülőhelyekkel. Egyszerű székeket helyeztek el a polcok között. Annyira rázott, hogy többet voltunk a levegőben, mint a székén, mégis élményt jelentett, ha utasai lehettünk. Abban az időben nem dicsekedhettünk a jó közlekedési lehetőségekkel. A reggeli órákban a távoli községekből ugyan közlekedtek autóbuszok Encs felé, de kifelé semminemű jármű nem állt rendelkezésünkre. Romantikusnak találták az utazást az írók, az ismeretteijesztő előadók, a művészek is. Mindenki csak „zöld csodának” titulálta, mivel csoda volt ha elindult, és még nagyobb csoda, ha szerencsésen visszajutott kiinduló helyére. Olyan esetre is emlékszem, amikor Baktakékről a té- esz két lova húzta be a kocsit Encsre. Deiűs élményekben is volt részünk a nagyhírű jármű jóvoltából. Egy alkalommal Koós Tibor művelődési osztályvezetővel utaztunk együtt Baktakékre. Már nem bírtuk a rázkódást. Menet közben, észrevétlenül leléptünk az autóról. Édesanyám kedvesen fogadott lecs- kés bablevessel és túrós tésztával. Tudta: azon a vidéken étkezési lehetőség nincs. Ebéd után azon bánkódtunk, hogy milyen riadalmat okozhattunk a tovább utazóknak. Visszafelé jövet velünk együtt mosolyogtak az eseményen. Kárpótlásul ők sem maradtak ki a hazai vendéglátásból. A hónap első két hetében az edelényi, míg a két utolsó héten az encsi járásban teljesített szolgálatot a gépkocsi Kusztván János gépkocsivezetővel, aki egyben mozigépész is volt. Esetenként gondot okozott, hogy a gépkocsi rossz állapota miatt elmaradt az előadás, de a közönség ezt megértéssel vette tudomásul. Akkor még az emberek türelmesek voltak. A körzeti mozik idején, az encsi járás északi részében Tóth József gagyven- dégi tanító háromkerekű motorbiciklijével látta el a mozivetítést. A vetítőgépen és a filmeken kívül az oldalkocsiban szállította az agregátort (áramfejlesztő) is, hiszen abban az időben e terület nem rendelkezett villamosítással. A lakosság zöme akkor látott először mozgófilmet. A zsúfolásig megtelt iskolában álmélkodással nézték a technika csodáját. A fakarusz azokat a községeket látogatta, amelyek kiestek a körzeti beosztásból. Míg az egyik helyen folyt a filmvetítés, addig a másikban ismeretterjesztő előadás hangzott el nagy érdeklődés kíséretében. így teltek el a falusi esték rádió és televízió nélkül hasznosan, mindenki javára, épülésére. Jó visszaemlékezni azokra az időkre, amikor a tudomány szolgálata hősi tett volt. Egy későbbi változat a farosbusz Tanfolyam munkanélkülieknek Szikszó (ÉM) - Számítógépkezelői tanfolyam indul június 5-én a szikszói Szepsi Csombor Márton Gimnázium, Szakképző és Általános Iskola szervezésében. Kristóf Lajosné igazgató azt is közölte szerkesztőségünkkel, hogy a beiskolázás feltétele az alapfokú végzettség és a 18. életév betöltése. A képzés óraszáma 250, ideje pedig június 5-től augusztus 4-ig tart. A tanfolyamon csak munkanélküliek vehetnek részt. A számítógépkezelői képesítéssel betölthető munkakörök: számítástechnikai adminisztratív jellegű foglalkozás. Jelentkezni a szikszói Szepsi Csombor Márton Gimnázium, Szakképző és Általános Iskolában lehet személyesen, vagy a 46/396-146-os telefonszámon, illetve a Borsod-Aba- új-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ helyi kirendeltségén (Szikszó, Kassai út 108.), vagy a 46/396-637-es telefonszámon. A felvételi időpontja május 28., szerda reggel 8 óra. A kitüntetett könyvtáros Encs (ÉM - GJ) - Közművelődési munkát csak megszállott emberek végezzenek, akiknek tevékenysége elhivatottságot, szolgálatot, ügybuzgalmat jelent, Ilyen megszállott könyvtárosnak ismertem meg egykori munkatársamat, Péderi Istvánnét, akit húszéves munkájáért városunk képviseló-testülete március 15-én „Éncs Város Közművelődéséért” kitüntetéssel jutalmazott. Péderi Istvánné, Icuka a szakma fiatalabb generációjához tartozik, aki a korszerű, sokszmű, modem szolgáltatás híve. Sok éve az olvasószolgálat vezetője. Szorgos kapcsolatot épített ki az iskolákkal, a különböző korú olvasókkal. A tanulóknak minden esetben élményt jelent egy jól előkészített csoportos könyvtárlátogatás, de az egyéni kölcsönzés is. A nyugdíjasok is otthonra lelnek egy-egy könyvesére alkalmával. Az egyedüllét magányában el nem mondott gondolatok itt társra lelnek. Törekednek minden olvasóval a meleg kapcsolattartásra. A könyvtári munka korszerű szolgáltatására a sokszínűség jellemző. Az intézményben megtartott irodalmi órák, vetélkedők, író-olvasó találkozók, szavaló versenyek, játékos vetélkedők, gyermekfoglal- kozások szívközeibe hozzák az olvasót a könyvvel. Nem véletlen, hogy a mostoha körülmények ellenére is magas a beírt olvasók száma. Dicséretes, hogy a középiskolai tanulók kutató munkájuk során otthonosan mozognak a kölcsönzőben, érződik, hogy a könyvtárosok felkészítették őket a könyvtárhasználatra. Az anyagi erők szűkössége készteti az intézményt a meghirdetett pályázatok elnyerésére, amelyet sok esetben siker koronáz. Az állomány-gyarapítás szakszerűsége Péderi Istvánné nevéhez fűződik. Sajnos évek óta szűkülnek a keretek. Elindítója, kezdeményezője volt Icuka a könyvtári játszóház-mozgalomnak. A cigánygyermekek életmódtáborát évek óta sikeresen vezeti az alapítványokhoz benyújtott pályázatok jóvoltából. Gazdag programot készít az .Évgyűrűk” Nyugdíjas Klubnak. A klub- foglalkozásokat ellenszolgáltatás nélkül vezeti, szakmai tanácsaival segíti. Az önkormányzat kulturális bizottságában tapasztalhattuk a könyvtárért megnyilvánuló aggódásait. Sokoldalú tevékenységéért már 1979-ben. az 1 50. Könyvhét alkalmából átvehette a „Szocialista I Kultúráért” kitüntetést. Nem könnyű feladat össze-1 sűríteni az eddig megtett életutat, de behatárolják az előírt szabályok.
